Korsók, tálak, csipketerítők

Közel 1200 bemutatásra váró népművészeti tárgy érkezett 135 alkotótól a XV. Élő Népművészet - Országos Népművészeti Kiállítás Nyugat-dunántúli Regionális bemutatójára.

Zalaegerszegen, a Göcseji Múzeum időszaki kiállítótermében megrendezésre kerülő tárlat megnyitóján Skrabut Éva, a Zala Megyei Népművészeti Egyesület elnöke elmondta: egyesületük első alkalommal kapta meg a régiós kiállítás megrendezésének jogát, és azért is tartják az eseményt igazi ünnepnek, mert öt évvel ezelőtt volt utoljára hasonló bemutatkozásra lehetőség.

Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megye mellett a muravidékiek munkájával is megismerkedhetnek az érdeklődők. A beérkezett alkotások egyharmada tovább jut az országos bemutatóra.

A kiállítást Szabó Zoltán etnográfus, a Hagyományok Háza Népi Iparművészek Osztályának vezetője nyitotta meg, emlékeztetve arra az alkotókat és közösségeket, hogy mennyire fontos a hagyományok őrzése, az egykori használati tárgyak megismertetése a fiatalabb korosztállyal. Szólt a népi hangszerek jelentőségéről, zenei világukról, külön kiemelve (és megszólaltatva a tárogatót.)

A zalaegerszegi népművészeti kiállítás megnyitójára több százan voltak kíváncsiak szombat délelőtt. S hogy az érdeklődők milyen tárgyakban gyönyörködhettek? Íme néhány, a teljesség igénye nélkül: csipketerítők, hímzéssel díszített függönyök, csipketerítők, hímzett futók, szaru fűszertartók, kéreg edények, fazekak, korsók, kancsók, tálak, köcsögök. Hetési ágytakarók, függönyök és egy hetési hímzéssel díszített menyecskeruha is látható volt a tárlaton.

*

Megalakult a tanácsadó testület

Hivatalosan is megalakult az Észak-zalai TISZK Tanácsadó Testülete, melynek létrehozását törvényi rendelkezés írja elő. Eszerint annak tagjai a fenntartó önkormányzatok (Zalaegerszeg, Zala megye, Keszthely), a kamarák, a munkaügyi központ és a támogató cégek képviselői.

A tanácsadó testületnek 13 szavazattal rendelkező tagja és 10 tanácskozási joggal rendelkező tagja van (köztük a TISZK-hez tartozó szakközépiskolák képviselői). A testület a TISZK feladatainak végrehajtását segíti. Részt vesz az intézmény szakmai tervezeteinek, programjának, dokumentumainak, terveinek megvitatásában, véleményezésében.

Javaslatot tesz a szükséges módosításokra. Képviseli a Testület tagjainak véleményét, javaslatait a megfelelő fórumokon. Figyelembe veszi a gazdálkodó szervezetek igényeit a képzési profilok kialakításánál. Emellett fő célja a munkaerő-piaci igényeket kielégítő, rugalmas szakképzés megteremtése.

Az Észak-zalai TISZK Tanácsadó Testületének elnöke Balaicz Zoltán, a zalaegerszegi önkormányzat Oktatási és Ifjúsági Bizottságának elnöke lett.

*

Elindult a belváros-rehabilitációs program

Megkezdődtek a "Zalaegerszeg történelmi városközpont rehabilitációs és revitalizációs programjának" kivitelezési munkálatai, amit a projektnyitó rendezvényen túl a Kossuth utca pénteki lezárása és annak megbontása is jól jelzett.

"Hosszú évek telnek el egy-egy pályázat ötletétől a megvalósulásáig" - mondta a Gyimesi Endre polgármester a városháza előtt tartott projektnyitó rendezvényen -, hiszen a most megvalósulás előtt álló program gondolata már 2007-ben papírra került. A remények szerint a belváros megújulásának ez az első üteme, a folytatás pályázati anyagát már benyújtotta a város.

Mint arról korábban már beszámoltunk, a történelmi belváros újjáépülését célul kitűző program négy fő elemből áll: az egyik a piac-átalakítás, mely magában foglalja a felszín térburkolását, a tetőszerkezet kialakítását és a mélygarázs építését. A második a tehermentesítő út első ütemének a megvalósítása, mely a Balatoni út és a Stadion utcai körforgalomtól indul és az Október 6. tér - Buday Nagy Antal utca - Jákum utcai részén egy újabb nyomvonalon, a felszedett vasút nyomvonalán megy egészen a Vágóhíd utcáig.

A harmadik elem a "Csipkeházi passzázs", melynek keretében megújul az épületbelső, és egy hangulatos belső tér kerül kialakításra, míg a negyedik - amely egyben a projekt első építési momentuma is - a Kossuth Lajos utca következő szakaszának átépítése.

"A valamivel több mint másfél milliárd forintos beruházásból 900 millió forint - a költségek 58 százaléka - állami támogatásként lehívható" - ezt már a finanszírozással kapcsolatban jegyezte meg a polgármester -, a fennmaradó összeg egy részét magánberuházás, másik részét az önkormányzati önrész adja. Szinte bizonyos, hogy a projekt legkisebb volumenű eleme okozza várhatóan a legnagyobb fennakadást a városban.

A kivitelezés ezen szakasza nem véletlenül esett erre az időszakra, hiszen a nyári hónapokban gyengébb forgalommal lehet itt számolni. A kiépítendő burkolatépítési szakasz hossza 112 méter lesz, ez - a 114 méter hosszúságú közmű gerincvezeték lefektetésén túl - magában foglalja az útburkolatot, az elválasztó sávot, a járdát, kerékpárutakat és a parkolókat.

A Kossuth utca Kisfaludy és Petőfi utcák közötti szakaszán összesen 2428 négyzetméternyi terület kap új térkőburkolatot. Elbontanak öt lámpaoszlopot, helyettük tíz egyedi öntöttvas lámpaoszlop kap itt helyet - ezekre 70 és 140 W-os lámpatesteket szerelnek fel. A térkőburkolat mellett itt is szerepet kap a zöldfelület, ebből 347 négyzetméter kerül kialakításra.

A Kossuth utcai projekt várható nettó költsége - 48 millió forintos támogatás mellett - közel 70 millió forint lesz. A kivitelezést a Zalaegerszeg Belváros 2010 Konzorcium - a Hydrocomp Kft. és a Naste-Bau Kft. -, valamint az EH-SZER Kft. végzi, a kertépítési munkák közbeszerzése még folyamatban van.

"Előre is elnézést szeretnénk kérni a főutcán közlekedőktől, az itt lakóktól és dolgozóktól a következő két hónap elterelései és zajhatásai miatt" - ezt már Dormán László, a konzorciumvezető Hydrocomp Kft. ügyvezetője hangsúlyozta. "Talán hozzáállásunkat jelzi az is, hogy bizonyos értelemben összhangba kerültek az itt zajló munkálatok, hiszen a már említett projekt mellett a szalagház tetejének szigetelése is most vette kezdetét".

"Új módszerek és új megoldások is megjelennek a térkő lehelyezésnél, amelyek az előző szakasz építésének tapasztalatain alapulnak" - tette hozzá. "Olyan katód-aktív bitumen emulziós homok ágyazat és fugázó anyagot terveztünk ide, amely megakadályozza a víz bejutását az út alapjához, így nagy biztonsággal elkerülhető lesz a burkolatsüllyedés".

*

Volt, hogy 30 forintot fizettek érte vagy meg sem vették

Sokan azt hiszik, a bodza szezonja csak a tavaszi virágzás idejére tehető, amikor az aromás virágokat begyűjtve szörpöt készíthetünk. A termése, bogyói még értékesebbek.

"Idén egy kicsit később érik a bodza, ma jöttünk ki először szedni a fiaimmal - mondja Kóbor István a Bagod melletti hétvégi kertjükből nyíló, 2,5 hektáros bodzaültetvényükben".

A látvány meglepő, e növény kapcsán a bokor látványához szokott az ember. Itt pedig két-három méter magasságú, vastag törzsű bodzafák állnak egyenes sorokban, s ágaikat lehúzzák a bordó létől súlyos bogyók. A házigazda - aki egyébként ponyvakészítéssel foglalkozik a vállalkozásában, a mezőgazdaság csak kiegészítő jövedelemforrás - felvilágosít, úgy kell metszeni, alakítani, hogy fa legyen belőle.

"Először méhészkedtem, s mivel a faluban nem tarthattam méheket, megvettem ezt a kertet, amihez később hozzávásároltam a szomszéd területet. Először Ausztriában láttam bodzaültetvényt, ott már vastag fa átmérőjűek voltak a törzsek. Az adta az ötletet, hogy egy ültetvényt telepítsünk. Ennek már kilenc éve".

Mint elmondta, abban az időben lett divat Magyarországon a bodzatelepítés, főleg az Alföldön, és a nemesített fajtákból (vad bodzával nem érdemes kísérletezni, a termése meg sem közelíti a nemesített fajtákét) ezer forintért adtak egy gyökeres tövet. S mivel a területükre kétezer tövet kellett ültetni, ami megfizethetetlenül drága volt, ügyesebben csinálta.

"Minden termés után le kell metszeni a bodza termőágait tőből, mert az új hajtások fognak csak teremni a következő évben. Egy ültetvényből metszés után megvettem a levágott hajtásokat, és magunk gyökereztettük, azt telepítettük el" - mondja Kóbor István.

Amikor azt kérdezem, megérte-e, a gazda számításba veszi, hogy az egész terület köré kerítést kellett húzni, mivel a vadak előszerettel látogatnák a bodzaültetvényt. Kutat fúratott, amiből bevezették a területre a csepegtető öntözés vezetékrendszerét.

"A beruházás ára már visszajött, az ezt követő bevétel már haszon lehet, feltéve, ha megfizetik a termést. Állítólag idén kereslet van rá, talán jobb lesz az ára. Eddig a legjobb ára kilónként 140 forint volt, de akkor még fiatal volt az ültetvény, kevés volt a termés. Előfordult az is, hogy 30 forintot fizettek érte, sőt, hogy meg sem vették. Egyébként téli tüzelőként is hasznot hoz, mert a lemetszett ágak akkora tömeget képeznek, hogy a fűtést otthon, a műhelyben meg tudjuk oldani".

Elég hektikus tehát a bodza iránti kereslet. Azt mondják, sokat segíthet, ha az élelmiszeriparban is teret nyer a természetközelire való törekvés, a biokultúra terjedése, mert a bodza termése kiváló természetes élelmiszer-színezék, azon túl, hogy a gyógyszeripar is felhasználja. Idén 10-11 tonnás termésre számítanak, a család szedi a termést, Kóbor István Péter és Csaba fiával kezdte a munkát.

"Ha alkalmi munkaerőt hívnánk, és nem elég jó a bodza ára, nem tudnánk megfizetni a munkát, de a hasznot biztos, hogy elvinné a munkabér. Szeptemberig le tudjuk szedni magunk is. Tavasszal a bodza virágát is megveszik, de idén például 50 forintot kínáltak kilójáért, az egyenként néhány dekás virágnak. Annyiért nem adtuk" - így Kóbor István, akitől megkérdeztük, lehet-e, érdemes-e házilag készíteni valamit a bodzabogyóból.

Elmondta, készítettek lekvárt, éretten kellemes ízű a bodza, de nagyon erős színezék, mindent megfog. Inkább más gyümölcslekvárba keverve jó.

ÉLÉNKÜL A BODZA IRÁNTI KERESLET

A Bagodi Hűtőházban Kovács Anita ügyvezető érdeklődésünkre elmondta, idén megélénkült a kereslet a bodzabogyó iránt, a hűtőház 400-500 tonna felvásárlását tervezi. A felvásárlási árak még alakulnak, annyit közölt, az biztos, hogy magasabb lesz, mt a tavalyi kilójáért kínált 50 forint. A kereslet élénkülése részben annak köszönhető, hogy mintegy 30 százalékkal kisebb termés várható, tavaly viszont az élelmiszergyártók alultervezték a rendeléseiket.

Forrás: zalaihirlap.hu

*

Autóbuszöblöket építettek uniós támogatással

Több, mint 75 millió forintos támogatást nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv Nyugat-dunántúli Operatív Program pályázatán a zalaegerszegi önkormányzat. A pénzből összesen 9 autóbuszöblöt építettek a tömegközlekedést igénybe vevők érdekében. A részletekről a projekt zárórendezvényén tájékoztatták az újságírókat. A közbeszerzési eljárás során jelentős költségmegtakarítást sikerült elérni. "Így - mint Gyimesi Endre polgármester fogalmazott - Zalaegerszeg jelentős összeget spórolt az államnak". Az előirányzott 83,8 millió helyett ugyanis 68,6 millióból épültek meg a létesítmények. A város által biztosítandó önrész nem érte el a 7 milliót.

"A 9 buszöböl megépíttetésével az volt a célunk, hogy komfortosabbá tegyük a tömegközlekedéssel utazók várakozását. Szándékunk az is, hogy az autókról a tömegközlekedési eszközökre csalogassuk az embereket, mert így élhetőbbé válhat a városunk" - fogalmazott Gyimesi Endre polgármester.

"A buszöblöket úgy alakították ki, hogy onnan könnyedén fel tudjanak szállni az egyébkén alacsony padozatú járművekre az utasok. Emellett mindenhová helyeztünk ki jól olvasható információs táblákat is" - hangsúlyozta Zalatnai László, a Zala Volán Zrt. vezérigazgatója.

*

Parasztolimpia Misefán

2010. augusztus 7-8-án rendezték meg Misefán a Falunappal egybekötött Parasztolimpiát. A rendezvény nagyon sok érdeklődőt vonzott a településre a környező falvakból is. Horgászversenyt és focimeccseket tartottak, emellett pedig a gyerekeknek is kedveskedtek különféle foglalkozásokkal a szervezők. A Parasztolimpia keretében megrendezett vetélkedőn volt többek között menyecskeszöktetés és tojásgyűjtés is. A 8 induló csapat közül végül két csapat (Nagykapornak és Orbányosfa csapata) végzett az élen azonos pontszámmal. Közülük kötélhúzással döntötték el a végső győztes kilétét, aki Nagykapornak csapata lett. Vasárnap a Hevesi –színház művészei és helyi és környékbeli csoportok léptek fel. A szombat és a vasárnap estét is bulival zárták.

*

Polgárőrök napja Söjtörön

2010. augusztus 7-én a Söjtöri Polgárőr Egyesület polgárőr napot rendezett. Az egyesületnek 37 tagja van és 2000 óta működik. A rendezvény keretében főtt ételekkel várták az érdeklődőket és a meghívott vendégeket. A résztvevők szórakoztatásáról helyi csoportok gondoskodtak produkcióikkal. Fellépett többek között a Talpraesett Asszonyok, a Söjtöri Népdalkör és a Vörös Rózsák együttes is. Mindemellett lovaglási lehetőséget is biztosítottak a szervezők.

Forrás: Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft., Pacsai HVI, Zalaegerszegi HVI

Cikk megosztása