Hatszáz millió forintos uniós támogatással szépül a Pannonhalmi Főapátság
Dr. Várszegi Asztrik főapát (Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság) és Tóth Gábor program-végrehajtási igazgató (Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség) ma, ünnepélyes keretek között aláírták a Főapátság látogatóbarát fejlesztésére irányuló támogatási szerződést.
A Pannonhalmi Főapátság egyedülálló vallási, kulturális és történelmi értékek hordozója immár 1000 éve. 1996-ban vált a világ kulturális örökségének részévé. Egyedi adottságai, világörökségi rangja ellenére ismertsége mind hazai, mind nemzetközi szinten bővítésre szorul.
A több mint 700 millió forintos összköltségvetésű beruházás legfőbb célja a Főapátság fejlesztése, mely magában foglalja a műemléki épület kulturális turisztikai funkcióval való bővítését, valamint a látogatóbarát szolgáltatások fejlesztését.
Új bejárati csarnok épül, megkezdődik a Bazilika látogatóbarát fejlesztése és az Audio Guide rendszer bevezetése. A fejlesztések várhatóan 2012 nyarára készülnek el.
*
Újabb 2,2 milliárd a megyébe
Hat megyei település összesen 2,2 milliárd forint uniós támogatást nyert.
A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács soros ülését a megyeházán tartotta szerdán. Manninger Jenő elnök sajtótájékoztatóján számos európai uniós pályázati eredményről számolt be. A legnagyobb sikert Mosonmagyaróvár könyvelhette el: a bíráló bizottság ma úgy döntött, 1 milliárd 269 millió forintot ítél oda a városnak, hogy a budapesti Csodák Palotája mintájára természettudományos interaktív bemutató központot hozzon létre a mosoni városközpontban lévő egykori gabonaraktárból.
Közlekedési fejlesztésekre 638 millió forint érkezik a megyébe. A fő nyertes Sopron, amely 235 millió forintot kapott. Az önerővel együtt 314 millió forintból a Vándor Sándor, a Mikoviny és a Lackner Kristóf utcára, valamint a Tarló sorra jut. Csorna a Toldi utcát újíthatja fel, Nyúl körforgalmi csomópontot építhet a 82-es főúton a megyeszékhelyhez közelebbi faluvégnél. Győr a ménfőcsanaki Győri út egyik veszélyes részének rekonstrukciójára, nyomvonal-korrekciójára költhet saját pénzzel együtt 99 millió forintot.
Fertőszentmiklós a Rákóczi utcát és az Ipartelepi utat együttesen 1,4 kilométer hosszan újítja fel.
Sopron még egy nagy eredményt ért el: 315 millió forintot nyert arra, hogy megvalósítsa a helyi és helyközi tömegközlekedés integrációját. Az összköltségvetés 371 millió forint. A pénzből a Sopron–Fertőrákos–Fertő tó autóbuszvonalat meghosszabbítják a vitorlástelep megállóig, új forgalomirányító központot építenek a soproni autóbusz-állomáson, 23 helyen buszöbölt, -megállót építenek-újítanak fel. Emellett fejlesztik az utastájékoztató rendszereket, összehangolják a különböző Volán-társaságok, illetve a Kisalföld Volán és a Drescher Hajózási Kft. menetrendjeit.
Manninger Jenő beszámolt arról is, hogy két pályázati konstrukcióra pénzt csoportosítottak át: a kistelepülések szennyvízkezelésére 709 millió, a belterületi vízrendezésre 116 millió forinttal több pénz jut. Ezzel tartaléklistán szereplő pályázatok támogatására nyílik lehetőség.
A tanács zárt ülésen értékelte a kis- és mikrotérségi oktatási hálózatok és központjaik fejlesztése című kiírásra beérkezett pályázatokat. A keret 3,1 milliárd forint, az igény 4,3 milliárdra rúg. A döntést várhatóan egy hónapon belül hozza meg a bíráló bizottság.
*
Kézművesház, kalapszínből táncpajta Kunszigeten
A sározott, vályogtéglás padlást is megismerhetik a fiatalok és a turisták Kunszigeten, ugyanis a plébániaudvar melléképületét úgy újítják fel, hogy idegenforgalmi célokat és a hagyományőrzést is szolgálja. A romos épületet kézművesházzá alakítják.
Uniós forrásból újulhat meg a plébániaudvar melléképülete, nyitott tűzhelyén hamarosan ismét kenyeret, lángost süthetnek. A tervek szerint szeptember végére elkészül a rekonstrukció, már a munkálatok nagy részével végeztek. A nyitott konyha, a kiállító- és a foglalkoztatóhelyiségek már szinte teljesen készek. Még több feladat van hátra az úgynevezett kalapszínnél, a falábakon álló nyitott pajtánál, amelyben többek között táncházakat tarthatnak, népi játékokat eleveníthetnek fel a helyiek.
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program pályázatán LEADER-forrásból a Kunszigetért Közalapítvány több mint 21 millió forintot nyert a romos épület rendbetételére, a projekt szerint ˝szakrális és kulturális közösségi térré alakítására˝. Lendvai Ivánné polgármester portálunknak elmondta: a megvalósítás során együttműködik a falu a római katolikus egyházközséggel. A helyiek is összefogtak, társadalmi munkával segítik a beruházást.
"Számítunk a lakosok közreműködésére, mert szeretnénk a kézművesházat régi használati tárgyakkal berendezni. Akinek még van ilyen otthon, szívesen fogadjuk felajánlásként, akár kölcsönbe is" – mondta el a faluvezető és hozzátette: az 1800-as években készült nyitott konyha építészeti értéknek számít, az elkövetkezőkben műhelyfoglalkozások keretében ismerhetik itt meg a népi szakmákat az érdeklődők.
*
Vízmosások elleni füvesítés a borvidéken
A régi dűlőkben a szüretet, az új ültetvényeken a vízmosásokat megelőző munkálatokat kezdi el Győrújbaráton a Deé családi pincészet.
A Pannonhalmi borvidéken még újdonságnak számító módszerrel,
füvesítéssel próbálkoznak a szőlőkben.
"Az idei esők olyan munkákat adtak a szőlészeknek, amikre már régen nem akadt példa a borvidéken. A lezúduló csapadékvíz elhordta a talajt a tőkék közül, nálunk főleg a győrújbaráti új telepítésű ültetvényekben. A vízmosások helyére kétszer is hatvan köbméter földet kellett visszahordanunk. Ott sikerült csak megakadályozni az újabb kimosódást, ahol a visszatöltött földbe fareszeléket kevertünk" – mondta el annak indokaként Deé János, miért próbálkoznak más megoldással is az ilyen pluszmunkák megelőzésére.
A szőlőtőkék sorai közti füvesítést több szempontból is előnyösnek tartja a borász, de ne olyan szép zöld gyepre gondoljunk, amit családi ház udvarán látunk szívesen. Árpa- és hereféléket vetnek el. Ez a vízmosások megakadályozása mellett abban is segít, hogy jobb legyen a talaj tápanyagmegkötő képessége. Másrészt így nem tömörítik annyira a földet a munkagépek kerekei. Eső után – amikor sürgős lehet a növényvédelem – ráadásul korábban is rá tudnak menni a traktorok a füvesített részre és kevesebb üzemanyagot fogyasztanak, ha nem földes, sáros talajon kell haladniuk. Deé János elmondása szerint több helyen alkalmazzák ezt a módszert az országban, de igazán Ausztriában elterjedt. Ott persze a szőlőöntözés is megoldott, ugyanis azt tudni kell, hogy a füvesítés aszályos időszakban lehet hátrányos.
Hamarosan a füvesítéssel is foglalkoznak, de a szüretet már el is kezdte a napokban Győrújbaráton a Deé család az Irsai Olivér szedésével. Deé János szerint jobb, ha nem hőségben kell végezniük ezt a munkát, mert ha hidegen érkeznek a szemek a pincébe, az kedvezőbb az erjedés szempontjából: lassabban indulhat be a folyamat. Szőlőjük kilencven százaléka egészséges, ezért jó évjárat ígérkezik, igaz, még másfél hónapig eltart a szüretelés, a többi fajtát később szedik.
*
Falunappal ünnepelték a rendelőt
A község önkormányzata a Győrasszonyfai Egészségház ünnepélyes átadását a falunapon tartotta meg. A projekt a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretein belül valósult meg.
Valiczkó Mihány polgármester ünnepi beszédében elmondta, hogy a község képviselőtestülete fontosnak tartotta, hogy a győrasszonyfai lakosoknak korszerű, a kornak megfelelő egészségház épüljön. 2007-ben telket vásárolt az önkormányzat, 2008-ban pályázatot adott be, amelyről 2009-ben megszületett a pozitív döntés és tavaly augusztusban az ünnepélyes alapkőletétellel elkezdődött a kivitelezés. Az összefogás révén aztán elkészült az egészségház, amely a korábbinál lényegesen jobb körülményeket biztosít a háziorvosi és a gyermekorvosi ellátáshoz. Emellett egészségfejlesztési központkén is működik majd, itt kap helyet a védőnői szolgálat, a diszpécserszolgálat, az iskolaorvosi szolgálat, a házi segítségnyújtási szolgálat, ebben a teljesen akadálymentesített, EU-konform környezetben.
"Legfontosabb elvünk az volt, hogy a Győrasszonyfa-Tarjánpuszta háziorvosi szolgálat és a környék lakói olyan régen várt egészségügyi szolgáltatást érhessenek el, olyat, amely több tíz évre előre vetítve elősegíti a hatékony és preventív orvosi ellátást." - fogalmazott a település első embere. Győrasszonyfának korábban soha nem volt épített, önálló háziorvosi rendelő a tulajdonában. Most felavathatták az új épületet, amelybe hamarosan átköltözik a régi rendelőből a praxist ellátó szakember. Szeptembertől már biztosan az új helyen rendel dr. Szűcs-Farkas Attila háziorvos.
A beruházás uniós támogatás révén valósult meg, a fejlesztésre az önkormányzat több mint 52 millió forintot kapott, pontosan 52.581.795 forintot. Ehhez még az önkormányzatnak mintegy tízmillió forintos önerőt kellett biztosítania, amit bankhitel révén oldott meg. A munkálatok egyébként június 30-án fejeződtek be, a tervezett időponthoz képest egy hónapos csúszással, a szélsőséges időjárási viszonyok miatt. A projekt előkészítése során az önkormányzat, a vegyes praxist működtető háziorvos, a védőnő, a projektmenedzser, a rehabilitációs szakmérnök és a tervező közösen alakították ki azt az alapkoncepciót, amely a helyi viszonyokat és lehetőségeket tükröző szükségletfelmérés megoldására született.
A komplex akadálymentesítés is megvalósult (rámpa, kapaszkodók, tájékoztató táblák), mivel az épület fizikai akadálymentesítése mellett a rehabilitációs szakmérnök természetesen figyelembe vette, hogy a hallás- és látáskárosultak is akadálymentes környezetben látogathassák meg az egészségházat. Az infrastrukturális beruházás mellett az eszközbeszerzés lehetővé teszi, hogy az említett szolgáltatások magasabb színvonalon álljanak rendelkezésre. Az alapvető, kis értékű orvosi műszerek és eszközök beszerzése mellett (vérnyomásmérő, lázmérő, nyelvfogó) szükség volt az alapvető berendezési eszközök (vizsgálólámpa, vizsgálóasztal, műszerasztal) cseréjére, hiszen ezek az eszközök vagy egyáltalán nem állnak rendelkezésre jelenleg, vagy teljesen elavultak, elhasználódtak az évek során.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, kisalfold.hu