A Bükki Nemzeti Park 1,6 milliárdot költhet el környezetvédelmi és természetvédelmi fejlesztésekre
A következő 3 évben hét projekt keretében 1,6 milliárdot költhetnek el környezetvédelmi és természetvédelmi fejlesztésekre, így a tíz hazai közül a Bükki Nemzeti Park élen jár a pályázati források felhasználásában.
Ilyen arányú előrelépésre még soha nem volt lehetősége az Észak-Magyarországon 900 ezer hektáron természetvédelmi tevékenységet végző nemzeti park igazgatóságnak – hangzott el kedden Felsőtárkányban a Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontban tartott sajtótájékoztatón. A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetői a hazai nemzeti parkok képviselőinek részvételével konferencián számoltak be a tervezett fejlesztésekről.
Az Új Magyarország Fejlesztési Terv Környezet és Energia Operatív Programjából 135 millió euró használható fel 2007 és 2013 között természetvédelmi célokra – közölte Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium természetvédelemért felelős helyettes államtitkára. Dudás György igazgatóhelyettes elmondta: több év alatt 85 milliót költöttek az 1,6 milliárd forintos, Európai Unió támogatta programok kivitelezésére. Ezáltal a következő években megduplázódik a mintegy 500 millió forintos évi költségvetésük.
*
204 települést lát el a Somi Hulladékkezelő Központ
Illés Zoltán, a Vidékfejlesztési Minisztérium környezetügyért felelős államtitkára kedden átadta a 12,6 milliárd forintos Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt utolsó, legnagyobb beruházását, a Somi Nagytérségi Hulladékkezelő Központot.
Az államtitkár az eseményen hangsúlyozta: a hulladékgazdálkodás jelenleg nem állami feladat, de figyelembe véve az uniós elvárásokat, valamint a törekvést arra, hogy a rendszer hatékonyabban működjön, bizonyos elemei a jövőben visszakerülnek állami kézbe.
A hulladékkezelés szakmai prioritásaként első helyen a megelőzést, majd az újrahasznosítást és a fizikai-kémiai kezelést említette. Ezt követi "esetleges" megoldásként az égetés, és csak ezután jön a sorrendben a hulladék lerakása. A depónia átadásán mégis üdvözölte a regionális lerakó építését és üzembe helyezését azért, mert "nyilvánvalóan kiváltja a települési hulladéklerakókat, amelyeknek a tizede se felel meg sem a magyar, sem az európai elvárásoknak."
Illés Zoltán szólt arról is, hogy a hulladékgazdálkodásban olyan viszonyokat kell teremteni, hogy kifizetődő legyen mind a begyűjtés, mind az újrahasznosítás. Ennek szellemében szeretnék bevezetni, hogy a gazdálkodóknak a jövőben kötelező legyen a közszolgáltatást igénybe venniük. Ez nem a verseny ellen hatna, hanem tisztább viszonyokat teremtene - emelte ki Illés Zoltán. Rámutatott: a regionális hulladéklerakókat nem lehet úgy gazdaságosan üzemeltetni, hogy az adott közszolgáltató területén valaki kimazsolázza a hulladékból a "legjobb falatokat", például az áruházak újrahasznosítható csomagolóanyagait, az összes nehézség pedig a közszolgáltatónak marad.
Balázs Árpád, Siófok város polgármestere, valamint a Dél-Balaton és Sió-Völgye Hulladékgazdálkodási Konzorcium vezetője köszönetet mondott az uniónak, a kormánynak és a résztvevő 204 településnek, hogy a tervezett határidőn és költségvetésen belül, 12 milliárd 573 millió forintból megvalósulhatott a projekt. A régióban, a hét éve kezdődött összefogás eredményeként 360 ezer, a nyaralókat is beszámítva közel 460 ezer lakos hulladékkezelése válik szakszerűbbé és biztonságosabbá.
A projekt révén 40 szemétlerakó helyett 3 modern nagytérségi hulladékkezelő központ (Som, Cikó, illetve Ordacsehi) működik a jövőben. Korszerű, szigetelt lerakókban helyezik el a lakosságtól begyűjtött vegyes hulladékot. A szelektíven gyűjtött hulladékot modern válogató csarnokokban válogatják újra, majd bálázzák. A zöldhulladékból a komposztálóüzemekben jó minőségű komposzt készül.
A beruházás keretében épült 17 hulladékudvar is, ahol a papír, üveg és a műanyag mellett számtalan más hulladék is elhelyezhető az építési, bontási hulladék kivételével. A 204 településen összesen 805 darab szigeten gyűjthetik a lakosok szelektíven a papír, az üveg, a műanyag hulladékot. A következő lépés a 40 elavult szeméttelep rekultivációja lesz.
A konzorcium az Európai Unió ISPA pályázatán nyerte el a program megvalósításához szükséges összeg 65 százalékát, 25 százalékot az állam, a többit az önkormányzatok teremtették elő. A projekt részeként 67 hulladékgyűjtő, illetve -kezelő járművet is beszereztek, 17 településen hulladékudvarokat alakítottak ki, 4 településen átrakóállomások, 3 településen válogatóüzemek létesültek, 8 településen pedig komposztálótelepeket alakítottak ki. A számítások szerint a somi lerakó kapacitása (1,125 millió köbméter) 25-30 évre lesz elegendő.
A Dél-Balaton és Sió-völgye Hulladékgazdálkodási Projekt északi területein, Somogy és Tolna megye egy részén az üzemeltetést az AVE Zöldfok Zrt., a déli területeken, Tolna és Baranya megyékben pedig a Re-Kom Nonprofit Kft. végzi.
Forrás: VM