11 milliárdos biomassza beruházás Vép és Táplánszentkereszt határában
Biomassza erőmű épülhet Vép és Táplánszentkereszt határában. A települések képviselő-testülete támogatja a beruházók elképzeléseit. A faapríték-tüzelésű, áramot és hőt előállító zölderőmű a tervek szerint 2013 harmadik negyedévében kezdi meg a kereskedelmi üzemet.
Szabad utat adott Vép és Táplánszentkereszt önkormányzata annak a beruházói elképzelésnek, amely szerint biomassza erőmű épülne a két település határában. A képviselő-testületek rendkívüli együttes ülésen mondták ki az igent: zöld utat adtak a projektfejlesztőnek a tervezési és engedélyezési fázis megkezdéséhez. A vépi testület úgy fogadta el az erőműépítés tervét, ha az megfelel az engedélyező hatóságok előírásainak, különös tekintettel a környezetvédelmi kritériumokra. A táplánszentkereszti testület is támogatja az elképzelést, azzal a kitétellel, hogy az erőmű képviselője megállapodást köt a községgel a működés alatt a település részére nyújtott támogatásról.
A döntést egyébként minden részletre kiterjedő, mintegy három hónapos tájékozódási szakasz előzte meg. Jártak például a képviselők a Szentgotthárd-Heiligenkreuz-i iparai parkban, ahol megtekintették a már működő, faapríték tüzelésű biomassza erőművet.
Kovács Péter vépi alpolgármester arról tájékoztatott, hogy a létesítmény valamennyi egységébe bekukkantottak, s számukra megnyugtató volt, hogy a modern technológiának köszönhetően az épületen kívül sem zajt, sem más környezeti ártalmat jelentő szennyezést és füstgázkibocsátást nem tapasztaltak. "A beruházó a BIO-NRG Kft., egy projekttársaság, amely kizárólag azzal a céllal jött létre, hogy egy 13,8 megawatt villamos és körülbelül 5 megawatt hőkapacitású, úgynevezett co-generációs biomassza tüzelésű erőművet fejlesszen, építsen és helyezzen üzembe Vép és Táplánszentkereszt határában" - tudtuk meg Csalavári Lászlótól, a cég szóvivőjétől.
"Az új BNRG Zölderőmű a jelenleg elérhető legmodernebb technológiát fogja alkalmazni, aminek köszönhetően a közvetlen környezetet nem éri negatív környezetterhelő hatás" - magyarázta Csalavári László. A beruházás jelenlegi árakon számított teljes értéke mintegy 11 milliárd forint. A költségeket a BIO-NRG Kft. saját tőkéből és banki beruházási hitelből tervezi finanszírozni. Az erőmű üzembe állításával közvetlenül mintegy negyven új munkahely jön létre, ezzel hozzájárulunk a környező települések munkaerőpiacának bővítéséhez.
A szóvivó arról is beszámolt, hogy az alapanyagellátás közúton történik, naponta hozzávetőleg 16-20 tehergépkocsi szállítja a szükséges tüzelőanyagot. A járművek négy különböző irányból érkeznek majd a létesítményhez, és a cég garantálja, hogy a teherautók kötelező megközelítési és elhagyási útvonala a környező települések belterületét nem érinti.
Csalavári László kifejtette: a BIO-NRG Kft. rendelkezik a szükséges mennyiségű - évi százhúszezer tonna - faapríték alapanyaggal, mivel a régióból mintegy húsz faipari vállalkozással kötöttek alapanyagellátási szerződést, mégpedig másfél évtizedes, határozott időtartamra. Az alapanyagellátáson keresztül így a BNRG Zölderőmű további több mint száz fő részére biztosít munkalehetőséget közvetett módon, hosszú távra.
Az építési területet - amely a Vép felé vezető út mellett, az új trafóállomással szemben van - már kijelölték, és a projektfejlesztés, engedélyeztetés megkezdésének érdekében a beruházó megkötötte a szükséges szerződéseket.
A jövő az energiaerdőké
Az energetikai faültetvények kitűnő alapanyagot szolgáltathatnak a megújuló energiát hasznosító erőműveknek.
"Az erdőgazdálkodásra vonatkozó törvények garantálják, hogy hazánk faállományát nem égetik el energetikai célra" - állítja határozottan dr. Borovics Attila, az Erdészeti Tudományos Intézet igazgatója. Az elmúlt fél évszázad erdőtelepítési programjainak köszönhetően megduplázódott az erdőterület, de a magántulajdon korlátozott, s szigorú előírások vannak a tekintetben, hogy mikor mit termelhetnek ki a birtokosok. Az erdők fenntartható használatával (is) foglalkozó ERTI vezetőjétől megtudtuk: az erdővagyon jelenleg mintegy 350 millió köbméter, évente 13 millió köbméter növedék keletkezik, s ennél kevesebbet, 7 millió köbmétert vágnak ki. Nincs tehát rablógazdálkodás a hazai erdőkben.
Az újonnan jelentkező igények miatt - mint amilyen egy biomassza-erőmű üzembe állítása - azonban hosszú távon az erdő faalapanyag-termelő képessége nem tartható. Új források után kell nézni, ilyen lehet az energetikai faültetvények létrehozása. Ezekkel tehermentesíthetők az erdők a későbbi nagyobb igénybevételtől. Ráadásul az energetikai faültetvények vágásfordulója nem 50-100 év, hanem 2-3 éves rotációban elő lehet állítani a tüzelőt.
Az ERTI-nél nemcsak a szaporítóanyagok kikísérletezésével foglalkoznak, hanem a fajtákat nemesítik és termelik is. Mivel igényes növényről van szó, meghatározott termőhely szükséges a hasznot hozó produkcióhoz. A jövő útja mégis az energetikai faültevények létrehozása, ezekre közösségi támogatás is igénybe vehető, s egyszeri telepítés után minimális a fenntartási költség.
*
Hétrétország - szerek és porták fesztiválja Viszákon
Hétrétország katonái gyülekeztek a viszáki kultúrpajtánál, ahol Szarvas Dávid házigazda - Szarvas József színművész fia - fogadta őket. Jó arcokat láttunk a gyarapodó tömegben: szépre éhes falusiakat és vendégeket, jeles és elismert alkotóművészeket. Írókat, fotósokat, filmeseket, zenészeket, előadóművészeket. Olyan embereket, akik tartalommal töltik fel Hétrétországot. Olyanokat, akik értelmet adnak e kétkedő korban a szavaknak, mondatoknak, magának a cselekvésnek.
E gondolatok jegyében mondott köszöntőt az aktív művészeti szerepet is vállaló V. Németh Zsolt vidékfejlesztési államtitkár. "Az emberek vendégszeretetéből összeállhat a csodavárás, amely megszülhet egy másik csodát, a Hétrétországot. Ami van is, és nincs is; de él és hat, akár a négyszögletű kerekerdő... Úgy, mint ott, itt is belépünk egy térbe, becsukjuk a szemünket és kinyitunk egy ajtót. Otthon hagyva a munkahelyit, a konyhait, a hivatalit, az áruházit, tehát a köznapit. És ekkor megnyílik még száz másik ajtó. A Hétrétország ajtajai ezek, amelyeken bárki beléphet, aki akar. Aki azt vallja, hogy őszintén, kötöttségek nélkül kellene élni. Csak a szellem szabadságának és szépségének" - fogalmazott emelkedetten az államtitkár, majd így folytatta: "A Hétrét fikció, mese, a szám misztikus. A hét szűk esztendő, amely most már elszelelhet, aztán a Biblia hét fő bűne, amely figyelmeztet. Majd a hét legény, a hét rét, amelyen szaladunk: Hétrétország tehát valóságos is és mese is. Úgy látom, lesz itt csoda bőven" - zárta gondolatait V. Németh Zsolt, aki később a Kármentő együttes tagjaként pazar zenei produkciót adott elő társaival.
A fesztiválnyitó rangos eseménye következett eztán. 7R címmel nyitottak képzőművészeti kiállítást a pajtában. Horváth János festőművészt és társait Avas József, a település polgármestere köszöntötte. "Ez a kiállítás egyszerre felüdülés és kikapcsolódás nekünk e rohanó világban. Nem kis megtiszteltetés Viszák számára, hogy olyan ismert művészek alkotásait láthatjuk, mint Horváth János, Horváth Nóra, Kondor János, Laskovics Elvira, Pungor Klára, Sodics László, Tóth László és az eltávozott Szendi Ferenc. Hét igaz ember sajátságos stílussal, egyedi színkombinációkkal és ecsethasználattal. Munkájuk összegzéseként jelenítenek meg egy új minőséget, amely nem más, mint a felszabadult önkifejezés. Az itt látható képek bizonyítják, hogy az alkotó munkához szükség van a magyar földre. Horváth Jánosnak is a tájat hosszú évek óta az Őrség jelenti" - hallottuk.
A megnyitó után a közönség találkozott a művészekkel, majd este az őriszentpéteri programokra látogatott. Sokan a fesztivál idejére vették ki szabadságukat, mondván: Hétrétország csodálatos, amit kínál, azt látni, hallani kell.
Forrás: vasnepe.hu
*
Magyar-osztrák szüreti mulatozás a Vashegy lábánál
Szombaton rendezték a hagyományos vaskeresztesi szüreti felvonulást. Az ünnepségen a korábbi évekhez képest kicsit ugyan kevesebb voltak, ám ez nem cseppet sem zavarta a Vashegy őszi ajándékát ünneplőket.
A vörösboráról nevezetes Vaskeresztesen minden évben közösen ünnepelnek az osztrák és magyar szőlősgazdák. Ezúttal sem volt másként: a több mint egy tucat járműből álló traktoros, utánfutós, teherautós menetben sok osztrák rendszámú járgányt láttunk.
Ezen napon Vaskeresztesen minden a szőlőről és a borról szólt. A helyi cumigyár ugyanúgy képviseltette magát a szüreti menetben, mint a lánglelkű lánglovagok, vagyis a helyi önkéntes tűzoltók, akik kövér szőlőfürtöket aggattak piros tűzoltókocsi csapjaira.
Hagyomány már, hogy a felvonulók a helyi Alpesi fogadó és Borháznál gyülekeznek, ahol most is Hatosné Németh Valéria, a német kisebbségi önkormányzat elnöke és Krancz Imre, a falu polgármestere köszöntötte a vaskeresztesi sváb szüret résztvevőit.
A menet innen a falu Fő utcáján át a Vashegy lábához vonult, ahol a frissen kaszált rétre beálltak a járművek, az „utasok” pedig az utca aszfaltján táncra perdültek. Az ünneplés annak szólt, hogy Hatos István hegybíró kiadta az engedélyt a szüret megkezdéséhez, méghozzá a falu végén, a szőlőhegy kapujában. A szüreti mulatság alaphangját megadta a hangulatos műsor: a Helyi Hagyományőrzők, a Vaskeresztesi Német Tánccsoport, a Pornóapáti Vegyeskar, a Dunaszentmiklósi Német Kisebbségi Táncegyüttes, a Dunaszentmiklósi Fúvószenekar produkcióját tapsolhatta meg a közönség.
A helyiek kínálgatása nyomán persze nem hiányzott a szüreti ünnepségről a vaskeresztesi vörös sem: sokan kortyolgattak bort, eszegettek hozzá pogácsát. A sokadalomban nagy feltűnést keltett két oldtimer autó: a Mercedesek a határ túloldaláról érkeztek, és gazdáik természetesen a szőlőfürtökkel díszített járgányok közé álltak.
A mulatozás késő délután a hegyen folytatódott: a szövetkezet pincészete előtt Hatos István hegybíró mondott köszöntőt. Beesteledett már, mire a menet visszatért a faluba, hogy elköltsék a közös vacsorát, és hajnalig tartó bállal zárják a mulatságot.
*
LEADER - indulhat a következő kör
A Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület meghozta az utolsó helyi döntést is LEADER első körében meghirdetett célterületre benyújtott pályázatok támogatásáról.
Három célterület nyertes pályázói az örömhírről már május 31-én, további három célterület nyertesei pedig már június 9-én értesülhettek. Néhányan azóta részben vagy teljes mértékben meg is valósították projektjeiket. Újabb három célterületben 2010. szeptember 21-én zárult le a kérelmek feldolgozása. Ezen három célterület nyertesei a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) kötelezettség vállalását követően vehetik kézhez a támogató határozatokat.
A támogatásoknak köszönhetően civil szervezetek, önkormányzatok és magánszemélyek álmai valósulhatnak meg: Kisebb falusi szálláshely, parasztporta, emlékszoba, tűzoltó szertárak, sportlétesítmények újulnak meg. Megépül a Hegyháti Csillagvizsgáló épülete. Települések közterületeinek rendben tartásához eszközök, gépek kerültek illetve kerülnek beszerzésre. Polgárőrség hatékonyabb működéséhez motorkerékpárokat szereznek be. Két kistérség települései rendezvényeihez szükséges sátorral, hozzá kapcsolódó hang és fénytechnikával gazdagodnak. Kiscsoportos informatikai képzések zajlanak. Térségi gasztronómiai és nemzetiségi nagyrendezvények kerülnek megtartásra.
A még szeptemberben kiküldött támogató határozatok a kézhezvételt követő 15 nap után váltak jogerőssé, de a fejlesztés saját kockázatra már a befogadó levél kézhezvételét követően is megkezdhető volt.
A LEADER jogcím második körének megnyitása 2011 tavaszán várható. Jelenleg a támogató határozatokkal a rendelkezésre álló keretösszeg 24 %-át sikerült lekötni. Bánkódásra azoknak sincs okuk, akik az első körben nem pályáztak, mert a következő években ismét lesz lehetőség dédelgetett terveik megvalósítására. Itt hívjuk fel potenciális projektgazdáink figyelmét, hogy elképzeléseikkel, ötleteikkel továbbra is keressék egyesületünket, vegyenek részt fórumainkon, alakítsuk közösen a további pályázati körök alapját és vázát képező vidékfejlesztési stratégiánkat. A rendelkezésre álló források 45%-át gazdaságfejlesztésre kell fordítani, ennek megvalósításához a vállalkozók aktivitását kérjük.
A munkaszervezet a nyerteseknek ezúton gratulál, a projektek megvalósításához sok sikert és kitartást kíván, illetve a pályázóknak ezután is minden segítséget megad.
Végül egy kis statisztika:
Beérkezett pályázatok: 38 db, ebből
* elutasított: 5 db
* visszavont: 4 db
* támogatott: 29 db
A támogattak teljes listája megtekinthető honlapunkon: www.vasiortorony.kx.hu
*
Nőtt a repce- és a búza vetésterülete Vas megyében
Mintegy 21 ezer hektáron, a 2009-esnél 3 ezer hektárral nagyobb területen vetették el tavaly a repcét Vas megyében, és az őszi búza is 5 ezer hektárral nagyobb területen kerül a földbe, mint az elmúlt években - tájékoztatta Márkus Antal, a Vas Megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (MGSZH) vezető főtanácsosa az MTI-t.
A repceföldeken az augusztusi, szeptember eleji vetések a legbiztatóbbak.
Évek óta 33-35 ezer hektáron termett a búza Vas megyében, az idén azonban a vetésterület elérheti a 40 ezer hektárt is. Az ország több részén is lemondtak az őszi vetésről, de Vas megyében a növénytermesztők mindent megpróbáltak, mert az a gazda kerülhet jó pozícióba, aki még 2010-ben el tudta vetni a búzát. A nyugati megyében már arra is volt példa, hogy a karácsony környékén elvetett magból jó hozamú a búzatermés volt - fűzte hozzá Márkus Antal.
Vas megyét nem sújtotta 2010-ben annyira a kedvezőtlen időjárás, mint a környező megyéket. Augusztusban és szeptemberben 250 milliméter csapadék esett, az éves, 600 milliméter feletti csapadékmennyiség 140 milliméterrel haladta meg az elmúlt évek átlagát. A víz azonban gyorsan levonult, nagyobb károk nem keletkeztek, sem a napraforgó, sem a kukorica nem áll a vízben.
Az őszi betakarítás a napraforgó aratásával kezdődött el. Cukorrépából viszonylag kicsi - 500 hektáros területen - 50-60 tonnás hektáronkénti átlaghozam várható. A becslések szerint a kukorica hektáronkénti átlaghozama elérheti a 7 tonna körüli átlagot is, ami nem számít ugyan rekordtermésnek, de a jelenlegi árak mellett jó eredményt jelent.
A gabonaárak a növénytermesztők számára 2010-ben kedvezően alakultak; az étkezési búza tonnánkénti ára meghaladta a 60 ezer forintot, 46-48 ezer forintért lehetett eladni a kukoricát. A napraforgó 104 ezer forint, a repce ára pedig 100 ezer forint felett alakult. Azok a gazdák, akik alacsonyabb áron leszerződtek, rosszabbul jártak, mint akik ősszel értékesítették a takarmányt.
Márkus Antal kitért arra, hogy a jó áron való értékesítés meglátszik a vetőmag-forgalmon és a műtrágyavásárláson is. Az állattenyésztők nagy része "több lábon" áll, és megtermeli a szükséges takarmányt, a felvásárló élelmiszerláncok pedig visszanyomják majd az árakat, így a piacon sem várható drasztikus áremelkedés.
Forrás: alon.hu
*
A Kámoni Arborétum fejlesztési projektje a kivitelezési szakaszhoz érkezett
Megkezdődött a kámoni arborétum felújítása. Több mint 21 ezer növényt ültetnek majd a kertben, építenek sziklakertet, utakat, információs táblákat helyeznek ki, és lesz parkoló, valamint egy látogatóközpont is. A növényzet megújítására közel 200 millió forintot nyert uniós forrásokból az arborétumot üzemeltető Sárvári Erdészeti Tudományos Intézet.
A kámoni arborétum egyik újdonsága a sziklakert lesz. 100 m3 földet használtak fel a kialakítására, novemberben ültették be a majd itt zöldellő, virágzó több száz növényt. Az arborétum megújításának egyik első lépéseként megritkították a növényzetet, kivágták a fákat. Ehhez októberben kapták meg az engedélyt az Őrségi Nemzeti Parktól és a Természetvédelmi Hatóságtól.
Azokat a fákat, amelyeket a vágáskor védeni kellett, nehogy megsérüljenek, sárga szalaggal kerítették körbe. Több mint 21 ezer darab új növényt ültetnek majd az arborétumba. Ebből ötezret már ki is telepítettek, de a többségüket tavasszal fogják majd. Többek között rododendronokat, fenyőket, magnóliákat, hibiszkuszokat, és régi, magyar nemesítésű fajtákat telepítenek.
Német Gábor intézeti mérnök szerint a látogatók egy teljesen megújult botanikai kertben tehetnek majd sétát néhány hónap múlva. "Radikális különbséget láthat majd, aki ellátogat hozzánk, mert teljesen megújul az arborétum. A hagyományokat alapul véve, a legjobb, legszebb fajtákat próbáljk betelepíteni, amik az itteni klímát is jól bírják."
Azonban nemcsak a növényzet újul meg. Kicserélik a több évtizedes információs táblákat és az arborétum útjait is felújítják. Az átalakítás részeként parkoló valamint látogatóközpont is épül. A kertet őrzik is, hogy senki ne tegyen kárt a növényzetben.
A kámoni arborétum a felújítási munkák idejére, a következő hónapokban zárva tart. Március 1-jén nyitja meg újból kapuit, de akkor sem lesz minden rész látható, mivel ekkor bizonyos részeken még munka folyik majud. Az arborétum felújítása a tervek szerint 2011 augusztus végére fejeződik be.
A pályázati projekt száma: KEOP-3.1.3./2F/09-2009-0005
Forrás: alon.hu, sztv.hu
*
Ma már nem tabu, de mégis kevesen ismerik a rátóti emlékparkot
Több éve már annak, hogy a falu, élén a testülettel, várja a rátóti emlékparkba a vértanúk előtt tisztelgőket. 2010-ben bővült a kör, mert a Kárpát-medence erdészeit is meghívták, s ők jöttek.
A mostani megemlékezést több civil, illetve állami szervezet támogatta, segítette. Közte a Széll Kálmán Alapítvány, az itteni kastély tulajdonosai, a helyi önkormányzat és az erdészek. Ez utóbbi akár csont is lehetne, de nem az. Ugyanis az idei megemlékezés az erdészekről is szólt. Ezt fejezte ki Kardeván Endre, az élelmiszerlánc-felügyeletért és agrárigazgatásért felelős államtitkár is. "A tölgy, amit e parkban látunk, erőt sugároz. A tölgy kemény fa, sokat bír és nem hajlik a törzse. A tölgy tehát jó választása volt Rátótnak, amikor a hasonló jellemű tábornokokra emlékezik. A tölgyet pedig gondozni kell, s ez a feladat az erdészekre vár. Ezért is köszönthetjük itt és most a Kárpát medence különböző tájairól érkezett kollégákat. Nos, a faültetés, a gondozás igazi vidékfejlesztés: ezt a kis hazát óvni, védeni kell, s ez megint csak az erdészek, tágabb értelemben a felelős nép dolga. Itt viszont konkrétumokról is szólni kell. Az ország erdeje ténylegesen is védelemre szorul, mivel sokan pusztítják, lopják. A hiányzó fák pótlása, az erdőhöz való szemlélet megváltoztatása óriási felelősség. Ezért kell a mostani kormánynak még jobban támogatnia ezen törekvéseket" - fejtette ki az államtitkár. Aki szerint az erdészek státuszát erősíteni szükséges, visszahozva régi presztízsüket. Az államtitkár azt is kifejtette, hogy szükség van egy nemzeti erdőprogramra, egyeztetve a gazdasági és a társadalmi érdekeket. Annyi bizonyos, az erdők értéke egyre nő és nemzeti vagyonunk egyik meghatározó elemét jelenti.
Kardeván Endre az aradi hősökre utalva jelentette ki, hogy Rátóton méltóan emlékezhetnek rájuk, s ez az a hely, ahol minden magyar főt hajthat. Ez a gondolat hatotta aztán át az ünnepség egészét. Tekintve a tartalmas kulturális műsorokat, vagy más programokat. Málics Ferenc polgármester azt hangsúlyozta, hogy egy régebbi folyamat ért most be. "Összefogás és egység, így is mondhatnám, mivel a környező települések iskolái, civil szervezetei, önkormányzatai támogatták törekvéseinket. Több milliós pályázatunk célja az, hogy a kert még szebb legyen, még méltóbb eleinkhez. Hogy a múlt éljen és hasson a jelenben, üzenjen a ma emberének".
Forrás: vasnepe.hu
*
Sétányt, víziteraszt álmodnak a Perint-partra
A Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságnál sok terv készen van a fiókban. Vízügyi fejlesztések, pályázati kiírásra várnak. Itt, most, nem mindegyiket soroljuk fel, de nagyon reméljük: egyszer lesz majd Szombathelyen, a Perinten víziszínpad, a partján sétányok, lépcsős teraszok, ahová kiülnek a városlakók.
Amikor felavatták a lukácsházi árvíztározót, s kiderült, a kivitelezés során megtakarított 300 millió forintot a vízügy, hallottuk: a pénznek lenne helye a fejlesztéseiknél. "Nem úgy van, hogy a vízügy által megtakarított pénzt a vízügy használhatja majd fel, nincs automatizmus ebben, nagyon sok múlik az önkormányzatokon" - mosolyog Nádor István vízügyi igazgató, amikor erre emlékeztetem. "Pedig nagyon kellene az a pénz. Szentgotthárdon a meder tisztítására, vasbeton támfal megerősítésére, a karbantartásokra sincs soha elég".
"És a lukácsházi és a dozmati árvíztározók megépítése után új funkciókkal lenne bővíthető Szombathelyen a Perint patak medre" - beszél egy ugyancsak fontos tervről Nádor István. "Új funkciókkal bővülhetne a Perint-meder teljes, mintegy 6-7 kilométeres városi szakasza. Közösségi helyek, sétányok, teraszok kialakításával, az egyetem főépületével szemben vízparti pihenőhellyel, lépcsős terasszal, ivókúttal, duzzasztóval, vízi színpad építésével, növényzet telepítésével lehetne vonzóbbá tenni az 1965-ös árvíz után csatornaszerűvé alakított patakmedret".
Ezek egyelőre tervek.
"Az utóbbi tíz évben a fejlesztéseink 90 százalékát az Európai Unió állta" - ismerteti Nádor István. "A folyamatban lévő projektjeik is EU-s projektek. Az osztrákokkal közös az Openwehr, amely a Rábához kapcsolódik a folyó egész vízgyűjtő területén: árvízvédelmi feladatokat oldanak meg ökológiai állapotjavítással. Ezt az együttműködést a Rába habzása hozta. A szentgotthárdi duzzasztót átépítjük, a rozsdás vasak eltünnek,lesz hallépcső, kenucsuszda, új híd. Ez most a közbeszerzési kiírás stádiumában van" - magyarázza Nádor István.
Egy másik projekt ugyancsak osztrák-magyar együttműködésben a Rába vízgyűjtőjére kiterjedő árvízi előrejelző rendszer kialakítása. A szlovénekkel közös projekt a felszín alatti vizekről szól. Azt összegzik, mennyi a felszín alatt felhasználható vízmennyiség, hogyan alakul a termálvízkincs.
*
Vasban tízezer fő alá csökkent az álláskeresők száma
A legtöbb üres állást októberben a feldolgozóipari cégei kínálták. E mellett gazdasági szolgáltatások végzésére, s ugyanígy az építőipar és a kereskedelem területére is vártak még új munkaerőt a vállalkozások.
A regisztrált munkanélküliek számának a tavaszi hónapokra jellemző csökkenését a nyári hónapokban viszonylagos stagnálás váltotta fel 2010-ben, majd folytatódott a visszaesés, igaz a korábbiaknál lényegesen kisebb ütemben. A Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ adatai szerint Vas megyében 2010. októberben 10 ezer fő alá (9746 főre) csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, az előző havinál 3,5 százalékkal, az egy évvel korábbinál pedig 21,5 százalékkal voltak kevesebben. A munkanélküliség relatív szintje szeptemberben 1,9 százalékponttal kedvezőbben alakult az elmúlt év azonos időszakához képest. Legnagyobb javulást Celldömölk és Vasvár vonzáskörzetében mutatnak az adatok, ennek ellenére továbbra is az utóbbi térségben legmagasabb a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított aránya.
Az idei év elő tíz hónapjában közel hasonló nagyságrendű beáramlás történt a pályakezdők körében, mint egy évvel korábban. Éven belül júliusig általában meghaladta a belépők száma az egy évvel korábbit, augusztustól viszont elmaradt a nyilvántartásba belépő fiatalok száma az egy évvel korábbi szinttől. Októberre számottevő csökkenést mutatnak az adatok: mindössze 148 fiatal regisztráltatta magát munkanélküliként, közel 37 százalékkal kevesebb, mint az előző hónapban és az egy évvel korábbinál is egyharmaddal kevesebb. A fiatalok legnagyobb hányada (26,5 százaléka) szakközépiskolát végzett, minden ötödik pályakezdő rendelkezik legfeljebb általános iskolai végzettséggel. A szakmunkások részaránya nem éri el a 18 százalékot, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők 13 százalékot tesznek ki, míg a diplomásoké valamelyest elmarad a 13 százaléktól.
Az újonnan regisztrált munkanélküliek közel 30 százaléka a feldolgozóiparban, közel 10 százaléka a kereskedelemben, további 8-9 százaléka a vendéglátás, illetve az egyéb szolgáltatások területén dolgozott korábban. Az iparon belül a legnagyobb létszámkibocsátások a híradástechnika, az élelmiszeripar, a bútorgyártás, a fémfeldolgozás területéről történtek.
Szintén beszédes adat, hogy az idei év első öt hónapjában - a márciusi megtorpanás kivételével - hónapról hónapra nőtt a munkáltatók munkaerő iránti igénye. A bővülésben szerepet játszottak az Út a munkához program keretén belül meghirdetett támogatott közcélú állások. Májusig a bejelentett üres állások között 30-40 százalékot tett ki a támogatott munkahelyek aránya.
Az őszi hónapokban élénkült a munkaerő iránti kereslet. Szeptemberben 12 százalékkal, októberben pedig 21százalékkal több új álláslehetőséget kínáltak a munkáltatók, mint az előző hónapban. A legtöbb üres állást (40 százalék) a feldolgozóipar kínálta. Gazdasági szolgáltatások végzésére mintegy 230 főt kerestek a munkáltatók. Az építőipar és a kereskedelem területére is vártak még új munkaerőt (60-90 főt). Legnagyobb számban gyártósori összeszerelő, varrónő, illetve forgácsoló munkakör betöltésére várták az álláskeresőket a cégek. Az üres álláshelyek 60 százalékát Szombathelyről és környékéről jelezték a gazdálkodó szervezetek.
*
„DÖFFE”: Egy kis közösség nagy sikerei
Interjú a közösség vezetőjével
Különleges helytörténeti kincs megjelentetésével, tortával ünnepelték a döröskeiek az öt éve ténykedő Döröskei Örökségóvó Faluszépítő és Falufejlesztő Egyesület (DÖFFE) megalakulását.
Az alig száz lelket számláló Döröskén - amely tizenkét kilométerre fekszik Körmendtől, a Vasi-Hegyhát peremén helyezkedik el, a Rába-völgye határolja, a Bogács-patak kis völgyében a vizet 1976-ban duzzasztották tóva - sem volt ez másként öt évvel ezelőtt (sem), amikor Mizda Ferencné polgármester - Erzsike asszony - kezdeményezésére megalakult az a bizonyos DÖFFE.
Már 2002-ben, amikor első alkalommal választottak meg polgármesternek - két szavazattal kaptam többet... -, kellett rájönnöm, hogy az önkormányzatnak nincs pénze. Azon morfondíroztam, hogy valamilyen egyesületi formában kellene gondolkodni. Mivel akkortájt megosztott volt a falu, úgy véltem, hogy az összetartó erő lehetne. Az egyesület-kezdemény két évvel később már kirajzolódott, ám csak 2005 őszén jegyezték be hivatalosan.
A falubelikek kicsit kétkedve fogadták a kezdeményezést, nem gondolták, hogy ebből valami lesz. Megpróbáltam becserkelni őket, éppen ezért arra gondoltam, hogy először a virágos falumozgalomba vágjunk bele, hiszen abban csak közösen lehet valamit elérni. Fogékonyaknak bizonyultak a helybeliek. Aztán beindultak a dolgok. Téltemető vigasságokat rendeztünk 2007-ben, Leader kistérségi pályázaton kaptunk hozzá pár százezer forintot. Böllérviadal volt a falubeliek és a hegyesgazdák között, borversenyt rendeztünk az itteni gazdák nedűiből, jól sikerült a maskarás felvonulás, a gyermekfoglalkoztató is népszerű volt. A következő télen részt vettünk - tizenhárom faluval közösen - a Leader-téltemetőn Szarvaskenden. Az itteni böllérverseny első helyezettje indult az ottani megmérettetésen, utóbb nálunk jártak mohácsi busók, föllépett a szintén mohácsi Sokác táncegyüttes. Szintén Leader-pályázatnak köszönhetően kőkereszteket újítottunk fel és helyreállítottuk az egykori gémeskutat, amit már annyira körülvett az erdő, hogy a fiatalok már nem is tudták, hogy egyáltalán létezett. Ugyanott közösségi teret alakítottunk ki, ahol tavaly nyáron gémeskút-partyt rendeztünk. Üres kassza lévén az összes telektulajdonostól ezer forintot kértünk, mindenki szó nélkül adott. Kondérban babgulyás rotyogott, pestipaprikás készült. A falubeli asszonyoktól nem kértünk pénzt, ők sütöttek, bort, pálinkát hoztak.
Két fűzfát összehoztunk, ott volt a bejárat, stampó pálinkával, pogácsával, süteménnyel vártam a vendégeket, beljebb pedig fölszolgálták az étkeket. Szeretném, ha lenne ennek folytatása a jövő nyáron, arra gondoltam, hogy kétévente a Templom-hegyen, a Bogrács-hegyen, az Öreg-hegyen élők lehetnének a vendéglátók vetésforgóban. Egyébként az Öreg-hegyen van a legtöbb víkendház, nyaranta megduplázódik Döröske lakossága. Külföldiek is vettek házat, jó példával járnak elől többek között a virágosításban, igényesek. A helybeliek láthatják, hogy így, másképpen is lehet. Ez ösztönző hatású. Ez a lényeg.
Részt vettünk a Civil szervezetfejlesztés Vas megyében elnevezésű programban, ami azért is volt jó, mert arra is megtanítottak bennünket, hogy miképpen adjuk el magunkat, milyen legyen a község megjelenítése, logója és még sorolhatnám. Nem utolsósorban a könyvelésben is segítenek.
Az egyesületnek immár húsznál több tagja van, számos külső segítő támogatását élvezi. Vannak újabb és újabb jelentkezők, helyiek és azok, akiknek itt van ingatlanuk, házuk.
December elején zsúfolásig megtelt a kultúrház a DÖFFE ötödik születésnapi ünnepségén. Oklevelet kaptak a tagok, a támogatók, s nem utolsósorban azok, akik hozzájárultak egy igazi helytörténeti kuriózumnak számító - nagyméretű, impozáns kinézetű, igényesen megvalósított - könyv létrejöttében, melyben csaknem valamennyi helybeli lakosról és családjáról található fénykép. A döröske című könyv - alcíme : Kölcsönkért tekintetek - Mandúr László képíró, a Magyar Fotóművészek Szövetségének tagja és Simkó János Pulitzer-díjas újságíró alkotása. Valamennyi benne szereplő család kapott ajándékpéldányt. Volt nagy torta, tűzijáték, háziasszonyok által varázsolt, különleges édességek sokasága. És öröm, boldogság.
"Sok mindent jelent ez a könyv a falu számára", mosolyog Erzsike, aki csak úgy ragyog. "Nem csak a mostaniaknak, hanem az utódoknak, akik elővehetik. S milyen érdekes, külsős emberek kellettek ahhoz, hogy megszülessen. Hogy általuk sokkal jobban lássuk magunkat. Sose lehetünk elég okosak és bölcsek mi magunk a saját dolgainkban... Itt születtem, büszke vagyok erre a falura. A gondokat-bajokat leszámítva, ahogyan mondani szokták: ez a világ közepe számomra."
Tóth László Ödönné
munkaszervezet vezető, Vasi Őrtorony KHE
A rendezvényről alább, a Galériában tekinthetnek meg fotókat.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület