Megkezdődött a Bicskei Egészségügyi Központ fejlesztése
74 millió forintos, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatással és az önkormányzat mintegy 100 millió forintos szerepvállalásával valósul meg a fontos térségi beruházás.
"Az önök hivatásában helytállni sohasem lehet könnyű feladat, hiszen a napi munkájuk során rendkívüli, olykor tragikus élethelyzetekkel kell megküzdeniük. Szakszerű, hatékony döntéseket kell meghozniuk, amelyek emberi sorsokat határoznak meg, megváltoztathatatlanul. Óriási felelősség ez, amelyet méltán övez a tisztelet és megbecsülés, minden magára adó közösségben, az egész világon, így Bicskén is. Örömömre szolgál, hogy éppen itt a Semmelweis napi ünnepségen jelenthetem be, hogy a Bicskei Egészségügyi Központ fejlesztése 2010. július 2-án, a kivitelezői szerződés aláírásával, formálisan is megkezdődött". A 374 millió forintos, pályázaton elnyert, vissza nem térítendő támogatással és az önkormányzat mintegy 100 millió forintos szerepvállalásával megvalósuló beruházással nem csupán az épületekbe, eszközökbe fektetünk be, hanem a bicskei és Bicske környéki emberekbe, az ő életük megkönnyítésébe. A beruházási munkák folyamán az egészségügyi ellátásban dolgozókon és az ellátottakon még nagyobb teher lesz. Az alapellátás orvosai és a betegek már megtapasztalták, hogy az átépítés ideje alatt a gyógyítás feltételei sok esetben sérülhetnek, a kivitelezési munkák átmenetileg nehezítik a szakmai munkát. Ezért kérem a betegek és az orvosok együttműködő megértését. "Meggyőződésem, ez az áldozatvállalás megtérül, hiszen a jövőben lényegesen jobb körülmények között végezhetik majd példaértékű munkájukat, hivatásukat orvosaink, a mi szolgálatunkban" – mondta ünnepi beszédében Tessely Zoltán polgármester, majd átadta a díjat a kitüntetettnek.
Tuba Miklós bőrgyógyász szakorvos diplomáját a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerezte. A Magyar Honvédségnél hivatásos orvosként szolgált, majd az 1990es évek első felében bőrgyógyász-kozmetológus szakorvosi képesítést szerzett. 2002-ben hozta létre Bicskén a bőrgyógyászati szakrendelést. A szakorvosi feladaton túl, a Fejér Megyei Ápoló-Gondozó Otthon bicskei intézetében is ellátja a bőrbetegek gyógyítását. Lelkiismeretes, odaadó munkáját e díjjal ismerte el a képviselő-testület.
Forrás: Helyi Téma
*
Fából készült a Mikulás a házasságkötő teremben
Kistérségi Napokat rendeztek augusztus 14-20 között a településen „A Völgyvidék nyugdíjasainak találkozója a sport, az egészségmegőrzés és a kultúra jegyében” címmel. A programsorozat ideje alatt a házasságkötő teremben képzőművészeti kiállítást rendeztek be.
"A látogatók olyan tárgyakban gyönyörködhettek, amelyek között népművészeti, vagy napjaink igényeinek is megfelelő, népi, iparművészeti és saját tervezésű alkotások egyaránt megtalálhatóak voltak. A míves, mesterien kivitelezett dísztárgyak, használati eszközök az otthon, a lakás, a konyha, az étkező igényes díszítésére valók, míg az öltözködés kultúra elemei, a ruhák, kiegészítők, ékszerek akár hétköznapi viseletre is alkalmasak" – mondta Varga György polgármester.
A tárlaton láthatóak voltak Orosz Jánosné csuhészobrai, amelyek a falusi élet mozzanatait, bibliai- és sportjeleneteket elevenítenek meg. Bencze Endréné, Bencze Anita és Bencze Diána horgolt babákkal, teáskészlettel, tálakkal, goblein képekkel és ékszerekkel kápráztatták el a látogatókat. Juhászné Tranker Melinda speciális eljárással készült viaszképeket állított ki. Bereczki Györgyné Szilágyi Ilona művei között képeslapok, karácsonyfa¬díszek, szalvétatechnikával készített kaspók, ékszerek voltak. Fehérné Schmidt Andrea élethű gyöngyfáival készült a kiállításra. Monostori Andrásné elsősorban kötéssel, horgolással előállított tárgyakat – táskákat, telefontartókat, horgolt angyalkákat – vitt a tárlatra, de fából készült mikulását és csuhéfiguráit is megcsodálhatták. Virág Krisztina keresztöltéssel varrott adventi naptárakkal és ablakdíszekkel jelentkezett a kiállításon.
Forrás: Helyi Téma
*
Mint a mesében: százmillióval kevesebből épült föl az óvoda
Tordas - 2009. június 6-án rakták le a leendő óvoda alapkövét, amelyet a szokásostól eltérő módon szándékozott megépíteni az önkormányzat. A kivitelezést magára vállalta a polgármester és a testület, valamint a szak- és segédmunkák többségét is társadalmi munkában tervezték. A vállalkozás sikerült, a valós bekerülési ár közel 40 százalékát megtakarították a Mesevár Óvoda kivitelezésekor.
"A képviselőtestület elhatározása, racionális gazdaságpolitikája és az itt lakók áldozatvállalása kellett ahhoz, hogy mindez teljesüljön" – mondta el Juhász Csaba polgármester szeptember 4-ei avató beszédében. „Fontos volt, hogy részt vegyünk az alkotásban, melyet így magunkénak érezhetünk” – hangsúlyozta.
2009 nyarán a pince építésével kezdődött a munka, amit a hátsó csoportszobai szárny felépítése követett az első hó előtt. A földszinten főzőkonyhát, éttermet, az emeleten az óvónők és dajkák szociális helyiségeit alakították ki. Az épület alapterülete 830 négyzetméter, a valós bekerülési költség a kamarai díjszabás alapján számított 230 millió forint helyett várhatóan 130 millió forint lesz, így 100 millió forint a település megtakarítása. A beépített anyagok első osztályúak, a falazat 44 centiméter vastag tégla, kőzetgyapot hőszigeteléssel, a nyílászárók háromrétegűek, a ma kapható legjobb hőszigetelő képességgel. A fűtés padlófűtés, korszerű pellet-kazánnal. Az elhúzódó tél és a csapadékos tavasz miatt több mint hathetes csúszást hoztak be, a kert végleges elkészülte még egy kicsit várat magára. A megkeresett építőanyag cégek, látva a nemes szándékot, a maguk lehetőségei szerint árengedményeket adtak, és voltak olyanok is, akik térítésmentesen ajánlották fel termékeiket. Tordasról és más településekről közel háromszázan vettek részt szombatonként társadalmi munkában. Az itt dolgozó vállalkozók felajánlásként jóval a piaci ár alatt vállalták a munkát, s az önkormányzat fizikai brigádja is kiváló teljesítményt nyújtott. Tordason sok fiatal család él, az óvodában évek óta kevés volt a hely. Idén kilencven kisgyermek kezdi meg az évet három csoportban. Az elhagyott óvodából, külsejét megtartva, egészségházat kíván kialakítani az önkormányzat pályázat segítségével.
*
Hungarikum lehet a hóvirágmező
Mint arról az umvp.eu-n már több ízben beszámoltunk, törvény készül a hungarikumokról. A címet többlépcsős minősítés végeredményeként viselheti az arra érdemesnek tartott nemzeti érték. A cím elérésének első lépéseként a települések vehetik számba helyi értékeiket, ezeket felterjeszthetik megyei szintre, az e rostán áteső termékek vagy más szellemi alkotások pedig eljuthatnak egy országos grémium elé, ahol nemzeti értéknek minősíthetik őket. A VölgyVidék Közösség akcióterületén lezárult a hungarikum jelölések első fordulója. Az eddig beérkezetteket szakmai zsűri bírálta el, majd mindet bemutatták a művelődési házban is.
"Nem volt könnyű dolgunk, hiszen rendkívül értékes alkotások, épületek, ételek és italok kaptak jelölést. A zsűri elnöke Birinyi József igazgató, a Parlament Hungarikum Munkacsoportjának vezetője volt, míg Sulyokné Guba Judit, a bicskei Oktatási Bizottság vezetője és én voltunk a tagok. Hosszas tanácskozás után döntöttünk arról, mely jelöltek mehetnek tovább a következő fordulóba, vagyis megyei szintre. Amelyek nem jutottak tovább, helyi érték besorolást kaptak" – mondta Garán Éva polgármester.
Helyi érték lett Alcsútdobozról a tűzoltó vas-mászótorony, a csaplári erdő, a tűzoltókocsi, Bicskéről a bicskei boroshordó, Lőrincz Botond fafaragásai, a Báder fatányéros, az égetett cukros lakodalmi torta és a bicskei mézeskalács. Szárról a szári sváb népviselet, a szári burgonyás cipó, az Epona spanyol lovasbemutató, a grízes tészta babsaláta, Válról pedig Vranekné Juhász Hedvig kerámiái kapták meg a besorolást.
A megyei hungarikum jelöltek közé jutott Alcsútdobozról a platánfasor, a hóvirágmező, Bicskéről a szomolányi kenyér, Németh Zoltán fa edényalátétjei, Mike János kortörténeti gyűjteménye, Kiss Irén őskori motívumokkal díszített kerámiaedényei, az Etyek-Budai Juhfark, Csabdiból a templomrom, Szárról a régi fényképek digitalizált gyűjteménye, a Szárika és a Méhes Mézes szörpcsalád, a Fáni-völgy, a kvircedli és a nusstangl, Válról a BOTÉSZ bodzaszörpje és bodzalekvárja.
Sorsuk egy konferencián dől el, amikor is megvizsgálják, hogy mely jelöltek érdemesek az országos hungarikum felterjesztésre.
*
Internetes továbbképzés Baracskán
Mintegy százan vesznek részt szeptember 22-én, a baracskai faluházban tartandó továbbképzésen az e-Magyarország Centrum szakemberei közül. Az internettel nem rendelkező és ahhoz kevéssé értő embereknek segítenek az ügyes-bajos dolgaik intézésében, a világhálón keresztül.
Szeptember 22. és október 19. között az e-Magyarország Centrum az ország hét pontján - minden régióban - szakmai továbbképzést szervezett. A Pilisszántón, Szegeden, Tiszaújvárosban, Baracskán, Vasváron, Balatonberényben, Szécsényben lezajló workshopokon mintegy ezer e-tanácsadó vesz részt. Hozzájuk fordulhatnak országszerte azok az emberek, akik koruknál, lehetőségeiknél fogva nem tudnak és nem kívánnak csatlakozni az internetezők köréhez, ám bizonyos ügyeiket mégis így tudják gyorsan elintézni, vagy éppen kötelezik őket erre a kapcsolattartásra.
A képzési program témái olyan, a gyakorlati életben is hasznosítható kiemelt területeket érintenek, mint az elektronikus ügyintézés, az álláskeresés, a vállalkozói szférát érintő szolgáltatások, valamint a pénzügyekkel kapcsolatos megoldások. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából koordinált e-Magyarország-program keretén belül, közel kétezer e-Magyarország-pont és 1700 e-tanácsadó tevékenykedik az országos hálózatban. Ők biztosítják a lakosság jelentős hányadának az ingyenes internet-elérést és a szakértő segítségnyújtást hivatali ügyeik intézéséhez. A szakmai rendezvénysorozat partnerei az APEH és az Állami Foglalkoztatási Szolgálat voltak.
Forrás: Fejér Megyei Hírlap
*
Elkészült a katolikus templom elektromos vezérlése
Óbarok - Újra hallható délidőben harangszó a településen, miután elkészült a katolikus templom harangjainak elektromos vezérlése. Szombaton, a búcsún szentelte meg a harangvezérlést Bódai József plébános.
"Napi rendszerességgel nem szólt a harang, csak temetések alkalmával és csak kérésre működtették a szerkezetet kézzel. Évek óta probléma volt ez, az emberek szerették volna, hogy Óbarkon is ugyanúgy szóljon délben a harang, mint ahogy az máshol szokás2 – mesélte Borbíró Mihály polgármester.
A munkák megrendelése előtt megvizsgálták a harangtornyot, valamint a harangok szerkezetét, és a szakemberek úgy találták, hogy a tengelyeket meg kell javítani, az egészet pedig statikailag megerősíteni. A kivitelezés megrendelője a bicskei római katolikus plébánia volt, a költségviselő azonban a helyi önkormányzat. "Összesen 300 ezer forintot különítettünk el erre a célra, ennyiből készült el a harangvezérlés. Már napokkal ezelőtt üzembe helyezhettük volna, de nyilvánvaló volt, hogy megvárjuk vele a búcsút, ahol szentmise keretében szentelte meg Bódai József atya" – tette hozzá a polgármester. A búcsú óta tehát újra van harangszó Óbarkon déli 12 órakor és este 19 órakor.
*
Tájházat avattak Tordason
Tordas - Szlovák tájházat avattak a községben. A Hangya-mintafaluként is ismert településen egy régi és valóban létezett ház alapján emelték az újat, s be is rendezték konyhástul-szobástul.
Toman Ilona tordasi helytörténésztől tudjuk, a most felépült ház mintájául Pintér István 1820 körül épült háza szolgált, amely a Hangya-emlékkönyvben is látható. A tisztaszoba, a pitvaros konyha és a hátsó szoba mögött nem kamra van, hanem félig nyitott szín, amelyben a 19. század végi, 20. század eleji mezőgazdasági eszközök, szerszámok kaptak helyet. A berendezést még itt-ott fellelni nagyon idős falusi nénik megmenekült kisházában, vagy a szenvedélyes hagyományőrzők és gyűjtők otthonában. Mindenesetre az ünnepélyes avatón a legkisebbeknek ugyancsak szorgalmasan magyaráztak a szülők, nagyszülők, hogy mi micsoda és mire való!
Az eseményen megjelent a hajdani szövetkezeti mintafalu szellemi atyjának, Almási Balogh Elemérnek fia, Balogh Gyula is. Tordason még számos Hangya-korabeli épület mutatja, milyen nagyszerű vállalkozás volt a rövid időt megért története ellenére a Hangya-mozgalom, a magyar vidék korabeli harmadik utas törekvése.
Forrás: fmh.hu
*
Platánfát ültettek
Alcsútdoboz – A Fejér Megyei Önkormányzat küldöttsége nemrég a lengyel testvérmegyébe, Opole Vajdaságba utazott. Fejér megye és Opole Vajdaság együttműködése immár tízéves múltra tekint vissza.
Köszönetet mondtak azoknak, akik azért dolgoztak, hogy a harmadik évezred kezdetén is továbbépüljön a két nép barátsága – mesélte Tóth Erika, Alcsútdoboz alpolgármestere, a Fejér Megyei Közgyűlés Ifjúsági és Turisztikai Bizottságának elnöke. Tóth Erika munkáját Opole Vajdaságért Érdeméremmel ismerték el. Alcsútdoboz polgármestere az egüttműködés tiszteletére Rogow Opolski kastélyparkjában egy platánfát ültetett. "Rendkívüli megtiszteltetés a kitüntetés, amelyben kifejeződik annak a kapcsolatnak a fontossága, amely több mint ezer éve szövődött, minden körülmények között életben maradt, és ma is épül. Remélem, a magyar és a lengyel polgárok között mind több élő, a közös érdekeken és a másik szeretetén alapuló kapcsolat épül majd" – tette hozzá Tóth Erika.
Forrás: VölgyVidék Közösség Kh. Egyesület