Átadták a megújult békéscsabai buszpályaudvart
Október közepén fejeződött be a békéscsabai buszpályaudvar felújítása.
Összesen 294,5 millió forintot nyert Békéscsaba a Dél-alföldi Regionális Operatív Programban az autóbusz-pályaudvar átalakítási terveinek elkészítésére, valamint a kivitelezésére.
A beruházás önerején, 29,5 millió forinton a közlekedési társaság és az önkormányzat fele-fele arányban osztozott.
— Az ingatlan rekonstrukciójának keretén belül négy peront teljes hosszában lefedtek, több mint 2000 négyzetméteren új térburkolatot fektettek le — beszélt a részletekről a hivatalos átadón Kiss Tibor.
Békéscsaba alpolgármestere elmondta, időszerű volt a korszerűsítés, hiszen a buszpályaudvaron 1988-as átadása óta ilyen jellegű fejlesztés nem végeztek. Kiss Tibor hangsúlyozta, a munkálatok lezárultával a város egyik kapuja, a buszpályaudvar XXI. századi, modern formát öltött.
— Az aluljáróban többek között felújították a nyilvános WC-t és a burkolatot — vette át a szót Gémes Tibor. A Körös Volán Zrt. személyszállítási igazgatója elmondta, ezen a szinten akadálymentesítettek, egy liftet szereltek fel. Huszonöt járműre, valamint az összes peronra és megállóba elektronikus utastájékoztatót telepítettek.
Kiss Tibor és Gémes Tibor egyaránt kiemelte, az átalakításnak köszönhetően az eddigi kaotikus gyalogosforgalmat is rendezett formába lehet terelni a területen. Gémes Tibor arról is beszámolt, hogy a közlekedési társaság 500 millió forintot nyert a közelmúltban egy hasonló pályázaton.
— A pályázati forrásból elsődlegesen az elektronikus jegy- és bérletrendszer kiépítését tervezzük. Emellett a valós idejű utastájékoztatás bevezetése és a pontosabb közlekedést lehetővé tevő forgalom-irányító rendszer fejlesztése szerepel még a megvalósítandó elképzelések között.
Forrás: beol.hu, bekescsaba.hu
*
Foggal-körömmel ragaszkodnak a kisiskolákhoz
Elindítja a lejtőn a kistelepüléseket, ha lemondanak iskolájukról — állítják egyhangúan a Békés megyei falvak, községek vezetői. Éppen ezért a legtöbb helyen foggal-körömmel, óriási áldozatok vállalásával is ragaszkodnak ahhoz, hogy megmaradjon oktatási intézményük.
Már a hetvenes években elvitték az iskolát
Kisdombegyházról a közeli Dombegyházra. A hatását máig érzi a falu.
— A ’70-es évek elején a felsőt vitték át, majd néhány évre rá az alsó tagozatot is. Ekkortájt épült fel Dombegyházon az új iskola, és az akkori közös községi tanács úgy döntött, központosítja az intézményt: a szomszéd faluba járjanak a kisdombegyházi és a magyardombegyházi tanulók is — mondta Tonka Istvánné. Kisdombegyház polgármestere úgy tájékoztatott, hogy abban az időszakban sokan elköltöztek a faluból: Szegedre, Nyergesújfaluba, Lábatlanba. Az ipari településeken jobban megtalálták a családok a számításaikat.
— Az iskola elvitele és Kisdombegyház népességcsökkenése között valószínűleg szoros az összefüggés. Ha egy családnak döntenie kell, hogy hová költözzön, biztosan azt a települést választja, ahol óvodába és iskolába is járathatja a gyermekét. Kisdombegyházon, ha lenne iskola, 2009-ben nem tudtak volna első osztályt indítani. Egy gyermek sem ment iskolába. Idén nyáron 5-6 óvodás ballagott.
Egy kis szigetnek számít a megyében Murony, hiszen az alig több mint 1400 lakosú településen nem kis bravúrral mind a nyolc osztályt a községben tudták tartani.
— A végsőkig hajlandóak vagyunk elmenni, mert az iskola jelenti a falu megmaradásának egyik legfőbb zálogát — hangsúlyozta Fekete Ferenc. A polgármester elmondta, a fiatal házaspárokat aligha tudnák meggyőzni, hogy a községben maradjanak, ha helyben megoldatlan gyermekeik oktatása.
Az önkormányzat ezért is vállal már évek óta jelentős anyagi áldozatot, hogy a diákok a Békési Kistérségi Iskola részeként működő muronyi iskolában, helyben tanulhassanak.
— Évi 25 millió forintot teszünk hozzá az iskola és az óvoda működéséhez. Ezenfelül óriási segítséget jelent számunkra, hogy a kamuti felsősök is nálunk tanulnak — mondta Fekete Ferenc.
A településvezető kérdésünkre kifejtette, 6-8 éve érezni erőteljesebben, hogy gondok lehetnek az oktatásban. — A gyermeklétszám csökkenni kezdett, s a normatívák értéke is 20—25 százalékkal visszaesett. A két folyamat együttesen okozta, hogy küzdeni kell az iskolák megmaradásáért a kisközségekben — fogalmazott.
— Nálunk — mivel egy-egy osztályba kevesebb nebuló jár — sokkal több idő jut egy gyermekre. Azt gondolom, hogy ez a fajta emberközpontúság nagyon fontos — érvelt Fekete Ferenc.
Budásné Kis Edit, a muronyi iskola tagintézmény-vezetője is ezt a véleményt osztja. Szerinte a polgármester által elmondott egyéni, személyre szabott odafigyelés sokat segít a diákok fejlődésében. A pedagógus elismerte, hogy az eszközellátás területén van lemaradásuk, de ezt hamarosan csökkenteni tudják. Éppen annak köszönhetően, hogy a Békési Kistérségi Iskola részeként működnek, lehetőség nyílik beszerzésekre és munkatársaik is korszerű továbbképzéseken vehetnek részt.
Kertészsziget immáron öt esztendeje intézményfenntartó társulást alakított Bucsával. A felső tagozatos diákok többsége így a bucsai II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolában tanul, igaz, olyanok is akadnak, akik Szeghalmon folytatják a negyedik osztály elvégzése után — mondta Homoki Lajos.
A kertészszigeti tagintézmény vezetőjének tájékoztatása szerint, a község összevont 1—2., illetve 3—4. osztályában összesen 23 gyermek tanul. Fejlődésüket összesen három pedagógus segíti, s a tagintézményben hatan dolgoznak.
Mindent megtesz az óvoda, illetve az iskola alsó tagozatának helyben tartásáért Kláricz Jánosné polgármester, s a település vezetése. Kifejezetten kérik, igénylik ezt a szülők is, hiszen többen úgy nyilatkoztak, addig maradnak a községben, amíg lesz helyben iskola.
Akadt a faluban olyan is, aki úgy nyilatkozott, az iskolabusz üzemeltetése majdnem ugyanannyiba kerül, mintha megtartották volna helyben a felső tagozatot.
Medgyesbodzáson 2009 elején, a téli szünetet követően került lakat az alsó tagozatra. A település akkori vezetése a falu ellehetetlenült anyagi helyzetére való tekintettel kérte a szülőket, írassák át gyermekeiket a szomszédos települések intézményeibe. A felsőt még tanévkezdet előtt Medgyesegyházára „vitték”. A négy alsós évfolyamon 19 diák tanult.
Krucsai József polgármester előrevetítette, ha a szülők igénylik, megvizsgálják a lehetőségét, hogy jövő szeptembertől visszakerüljön az alsó tagozat Medgyesbodzásra.
Kép: fszek.hu
Forrás: beol.hu
*
Felújították az eltemetett utat
Fellélegezhetnek a Dévaványa és Gyomaendrőd között járó autósok: a régóta sokat szidott út állapotában végre jelentős javulás következett be.
Az út egyes szakaszai idén tavasszal már gyakorlatilag járhatatlanokká váltak, az autósok az árokparton kialakított kutyamezsgyén közlekedtek. A helyi civilek májusban egy úttemetési szertartással is tiltakoztak a tarthatatlan állapot ellen.
— Ez az útszakasz a megye legkedvezőtlenebb talajadottságokkal rendelkező térségében van. Így gyakorlatilag az elmúlt harminc évben elvégzett beavatkozások (szélesítés 6 méterre, szakaszos megerősítések) után sajnos az átlagosan elvárt, illetve tervezett élettartamnál hamarabb indult meg az út romlása — tájékoztatott Virág Mihály, a Magyar Közút Kht. megyei igazgatója. Mint mondta, éppen ezért most olyan műszaki és technológiai megoldást kerestek, amellyel az út ilyen körülmények között is tartósan jó állapotban tartható.
— Egyes szakaszokon teljesen elbontottuk — mintegy egy méteres mélységig — az út alatti földtöltést, és új út készült, illetve volt, ahol egy rugalmasabb, úgynevezett utántömörödő pályaszerkezetet építettünk az útburkolat egyik rétegeként. Az út két legkritikusabb szakaszát nettó 45 millió forint költséggel felújítottuk. A kétrétegű aszfaltozás munkálatai a múlt héten befejeződtek, november 15-ig a padkát is megépítjük.
Szintén november közepéig tartanak a munkák Szarvas belterületén, a 44-es főúton. Itt — ahogyan azt Virág Mihálytól megtudtuk — az idei gyakori intenzív esőzések miatt ment tönkre a térkőburkolat. A burkolat alatti ágyazati rétegben felújítják és kibővítik a szivárgórendszert. A helyreállításra nettó 25 millió forintot fordítanak.
— Az elmúlt hónapban Békésszentandráson, a helyi önkormányzat közreműködésével, a társaságunk kezelésében lévő Hunyadi utcában is javítottuk a burkolatot. Befejeztük a kátyúzási munkákat a Kardos—Örménykút—Mozarella üzem útvonalon, biztosítva ezzel többek között a sajtüzem jelentős forgalmának megkönnyítését — hangsúlyozta Virág Mihály.
A kht. a kezelésében lévő főutakon és mellékutakon mintegy 45 millió forintos ráfordítással megyeszerte elvégzi a szükséges karbantartási munkákat. Virág Mihály hangsúlyozta, a kátyúzások során eddig 1187 tonna aszfaltkeveréket használtak fel, s az év hátralévő részében további 600 tonnát dolgoznak be.
Forrás: beol.hu
*
Nonstop, online könyvtárat terveznek Mezőkovácsházán
A tervek szerint a könyvtári szolgáltatás a nap 24 órájában elérhetővé válik majd, lakóhelytől függetlenül.
A Mezőkovácsházi Városi Könyvtár 20 millió forint támogatást nyert a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) pályázatán, „Összehangolt kistérségi könyvtári infrastruktúra-fejlesztés a közös szolgáltatások megvalósításához” címmel.
— Többek között tizenhét korszerű számítógépet vásárolunk szoftverekkel, valamint fénymásolókat és nyomtatókat. Az új technikai eszközök nemcsak Mezőkovácsházán, hanem a kistérségben lévő mozgókönyvtárainkban is hatalmas előrelépést jelentenek majd. A projekt célja ugyanis, hogy javítsuk a kistelepüléseken élők hagyományos és online könyvtári ellátását, s ehhez biztosítsuk a magas színvonalú, gyors információszolgáltatás technikai hátterét — mondta Ádám Andrásné, a Mezőkovácsházi Városi Könyvtár vezetője.
A tervek szerint a könyvtári szolgáltatás a nap 24 órájában elérhetővé válik majd, lakóhelytől függetlenül. A mezőkovácsházi könyvtár elképzelései között szerepel az információs esélyegyenlőség biztosításával egy virtuális közös katalógus és elektronikus könyvtár létrehozása is.
— A projekt megvalósulásával létrejött szolgáltatások felkészítik az ifjúsági és gyermek korosztályt az információs rendszerek iskolán kívüli kezelésére, így támogatva az élethosszig tartó tanulást. Kiemelt céljuk a fogyatékkal élők könyvtári ellátásának javítása a megfelelő eszközök beszerzésével — hangsúlyozta Ádám Andrásné.
Forrás: beol.hu
*
Gyulára várják a parlamenti bizottság tagjait
Gyula új városvezetése a legfontosabb feladatok közé sorolja az idegenforgalmat, s ezen belül is a minőségi egészségturizmus fejlesztését. A megyei önkormányzat elnöke, Farkas Zoltán meghívta a városba a parlament egészségügyi bizottságát. Az ötlet és a kezdeményezés dr. Kovács Józseftől, a Pándy Kálmán kórház főigazgatójától, s a bizottság egyik tagjától ered — derült ki dr. Görgényi Ernő gyulai polgármester sajtótájékoztatóján. Dr. Görgényi Ernő elmondta: a kihelyezett üléstől a városvezetés azt várja, hogy az országgyűlés figyelmét ráirányítsák Gyulára, s a bizottsági tagok döntéshozatala során az itt szerzett tapasztalatok is szerepet kapjanak a jövőben.
Forrás: beol.hu
Forrás: Körös-Sárréti Vidékfejlesztési Egyesület