XX. Kazári Búcsú

Augusztus 20-án, Államalapító Szent István ünnepén szentmisével és kenyérszenteléssel kezdődött a sorrendben XX. Kazári Búcsú. A búcsút 1991-ben indították el azzal a céllal, hogy bemutassák a község értékeit és hagyományait.

Az elmúlt években a búcsú többnapos rendezvénnyé fejlődött és több ezer látogatót csábított a településre. Bár az idei búcsú rövidebb volt, mint korábban, hiszen csak két napos volt, színvonalában mit sem változott, a szervezők ezúttal is nagyon sok programmal várták az érdeklődőket. A szentmise után a település lakói megkoszorúzták Szabó István szobrát. Szabó István tudós pap, író, műfordító 35 évig volt a falu plébánosa. Emlékét mellszobra és síremléke őrzi, tiszteletére a plébánián emlékszobát alakítottak ki.

A koszorúzás után a Kézművesházban Fancsikné Csaba Mária művésztanár alkotásaiból nyitottak kiállítást. A képeket dr. Csongrády Béla közíró ajánlotta az érdeklődők figyelmébe. Kora délután labdarúgó mérkőzéssel folytatódott a programsorozat. A község sportpályáján Karancsberény és a házigazda település csapatai mérték össze tudásukat.

Az ifjúsági mérkőzés győztese Kazár csapata lett, míg a felnőtteknél Karancsberény csapata nyert, méghozzá 3-0-ra.

Este, a Magtár udvarán - a hagyományoknak megfelelően - "Zenélő Palóc Porták" várta a vendégeket, ezúttal a budapesti Hot Club of Hungary szórakoztatta a közönséget.

Másnap, augusztus 21-én került sor a XV. Kazár Kupa Országos Pontszerző Díjugrató Lovasversenyre a Kisréten. A verseny már 1995 óta szerves része a rendezvénynek, és már évek óta külföldről is érkeznek versenyzők a rangos megmérettetésre. Idén is sok lovas mérte össze tudását.

A szervezők ezúttal Korbáss Viktor Emlékversenyt is hirdettek, ily módon emlékeztek a közelmúltban elhunyt kiváló lovasra. Az emlékverseny győztese B/2 ifjúsági kategóriában Balla Dóra ( Kakuk Lovasudvar SE) lett, a B/2 nyitott kategóriában Dongo Zoltán (Kakuk Lovasudvar SE) bizonyult a legjobbnak...

A díjugrató lovasverseny után, késő délután kezdődött a Néptánc Fesztivál, amely egyidős a Kazári Búcsúval, hiszen ebből a folklórtalálkozóból nőtte ki magát a Kazári Búcsú. A fesztivál résztvevőit Molnár Katalin, a község polgármestere köszöntötte, aki röviden felidézte a kezdeteket.
- 1991 augusztusában, az első búcsú szervezésekor nem gondoltuk, hogy ilyen szép kort ér majd meg kezdeményezésünk, amely elindította ezt a gazdag és tartalmas programsorozatot. Az elmúlt két évtizedben 18 nemzet táncosai találkoztak és ismerkedtek egymás hagyományaival itt, Kazáron. 18 nemzet, 18 nyelv és 18 kultúra, mégis megértettük egymást, hiszen közös nyelvet beszéltünk. Ez a közös nyelv a zene és a tánc, amelyben legmélyebb érzéseiket fejezik ki az emberek.

A 20 év alatt nagyon sok barátot, ismerőst szereztünk és rengeteg élménnyel gazdagodtunk. Mára felnőttkorba lépett a Kazári Búcsú. Szeretnénk folytatni és egy kicsit megújítani, természetesen már vannak elképzeléseink - mondta a polgármester asszony, aki végül megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a búcsú szervezésében és lebonyolításában, majd átadta a község Díszpolgári címét.

A rangos kitüntetést Kovács József, a “Tanár Úr” kapta. A kitüntetés átadása után a polgármester asszony felvágta a jubileum alkalmából készített hatalmas tortát, amit természetesen mindenki megkóstolhatott.
Ezt követően kezdődött a fesztivál, amelyen ezúttal 3 csoport mutatkozott be: a pásztói Muzsla Néptáncegyüttes, amely idén ősszel ünnepli majd megalakulásának 27. évfordulóját, a franciországi Les Bategaille de Saintonges csoport, valamint a Kazár Táncegyüttes.

A helyi csoport - amely kezdetben a Zsivajgó nevet viselte, és elsősorban 16-22 év közötti fiatalokból áll - remek műsorral zárta a sorrendben 20. Néptánc Fesztivált. A fesztivál után kezdődött a vendégségi bál, melyen Menczel Anett és Szőllős Robi muzsikált. A sorrendben XX. Kazári Búcsú látványos tűzijátékkal, valamint Varga Feri és Balásy Betti műsorával ért véget.

A búcsú ideje alatt a látogatók előtt nyitva álltak a település múzeumai, megnézhették Kazár nevezetességeit és látnivalóit: a vasalómúzeumot, Szabó István emlékszobáját és a helytörténeti kiállítást. Működött a Tufa Taxi is, amivel a község határában lévő, Közép-Európában is egyedülálló vulkáni képződményhez juthattak el az érdeklődők. A Kazár Nyugdíjasaiért Egyesület tagjai pedig laskát és tócsnit sütöttek a kirándulásban megfáradt vendégeknek.

*

Falunap Karancsalján

Karancsalja Község Önkormányzata július 31-én falunapot rendezett. Az egész napos programsorozat zenés ébresztővel kezdődött, a falu apraja-nagyja vidám, mulatós nótákra ébredhetett. Ezt követően a községi parkban gyermekprogramokkal folytatódott a rendezvény.

A kínálatban szerepelt kerékpáros és rajzoló verseny, kézműves foglalkozás, kisvidámpark, ugrálóvár, fényjáték és pónilovaglás. A szervezők ezúttal is meghirdették a főzőversenyt, így a csapatok már korán reggel készülődtek a játékos megmérettetésre. A versenyen baráti társaságok, civil szervezetek és önkormányzatok csapatai ragadtak fakanalat, összesen 10 csapat mérte össze tudását.

A falunapot a község polgármestere, Lantos Sándor nyitotta meg ünnepélyesen.
- Karancsalja életében már hagyomány a falunap, hatodik alkalommal rendezzük meg. Bízom benne, hogy idén is színvonalas, gazdag és tartalmas programsorozatot tudtunk összeállítani – mondta a polgármester, aki végül megköszönte mindazok munkáját, akik részt vettek a falunap előkészítésében és szervezésében.

Ezt követően került sor a főzőverseny eredményhirdetésére. A szakértő zsűri döntése alapján Csákányháza csapata szerepelt a legjobban. A rendezvény keretében kiállítást is nyitottak a községházán. Az érdeklődők a Karancsaljai Kézműves Kör tagjainak alkotásai mellett Fodor Sándor festményeit is megcsodálhatták. A falunapon a hagyományoknak megfelelően átadták a „Karancsaljáért” díjat. Az elismerést 2001-ben alapította a település képviselőtestülete. A díjat azok kaphatják, akik kiemelkedő közéleti és társadalmi tevékenységükkel hozzájárulnak a község szellemi, kulturális, közösségi életének fenntartásához, fejlődéséhez. Az elismerést ezúttal Lantos Sándornak adományozták.

A falunapon kora délutántól késő estig gazdag és tartalmas kulturális program várta az érdeklődőket. A színpadon fellépett a Karancslapujtői Nyugdíjasklub, a Karancsberényi Népdalkör, a csákányházi Gyöngyvirág Hagyományőrző Csoport, a Mucsíny Népdalkör és a karancsaljai Rozmaring Nyugdíjas Klub. Nagy sikert aratott Juhász Erzsébet és Szőke Mónika táncdal bemutatója, valamint a karancslapujtői Golden Tánccsoport és a Savaria Művészeti iskola moderntánc csoportja.

Magyar nótából sem volt hiány, Novák Sándor, Forgács Erzsébet, Grényi Lászlóné és Teplán Sándor szórakoztatta a közönséget. A falunap sztárvendége a Sógorok együttes volt. Vidám műsorukat tombolahúzás követte, majd a Karancs Old Boys lépett színpadra. A jó hangulatú falunap szabadtéri bállal zárult

*

Már szépülnek a pajták Sóshartyánban

Sóshartyán Község Önkormányzata az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében Falumegújításra- és fejlesztésre nyert támogatást.

Az elnyert 22 491 853 forint támogatásból 5 db régi pajta és egy lóistálló kerül felújításra - melyek patinást helyet foglalnak el a település arculati képében, valamint közösségi park kerül kialakításra, mely különböző látvány és térelemekkel teszi még inkább vonzóvá Sóshartyán központját.

*

Hagyományok portája Kazáron

A Kulturális és Környezeti Értékvédő Egyesület 2009-ben sikeres támogatási kérelmet nyújtott be az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében Vidéki örökség megőrzése jogcímre, így 46 millió Ft támogatást nyert a "Hagyományok Portája" című projekt megvalósítására.

A fejlesztés magában foglalja a 74-75. helyrajzi számon található épület - mely eddig a Mackó- és babakiállításnak adott otthont - külső-belső felújítását és korszerűsítését, új funkcióknak megfelelő kialakításá. A közbeszerzési eljárás lezajlott, a nyertes kivitelező az Univerzál Építő és Szolgáltató Kft. (Szécsény) lett.

2010. június 1-jén a munkálatok megkezdődtek, megtörtént a munkaterület átadása. Az eredeti stílusjegyek megőrzése és a helyi védettség miatt a tervezett átalakítás során a homlokzaton nagy átalakítások nem történnek, csak a két épületszárny egységes kialakítására, az eredeti állapotok visszaállítására való törekvés jelenik meg. A kis fehér épület jelenlegi formájában teljesen használhatatlan, mivel állapota leromlott és veszélyes, de a nyugati épületszárny is felújításra szorul.

A projekt keretében tárgyaló helyiség, ahhoz kapcsolódó vizesblokk, kézműves szobák és kézműves raktárhelyiségek kerülnek kialakításra, valamint megvalósul az épület akadálymentesítése és a vagyonvédelmi rendszer kialakítása is. A nyitott szín alatt és az udvarban összesen 4 darab kemence kerül elhelyezésre a rendezvények és a programok kiszolgálása érdekében. A meglévő rossz állagú kerítés elbontásra kerül, új kerítés és kapu készül.

*

Falunapok a térségben

Augusztus 14-én, szombaton Bárnában falunapot, Mátraverebélyben faluünnepet, Szentkúton pedig búcsút rendeztek. Nagyboldogasszony tiszteletére rendeztek Mátraverebélyben faluünnepet, Szentkúton pedig búcsút.

A szervezők a délelőtt folyamán főzőversenyt szerveztek, amelyen tíz csapat mérte össze főző-sütő tudományát. A játékos verseny győztese Csala Sándor lett, kiváló gulyásával. A „szakácsok” mellett a focikedvelők is összemérhették tudásukat egy barátságos kispályás labdarúgó mérkőzés keretében. Nagy Attila polgármester a faluünnep keretében köszöntötte a településen élő arany- és gyémántlakodalmukat ünneplő párokat, és átadta a ”Mátreverebélyért” kitüntetést.

Az elismerést a településért végzett önzetlen munkáért Juhász Jánosné és Bottyán János kapta. A nap folyamán a Magyar Vöröskereszt Nógrád Megyei Szervezete véradással és egészségügyi tanácsadással várta az érdeklődőket. A gyermekek lovaglással, ugrálóvárral, körhintával és népi játékokkal üthették el az időt.

Délután kulturális és hagyományőrző műsorokkal folytatódott a nap, este tűzijáték és bál zárta a rendezvényt.
Szintén augusztus 14-én került megrendezésre a bárnai Falunap, amely a Bárna Falunap Kupával kezdődött.

A labdarúgó bajnokságon 6 csapat mérte össze tudását. A verseny végén került sor az eredményhirdetésre, majd a falunap ünnepélyes megnyitására. Ezt követően a helyi általános iskolások léptek a színpadra, nagy sikert aratva. A kulturális programban fellépett még a bárnai Petrence Kulturális Csoport, a Def Jam Dance School és a Sakinah Hastánccsoport.

A szervezők a kulturális és hagyományőrző programok mellett játékos vetélkedőkre is várták a látogatókat, a vállalkozó kedvűek házaspárbaj keretében, valamint hon- és népismereti totó kitöltésével mutathatták meg ügyességüket és tudásukat.

A falunapot kirakodóvásár és a Bárna Vad Kft. vadászbemutatója színesítette. A rendezvény tűzijátékkal és hajnalig tartó szabadtéri bállal zárult.

A 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület munkatársai mind a két falunapon részt vettek, és az egyesület sátrában népszerűsítették az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programot, valamint az akciócsoport területén fellelhető természeti- és kulturális értékeket, helyi termékeket.

*

Játszótér épült Mátraterenyén

A Mátraterenyei Cigány Kisebbségi Önkormányzat játszótér építéséhez nyert támogatást az Új Magyarország vidékfejlesztési Program keretében.

A falumegújítás és -fejlesztés jogcímre benyújtott kérelmüket 2.908.334 forinttal támogatták. A munkálatokat június elején kezdték el, és határidőre, július végére be is fejezték, így a községben élő gyermekek már birtokba is vehették a játszóteret.

A Mátraterenye belterületén kialakított játszóparkba uniós szabványoknak megfelelő, gyermekbarát, nagyon szép és színes játékelemek kerültek. Igazán látványos a Monte Cristo erőd, amelynek 3 tornya és egy mini csúszdája is van, így nem véletlen, hogy ez az egyik legkedveltebb játék. Van még drótkötélpálya, hinta, libikóka, homokozó és egy egyensúlyfejlesztő játék is, az úgynevezett gerendahíd. Az építés során természetesen kiemelt figyelmet fordítottak a biztonságra, ezért finomőrlésű homokot terítettek a területre, így ütéscsillapító lett a talaj.

A kivitelezési munkálatokkal egy salgótarjáni székhelyű, megfelelő referenciákkal rendelkező céget bíztak meg. A támogatás a kivitelezés nettó költségeit fedezte, az ÁFA összegét a kisebbségi önkormányzat hitelből finanszírozta. Az ehhez szükséges fedezetet a település önkormányzata biztosította, mint ahogy a játszótér területét is, hiszen a két önkormányzat között már évek óta példaértékű az együttműködés.

*

Napfény vendégház Mátraszelén

Tőzsér Győző vállalkozó 10 fő befogadására alkalmas vendégház kialakítására nyújtotta be támogatási kérelmét turisztikai tevékenységek ösztönzése jogcímre az ÚMVP III. tengelyének keretében. Elképzelését támogatásra méltónak ítélték, 12.178.358 Ft-ot nyert tervei megvalósítására.

A régi ház felújítását és bővítését márciusban kezdték el, s bár az esős időjárás miatt kicsit lassabban haladtak a tervezettnél, július végére sikerült befejezni a külső munkálatokat. A ház alapterületét 30m2-el megnövelték, így teljesen új tetőt kapott az épület. Kicserélték a nyílászárókat, és az akadálymentesítés is megtörtént. Jelenleg a belső munkálatokat végzik, a fűtés és az elektromos rendszer kiépítése, valamint a fürdőszobák kialakítása zajlik.

A beruházás végén a Napfény Vendégházban 4 szoba áll majd a vendégek rendelkezésére, természetesen külön fürdőszobával. Lesz egy közös helyiség, egy társalgó és egy kiválóan felszerelt konyha is.

A beruházás összköltsége 19 millió forint, az elnyert támogatást hitelből és saját forrásból egészíti ki a nyertes vállalkozó. - Térségünk értékei, hagyományai és rendezvényei egyre több látogatót vonzanak, így véleményem szerint szükség van a minőségi szálláshelyek számának bővítésére. Mátraszelén csak egy vendégház működik, ezért pályáztunk a Napfény Vendégház kialakítására. Az épületben - a látogatók teljes kikapcsolódását szolgálva - wellness részleget alakítunk ki, szaunával és jakuzzival. Az udvaron nyársalókat és egy kis játszóteret is építünk. Szolgáltatásainkat érdekes programokkal, többek között a palóc hagyományokat bemutató hétvégékkel bővítjük majd.

Bízom benne, hogy vendégeink jól érzik majd magukat nálunk, és olyan élményekkel gazdagodnak, amelyek miatt újra és újra visszatérnek Palócföldre – számolt be a beruházásról és további terveiről Tőzsér Győző.

*

„Teret a vidéknek” fesztiválon a 36 Jó Palóc

2010. szeptember 10-12. között a vidéké volt a főszerep Európa Kulturális Fővárosában. Pécs egykori piacterén, a nemrégiben megújult Kossuth téren került megrendezésre a „Teret a vidéknek!” A fesztivált azzal a céllal rendezték meg Pécsett, hogy lehetőséget biztosítsanak a magyar vidék minél teljesebb bemutatkozására, a még élő hagyományok, régi szokások, helyben előállított termékek megismertetésére.

Szeptember 10-én a nagyszabású fesztivál első eseménye a Baranya Megyei Önkormányzat dísztermében megrendezésre került „Így csináljuk a mi vidékünkön” című nemzetközi műhelykonferencia volt, melyet követően 15 órakor került sor a „Teret a vidéknek” fesztivál ünnepélyes megnyitására. A Kézművesek utcájában a népművészek öröksége, az Ízek utcájában a vidéki konyha, a Mesterségek terén a nagyipar előtti foglalkozások elevenedtek meg.

A Borvidékek utcájában a Dél-Dunántúl öt nevezetes borvidéke mellett hazánk más tájainak borászai is képviseltették magukat.Az Ökopiacon egészséges, helyi biotermékek vásárlására nyílt lehetőség a rendezvény második napján.Magyarország régióit ismerhették meg a látogatók meg a Hungarikum Faluban, melynek központjában egy harangláb állt.

A 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület munkatársai is részt vettek a rendezvényen. Az egyesület által elkészített kiadványok mellett, a térségben készült, a térségre jellemző helyi termékeket (méz, lekvár, szörp, aszalt gomba, különböző szőttesek, terítők, kézimunkák stb.) mutattak be és népszerűsítették a rendezvény látogatói körében. A kiállítás mellett az Észak-magyarországi standhoz ellátogatók megismerkedhettek a csontfaragás és a csuhékészítés fortéjával is, hiszen a 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület területén tevékenykedő kézműveseket Kanyó Alfonzé népi iparművész és Farkas Sándor kézműves képviselte.

A Kazár Táncegyüttes és a FOLT zenekar szeptember 11.-én és 12.-én is hatalmas sikert aratott fellépésével. A táncos fiúk és lányok nem csak a színpadon mutatták meg tudásukat, de a fellépések alkalmával a közönséget is megtáncoltatták.

Forrás: 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület

Cikk megosztása