Milliárdos útfelújítás

A 41-es főút - amely Nyíregyházát köti össze a beregsurányi magyar-ukrán nemzetközi határátkelőhellyel - a beregi térséget kapcsolja be az országos vérkeringésbe.

A felújítási munkálatok során az óránként 90 kilométeres sebességre tervezett, 2x1 sávos elsőrendű főút 11,5 tonnás tengelyterhelésre történő megerősítését és kiszélesítését végzik el Vásárosnamény és Beregsurány közötti külterületi szakaszokon.

A beruházás első ütemében a nem engedélyköteles szakaszokat újítják fel. Négy hosszabb szakaszon összesen 10,5 kilométer hosszon épül át az út, valamint hat kishidat is kiszélesítenek. Az útszakaszokat a tervek szerint a harmadik negyedév végén adják át a forgalomnak.
A második ütem során Vásárosnamény és Beregsurány között két hosszabb és négy rövid külterületi szakaszon épül át az út összesen 2,6 kilométeren. Szélesítik az útpályát, valamint megerősítik az útburkolatot úgy, hogy 11,5 tonnás tengelyterhelésű járműveket is elbírjon.

Az érintett települések lakott területének határán 5 forgalomcsillapító sziget épül. A felújított útszakaszokat a tervek szerint ugyancsak a harmadik negyedévben adják át a forgalomnak.

A kivitelezőket nyílt pályázaton választotta ki a NIF. Zrt: az EK Vásárosnamény Konzorcium az első, míg a második munkafázist Magyar Aszfalt Kft. végezheti el. A két kivitelezői szerződés együttes, áfa nélkül összege meghaladja az 1,2 milliárd forintot.

A projektek az Európai Unió támogatásával, az ISPA/Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósulnak meg. A támogatás aránya 100 százalék, ebből 50 százalék hazai forrás, 50 százalék pedig uniós támogatás.

*

Szilárdhulladékos Társulás

A Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer – I. szakasz .elnevezésű, 2004/HU/16/C/PE/004. azonosítási számú KA projekt – továbbiakban KA projekt -, valamint a Szabolcs-Szatmár- Bereg megyei regionális Szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszer –II. szakasz elnevezésű „Települési szilárdhulladék-gazdálkodási Rendszerek fejlesztése” KEOP 1.1.1. és „A települési szilárdhulladék-lerakókat érintő térségi szintű rekultivációs programok elvégzése” KEOP 7.2.3.0. azonosító számú beruházási program megvalósítására létrehozott
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI SZILÁRDHULLADÉK-GAZDÁLKODÁSI TÁRSULÁS TÁRSULÁSI MEGÁLLAPODÁSÁNAK megkötése befejeződött.

A Társulás célja a Társulás működési területét átfogó, térségi, regionális hulladékgazdálkodási rendszer megvalósítása, mely magában foglalja a szilárd települési hulladék gyűjtését, válogatását, újrahasznosítását, a válogatási maradványanyagok korszerű, az EU szabályozásnak megfelelő lerakón
való elhelyezését; az ehhez kapcsolódó technikai és technológiai rendszerek kialakítását, az eszközök beszerzését, a szükséges beruházások megvalósítását, az illegális hulladéklerakók felszámolását, a felhagyott hulladéklerakók rekultivációs munkáit.

A Társulás tagjai között vannak a térség települései is.

*

Előzetes helyszíni ellenőrzések a Felső-Tisza Völgye térségében

A Felső-Tisza Völgye HACS munkaszervezete augusztus végén megkezdte a III. tengely 2. körös pályázatainak a helyszíni ellenőrzéseit. Ezt megelőzően sikerült minden pályázat esetében lefolytatni a hiánypótlási eljárásokat, bekérni a még szükséges dokumentációkat és a kérelmeket olyan állapotba hozni, hogy az előzetes helyszíni szemléket akadályok nélkül lehessen lefolytatni.

Előreláthatóan szeptember közepéig lezárulnak a kérelmek előzetes helyszíni szemléi és majd ezt követően megkezdődhet a kérelmekkel kapcsolatos befogadási nyilatkozatok elkészítése és kipostázása.

*

Folytatják az M3-as építését Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

Az M3 autópálya Nyíregyháza-Vásárosnamény közötti szakasz 49-es számú főútig terjedő ütemének projektindító ünnepségén Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára, dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza országgyűlési képviselője és dr. Czomba Sándor, Vásárosnamény országgyűlési képviselője, a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkára Szilágyi Andrással közösen leplezte le a szakasz helyszínrajzát.

Az M3 gyorsforgalmi út Nyíregyháza–49. számú főút közötti szakaszának hossza 33,8 km, a beruházás során uniós támogatásból 2x2 forgalmi sávos autópálya épül új nyomvonalon 130 km/h tervezési sebességgel. A fejlesztés kedvező hatása, hogy Szabolcs-Szatmár-Bereg megye számos további települését mentesíti az átmenő teher- és személyforgalomtól.

– Az autópálya-fejlesztések döntéshozatali mechanizmusa, a pályáztatási rendszer működése alapos átgondolásra szorul, a műszaki tartalom meghatározásában, az árazásban és számos egyéb körülményben is világos elvek szerint kell a jövőben eljárni. Többek között ezért szakítottunk az adófizetők számára káros PPP-konstrukcióval is – mondta beszédében Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium közlekedésért felelős helyettes államtitkára.

– Tapasztalati tény, hogy abban a térségben, amelyet elér az autópálya, látványosan javul a munkaerő-piaci helyzet, mert gazdasági szempontból felértékeli. bízom benne, hogy a munkálatokba a helyi kis- és középvállalkozások, a helyi szakemberek vagy éppen munkanélküliek is be tudnak majd kapcsolódni – közelítette meg a foglalkoztatási oldalról az M3-as építését Czomba Csaba, a végpont Vásárosnamény országgyűlési képviselője, egyben a Nemzetgazdasági Minisztérium foglalkoztatási államtitkára.

A gazdasági, kereskedelmi és turisztikai fejlesztésekben egyaránt megnyíló új lehetőségeket méltatta dr. Kovács Ferenc, Nyíregyháza országgyűlési képviselője, utalva arra, hogy az M3 összeköttetést teremt az adriai kikötők és a kelet-magyarországi, illetve később a kelet-európai térség között...

Az M3-as autópálya továbbépítése Nyíregyházától Vásárosnaményig a Közlekedés Operatív Program (KÖZOP) keretében, európai uniós társfinanszírozással valósul meg. Az autópálya tervezése és építése során a szakemberek fokozott figyelmet fordítottak a környezet védelmére.

*

Hídi Vásár Vásárosnaményban

Tudomásunk szerint ma Magyarországon 2 helyen tartanak hídi vásárt, Szegeden és Hortobágyon. Vásárosnamény egy színvonalas Hídi Vásár megrendezésével csatlakozott ezekhez a településekhez, hiszen nálunk már a középkorban is tartottak vásárokat.

A település már 1418-tól vásártartási joggal rendelkezett, innen ered nevében a „vásáros” jelző, majd 1494-ben mezőváros lett. Különös egyedisége a városnak, hogy három folyó ölelésében fekszik, így a híd régen és ma is stratégiai fontosságú a vásárosnaményi, szatmár-beregi emberek számára. Megélhetést, a társadalmi, kulturális, gazdasági életbe való bekapcsolódást jelképezi.

Rendezvényünk célja hagyományaink, népi kultúránk őrzése, ápolása, bemutatása volt. Régen a vásár egyfajta ünnep volt, az emberek adták vették a portékát, jóízűen beszélgettek egymással, vidámság, derű jellemezte a vásári hangulatot. Vásárfia nélkül nemigen ment haza senki.

Vásárosnaményban a régi Kraszna-hídon szeptember 17-19-én ezt a vásári hangulatot sikerült megeleveníteni. A rendezvény ideje alatt népművészeti és kirakodó vásár volt 30 sátorban! Volt itt kovács, viseletkészítõ, szíjgyártó, kádár, teknõvájó, kosárfonó, fazekas, fafaragó, bõrös, csuhé-szalmafonó, virágkötõ, gyertyamártó, csipkeverõ, babakészítõ, gyöngyfûzõ, beregi keresztszemes hímzõ, pásztorrózsa készítõ, gobelin kép készítõ, vászonvirág készítõ. A termékek készítésébe az érdeklõdõk is bekapcsolódhattak.

A vendégek kóstolhattak helyben készült biomézet, biolekvárokat, kecskesajtot. A gyerekeket szombat-vasárnap változatos programok várták a foglalkoztató sátrakban.

Valaha nagyanyáink játszotta népi játékokkal ismerkedhettek, de volt arcfestés, üvegfestés, hűtőmágnes és asztali tolltartó készítés is! A gyerekek szórakoztatásáról a Tintaló Színház és Pisti bohóc gondoskodott, de a Pulyaszedővel való találkozást jobb, ha elkerülték! A bátrabbak kerékpáros gyorsasági versenyen is részt vehettek.

Az állatbarátokat hobbi- és háziállat bemutató várta. Az ebtartók több kategóriában, ügyességi és szépségversenyen mérettethették meg kedvencüket. Rendőrségi munkakutya bemutató, hobbiállat vásár tette teljessé az állatszeretők programját.

Az Ízek Völgyében házias, tájjellegû ételekkel, házi kenyérrel várták a vendégeket! Az üstben, bográcsban, kemencében, tárcsalapon a következő volt a kínálat: Jókai bableves, beregi táskaleves, pörköltök különböző változatra, lecsó ahogy nagyanyáink szokták, tengeris töltöttkáposzta, töltike füstölt hússal, lapcsánka kapros tejföllel, hurka-kolbász, lacipecsenye, kemencés lepény, kemencében sült kolbász, betyár burgonya, roston sült csirke, roston sült tarja, tarkedli, rétesek, kenyérlángos.

A belvárost sétavonattal is megnézhették az érdeklõdõk. A hagyományos vásári hangulatról a népi kosaras körhinta és a kisbíró gondoskodott. A látványfényképész fotói megörökítették az I. Hídi Vásár résztvevõit. A hídi-színpadon volt rock-est, többek között fellépett Botos Lajos és Zenekara, a Szatmár Táncegyüttes és Kamara, a Cimbali-Band és a United Együttes élő koncertje.

A táncbemutatókon helyi és beregszászi tánccsoportok és az Ököritói Fergeteges szórakoztatta a nézőket.

A rendezvényt ingyenesen lehetett látogatni!

A programot a Bereg Többcélú Önkormányzati Társulás valósította meg az EMVA, a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához nyújtandó LEADER rendezvény jogcím keretében elnyert támogatásból, a BEREGFESZT 2010-2011. programsorozat részeként.

*

A Felső-Tisza Völgye HACS hírei

A Felső-Tisza Völgye HACS munkaszervezete egy problémás pályázat kivételével befejezte a III. tengely 2-ik körében befogadott pályázatok kezelését és így a pályázatok átkerültek az MVH kirendeltségéhez további felülvizsgálások céljából. Augusztus és szeptemberi hónapok folyamán befejeződtek a szükséges, olykor többkörös hiánypótlási eljárások, majd a munkaszervezet ellenőrei elvégezték a szükséges előzetes helyszíni szemléket azoknál a pályázatoknál, melyeknél ez nélkülözhetetlen volt.

Összesen 28 darab pályázat került befogadásra a térségből, 278 millió Ft támogatási igénnyel. Ebből 7 darab mikrovállkozások létrehozása és fejlesztése jogcímre, 13 darab Falumegújításra és fejlesztésre és 8 darab Vidéki örökség megőrzésére. Mikrovállalkozások létrehozása és fejlesztésére 38,5 millió Ft-nyi igény érkezett, Falumegújításra és fejlesztésre 125,9 millió Ft-nyi és Vidéki örökség megőrzésére pedig 113,4 millió Ft-nyi.

*

A város habos oldala

Szárazhabarcsot előállító és polisztirolhabot gyártó üzem épül az ipari övezetben, Vásárosnaményban. Egy évi 3 200 000 tonna szárazhabarcsot előállító üzem, valamint egy 100 000 köbméter/műszak kapacitású polisztirolhab gyártó egység megépítése valósul meg.

A gyártósorokat egy 5 000 és egy 2 000 négyzetméteres, újonnan felépítendő csarnokban helyezik el. A beruházó még ebben az évben hozzálát a két üzem kialakításához, és 2011. szeptember elsejére vállalta a befejezést. A megvalósuló fejlesztés az első évben 30, az ezt követő ötödik év végére 100 új munkahelyet teremt. Ezen felül a megállapodás szerint a beruházó az ipari övezet területén megépít egy csaknem 300 méter hosszú szervizutat is.

*

Lezárult LEADER rangsorok a Felső-Tisza Völgyében

2010. június végén a Felső-Tisza Völgye HACS megkapta az első igazgatói jóváhagyásokat vállalkozás alapú LEADER pályázatokat illetően. A HACS munkaszervezete így le tudott zárni egy célterületet, előzetes rangsort kapott az Irányító Hatóságtól és ezt előterjesztette a Döntéshozó Bizottsága elé.

Az első ülésezésre 2010. június 29-én került sor, ahol turisztikai fejlesztésekkel kapcsolatosan születtek rangsorok és forrásallokálások LHH illetve nem LHH területeken.
A döntést követően július elején minden LEADER pályázat igazgatói jóváhagyásban részesült, így a munkaszervezet előkészítette az ismételten döntésekhez szükséges dokumentációkat és 2010. július 20-án a Döntőbizottság további 5 jogcímben állított fel rangsort és allokált forrásokat.

A második ülésezés során további forrásallokációkról szóló döntéseket is meg kellett hoznia a Bizottságnak, mivel a korábbi forrásallokációk nem feleltek meg a 147/2007. FVM rendelet 2. számú mellékletében foglaltaknak, nem voltak megfelelő összegek allokálva LHH területekre. Az ülésezés során az egyik jogcímben nem megfelelő döntés született, így az IH felszólította a HACS munkaszervezetét, hogy ismételt ülésezés keretében a Döntőbizottság hozzon új határozatot a megadott alternatívák alapján.

A Döntőbizottság 2010. augusztus 3-án ismételten ülésezett és az IH iránymutatása lapján meghozta végső döntését és így lezárásra került a térségben rangsorállítási feladat a LEADER kérelmeket illetően.
A HACS munkaszervezete elkészítette az eljárásnak megfelelő dokumentációkat és postázta az Irányító Hatóság részére.

Forrás: Felső-Tisza Völgye Helyi Vidékfejlesztési Közösség

Cikk megosztása