Ínyencségek helyi vállalkozásoktól
Az újszilvási falunapra több vendégtelepülésről is szép számmal érkeztek. Ennek kapcsán a helyi vállalkozók kóstolókkal várták az érdeklődőket, termékeik legjavát ízlelhették meg a vendégek.
A kóstolónak a Bolyhos pálinkaüzem területe adott otthont. Az asztalokra ínyencségek kerültek a helyiektől, összefogásban és egyetértésben az önkormányzattal. Mert a cél közös. Hírét vinni Újszilvásnak, segíteni a vállalkozásokat kapcsolatokkal. A vállalkozások pedig segítenek.... Így is lehet.
További fotók a falunapról ide kattintva, Újszilvás község weboldalán tekinthetőek meg.
Forrás: ujszilvas.hu
*
Aratóünnep 2010. - Tápióbicske
Július 10-ére tűztük ki az aratás időpontját ez a nap az összefogás napja is lett a KALÁSZ Csoportunk életében.
Aratóünnepünk célja: a kétkezi munka becsületének bemutatása a mai fiatalságnak, a régi hagyományos aratás felelevenítése.
Bár erre a napra is rekkenő hőséget jósoltak az időjósok, ez sem vette kedvünket, hisz a szervezés már hónapok óta folyt. Mint hajdanán, a kora hajnali órákban gyülekeztek az aratók a Hagyományőrző Ház portáján, igaz a vállalkozó még nem túl sok, de a lelkesedés határtalan. Volt itt dédpapától a frissen ballagott általános iskolás diákig, aki vállalta a kemény munkát. Lovas kocsi vitte az aratókat a rozstáblához - joggal hangzik el a kérdés, hogy-hogy rozs és miért nem búza, azért mert ennek a magján kívül a szárát is fel lehet használni aratókoszorú és díszek készítésre, és a kicsépelt zsúpból szakajtó és különféle használati tárgyak készíthetők - itt kőkemény munka vette kezdetét. Elöl haladtak a kaszások, őket követték a marokszedők és végezetül a kévekötők.
Szabályos rend szerint kezdődött a munka, de az idő előrehaladtával egyre több tevékenység cserélt gazdát. Kötötte a kötelet, aki éppen jobban elsajátította ezt, kaszált az is, aki mindent ki akart próbálni, szedte a markot kinek éppen csak ez maradt, hogy minél előbb végezzünk. Dőlt a gabona, fogyott az aratnivaló, sokasodtak a kész gabona keresztek közben gyűlt az anyag a Katolikus Rádió műsorvezetőjének a riportjához is. Pirultak az arcok, karok a hőségben, por lepte a ruhákat, kendőket, a toklász csípte a fáradt aratókat, ennek ellenére déli harangszóra kész lett minden. Mire a fáradt ”aratóbanda” visszakocsikázott a Hagyományőrző Házba addigra a szorgos asszonyi kezek és fiatal lányok terített asztallal és finom ebéddel várták a munkában megfáradtakat. A jóízűen elfogyasztott ebéd után népdalokat énekelve, citeraszót hallgatva, pihenték ki az aratók és a segítőik a nap fáradalmait.
Az ünnep hangulata, a résztvevők lelkesedése arra bíztat és ösztönöz minket, hogy hagyománnyá tegyük ezt az eseményt.
A jövőre nézve erőt ad, hogy már vannak jelentkezők, akik bíztatnak bennünket, vigyük tovább és őrizzük ezt a szép hagyományt.
Lisóczki Tünde
Hagyományőrző Ház programszervezője
*
Családbarát Önkormányzat Díj
A Nagycsaládosok Országos Egyesülete hatodik alkalommal emlékezik meg a Népesedés Világnapjáról (július 11.) azzal, hogy e naphoz kötődően jutalmazza Családbarát Önkormányzat Díjjal a gyermekes családok érdekében különösen jelentős és értékes tevékenységet végző önkormányzatokat. Idén ezt az eseményt összekötötték a "Helyi Szövetség a Családért” mozgalom országos konferenciájával, amelyet már másodízben rendezhettek meg ezen a méltó helyen, az Országházban, a Parlament elnökének, alelnökeinek és az Adenauer Alapítványnak a támogatásával.
2005 óta már 20 önkormányzat részesült elismerésben, és nagy örömmel láthatjuk, hogy többségük a díjazásukat követően is újabb és újabb elemekkel gazdagítja családtámogató tevékenységét, átveszik egymás jó példáit, így az eredmények megsokszorozódnak.
Az elmúlt években a gyermeket nevelő családokra rendkívüli terhek nehezedtek, és a folyamatnak még nincs vége. Ezért is szorgalmazandó továbbra is, hogy jöjjenek létre a településeken olyan szövetségek, amelyek az eddigieknél talán még nagyobb összhangban, minden családért tenni akaró szereplővel összefogva (önkormányzat, civil szervezetek, intézmények, szakemberek, egyházak, munkát biztosító cégek, vállalkozások, helyi sajtó és média), átgondolt stratégiával munkálkodjanak a családok sokféle értelemben vett jól-létén. A széles értelemben vett jól-lét fogalmába ma már beletartozik a szociális jólét, a testi-lelki egészség, az egészséges és biztonságos környezet, a családbarát foglalkoztatás, és figyelnek a szakemberek a szociális körülményekre, közérzeti kérdésekre a városfejlesztésben is. A családok jól-léte nem csupán az anyagiaktól függ, hanem attól is, hogy milyen a közérzetük abban a lakókörnyezetben, azon a településen, ahol mindennapjaikat élik.
E célok érdekében tevékenykedő települések közül a NOE helyi közösségeinek és szakértőinek javaslatai alapján 2010-ben az alábbi négy település kapott Családbarát Önkormányzat Díjat:
* Budapest II. kerület Önkormányzata
* Érd Megyei jogú Város önkormányzata
* Farmos Község Önkormányzata
* Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata
Farmoson kitűnő az óvodai ellátás, az óvoda nyitvatartási ideje a dolgozó szülők munkaidejéhez igazodik. Az óvoda vezetője kikéri a helyi nagycsaládos egyesület véleményét minden családokat érintő ügyben. Jól működő családi napközi is gazdagítja az intézmények sorát, és épül a község első játszótere. Az önkormányzat negyed áron biztosít 1000 m”2-es telkeket a nagycsaládosoknak és más rászorulóknak. Az iskolába járás megszervezése a gyerekek időbeosztásához igazodik, a biztonságos közlekedésért a bicikli utat meghosszabbították, így a gyerekek iskolába jutása megnyugtató a szülőknek. Polgárőrök segítik az iskola környékén a biztonságot. Alakulóban van a farmosi helyi szövetség is. A település szépítéséért a helyi nagycsaládos egyesület az önkormányzattal közösen sokat tesz, és más téren is jelentős a nagycsaládosok támogatása – pl. az önkormányzat ingyen biztosítja az adományszállításhoz a gépjárművet. Általánosságban is elmondható, hogy a helyi nagycsaládosok és az önkormányzat között kiváló a kapcsolat, kölcsönös megbecsülés a jellemző.
*
Látványos gólyagyűrűzés a Tápió-vidéken
Hatodik éve már, hogy az MME szakemberei júniusban felkeresik a Tápió-vidék településein lévő lakott gólyafészkeket és meggyűrűzik a fiókákat. Az akció kitervelője és főszereplője Benei Béla, aki június 20-án gyűrűzte meg az 1000-ik gólyát pályafutása során és az ötszázadikat a Tápió-vidéken!
Említést érdemel még Németh András is, aki a program aktív szervezője. A 2010-es Tápió-vidéki gólyagyűrűzési program keretében Benei Béla és Karcza Zsolt kollégák jóvoltából 14 település 36 gólyafészkében cseperedő, összesen 84 fiókából 73 lábára került színes gyűrű. 11 fióka még túl apró volt, valamint 2 fészekben még tojások voltak. 3 olyan fészek volt, amiben próbálkoztak a gólyák, de abszolút sikertelenül (se fióka, se élőnek tűnő tojás).
A Tápió-vidéki gyűrűzések az elmúlt években a következőképpen alakultak: 2004:69; 2005:11; 2006:82; 2007:106; 2008:119; 2009:76; 2010:73
A 2004 óta tartó gyűrűzésnek lassan már kezd beérni a gyümölcse is, hisz a szokásos áramütéses megkerüléseken túl egyre inkább jönnek már a színes gyűrűs leolvasások is. A most végiglátogatott 36 fészekből már 3 olyan van ahol az egyik öreg madár már a program keretében kapta a jelölőgyűrűjét.
Egy 2005-ös jászberényi madár már 2008 óta költ a "Jazigia-Tápiófölde határfészeknél". Egy 2006-os tápiószecsői madár e hó 12-én került szem elé Nagykátán a Birkacsárdánál. Egy 2006-os Tápiószentmárton göbölyjárási madár e hó 20-án került szem elé egy fészeknyire a kikelési helyétől.
Az akciót összesen 424 -en kisérték figyelemmel.
Tapasztalat szerint a gólyákat sajátjukként szeretik a helyi lakosok, tavasszal várják megérkezésüket és az őszi elvonulásukig figyelemmel kisérik életüket. Nagykátán a Rezeda utcai, Tápiószelén az István utcai fészek melletti ház lakói viszont nem örülnek annak, hogy a szomszédságukban gólyák költenek. A gólyák nevében kérünk elnézést tőlük és kérjük őket, hogy nézzék el kedves madarainknak, ha néha szemetelnek a portájukon.
*
Volt egyszer egy iskola
Élmény az osztálytársaknak, iskolatársaknak 5-10-15 év után találkozni, hát még 45-50 év után! A felsőegreskátai iskolatársak közül sokan ennyi év után látták viszont egymást.
Felsőegreskáta Nagykátáról a templom mögül induló Egreskátai útról, illetve Jászberény felé Alsóegreskátáról néhány kilométerre található tanyavilág. Lakói az 1870-es évektől költöztek oda részben Nagykátáról, részben a Jászságból, amikor gróf Keglevich Béla eladta birtokait. „Központként” később iskola és „kör” (gazdakör) is épült.
Az iskolában 1926-ban Knáver László kezdte meg a tanítást. Ő a leghosszabb ideig ott tanító pedagógus, 1952-ig okította ott a nebulókat. Őt követték: Bodor Sándor, Bodor Sándorné, Seres Gáborné, Partl Elvira, Kocsis Ferenc, Kocsis Mária.
Az iskola egy tanteremből és a mellette levő tanítói lakásból állt. Csak Partl Elvira nem lakott ott, ő kerékpárral járt ki Nagykátáról. A tanteremben a két padsor előtt a katedra, a tábla, a könyvszekrény, hátul a vaskályha állt. Knáver László délelőttönként az összes tanulót- 80-90 gyereket- tanította. Amíg az egyik osztállyal foglalkozott (közvetlen óra), addig a többi osztály feladatot kapott (önálló óra). Később az 1-4. és az 5-8. osztály délelőtt-délutáni váltásban tanult. (Én is, mivel nagykátai édesapámat a földművelés és az állattartás a tanyához kötötte, csak a gimnázium kezdésekor költöztünk be Kátára. Igaz, akkorra a földek és a lovak a tsz-be kerültek, az állattartást is ellehetetlenítették.)
Az iskola a gazdakör mellett – ahol előadások, bálok voltak - kulturális központként is működött. A tanulók karácsonyi, illetve anyák napi ünnepségére nemcsak a szüleik jöttek el. Az iskolában könyveket lehetett kölcsönözni – jött a művelődési autó-, filmet nézhettünk (agregátor fejlesztette az áramot), TIT-előadásokat hallgathattunk (TIT: Tudományos Ismretetterjesztő Társulat).
Az iskola mellett állt egy kőkereszt – sajnos egyedül csak ez van meg-, mögötte egy pléhkrisztus és egy harangláb volt. A kis harang hangja délben messzire elhangzott. Ott tartották a pünkösd utáni vasárnap a búcsút. Ez szabadtéri szentmisével kezdődött, utána kirakodóvásár volt, este bált rendeztek a gazdakörben.
A tsz-szervezés után sokan elköltöztek. A tanítást 1967-ben megszüntették. Az iskolát az 1970-es évek végén a gazdakör épületével együtt lebontották. Az utat, amin naponta jártunk, nem használják, benőtte a fű. Ma már csak a kőkereszt jelöli az iskola helyét. Az iskolatársak közül sokan Nagykátára költöztek, de az ország más településeire is elkerültek.
Tervezgettem az 50-es 60-as évek tanulóinak az összehívását, amit mások is örömmel támogattak. Így került sor június 19-én a találkozóra. Az esőzések miatt Egreskátára nem tudtunk kimenni, így Nagykátán találkoztunk, és töltöttük el kellemesen a napot. Felidéztük a közös élményeket: kirándulásokat, csúszkálást télen a tó jegén, a ló által vontatott szánkózást, reggel a tanítás előtti vaskályha körüli melegedést. Szomorúan emlékeztünk az örökre eltávozott iskolatársainkra, tanítóinkra. A természet közelsége széppé tette a gyermekkort, bár a középiskolába hátránnyal indultunk. Ennek ellenére többen érettségiztek, néhányan diplomát is szereztünk. Mindenki megállta a helyét az életben.
Azzal váltunk el, hogy két év múlva Egreskátán az iskola helyén a természetben piknikezünk. A kört pedig bővítjük. Mindenkit várunk, aki az iskola tanulója volt. A neveket, címeket gyűjtöm. (Cím: [email protected] vagy 29-442-571 telefon)
Basáné Simon Teréz
*
Kitüntetések augusztus 20-a alkalmából
Újszilvás Község Önkormányzatának Képviselőtestülete attól a céltól vezérelve, hogy méltó módon megörökítse, megkülönböztetetten elismerje azon személyeknek, közösségeknek, szervezeteknek a tevékenységét, akik hozzájárultak a település fejlődéséhez, a 4/2010. (IV. 01.) sz. rendeletével módosította Újszilvás község címeréről, zászlajáról, pecsétjéről és díszpolgári cím adományozásáról szóló rendeletet.
A rendelet értelmében „Újszilvás Községért” kitüntetés adományozható azoknak a személyeknek, közösségeknek vagy szervezeteknek, akik magas színvonalú munkájukkal hozzájárultak Újszilvás község hazai és nemzetközi hírnevének növeléséhez, a település gazdasági, társadalmi fejlődéséhez, a kulturális, művészeti és közösségi élet területén, valamint a lakosság érdekében hosszabb időn át végzett tevékenységükkel kimagasló érdemeket szereztek.
„Újszilvás Községért” kitüntetést adományozott a Képviselő-testület Fekete Bálintné asszonynak és Fehér Tibor úrnak, településünk korábbi vezetőinek.
Kiemelkedő teljesítmények elismeréséről is döntött a képviselő-testület.Ennek értelmében
* a kultúra bármely területén elért kiemelkedő teljesítmény elismerése "Újszilvás Község Kultúrájáért"
* az oktatás bármely területén elért kiemelkedő teljesítmény elismerése "Újszilvás Község Oktatásáért"
* a sport bármely területén elért kiemelkedő teljesítmény elismerése "Újszilvás Község Sportjáért"
* az egészségügy bármely területén elért kiemelkedő teljesítmény elismerése "Újszilvás Község Egészségügyéért"
* az önkormányzat és a köz szolgálatában elért kiemelkedő teljesítmény elismerése "Újszilvás Község Közszolgálatáért" kitüntető díjat alapított 2010-ben.
"Újszilvás Község Oktatásáért" kitüntető díjat adományozott a Képviselő-testület Dr. Nimmerfroh Károly és
Vass Jánosné pedagógusoknak.
"Újszilvás Község Közszolgálatáért" kitüntető díjat adományozott a Képviselő-testület Varga Tiborné és
Balassa Pálné köztisztviselőknek.
Forrás: ujszilvas.hu
*
Tápiószentmárton, római katolikus templom
Augusztus 25-én délben a tápiószentmártoni római katolikus templom harangja szólt az MR1-Kossuth Rádióban.
"Tápiószentmárton Pest megyei nagyközség Szolnok és Budapest között félúton. 1923-ban régészeti ásatáskor került elő az a szkíta aranyszarvas, amely ma a Magyar Nemzeti Múzeumban látható. A települést okleveleink 1438-ban említik először. Egy időben Werbőczy István, az első szerkesztett magyar jogtár, a Hármaskönyv szerzője is birtokosa volt.
A törökök többször elpusztították a községet. Tápiószentmárton a 18. század hatvanas éveiben népesedett be újra. A település hírnevét öregbíti gyógyvizes termálfürdője és az úgynevezett Attila-domb. Itt született 1874-ben a Kincsem, több lovasverseny legyőzhetetlen lova, megteremtve a máig virágzó tenyésztést és versenyzést.
A tápiószentmártoni római katolikus templom huszonöt méter magas tornyában négy harang lakik. A délidőben megszólaló négy mázsa hetvenhat kilós harangot Walser Ferenc 1930-ban öntötte Budapesten" - írta weboldalán a településről a MR-1 Kossuth Rádió.
Forrás: HAJT-A Csapat Egyesület