Helyi élelmiszerek és borok bemutatója és vására
Önkormányzati támogatással valósult meg az Imregi Vendéglő rendezvényes termében a kóstolással, vacsorával egybekötött rendezvény. A vásár fő célja az volt, hogy bemutassa azokat a jó minőségű élelmiszereket és borokat, amelyeket Cegléden állítanak elő helybéli vállalkozók.
(A kép forrása: cegledinfo.hu)
Mindnyájan tudjuk, hogy elárasztanak bennünket a multik sokszor silány tömegáruval, miközben a kis és középvállalkozások megélhetési gondokkal küzdenek. Sok szempontból nagyon fontos lenne, hogy elsősorban magyar,– lehetőleg ceglédi- termékeket fogyasszunk. A kiállítók bizonyították ezen áruk minőségét, amelyek vásárlásával támogathatjuk a ceglédi termelők megélhetését, fejlesztéseiket és nem utolsó sorban a munkahelyteremtést.
Ez a bemutató az első próbálkozás volt, s mivel jól sikerült, remélhetőleg lesz folytatása - talán jövőre már nagyobb területen, például a sportcsarnokban találkozhatunk a ceglédi termékbemutatóval és vásárral.
Az est pompás vacsorával ért végett, amelyet az Imregi vendéglő készített, kizárólag az itt bemutatott ceglédi élelmiszerekből. A vacsorához az egyre nagyobb elismerést kiváltó ceglédi borászok szolgáltatták a jó nedüt.
Forrás: www.cegled.hu
*
Teret a vidéknek konferencia
Az ÚMVP Irányító Hatósága a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH), a 39 települést egybefűző Pécsi Többcélú Kistérségi Társulás és a Mecsekvidék LEADER Egyesület közösen szervezte meg a vidék előtt álló kihívásokra megoldásokat kereső "Így csináljuk a mi vidékünkön" műhelykonferenciát Pécsett. A rendezvény a Teret a vidéknek! fesztivál első eseménye volt.
A Baranya Megyei Önkormányzat képviseletében Horváth Zoltán, a közgyűlés alelnöke köszöntötte a több mint 200 fős hallgatóságot. Ezután Glatz Ferenc, az MNVH elnöke beszédében említést tett a határon átnyúló vidékfejlesztésről, valamint fő célként a vidéki emberek mindennapi életkörülményeinek magasabb minőségre emelését tűzte ki, hozzátéve: "a világot és benne a vidéket megváltani nem lehet, de következetes és kitartó munkával fejleszteni nemcsak lehet, de kötelességünk is".
A következő előadó V. Németh Zsolt volt a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) államtitkára. Beszédében kitért a VM vezetésének új témáira, a hangsúlyok áthelyezésére, mely magába foglalja, hogy kormányzati szintre kívánják emelni és egységesen kezelni a különféle ágazatokban – mezőgazdaság, termőföld- és vízgazdálkodás, természet- és környezetvédelem, falufejlesztés ismertté vált eredményeit. Az új kormányzat első intézkedései között többek között említést tett a gazdaságátadás illetékmentessé tételéről, illetve kistermelői rendelet és közbeszerzési törvény módosításáról.
A pályázati eljárásrendeket sem hagyják érintetlenül, a hatályos szabályozás ugyanis bonyolultságával, átfedéseivel borzolja a vidékfejlesztői kedélyeket. A VM és a Vidékfejlesztési, Képzési és Szaktanácsadási Intézet (VKSZI) szakembereiből megalakult munkacsoport felhasználva a LEADER Helyi Akciócsoportok (HACS) tapasztalati úton megfogalmazott javaslatait is, a közeljövőben megjelentet egy társadalmi vitára kerülő 70 oldalas tanulmányt. A célok között szerepel, hogy a kérelmek elbírálására szánt idő megfeleződjön, hiszen a hosszadalmas ügyintézés jelenleg nagy problémát okoz.
A délelőtt utolsó három előadásának témája: Horvátország EU tagságára felkészülésének vidékfejlesztési feladatai, melyről Szöllősi János Baranya Helyi Akciócsoport elnöke és Orsokics István polgármester(Beremend), a Dél-Baranya Határmenti Települések Egyesületének elnöke tartott prezentációt. A következő előadást Anneliese Michlits tartotta, aki a pamhageni Meinklang családi gazdaság háziasszonya. A bemutatott projekt a borászat teljes körű építészeti és technológiai megújítása, melyhez – 35%-os támogatási arány mellett – 506 000 eurós támogatásban részesültek.
Az utolsó előadásban Mateja Orban, a szlovéniai Goričko LEADER akciócsoport munkatársa egy olyan projektet vázolt fel, amely a térségükben élőket ráébreszti az energiatudatosságra, illetve az ezt befolyásolni képes szereplőket a helyi energiapotenciál hatékonyabb kiaknázására.
Az ebéd utáni programok között szerepelt a Vidéki örökség őrzés a györkönyi Pincehegyen című prezentáció Braun Zoltán polgármester előadásában. Valamint az S-Pék Kft. üzemfejlesztési projektjébe pillanthattunk bele Sós Miklós ügyvezető bemutatója által. Ezután Bukovics Zsolt vezető tanácsadó, biogazdálkodó engedett betekintést a fiatal gazdák lehetőségeibe az ökológiai gazdálkodás terén. Az utolsó előadás pedig egy tökmagolaj üzem kialakítását mutatta be az Ormánságban, melyet Bogdán Gábor ügyvezető előadásában hallgathattunk meg.
Forrás: www.korostetetlen.hu
*
A tehetség a jövő kulcsa
Tehetséges diákok felkutatására, tehetségük kibontakoztatására indít 2011 év végéig tartó projektet a Kereskedelmi iskola. A középfokú intézmény két TÁMOP pályázaton is sikeres volt, így arra is lehetőség lesz, hogy a diákokat támogató mentorokat képezzenek tovább. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.
Aki a mai világban nem pályázik, az lemarad – fogalmazott a projekt nyitórendezvényén az intézmény igazgatója. Csuti Emese elmondta: a Támop 3.4.3 számot és A tehetség a jövő kulcsa elnevezést viselő projekt azért is különösen fontos, hisz a gyerekek jelentik a jövőt, a projekt pedig az ő támogatásukat célozza meg. Az igazgató úgy fogalmazott: mostanra a pedagógus alapvető feladatává vált az is, hogy segítse az átlagtól eltérő gyerekeket.
"Mi most a tehetséggondozásra helyeztük a hangsúlyt. Az elmúlt öt évben nagyon sokat foglalkozunk hátrányos helyzetű gyerekekkel is, de úgy éreztük, hogy a tehetséggondozás az elmúlt időszakban méltánytalanul háttérbe került" - fogalmazott Csuti Emese, az Unghváry László Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola és Szakiskola igazgatója.
Ezért nagyon fontosak a most induló projektek. A Tehetség a jövő kulcsa című pályázat 12 mentor tanár akkrediált továbbképzésével indult el. Ők lesznek azok, akik a tehetséges diákokat felkutatják és fejlesztik, illetve ami nagyon fontos, hogy az ő általuk megszerzett tudást továbbadják a nevelőtestületen belül is.
"Ami egyedülálló ebben a pályázatban, hogy az első magyarországi cukrász-tehetség pontot szeretnék kialakítani a pályázat révén; illetve terveink között szerepel egy többnapos cukrász konferencia megszervezése, melyhez híres és neves cukrászok közreműködésére számítanánk" - tette hozzá Csuti Emese. Az igazgazó a tervek kapcsán megemlítette azt is, hogy térségi cukrász versenyt is hirdetnek majd, a 2011. december végéig tartó projekt pedig gálával zárul.
*
Benyújtották a pályázatot
A közelmúltban postára adták a városközpont felújításra vonatkozó pályázat utolsó fordulójának dokumentációját is. Ha nem lesz szükség hiánypótlásra, akkor már csak a döntésre kell várni, amely a tervek szerint még idén, de legkésőbb januárban megszülethet. Amennyiben Cegléd nyer, tavasszal el is indulhat a városközpont felújításra a több mint 800 millió forintos beruházás.
„Ezek után a pályázatot kezelő ProRégió ügynökségnek 15 napja van, hogy megküldje a hiánypótlásra felszólítást, a pályázónak pedig szintén 15 napja van arra, hogy megküldje ezeket a dokumentumokat a Pro Régió ügynökségnek” - tájékoztatott Szebeni Dávid, a Ceglédi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője.
Az érintett városrész adottságai miatt az Örökségvédelmi, a Nemzeti közlekedési és Városháza felújításában illetékes hatósággal is egyeztetéseket kellett folytatni. Valamint az itt meglévő közművek feltérképezése, illetve kiváltásukra vonatkozó tervek elkészítése is növelte az előkészítés idejét. Most már azonban csak a döntés hiányzik.
„Az ügynökség munkatársai decemberre ígérték a döntést, ez elcsúszhat januárra, erre fel kell készülnünk, de szeretnének decemberben, még idén döntést hozni” - tette hozzá Szebeni Dávid, a Ceglédi Városfejlesztési Kft. ügyvezetője.
Ha minden rendben megy és nyer a város – folytatta Szebeni Dávid - 2011 tavaszán elkezdődhet a városközpont felújítása.
A látványterveket alább, a Galériában tekinthetik meg.
*
Jó kukoricatermés
Az átlagosnál jobb a kukoricatermés, hektáronként 8 tonna feletti a hozam. A szemek víztartalma azonban az ideálisnál még magasabb, így a szárítás emeli a költségeket. Csakúgy a nedves, laza talajjal küzdő gépek megnövekedett gázolajfogyasztása. Azok a termelők, akik értékesítésre termelnek, még így is számolhatnak nyereséggel.
Elindultak a kombájnok, hogy betakarítsák a kukoricatermést a Dél Pest Megyei Mezőgazdasági Részvénytársaság mintegy 1000 hektárnyi területéről. A szemek nedvességtartalma ugyan a kívánatosnál magasabb – 20-22 százalék között van, – de a terményre szüksége van a cégnek. A kukoricát ugyanis a társaság az állatállományával eteti fel, és a korábbi takarmánykészleteik kimerülőben vannak. Vásárolni viszont már nem szerettek volna. A nedvesség azonban nem csak a szárítás magas költségei miatt kellemetlen a DPMG Zrt-nek. A felázott, laza talaj legalább ennyi gondot okoz.
A betakarítást a magasabb fekvésű földeken kezdték, Nagykőrösön és a Czifra kerti részen. De még ott sincs olyan tábla, ahol legalább foltokban ne lennének kénytelenek otthagyni a termést, mert a kombájn elsüllyed. "A foltok sajnos ott fognak maradni, mert a vetéssel meg nem várhatunk. De sajnos vannak olyan tábláink, amelyekre nem tudunk rámenni, ami egy kicsit mélyebb fekvésűek” - mondta Muhari Pál, a DPMG Zrt. vezérigazgató helyettese.
100 hektáros nagyságrendben vannak olyan területek, ahol még a dűlőutat sem lehet megközelíteni. A Kecskéscsárdai részen, a 311-es út mentén és Törtel környékén csak a fagyok beállta után tervezik az aratást, ha megkeményedik a föld. A későn lekerülő termés, megakadályozza, hogy őszi vetésű növény kerüljön a táblára. A vetésforgó emiatt teljesen felborul.
„A vetéstervet már ötször dolgoztuk át, úgyhogy volt az eredeti elképzelésünk, majd ezt fölülírta miután a határszemlét megtartottuk augusztus végén. Szeptemberben újra megkaptuk a 150 mm-ünket ezt ismét felül kellett írni” - tette hozzá Muhari Pál.
Az Rt. a teljes kukoricatermését az állattenyésztési ágazatában hasznosítja, így nem jelent különösebb gondot, hogy a betakarítás elhúzódik. Aki azonban értékesítésre termel, aggódhat amiatt, hogy meddig tartanak ki a most még kedvezőnek tűnő felvásárlási árak. A termésátlag 8 tonna körüli, az ár pedig 40-47 ezer forint között változik.
*
Legények a gáton
Gáspár Csaba, az ABOKOM Kft. ügyvezető igazgatója arról számolt be lapunknak, hogy az Abonyi Lajos út végénél elkészült az a gát, amely az itteni házakat hivatott megvédeni a belvízveszélytől. A város ezen részén ugyanis katasztrófahelyzet alakult ki, melyen úgy tűnik, hamarosan tudnak is érdemben is segíteni, hiszen a gáton átszivattyúzzák a vizet. A Ceglédi Tűzoltóság munkatársaitól megtudtuk: percenként összesen a három szivattyú 4500 liter vizet képes kitermelni. A lakosság a város ezen részén lassan megnyugodhat tehát.
Forrás: www.hetihirek.hu
*
Felvidéki vendégek Cegléden
Egy szlovák község, Éberhárd nyugdíjas lakói érkeztek Ceglédre. A vendégek városlátogatáson vettek részt és megtekintették a Kökény Családi Borászatot is. A nyugdíjasokat Földi László, polgármester is köszöntötte, hangsúlyozta: a magyarokat sem határok, sem bőrszín vagy politikai hovatartozás nem választhatja el. Az időjárással nem volt szerencséjük a szlovák vendégeknek, hangulatukat azonban nem árnyékolta be az eső, vidáman vettek részt a városlátogatáson. A két busznyi nyugdíjas a szlovák fővároshoz közeli kis településről, Éberhárdból érkezett. Minden esztendőben tesznek kirándulást, idén Cegléd volt az úti cél. A szlovákiai magyarok meglátogatták a város nevezetességeit és elragadtatással meséltek a város tereiről.
"Nagyon tetszik, hogy sok fa, virág, és rend fogadott, ez valóban egy rendezett városka. Én ilyen rend megvalósítására törekszem a településünkön" - fogalmazott Kada Éva, Éberhárd polgármestere. A vendégeket nem csak a város bűvölte el, hanem a Kökény Családi Borászat is, legtöbbjük soha nem járt még csak hasonlóban sem. A borász család új, hangulatos pincéjében fogadta a szlovákiai nyugdíjasokat.
A vendégeket a polgármester is köszöntötte. Földi László úgy fogalmazott: a nemzeti érzés semmilyen határhoz nem köthető, magyarnak lenni ugyanazt kell, hogy jelentse Magyarországon, mint Erdélyben vagy például Szlovákiában. "Fontos, hogy az anyaországbéliek, és a határon túliak tartsák egymással a kapcsolatot, függetlenül a bőrszíntől, párthovatartozástól" - vélekedett Földi László polgármester.
Forrás: www.cegled.hu
Forrás: GERJE-SZTŐK Helyi Vidékfejlesztési Közösség Egyesület, cegledtv.hu