2012-ben hazánkban lesz a COPA-COGECA éves kongresszusa
Ez lesz az első alkalom, hogy a 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet az új tagállamok egyikében tartja éves közgyűlését – jelentette be Fazekas Sándor azt követően, hogy az unió közös agrárpolitikájának (KAP) 2013 utáni jövőjéről tárgyalt Pekka Pesonennel, a COPA-COGECA főtitkárával.
A megbeszélésen részt vett Glattfelder Béla Európa parlamenti képviselő is.
A 27 tagállamot tömörítő, legjelentősebb európai gazdaszervezet fő feladatának tartja a termelők érdekvédelmét, a vidék életképességének megőrzését, valamint az 500 millió európai fogyasztó biztonságos, folyamatos, jó minőségű élelmiszerellátását,– mondta Pekka Pesonen, főtitkár.
Az EU területének háromnegyede áll mezőgazdasági művelés alatt, az agrárium jelenleg 30 millió embernek ad munkát, a teljes élelmiszerlánc több mint 40 millió embert foglakoztat.
A mezőgazdaságot érő kihívások miatt a piacok egyre kevésbé kiszámíthatók, egyenlőtlenek a versenyfeltételek az importtal szemben. A klímaváltozás, az extrém időjárás új kockázatokat jelent az ágazatban.
A gazdák jövedelme csökken, 2009-es válság előtt is alig érte el a nemzetgazdasági átlag 50%-át. Az európai polgárok igényeinek megfelelve az EU olyan magas termelési költségekkel működő mezőgazdaság mellett döntött, amely megfelel a fenntarthatóság, élelmiszerbiztonság, állatjólét stb. kritériumainak. Ez versenyhátrányt okoz az európai termelőknek. Mindeközben az EU olyan kereskedelmi politikát folytat, amelynek következtében a külső vámvédelem folyamatosan csökken.
Fazekas Sándor kijelentette, hogy a Copa Cogeca legfontosabb - a KAP jövőjével kapcsolatos - célkitűzéseivel a magyar kormány is azonosul: az élelmiszerbiztonságot (mind mennyiségi mind minőségi értelemben) a gazdák termelő szerepének megerősítésével kell garantálni. Elő kell segíteni, hogy a termelők tisztességes jövedelmet érhessenek el a piacon, és el kell ismerni az általuk nyújtott közszolgáltatásokat. Biztosítani kell a gazdáknak az egyenlő feltételeket az egységes piacon.
Fazekas Sándor és Pekka Pesonen egyetértettek abban, hogy a KAP költségvetésének megőrzése és szinten tartása az egyik legfontosabb feladat. További közös cél megvédeni a közvetlen kifizetések költségvetési forrásait. A nemzeti társfinanszírozás bevezetése mindkét fél számára elfogadhatatlan, mert az –álláspontjuk szerint - az egységes piac felbomlásához vezetne. Egyetértettek abban is, hogy a teljes pénzügyi időszakra előre rögzíteni kell a két pillér közötti forrásmegosztást.
Nagy előrelépést jelent, hogy az Európai Parlament szeptember 7-én közreadott jelentésében kimondta, hogy a gazdáknak tisztességes arányban kell részesülniük az élelmiszer ágazatban keletkező jövedelemből – mondta Glattfelder Béla.
A KAP célja, hogy stabil szabályozási keretet nyújtson a mezőgazdasági termelésnek, a termelékenység, a versenyképesség és a piacok stabilitásának biztosításán keresztül, annak érdekében, hogy az EU önellátó képessége az összes kulcságazatban megmaradjon.
A KAP legutóbbi reformjai során ugyanakkor egyre magasabb szintű élelmiszerbiztonsági, környezetvédelmi és állatjóléti szabályokat vezettek be, miközben egyre piacorientáltabbá tették az ágazatot.
A KAP 2013 utáni jövőjéről az Európai Parlament már júliusban kiadta a jelentését, mely kimondja, hogy a mezőgazdaság által megtermelt legfontosabb közjó maga az élelmiszer, tekintettel arra, hogy a világ népessége 2050-re a jelenlegi 6,7 milliárdról 9 milliárdra nő. Az Európai Bizottság állásfoglalása decemberre várható.
A kép és szöveg forrása: VM Sajtóanyag
*
- Minden információ egy helyen a KAP reform vitájáról itt!
- Összefoglaló a KAP társadalmi vitájáról Magyarországon (magyar, pdf)