Martonvásári napok huszadszor
Kintornás zenével nyílt meg a 20. Martonvásári Napok a városháza udvarán. Évenként változó programokkal szervezték meg az 1991-ben a maguk örömére indított, majd szélesebb egyre kiteljesedő rendezvénysorozatot.
Kiss Gábor, az öt éve várossá vált település polgármestere köszöntőjében ugyanúgy megidézett egy-egy régebbi, nevezetes esztendőt, mint Tóth Andrásné, aki szintén kezdetektől a szíve-lelke, egyik fő rendezője a nyári programnak.
A magas művészet, a sport, a kézimunka, az avantgarde művészetek és a legkülönbözőbb zenei stílusok képviseltették magukat, miként minden korosztály megjelent mint szereplő, s mint megszólított néző és látogató. Izgalmas kihívásként kínálkozott a hajdani Dreher-féle szeszgyár, majd mezőgazdasági gépállomás kiállító térként és rendezvényudvarként való bemutatkozása. Az épületet tavaly vásárolta meg az önkormányzat, kimeszelték, kitakarították, s a martonvásári képzőművészeti egyetemisták munkái lesznek láthatók benne a vasárnapi megnyitó után.
Az első napon Nagy Ágnes művelődésszervező Sütő Petre Rozália képzőművész alkotásaiból összeállított tárlattal indította a Martonvásári napokat, s nem véletlenül. Az Erdélyből a városba, akkor még községbe érkezett művész első kiállítása is az első Martonvásári napokon nyílt meg, s azóta gyermekek százait tanította rajzolni, festeni. A különleges hangulatú képek alkotóját Banner Zoltán művészettörténész méltatta. Pénteken este a Postakocsi vendéglőben retró bált tartottak, de számos egyéb zenei rendezvény is várta a nyári szórakozásra nyitott érdeklődőket.
*
Állatmenhely épülne az 1-es főút újbarki oldalán, a szennyvíztisztítóval szemben
Úgy tartja a mondás, hogy a kutya az ember leghűségesebb társa. Manapság azonban mégsem úgy viszonyulnak az emberek a kutyákhoz, ahogy az elvárható lenne. Ezen és a macskák helyzetén változtatna az önkormányzat, illetve az Állat- és Természetvédők Budaörsi Egyesülete.
„Az egyesülettel tárgyalásokat folytatunk annak érdekében, hogy az 1-es főút újbarki oldalán, a szennyvíztisztítóval szembeni területünkön helyet biztosítunk a számukra. Egy kutya- és macska¬menhely épülne ott, minden egyéb, kiegészítő létesítmén¬nyel együtt. Ha ez megvalósul, akkor az utcán kóborló állatokat megfelelő helyen lehetne elhelyezni, s nem lelövöldözni a falu határában, vagy tömegével elaltatni. Az egyesület ígéretet tett arra is, hogy megszervezi az örökbe adható állatok hazai vagy külföldi elhelyezését, valamint a beteg egyedek gyógyítását” – részletezte a terveket Borbíró Mihály polgármester.
A Helyi Téma című lap kérdésére, nevezetesen, hogy miért fontos ez a fejlesztés a településnek és a környéknek, a polgármester a következő választ adta. „Évezredekkel ezelőtt a kutya az ember mellé szegődött, mert megérezte, hogy rossz a hallásunk, rossz a szaglásunk, viszont jól vadászunk. A kutya pótolta az érzékszerveink hibáit, és segített az embernek, jelzett, riasztott, futott, harcolt, ha kellett. Cserébe az ember is dobott koncot a vadászat eredményéből, táplálta, ellátta az ebet. Többek között ennek a barátságnak is köszönhetjük, hogy ide jutottunk a fejlődésben, hogy sikerrel vettük fel a harcot a konkurens ragadozókkal. Ma már boldogulunk nélkülük is, mert a saját képünkre formáltuk a természetet, de gondoljanak bele: a kutyák nélkül mennyire sebezhetők lettek volna őseink. Tartozunk hát azzal, hogy nem kínozzuk, nem bántjuk, hanem az évezredes szolgálatukért cserébe méltányos elbánásban részesítjük az ebeket. Ez történelmi léptékű kötelességünk”.
A hivatalban már csak a végleges tervekre várnak, hogy megtudják, mekkora területre is van szüksége a menhelynek.
„Néhány hétre szükségünk van még, hogy ezt pontosan meg tudjuk mondani. Az akarat részünkről is maximális, ám az anyagi lehetőségeink rendkívül csekélyek. Önerőből egy ekkora fejlesztést nem tudunk megvalósítani, ezért egy német partnerünk segítségét kértük. Válaszukat várjuk. Ha ez pozitív lesz, akkor azonnal felgyorsulhatnak az események” – tudatta Kincses Imre, a budaörsi egyesület telepvezető-helyettese.
Forrás: Helyi Téma
*
Felcsút ajándéka a testvértelepülésnek
Csíkmenaság, Felcsút - Már áll a Székelyföldön az a szobor, amit a Fejér megyei község összefogás nyomán ajándékozott testvértelepülésének.
Július 24-én Székelyföldön avatták fel a csíkmenasági Összetartozás Emlékművet. Az ünnepség egybeesett a tusványosi szabadegyetem-fesztivál idejével: a szombat-vasárnapi ünnepi hétvégén változatos programok, előadások, esti utcai majális, és vásár várta a vendégeket. A szoboravatóra meghívták Orbán Viktor miniszterelnököt, Schmitt Pál azóta hivatalba lépett köztársasági elnököt, Tessely Zoltánt, megyénk országgyűlési képviselőjét, valamint Melocco Miklós szobrászművészt is. A szervezők lapunknak elmondták: a szobor a két világháború hőseinek emlékére, a kárpát-medencei magyarság egyetemes, évszázados kultúrájának tiszteletére, a közös európai polgári értékrend alapján a magyar nemzet határokon túlnyúló összetartozásának kifejezésére készült.
A háromalakos kőszobor egy anya (vagy lány) alakot, és belé kapaszkodó két gyermeket mintáz. A több, mint öt méter magas, mészkő emlékművet Felcsút község ajándékozta, összefogással, civil forrásokból épült meg. Alkotója Bencze Gábor szobrászművész.
Csíkmenaság és Felcsút már 2007 óta ápol testvértelepülési kapcsolatot.
*
Bese Zsófia már hazai bajnok
Alcsúddoboz – Már egész kiskorában is inkább szökdécselt és ugrált, mert futni kevésbé szeretett Bese Zsófia. Testnevelő tanára, mozgása és testalkata alapján is őzikének nevezte el. A fiatal sportoló Alcsútdobozról indult, s ma már komoly hírneve van a hazai hármasugrók között.
„Már általános iskola első osztályában is indultam atlétikaversenyen, de sosem gondoltam arra, hogy komolyabban foglalkozzam vele. Egyszerűen úgy éreztem, a sport túl sok időt venne el az életemből. Amikor eljutottam arra a pontra, hogy döntenem kellett, elsősorban édesanyám unszolására, mégis belevágtam. Ez két és fél évvel ezelőtt történt, miután a körzeti és a megyei diákolimpián is megnyertem a magasugrást, majd az országos döntőn a fehérvári ARAK edzői felfedeztek. Döntésemet az is könnyítette, hogy akkor kerültem Székesfehérvárra, középiskolába” – mesélte Bese Zsófia.
Magasugróként kezdte, de eljutott egy szintig, ahonnan nem tudott tovább fejlődni. Edzői ekkor átirányították a hármasugrásra, mert alkata és súlypontja miatt előre sokkal nagyobbat tud ugrani, mint felfelé. Az élet is ezt igazolta, hiszen ebben a szakágban komoly eredményeket ért el. „Mindig kitűzök egy újabb célt, egy újabb távolságot, s azért dolgozom keményen, hogy mielőbb teljesíteni tudjam. Talán ennek is köszönhető, hogy tavaly sikerült kijutnom Dél-Tirolba, az ifjúsági világbajnokságra. Furcsa volt a légkör, eleinte fel sem fogtam, hol vagyok. A szokatlan körülmények és egy kisebb sérülés miatt csak a középmezőnyben végeztem. A saját korosztályomban azonban országos bajnok vagyok, pedig alig egy éve váltottam hármasugrásra” – tette hozzá Bese Zsófia.
A sportoló legfontosabb célja mégis a továbbtanulás. Budapesten szeretne főiskolára, vagy egyetemre járni, de a sportot a fővárosban is folytatná. Sporttal kapcsolatos szakot választana, elsősorban gyógytestnevelő, vagy rekreációs tréner lenne. Ennek érdekében testnevelésből már le is érettségizett, és 99 százalékos eredményt ért el.
„Különösebb kabalám nincs, de a versenyek előtt nagyon szeretek zenét hallgatni. Ez sokat segít a kikapcsolódásban, mert a viadalok előtt jól oldja a stresszt. Nem szeretek folyamatosan koncentrálni a feladatra, mert akkor görcsössé válok. A már említett világbajnokságon nem lehetett ilyen eszközöket használni, talán ezért sem sikerült jól a szereplés” – töprengett a fiatal atléta. Bese Zsófia egyéni csúcsa jelenleg 12 méter 41 centi, korosztályában az országos csúcs 12 méter 73 centi, vagyis 32 centiméter választja el a legjobb eredménytől. Most ennek lefaragását tűzte ki célul, ami már július elején, a székesfehérvári országos bajnokságon is sikerülhet.
Forrás: Helyi Téma
*
A település közel kilencmillió forint támogatást nyert a beruházásra
Felcsút – Eddig egyetlen köztéri játszótér sem volt a településen, pár nappal ezelőtt azonban kettőt is átadtak. Az egyiket az orvosi rendelő előtti parkban, a másikat az óvoda udvarán avatták fel.
„Már régóta szerettük volna a falu fiatal lakóit megörvendeztetni egy játszótérrel, hogy legyen egy hely, ahol szép környezetben kapcsolódhatnak ki szüleikkel együtt. Mindezt egy sikeres pályázat segítségével tudtuk megvalósítani. A felújított, kibővített óvodánk átadásának napján kaptuk a jó hírt, hogy támogatást nyertünk. Májusban kezdődött a munka, ám az időjárás igencsak hátráltatta a folyamatot. Gyereknapon akartuk felavatni a játszótereket, de nem sikerült. Ezért úgy érzem, ma újra gyereknap van Felcsúton” – mondta az avatáson Varga György polgármester, akitől megtudtuk, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyertek közel kilencmillió forintnyi támogatást.
Majd Tóth Tamás katolikus plébános, illetve Kolozsvári-Kiss János és Kolozsvári-Kiss Jánosné református lelkipásztorok áldották meg a játszóteret, hogy „a béke szigete legyen, ahol csupa vidámság, mosoly és jókedv lakik”.
Miután átvágták a nemzeti színű szalagot, a jelen lévő óvodások, iskolások megrohamozták a játékokat. Nem sokkal később az óvoda játszóterét is megáldotta a plébános és a két lelkipásztor, hogy ott is mihamarabb megkezdődhessen a játék.
Forrás: Helyi Téma
*
Ingyen rázhatták a fejüket a Mezítlábas Parkban
Tabajd – Fejükbe vették a tabajdiak, hogy élettel töltik meg a Partalját és a Mezítlábas Parkot. Elsőként színházi előadásokat hoztak a kültéri színpadra, július 24-én pedig rockfesztivált szerveztek.
A rendezvény ingyenes volt mindenki számára, viszont kihelyeztek urnákat, amelyekbe pénzadományokat vártak a szervezők, hogy ezzel is segíteni tudjanak az árvízkárosultaknak. „A fellépő zenekarok örömmel vállalták a részvételt, és maguk is hozzájárultak a fesztivál sikeréhez azzal, hogy gyakorlatilag lemondtak a fellépési díjukról” – mondta a tabajdi kultúrház vezetője, Kovács István.
A fesztiválon négy zenekar lépett színpadra. A budapesti Algor Mortis és Lake of Mind, a Pest megyei The Vaporizers és a bicskei Ivy leaves.
„Vannak barátaink Tabajdon, és jó gondolatnak tartottuk, hogy ily módon segítsünk. Mi nemrég alakultunk, ez volt az első hivatalos fellépésünk. Nagyon örültünk neki, hogy ilyen barátságos környezetben, ráadásul a szabad ég alatt muzsikálhattunk” – jegyezte meg Lugosi András, az Ivy leaves egyik tagja.
A sátorozási lehetőség szintén ingyenes volt a fesztiválra érkezők számára.
Forrás: Helyi Téma
*
Bor, mámor, fesztivál, Etyek
Etyek - Egyértelmű, hogy aki borvidékre téved, az elsődlegesen a pincék kínálta hűs italokkal és készítőivel találkozhat. Etyek azonban nem csak szőlőskert ma már: a kultúr- és a gasztroturista számára is okoz meglepetést.
A magyar Champagne-nak, de Budapest szőlőskertjének is nevezik a megye két bortermelő vidéke közül a fővároshoz közelebb esőt: Etyeket. A település mára felfedezte legnagyobb idegenforgalmi vonzerejét: a borturizmust, amelyre okosan gasztronómiai elemeket épített, hogy a vendég, aki ide jön, a konyhaművészet és a borkultúra teljes spektrumával találkozhasson.
Etyek friss, ropogós, savas borainak alapját a meszes alapú lösztalaj adja, amelyhez pluszerőt, spirituszt a dimbes-dombos fennsíkon rendszeresen végigkúszó szelek adnak. Szőlőtőkék sorakoznak a környéken, amerre a szem ellát, s az idelátogató premier plánban tapasztalhatja meg, ahogy a sauvignon blanc, a chardonnay, az olaszrizling, a zöld veltelini s manapság a vörösbort adó pinot noir érik, fejlődik a tőkéken. Nagy gonddal, szerelemmel, természetközeli gondolkodásmóddal közelítenek a helyi borászok a földhöz, a szőlőhöz - nem árt ezt tudnia annak, aki tiszteletét teszi itt.
Mi is így indultunk neki, azt a tervet dédelgetve, hogy jóllakunk, kóstolunk, kirándulunk, és még ajándékot is viszünk haza. Vidák Zoltán séf felségterületén, Rókusfalvy Pál helyi borász Rozmaring-díjas fogadójában terveztük a gasztronómiai kirándulást, ahol Baluka Tamás üzletvezető fogadott minket (és fogad minden betérőt): "Már a fővárosi utazási irodák is felfedezték Etyeket, néhány vagy egynapos borutakat szerveznek ide, mert tudják, hogy a budapestiek szeretnének kicsit kiszakadni a zsúfolt mindennapokból. Jó a bor, finom az étel, szép a környék, ennél több nem is kell" - foglalja össze tömören Tamás, és grillezett, kecskesajttal olvasztott gombafasírtot és friss salátát kínál. Itt minden ilyen különleges, a magyar ízek újragondolt vonulata jellemzi a helyet. Van itt vendég Pécsről, Budapestről, a svédek golfozni járnak a környékre, s útba ejtik Etyeket, a finnek pedig az itteni finn hotelben vendégeskednek. Szlovákok is vannak, ők szintén az alcsúti golfklubba járnak az itteni vendégfogadókból.
Bort és pálinkát kóstolni már az Öreghegyre megyünk, Hernyák Lászlóékhoz, de le merem fogadni, hogy bármelyik helyi borász szívesen ajtót nyitott volna nekünk: a Gombai birtok, a Krajcsi vagy éppen Nagy József, Matolcsy Sára, Keindl Zoltán, Pósa vagy a Bácskai Pincészet, de a Velezvin, az Alexandra, az Etyeki Borház, az Etyek Présház, a Haraszthy Vallejo, a Bormester és a Tüzes Pince is itt működteti borászatát - hogy csak néhányat említsünk a helyiek közül.
Épp a pincében dolgozik Hernyák László és családja érkezésünkkor, fejtik a borokat. Egy nagy tárolóból vörös nedűt merít a pohárba a borász: "Ebből fél év múlva isteni, fahordóban érlelt pinot noir lesz. Már most látszik rajta..." - mondja Hernyák László, és ízlelésre ösztönöz. Pálinkalepárlója csodás, kézi készítésű rézmasina, szivarozós, párlatkóstolós esték főszereplője. Egyedi, kézi készítésű csokoládéik is vannak, alapanyaguk persze a bor és a párlat, vagy éppen a kertben illatozó levendula. Egész napra lefoglalja a vendéget az itteni ízek befogadása.
Ezután célba vesszük a Körpincét, a Kecske-gödört és a Kálváriát, sétát teszünk a felújított présházak és napsütötte szőlőültetvények között. Csend, nyugalom, madárdal. Bor, mámor, Etyek...
Mindjárt délután fél 4, ekkor nyit a helyi termelői piac minden pénteken Nagy Zsuzsanna házának tövében, aki örömmel fogad minden látogatót, beszélget, csomagol, pakol és pezsdíti a helyi életet. Akárcsak régen a fórumok, helyi piacok kereskedői. A Zsámbéki Idegenforgalmi Egyesület kezdeményezésére már három hónapja működik a környékbeli termelők áruinak piaca itt Etyeken. Van itt izgalmas fonott sajt, parenyica, mozzarella, fűszeres gomolya, a Dúl család füstölt húsai, Gerlóczy Magdolna lekvárjai, csemegéi, forraltbor-esszenciája és egy vértesacsai birtok bio zöldségei, gyümölcsei is.
"Van egy kis földünk a közelben, ahol zöldséget, gyümölcsöt termesztünk családi felhasználásra. A felesleget adjuk el itt a piacon. Átállás alatt levő bio gazdaság vagyunk, ami azt jelenti, hogy nem használunk semmilyen vegyszert, de a teljes tisztuláshoz kell pár év" - mondja Magdolna. Kiváló gasztroajándék-lelőhely ez, sokan útba ejtik ínyencséget vásárolni.
Egy laza kávé hiányzik már csak, a közeli pizzériában meg is kapjuk. Bán Szabolcs és Rujp Zoltán, ha a vendég kéri, légkondit is kapcsol, és útba igazítja a látogatót: "A közeli halastó igazi horgászparadicsom, sokan járnak oda, érdemes kinézni. Én legalábbis mindig ezt mondom az ide látogató vendégeknek" - mondja Zoltán. Szabolcs viszont inkább a pincékbe irányítaná a látogatót, bár szerinte sok helyen előbb fel kell hívni a borászatokat, hogy megnyíljon az ajtó. De megnyílik, ez egészen biztos.
Forrás: VölgyVidék Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, naplo-online.hu