Korszerűsítik az egervári várkastélyt
A késő reneszánsz kori várkastélyok mindennapi életét mutatják majd be a legkorszerűbb eszközök felvonultatásával a Zala megyei Egerváron, melynek önkormányzata csaknem félmilliárd forintos támogatást nyert a várkastély felújítására.
A település a Nyugat-dunántúli Operatív Program történelmi és kulturális örökségeinek hasznosítását célzó pályázatán nyert több mint 491 millió forint uniós támogatást. A közel 591 millió forintos teljes beruházás révén élményturisztikai, színházi, kulturális, oktatási központ jön létre az egervári Nádasdy-Széchenyi-várkastélyban – közölte a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség az MTI-vel.
A várkastély fejlesztésének, turisztikai hasznosításának fő célja az ország egyedülálló kulturális és környezeti értékeinek gazdagítása komplex szolgáltatást nyújtó turisztikai attrakció kialakításával. Ezzel az ország egyik legfontosabb történelmi és művészettörténeti korszakát, a XVI-XVII. századi késő reneszánsz kort a legkorszerűbb módon kívánják bemutatni.
A várkastély területének nagy részén élményközpontot alakítanak ki kiállítótermekkel és reneszánsz játszóházzal. Az épületegyüttesben rendezvényeket tartanak majd, illetve látogatóbarát szolgáltatásokat is bevezetnek, például audio guide rendszert, érintőképernyős falat, multifunkcionális termeket, "tapintható" tárlatot, turisztikai információs pontot, ajándékboltot és ingyenes WIFI elérést.
A fejlesztésektől az önkormányzat azt reméli, hogy a látogatók száma évente eléri majd a 20-23 ezer főt.
Forrás: MTI
*
Megalakult a Közép-Zala Gyöngyszemei Közhasznú Egyesület
A felsőrajki Rajki Zsigmond Művelődési Ház adott otthont a Közép-Zala Gyöngyszemei Közhasznú Egyesület alakuló ülésének, amely egyben a Pacsai Közkincs Kerekasztal összejövetele is volt. A kistérségi társulás kerekasztala hosszú idő óta tervezi egy civil szervezetet létrehozását céljai könnyebb elérése érdekében. Megerősítette ezt többek között a nemrég befejezett projektmenedzsment-képzés, és a hallgatók közös akarata: kamatoztatni a megszerzett tudást, s forrásszerzéssel támogatni mindazon törekvéseket, melyek a kistérséget átfogó kulturális fejlesztésekre irányulnak. Az egyesület közel negyven fővel alakult meg, amelynek megválasztott elnöke Vigh László felsőrajki polgármester, országgyűlési képviselő lett. Vígh László fő feladatnak a kulturális terület támogatását, a közösségfejlesztést, a foglalkoztatási, a vidék- és vállalkozásfeljesztési feladatok ellátását jelölte meg. Az egyesület célja többek között segíteni egy jól felépített stratégiával a civil szféra megerősödését a térségben, valamint a különböző kultúrák közötti kapcsolatok kiépítését is. Az egyesület nonprofit szervezet. Az alapítók elképzelései szerint az egyesület működését tagsági díjakból, támogatásokból és pályázatokon nyert összegekből biztosítják. Első lépéseit, szervezőmunkájának, ügyvitelének infrastrukturális és személyi feltételeit kezdetben a kistérségi koordinációs iroda biztosítja. Az anyagi háttér stabil biztosítása után szeretnének majd mindenképpen önállósodni, elválni a kistérségi társulástól.
*
Kevés is, meg sok is a tej - Francia látogatás a Pannontejnél
Franciaországi tejtermelő gazdák csoportja érkezett a napokban magyarországi szakmai látogatásra. A közel 30 gazdálkodó pénteken szakmai programon vett részt, többek között a Pannontej sajtüzemében, és tehenészetekben.
A Normandiából és Picardiából érkezett gazdálkodóknak a francia tejfelvásárló szervezetük szervezte az utat, közülük is a tavalyi termelési eredmények legjobbjainak. Besenyei Ferenc, a francia Bongrain csoport tulajdonában levő Pannontej Zrt. igazgatósági elnöke a magyar mezőgazdaság, azon belül a hazai tejtermelés jellemzőiről adott tájékoztatást, s néhány ponton érezhető volt a vendégek csodálkozása a különbségek miatt. Például a magyar termőföldárak látható meglepetést okoztak. Amikor elmondta, hogy nálunk ma egy jó minőségű szántó ára 400 ezer forint, azaz 1800 euró körül mozog hektáronként, meglepett moraj jelezte, hogy az európai földárak mellett eltörpül ez az érték, s nem is csodálkozott a küldöttség, hogy az uniótól a termőföld forgalom moratóriumának meghosszabbítását kéri Magyarország.
Az Európai Unió a túltermelés elkerülése érdekében korlátozza, kvótákkal szabályozza a tejtermelést, országunk számára 2,1 milliárd kilogramm az éves tejkvóta, de nem tudjuk kihasználni ezt a lehetőséget sem. Tavaly például 1,5 milliárd kilogramm tejet termelt Magyarorszáág. A különbségek természetesen igen nagyok a két ország lehetőségei között, így van ez a tej- és tejtermékek termelésében is. Franciaország számára 23 milliárd kilogramm körüli az éves engedélyezett tejtermelés, ott büntetik a gazdálkodót, ha túllépi a számára megengedett keretet.
Besenyei Ferenc elmondta, a hazai tejtermelők tavaly többnyire veszteségesek voltak. Az elmúlt évek alatt csökkent az állatállomány, dominánssá vált Magyarországon a növénytermesztés. A gabonát el lehet adni viszonylag jól, világpiaci árakon, ellentétben a tejjel, amelyért most 24 eurócentet fizetnek a magyar gazdálkodóknak, mennyiségtől és minőségtől függően. Mivel a Pannontej elsősorban sajtkészítésben érdekelt, kézenfekvő e területen is az összehasonlítás. Ami a fogyasztást illeti, Magyarországon egy ember évente átlagosan 9 kilogramm sajtot fogyaszt, Franciaországban 25 kilogrammot. Mint Besenyei Ferenc közölte, az uniós átlag, a 13-14 kilogrammos éves sajtfogyasztás megközelítése is lendíthetne a hazai feldolgozók helyzetén, de nagyok a különbségek a fogyasztási szokásokban, nem beszélve a fizetőképes keresletről.
Ez utóbbiért természetesen nem csak a hazai termelők és feldolgozók versenyeznek, a Magyarországon értékesített tejtermékek 35 százaléka importból származik. A behozott tejtermék 33 százaléka Németországból származik, 17 százalék a lengyel, 12 a cseh, és 11 százalék a szlovák import.
Megkérdeztük a francia gazdákat vezető Yves Baraton tejtermelési szaktanácsadót, hogy a tavalyi magyar termelői veszteségekkel szemben mennyire lehetnek elégedettek a francia tejtermelők?
"Jelenleg Franciaországban, bár magasabb a tej felvásárlási ára, mint Magyarországon, a francia termelési költségekhez képest ez mégis alacsony. Ennek részben az az oka, hogy a tejtermelő gazdaságok 40-100 tehénből állnak, így nálunk az egy tehénre vetített eszközállomány magasabb. A termelési költségekhez képest nem elégedettek a francia gazdálkodók. Összességében Franciaország azonban teljesíti a számára engedélyezett 24 milliárd literes tejkvótát" - válaszolta diplomatikusan a csoport vezetője.
A gazdák számára - akik e hét elején utaztak vissza -, pénteken sűrű szakmai programot szerveztek, az egerszegi sajtüzemből a hottói 1000 tehenes gazdaságba látogattak, onnan pedig a győrvári Provid Kft. tehenészetébe. Ez utóbbi állomás méltán vívta ki a franciák elismerését a közelmúltban végrahajtott beruházással, melynek révén a világszínvonalat képviseli. A program része volt továbbá a keszthelyi egyetem tangazdaságának tehenészete is, a magyar szakember képzés megismertetésével.
*
Falunap Nemeshetésen
2010. augusztus 14-én került megrendezésre Nemeshetésen a Falunap. Ez a rendezvény azonban még jobban kiemelkedett az eddigi Falunapok közül, hiszen ennek keretében került sor az új faluközpont átadására. Délután 13 órakor Varga Eszter polgármester köszöntötte a jelenlevőket. Beszédet mondott ezt követően Vígh László országgyűlési képviselő is. 14 órától a Kultúrháznál különféle kulturális műsorokkal várták a szervezők a piciket és nagyokat egyaránt. Elsőként a Hevesi Sándor Színház művészei adtak elő operett és musical slágereket. A színészek nagy sikert arattak, hiszen a közönség velük együtt dúdolta a közismert zeneszámokat. Ezt követően az Örek Kerka Néptáncegyüttes műsorát tekinthette meg a nagyérdemű. 16 órától Rakovics István gitárművész műsora következett. Az egész délután folyamán arcfestés, büfé, történelmi íjászbemutató is gondoskodott a résztvevők szórakoztatásáról. A rendezvény zárásaként bált tartottak. A zenét és a jókedvet Csiszár László biztosította.
*
I. Pántlika Folklórfesztivál és Kézműves Vásár Bakon
Menettánccal kezdődött 2010. szeptember 25-én, szombaton az I. Pántlika Folklórfesztivál és Kézműves Vásár, amelyet a Baki Pántlika Néptáncegyüttes 20 éves jubileuma apropóján hívtak életre. A találkozót hagyományteremtő szándékkal rendezték meg. A baki faluház körül többek között népi kézművesek, mesterek mutatták be, kínálták portékáikat. A különféle standokon kecskesajtot, bort, mézet, lekvárt is kóstolhatott sok más mellett a közönség. A gyerekeknek népi és logikai játékokkal kedveskedtek a szervezők. A programot vendég együttesek műsora is színesítette. A Baki Pántlika Néptáncegyüttest Balogné Bacsa Ibolya vezeti. A program keretében nem mindennapi gálával rukkolt elő Balogné vezetésével az együttes, hiszen száz táncos ropta a színpadon. A produkciókhoz Domonkos László és népi zenekara szolgáltatta a muzsikát. A rendezvényen kicsik és nagyok is egyaránt megtalálták a kedvükre való programokat, így a fesztivál rendkívül jókedvűen zajlott le és sikeresen zárult.
*
Szüreti mulatság Alibánfán
2010. október 9-én, egy ragyogó őszi napfényes napon került megrendezésre Alibánfán a szüreti vigadalom. A szüreti felvonulásra már délben elkezdett készülni a falu apraja-nagyja, hiszen már ekkor nekiláttak a traktorok feldíszítéséhez. A jelenlévők egy sorverseny keretében mérték össze erejüket és tudásukat. Picik, nagyok, fiúk, lányok vegyesen alkottak egy-egy csapatot. A két csapat résztvevői rönkgörgetésben, mocsárjárásban, célba dobásban bizonyíthatták rátermettségüket. Végül mindkét csapat azonos pontszámot gyűjtött, így elsők lettek mindannyian. A murci-szentelést Sömenek István érseki tanácsos végezte el. A plébános terített asztalnál emlékeztette a jelenlevőket a kétkezi munka és a haladás fontosságára. Ezt követően indult útjára a szüreti-menet. Közben elkészült a fenséges marhapörkölt is, amely a menetben elfáradt felvonulókat várta. Ezt követően pedig hajnalig tartó tánc és mulatság következett.
*
Egészségház avatás Búcsúszentlászlón
2010. augusztus 14-én került sor Búcsúszentlászlón az Egészségház felavatásáram mely a NYDOP-5.2.1/A-2008-0027 azonosító számú, "Búcsúszentlászlói helyi egészségház kialakítása" elnevezésű fejlesztés projektzáró rendezvénye volt.
A programok délelőtt 11 órakor kezdődtek. A köszöntő beszédet Molnár Gyula polgármester mondta. A polgármester tájékoztatta a résztvevőket az Egészségház létrehozásának fontosságáról, felépítésének folyamatáról és a jövőbeli továbbfejlesztési célokról. Ezt követően Vígh László országgyűlési képviselő üdvözölte a jelenlevőket. Kihangsúlyozta a falvak összetartásának jelentőségét és az Egészségház létrejöttének fontosságát. Vígh László - beszédét követően - a Polgármester felkérésére a nemzeti színű szalag átvágásával felavatta és átadta az építményt a falu közösségének. Ezt követően a Faluházban sajtótájékoztatót tartottak és bemutatták a projekt megvalósítás lépéseit. Az avatást követően falunap vette kezdetét.
További részletek a projekttel kapcsolatban Búcsúszentlászló település weboldalán, ide kattintva olvashatóak. Ugyanitt tekinthetnek meg további fotókat a fejlesztésről.
*
Márton napi rendezvény Búcsúszentlászlón
2010. november 13-án Búcsúszentlászlón Márton napi rendezvényt tartottak. A rendezvény megvalósítására a Búcsúszentlászlói Kulturális Egyesület jóvoltából került sor. A különféle programoknak a Faluház nagyterme adott helyet. A műsorok délután 15 órakor kezdődtek. Először az óvodások előadása, majd pedig az iskola tánccsoportja szórakoztatta az egybegyűlteket. Ezt követően Zsongi bohóc zsonglőr produkciója következett. A bohóc minden kisgyerek arcára mosolyt csalt. Fellépett a Búcsúszentlászlói Népdalkör és a Szociális Otthon Mentálhigiénés Csoportja is, a rendezvény befejezéseként pedig térségünkben híres népdalkör és néptáncegyüttes biztosította a fergeteges hangulatot, hiszen a Dióskáli Kála Néptáncegyüttes és a Zalaszentmihályi Népdalkör mutatta be műsorát. A rendezvény résztvevői otthonról hozott pogácsával és borral járultak hozzá a délután színesebbé tételéhez. Mindezek mellett tehát a falu apraja és nagyja egy hangulatos, előadásokkal teli őszi, napos délutánt tölthetett el együtt.
*
A zalaszentiváni általános iskola tehetséges diákjainak sikerei
Az iskolakezdés egyben a különféle iskolai versenyek kezdetét is jelenti. E megmérettetések segítségével a kicsik és a kicsit nagyobb társaik is bővíthetik tudásukat, előadási módjukat, növelhetik a magabiztosságukat vagy éppen élhetnek hobbijuknak. Többek között e célokkal indult el Sabján Bernadett két énekversenyen is a közelmúltban. Bernadett a zalaszentiváni általános iskola IV. osztályos tanulója. A Vajda József népdalverseny után a Tiszán innen -Dunán túl országos népdalverseny területi fordulójában harcolta ki a megyei döntőbe jutást. A széphangú kislány felkészítéséről tanára, Virrasztóné Kondor Edit gondoskodott. Az Egerváron megrendezett kistérségi vers, mese- és prózamondó versenyen is részt vett az iskola több tanulója. Fehér Csongor III. osztályos tanuló kategóriájában II. lett, és elnyerte a zsűri külön díját. Kiváló felkészítő tanára Pongráczné Paál Elvira volt.
Berek Krisztina IV. osztályos tanuló második helyen végzett és különdíjban részesült, Leposa Dóra II. osztályos tanuló különdíjat kapott. A két alsós felkészülését Lolbertné Tóth Annamária segítette.
*
Gyertyagyújtás Sárhidán
Sárhidán, a helyi önkormányzat és a civil szervezetek megállapodtak abban, hogy az adventi időszak alatt a gyertyagyújtásokat felosztják egymás között. Ennek eredményeképpen minden vasárnap más-más szervezet adott ünnepi műsort.
Advent második vasárnapján a programok megszervezéséért a helyi cigány kisebbségi önkormányzat volt a felelős. E vasárnapon ünnepi köszöntők hangzottak el és egy, az alkalomhoz nagyon illő mesét is előadtak a gyerekek. A gyerekek produkcióját a közönség hatalmas tapssal jutalmazta és köszönte meg. A gyertyát az önkormányzat nevében Szilágyi Anasztázia és Szilágyi Zoltánné gyújtották meg. Az ünnepi műsor után az igazán csípős téli időben a Kultúrház előtt gyülekezett a falu apraja-nagyja. Itt egy kis forró teával, forralt borral, valamint sós és édes aprósüteményekkel várták a megjelenteket.
A szervezők azt remélik, hogy így tovább javulhat az egyébként eredményes együttműködés a többségi és kisebbségi közösségek között.
Forrás: Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft.