A Magyar Vidékakadémia rendezvénysorozat fő témái a közös agrárpolitika változása és a közelgő soros magyar EU elnökség. Az első konferenciának a budapesti Lion's Garden Hotel adott otthont.
Október 28-án már egy órával a rendezvény kezdete előtt gyülekeztek a Magyar Vidékakadémiára érkezők a mediterrán hangulatot árasztó hotel konferenciatermében, hogy megvitathassák a vidéki életet, így a széles társadalmi rétegeket érintő kérdéseket.
A konferenciát a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) képviseletében Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid, titkárságvezető nyitotta meg. Beszédében üdvözölte az új fórumot, ahol lehetőség nyílik a különböző vélemények egyeztetésére. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az akadémia jelentése eredetileg nem az iskoláztatás, sokkal inkább a párbeszéd, véleménycsere. Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid hangsúlyozta, a problémákra együtt kell a választ keresni, előtérbe helyezve -többek közt- az agrárium, a kis- és középvállalkozások, a vonzó vidéki élet és a falusi turizmus szerepét.
Első előadóként Bencze Szilvia, a VM vidékfejlesztési Főosztályának EU referense beszélt a felkészülésről az EU elnökségre. Bevezetésként ismertette a hallgatósággal az Európai Unió döntéshozatali struktúráját, majd az unió Tanácsának soros elnökségi tisztségének intézményét mutatta be, melyet 2011. január 1. és június 30. között Magyarország első ízben tölt be. Bencze Szilvia elmondta, hogy hazánk szempontjából ez igen fontos lehetőség és kötelezettség, hiszen politikai, diplomáciai, szakmai és kommunikációs feladatokat egyaránt jelent, illetve hosszú évekre meghatározza az elnökséget adó ország „imázsát” a féléves működése. Szót ejtett a csoportos elnökségről is: 18 hónap alatt a három tagállamnak (Belgium, Spanyolország, Magyarország) szorosan együtt kell működnie. A tagállamok azonban a közös program mellett továbbra is készítenek önálló féléves programokat. Bencze Szilvia arról is tájékoztatott, hogy az SCA-ban (Mezőgazdasági Különbizottság) továbbra is Vajda László, az EU koordinációs és nemzetközi Főosztály főosztályvezetője képviseli Magyarországot.
A VM Vidékfejlesztési Főosztályát konkrétan az F2 munkacsoport érinti, melyben 2011 első félévében főosztályvezető, Maácz Miklós fog elnökölni. (Az F2 munkacsoport felelős a KAP 2. pillérét alkotó vidékfejlesztés körébe eső ügyek előkészítéséért az SCA előtt.)
Bencze Szilvia az elnökségünk sikerének kulcsát a Margot Wallström-tól kölcsönzött elmélet alapján határozta meg: jól megválasztott tartalom, jól kialakított partnerség, a lakossági részvétel, az elnökségi feladatok gondos megtervezése és beépítése a kormányzat cselekvési programjába. A magyar kormány célja, hogy teljes politikai konszenzus mellett, minden parlamenti párt támogatásával és szoros együttműködésében valósuljon meg a magyar soros elnökség, és egy átfogó program mellett, minden szakpolitikára vonatkozóan pontosan lássuk az EU-elnökségi feladatainkat, céljainkat, mozgásterünket.
A magyar programot év végére véglegesítik, és a miniszterelnök jövő év elején az Európai Parlamentben, a külügyminiszter az Európai Unió Tanácsában fogja bemutatni. A magyar EU-elnökségi félévet meghatározó agrár kérdések, a KAP jövőbeli irányvonalainak meghatározásán kívül egyéb prioritási területek is vannak:
- Amennyiben a Bizottság javaslatot tesz a tejkvóta rendszer átalakítására, úgy a 1234/2007/EK (az Egységes Közös Piac Szervezéséről szóló) rendelet módosítására kerül sor.
- Az 1698-as rendelet módosítása jó esetben szintén elnökségünk alatt kerülhet elfogadásra. Az 1698-as rendelet módosításainak keretében változik többek között a tanácsadói rendszer és a kölcsönös megfeleltetés szabályozása is.
- A közvetlen támogatásokról szóló 73/2009/EK rendelettervezet a magyar elnökség alatt várhatóan első olvasatban kerül tárgyalásra, és ezt is le szeretnék zárni a magyar félév alatt.
- A szarvasmarha-azonosítási rendszer egyszerűsítését szolgálná az elektronikus azonosítási és nyilvántartási rendszer létrehozása.
- A Bizottság javaslata késik a Közös Halászati Politika reformjával kapcsolatosan. Fontos lenne ezen a területen lépnünk, mert 2011. június 30-án lejárnak a halászati politikára vonatkozó átmeneti rendelkezések - mondta el Bencze Szilvia.
A konferencia második előadásában Papp Gergely, az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos munkatársa mutatta be a Közös Agrárpolitika (KAP) várható változásait. Prezentációját a KAP meghatározásával kezdte, mely véleménye szerint az Európai Unión belül is különösen összetett, de minden kétséget kizáróan az EU egyetlen működő közösségi politikája.
Hangsúlyozta, hogy a sok probléma ellenére sem szabad figyelmen kívül hagyni a KAP pozitív hozadékait. Papp Gergely álláspontja szerint az EU, a KAP nélkül csupán országok csoportja, melyek között útlevél nélkül lehet utazni - a KAP, hibáival együtt is, az EU egyik fontos szimbóluma.
A KAP jövőjével kapcsolatban kifejtette, hogy a Közös Agrárpolitika (KAP) legutóbbi 2008. évi reformjának (Health Check) lezárása óta a figyelem a 2014-2020 közötti tervezési időszakra összpontosul, és a különböző forgatókönyvek ellenére, néhány alapvető kérdésben már kezdenek kirajzolódni a legvalószínűbben megvalósuló szcenáriók körvonalai. Emlékeztette a résztvevőket az Európai Bizottság által a KAP jövőjéről meghirdetett konzultáció eredményeire (2010. július), mely szerint azért elengedhetetlen a KAP fenntartása, mert egy közös politika hatékonyabban látja el a közös célokat, mint a nemzeti politikák összessége. Továbbá az EU polgárai elvárják a mezőgazdaságtól, hogy egészséges és megfizethető áron elérhető élelmiszerek állítson elő, biztosítsa a földterületek fenntartható használatát, és a vidéki közösségeket és a vidéki tájat életben tartó tevékenységeket folytasson. Ezen célok érdekében kell a KAP-ot megreformálni, hogy a környezeti szempontokat következetesebben lehessen integrálni az agrárpolitikába.
A módosítások eszközrendszerében a véleményezők többsége csak kisebb változtatásokat tart indokoltnak - jelentette ki Papp Gergely. Ezt követően a szeptemberi francia-német álláspontot, a Bizottsági közleményt és a tagállami álláspontokat, szövetségeket ismertette a közös agrárpolitikával kapcsolatban. A magyar álláspont fontosságát azzal magyarázta, hogy Magyarország az EU népességének 2,1 százalékát adja, agrártermeléséből mindössze 2 százalékkal részesedik, miközben a KAP forrásainak 3,5 százaléka ide érkezik - van tehát mit veszítenünk, a tárgyalásoknak pedig van tétje, hiszen a végső megállapodás alapvetően megváltoztathatja pozíciónkat.
Az EU működési és döntési mechanizmusából adódóan, tényleges gazdasági és népességi súlyunknál nagyobb szerepünk lehet a KAP átalakításában - a leghevesebb viták és a lényegi kompromisszumok előreláthatóan éppen Magyarország soros EU elnökségének idején várhatóak - jelezte Papp Gergely.
A magyar érdekek a KAP-val kapcsolatban a következők lehetnek:
- A KAP Maradjon (legalább a jelenlegi arányban) közösségi finanszírozású.
- Az új KAP kereteiben lehetőség legyen az állattenyésztés kiemelt (és lehetőleg termeléshez kötött) támogatására.
- A KAP nyújtson segítséget egyes termelői kockázatok kezelésében.
- A termelők önhibáján kívül létrejövő jelentősebb piaci zavarok és vis major események esetén legyen lehetőség közösségi, de legalább tagállami beavatkozásra.
- Az újonnan csatlakozó tagországok (EU-12) részére továbbra is lehetősége legyen a vidékfejlesztés keretein belül versenyképesség javítását vagy szerkezetátalakítást szolgáló intézkedések támogatására.
- A jelenlegi 3. tengely és LEADER típusú támogatások a jelenleginél jobban segítsék elő a vidéki munkahelyteremtést, a vidéki életminőség javítását szélesebb körben támogassák.
- A Közös Agrárpolitika egyszerűsítése, a támogatásokhoz és szabályozásokhoz kapcsolódó adminisztratív eljárások és költségek csökkentése.
Papp Gergely összegzésül elmondta, a KAP-reform döntési mechanizmusa bonyolult, Magyarország érdekérvényesítő ereje pedig igen korlátozott. Ebből a két dologból az következik, hogy erőfeszítéseinket nem érdemes szétaprózni, felesleges teljes fronton kezdeményezni. Főleg olyan kérdésekben indokolt aktív „szövetségesi” politikát folytatni, amelyek elsősorban nekünk fontosak, esetleg mások figyelmét elkerülhetik, de nem reménytelen a többségi támogatás megszerzése. Ilyen témakör az I. pillér sorsa, pontosabban a közvetlen kifizetések odaítélésének szempontrendszere.
A vidékfejlesztés esetében, helyzetünkből adódóan nekünk két célért kell feltétlenül küzdenünk: az éghajlatváltozás által felerősített elemi károk megelőzésének, a bekövetkezett károk enyhítésének intézményes támogatásáért, illetve a vidéki munkahely-teremtés, a munkahely-megőrzés ösztönzésért.
Papp Gergelytől Dr. Weisz Miklós, az AGRYA társelnöke és fiatal gazdálkodó vette át a szót. Prezentációjában a közös agrárpolitikát mutatta be a gazdák, elsősorban a fiatal gazdák, szemszögéből. Rámutatott a KAP által elért eredményekre, mint az élelmezés- és élelmiszerbiztonság, a minőségi élelmiszertermelés, kultúrtáj és biodiverzitás fenntartása, állatjóléti intézkedések, vidéki területek fejlesztése, de felhívta a figyelmet az okozott károkra és hátrányokra is. A KAP kívánatos elemei közül kiemelte a gazdálkodói és fogyasztói kockázatok mérséklését, a közjavak honorálását és a kölcsönös megfeleltetés egyszerűsítését.
Weisz Miklós kitért a javaslatokra, melyekben szerepelnek a fejlesztési és modernizációs igények: a jelenlegi finanszírozás fenntartása és a támogatások renacionalizálása, illetve differenciálása. A II. pillért illetően pedig a versenyképesség növelése és a korszerűsítés. Papp Gergelyhez hasonlóan Weisz Miklós is fontosnak tartotta a francia-német álláspont és a "kiszivárgott" Bizottsági jelentést bemutatni.
Előadásának legfontosabb elemét a fiatal gazdák az uniós és magyarországi helyzete, illetve a generációváltás nehézségei adták. A fiatal és az időskorú gazdák eloszlását mutatta be az EU-27-ben: eszerint Magyarországon alacsony a 35 év alatti - és viszonylag magas a 65 év feletti gazdálkodók aránya. Kiemelt szerepe van ezekből kifolyólag az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program generációváltást támogató intézkedéseinek: fiatal gazdálkodók induló támogatása, gazdaságátadás támogatása és a 10% többlet támogatás egyes fejlesztési intézkedésekhez.
Weisz Miklós zárásként a fiatal gazdák álláspontját vázolta. Eszerint szükség van célzott agrárpolitikára, stabil és kiszámítható költségvetésre, közvetlen kifizetések átlátható elosztására, piacorientált KAP-ra, közjavak honorálására és nem utolsó sorban Fiatal Gazda Csomagra. Javaslataiban a farm gyakornoki programra, külföldi szakmai tapasztalatcserék támogatására és a kamattámogatásra helyezte a hangsúlyt.
Az előadásokat követően Dr. Eperjesi Tamás, az FVM VKSZI Vidékfejlesztési, Szaktanácsadási Igazgatóságának igazgatója moderátorként vezette le a vitát, amely során szó esett az EU soros elnökség megítéléséről, a KAP strukturális problémáiról, az intézkedések hatásairól a vidéken élők életében és a KAP konkrét szabályozási kérdéseiről is.
A konferenciát Tóth Péter, a VM Vidékfejlesztési Főosztályának osztályvezetője zárta, aki a vidékfejlesztés támogatásának fontosságát és a fiatal gazdák arányának alacsony számát emelte ki az elhangzottakból. Hozzátette, reméli, hogy a Magyar Vidékakadémia rendezvénysorozata felkelti a figyelmet és vitát generál számos régióban ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban.
Az MNVH szervezésében legközelebb - a budapesti megnyitó után - Ozorán lesz november 4-én Magyar Vidékakadémia, ahol a résztvevőknek ismét lehetőségük nyílik majd megvitatni ezen kérdéseket.
A budapesti rendezvényről fotókat a Galériák rovatban, ide kattintva tekinthetnek meg.
Forrás: umvp.eu