III. Rábaközi Gazdanapok
Az Agrár Munkaadói Szövetség a Kapuvári Önkormányzattal közösen augusztus utolsó hétvégéjén immáron harmadik alkalommal rendezte meg a Rábaközi Gazdanapokat a Győr-Moson-Sopron megyei Kapuvárott.
Dr. Balogh István, az Agrár Munkaadói Szövetség elnöke szerint ez a rendezvény a magyar agrárium és vidék értékeire, alapvető érdekeire kívánja ráirányítani a hazai és az európai politikusok figyelmét. Az esemény fontosságát jelzi, hogy magyar, szlovák, román és osztrák politikusok is részt vettek a szakmai napokon.
A Rábaközi Gazdanapok pénteki napján szakmai előadások hangzottak el a Rábaközi Művelődési Központ előterében. Ugyanitt Hámori György polgármester és Perkovátz Tamás, a soproni Ha-Mi-Összefogunk Európai Szövetkezet elnöke együttműködési szerződést írt alá a helyi pénz, a Rábaköz Tallér bevezetéséről.A félszáz kiállító standjának megtekintését követően a diplomaták a rábaközi perec készítésével ismerkedhettek.
Szombat délután Nemzetek Napja címmel kulturális fesztivált rendeztek a Flóra termállal szemben. A harmadik Rábaközi Gazdanapok vasárnapi programjai közt szórakoztató műsorok, helyi és környékbeli művészeti csoportok szerepeltek.
Kapcsolódó video: http://www.informvideo.com/amsz.html
*
A régi cégek fejlesztenek Rábaközben
Új beruházások szinte nem indulnak a rábaközi kistelepüléseken. Ám a meglévők egy része fejleszt: néhol duplázták a létszámot.
Az országos folyamatokhoz hasonlóan a Rábaközben a községek megtartóerejét nagyban növeli egy-egy beruházás. Új befektető azonban nem nagyon érkezik, ám a régiek egy része fejlesztésekbe fogott.
A veszkényi AGI Hungária Kft. nemrég tízmillió eurós beruházást hajtott végre, amivel újabb, több száz dolgozó foglalkoztatását tették lehetővé.
Matzkó János akkor arról beszélt, hogy a település vállalkozásai több mint négyszáz dolgozónak adnak munkát. Ez a szám már bővülhetett is, hiszen például a fémipari munkákkal foglalkozó Met-Na Kft. az utóbbi egy évben több mint húsz fővel növelte létszámát. Ahogy megtudtuk, újabb beruházások is folytak a napjainkban már több mint száz dolgozót foglalkoztató üzemben. Nagy Béla ügyvezető portálunknak elmondta: 230 millióból új üzemcsarnokot építenek. A tavalyi és az idei évben csak gépbeszerzésre költöttek 100–100 millió forintot, utóbbi a közeljövőben folytatódik. Az új beruházásokkal kapcsolatban elmondta, ezek befejeződésével várhatóan a dolgozói létszámot is növelik.
Bővítésről számolhatott be lapunknak Módos Imre beledi vállalkozó is. A faipari céget vezető vállalkozó még 2008-ban vásárolta meg a Sabaria cipőgyár egykori, 2003 nyarán bezárt üzemcsarnokát és a hozzá tartozó területet. A vállalkozó elmondta, tervei szerint több tízmilliós beruházásra van szükség ahhoz, hogy az egykori cipőgyárban kialakítsa faipari üzemét. "Hiába a pénzügyi és gazdasági válság, egy vállalkozás csak előremenekülhet, ha talpon akar maradni" – jegyezte meg akkor Módos Imre. Ígéretét beváltva aztán megkezdte a beruházást.
"Jelenleg a munkák hatvan százalékánál tartunk, az épületek átalakításának felével végeztünk és a technológiai beruházás is jól halad" – mondta a vállalkozó. Hangsúlyozta, a családi házánál induló vállalkozás bővülése a munkahelyek számát is növelte, napjainkban a kezdeti duplájára. Utóbbiról Módos Imre megjegyezte, a későbbiekben további dolgozók felvételére is lát lehetőséget.
A Provertha beledi üzemében tavaly mintegy 170 millió forintos fejlesztést hajtottak végre, ám Gerencsér Jenő üzemvezető hozzátette, ez csak kismértékű létszámnövekedéssel járt. Szalay Antal cégtulajdonos azonban hangsúlyozta, a Provertha befektetéseit mindaddig visszafogja, amíg a magyarországi keretfeltételeket nem változtatja érdemben a kormány.
*
Megújult templomtér Szanyban
Befejeződött a szanyi templomtér felújítása. Az önkormányzat a LEADER-program keretében nyert kilencmillió forintot a beruházáshoz.
A 25 százalékos áfát önerőként tette hozzá a község. A munkák során ezer négyzetméternyi térburkolatot raktak le. Sétálóutakat alakítottak ki, padokat helyeztek el, parkosítottak, parkolókat építettek. A templom körüli járda alatt a falak vizesedését akadályozó csövet is lefektettek.
Elbontották az 1940-es években Kövecses József plébános által építtetett kerítést is, mivel felújítását állapota már nem tette lehetővé. A kiszedett betonelemeket a külterületi utak felújítására használják fel. A fejlesztés során önerőből cserélték ki a tér szélén álló artézi kút kútfejét.
*
A városháza homlokzata is megváltozik
Állványok veszik körbe a csornai városházát. A kivitelező megkezdte az épület felújítását, amihez a város pályázaton nyert támogatást.
Hatvanmillió forintba kerül a rekonstrukció. A tervek szerint július közepére befejezték volna az építkezést, de a fűtéskorszerűsítés tervezése csúszott.
A csornai városháza felújítására az önkormányzat a Regionális Fejlesztési Tanács pályázatán nyert 48,6 millió forintot. Az összeget 60 millióra egészíti ki a város. Ebből a külső felújítást végzik el, illetve az energiafelhasználást ésszerűsítik. Cserélik a nyílászárókat, korszerűsítik a fűtési rendszert.
A városházát 1981-ben adták át, és azóta jelentősebb felújítás nem történt. A rekonstrukció során szigetelik és festik a homlokzatot és árnyékolókat építenek be. A bejárathoz előtetőt és a földszint feletti lapos tetős részen alacsony hajlású magas tetőt építenek. Az épület fűtési rendszerének energiatakarékos korszerűsítésekor a radiátorokra termosztatikus érzékelőfejek, fűtés-költségmegosztók, valamint -szabályozók kerülnek. A beruházás befejezésének határideje a tervek szerint október 31-e.
*
Harmincmillió forintból átépítik a megürült iskolát
Közel harmincmillió forintot költ az iskola épületére a rábapordányi önkormányzat. Pályázaton nyertek támogatást, és közösségi teret alakítanak ki az alsó szinten.
Augusztus közepéig mesteremberek dolgoznak a rábapordányi iskola épületében. A földszinten közösségi teret alakítanak ki, melyhez az önkormányzat uniós támogatást kap. Összesen 28 millió forintot költenek el, melyben nemcsak átalakítás, de eszközbeszerzés is szerepel.
Pásztorné Szakács Gabriella a Kisalföldnek elmondta: az Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér pályázaton nyertek 23,5 millió forintot.
"A faluban eddig hiányzott egy olyan tér, ahol ünnepségeket, rendezvényeket tarthattunk volna" – mondta a községvezető. "Még 2008-ban pályáztunk, sikerrel. Akkor alakítottunk iskolafenntartási társulást Bágyogszováttal, a felső tagozat a szomszéd településre költözött. Az iskola alsó szintje, gyakorlatilag az épület fele megürült, kerestük számára a megfelelő funkciót. Első körben nagyot álmodtunk, a tetőtér beépítése, a teljes körű akadálymentesítés és lift beszerelése is a tervek között volt. Hatvanmillió forintos beruházás lett volna. Aztán kiderült, hogy a támogatás utófinanszírozású, önkormányzatunk viszont ennyi pénzt nem tudott volna előteremteni, hitelt pedig nem akartunk felvenni" – tájékoztatott.
A rábapordányiak tehát önmérsékletre intették magukat: megelégedtek az alsó szint átalakításával, akadálymentesítésével, a nyílászárók cseréjével, a vizesblokkok felújításával, burkolatcserével. Épül külső, fedett kerékpártároló, akadálymentes parkoló és két terem összenyitásával alakítják ki a közösségi teret. Helyet kap a könyvtár, egy szolgáltatóiroda a különböző hivataloknak, hatóságoknak, illetve egy egészségcentrum is. Ez utóbbi helyiségben szűréseket, méréseket, felvilágosító előadásokat tartanak majd. A pályázatban szerepel eszközbeszerzés, illetve hozzájárulnak három évig a közüzemi díjakhoz, valamint egy alkalmazott béréhez is.
"Amikor a pályázat első fordulóján túljutottunk, tudatosan spóroltunk a beruházásra. Így sikerült összegyűjtenünk a pénzt és hitelfelvétel nélkül oldjuk meg a kivitelezést" – tette hozzá a polgármester.
A munkákat a tanévzáró után kezdték, és várhatóan augusztus közepére fejezik be. A kivitelező kiválasztásánál a legalacsonyabb ajánlat elfogadásáról határozott a képviselő-testület. A településvezetőknek még egy feltételük volt: helyi vállalkozókat is alkalmaznia kell. Ennek eleget tett a nyertes cég, így az asztalos-, a festő- és a burkolóbrigád is rábapordányi.
"A községi fejlesztéseknél mindig igyekszünk lehetőséget adni a helyi iparosoknak. A munkahelyeket védjük ezzel és nem utolsósorban az iparűzésiadó-bevételeink is emelkednek" – jegyezte meg Pásztorné Szakács Gabriella.
*
Veréb Fesztivál, Szorgos Hangyákkal a rendbe hozott kempingben
Zenei fesztivált rendeznek július végén a csornai kempingben. A szervező fiatalok vállalták, hogy a kifosztott ingatlant elfogadható állapotba hozzák.
Fiatalok teszik rendbe az elhanyagolt, kirabolt kempinget Csornán. A Veréb Fesztivál szervezői, a Szorgos Hangya egyesület tagjai vállalták, hogy ismét használható állapotba hozzák a strandhoz tartozó területet. Munkájukért az a fizetség, hogy ott tarthatják meg könnyűzenei rendezvényüket.
A kempingben még néhány nappal ezelőtt is áldatlan állapotok uralkodtak. Derékig érő fű és gaz, hulladék mindenütt. Az épületekben a tavaszi tolvajok okoztak hatalmas károkat.
A mellékhelyiségekben gyakorlatilag semmi nem maradt épen. Összetörték a mosdókat, zuhanytálcákat, elvitték a csaptelepeket, kihúzták az elektromos vezetékeket. A helyi fiatalok vállalták, hogy pótolják mindezt.
Bognár András, a rendezvény főszervezője portálunknak elmondta: az a céljuk, hogy a fiatalabb korosztálynak szórakozási lehetőséget biztosítsanak. Ez lesz az ötödik Veréb Fesztivál, három éve már a kemping adott otthont a rendezvénynek. "Tavaly harmincöt zenekar lépett fel" – jegyezte meg a fiatalember. "Idén is mindenképpen szerettük volna összehozni a fesztivált, és a helyszínhez is ragaszkodunk. Ezt szokták meg a fiatalok, és itt, a város szélén tényleg senkit nem zavarnak. Azt viszont nem gondoltuk volna, hogy a kempingben ilyen állapotokat találunk. Az ingatlan eléggé leamortizálódott. Ha már vállaltuk azonban, nem ijedünk meg a feladattól és rendet csinálunk. Dolgoznak már a mesterek, villanyszerelők, vízvezeték-szerelők. Bennünket, fiatalokat is bánt, hogy a város értéke, a strand és a kemping így tönkrement. Lehetőségeinkhez és erőnkhöz képest megpróbálunk helyrehozni valamit".
A ˝szorgos hangyák˝ úgy egyeztek meg az önkormányzattal, hogy a felújítás fejében ingyen kapják meg a területet a fesztivál idejére, július 29. és 31. között. Költségvetést még nem készítettek, de azt mondják: ha idén is sok vendégük lesz, megtérül a befektetés. Két ˝nagy˝ zenekart is hívtak, amelyek csábíthatják ezt a korosztályt. Ezek a Road és a Subscribe. Idén több zenei stílust is felvonultatnak, hogy még szélesebb réteget szólítsanak meg.
"Azt szeretnénk, hogy az ország minden tájáról érkező fiatalok ne a lepusztult helyszínnel találkozzanak. Sajnos a strandot nem tudják igénybe venni, pedig tavaly még erre is lehetőség volt. Most inkább a költségeket szaporítja a zárva tartás. Biztonsági céget kell ugyanis felfogadni, ami megakadályozza, hogy a fürdő területére tévedjenek a fesztivál résztvevői. Bízom benne, hogy a hangulatot nem befolyásolja ez a helyzet és a közel kétezer szórakozni vágyó most sem csalódik Csornában" – tette hozzá Bognár András.
*
Végre megújulhat a művelődési ház Csornán
A napokban hirdetett eredményt a Csornai kistérség munkaszervezete abban a pályázatban, melynek eredményeképpen 85,4 millió forintból felújítják a csornai művelődési házat.
A kivitelezési munkákat egy helyi vállalkozó nyerte el. A munkaterületet e hónap második felében veszik át és a felújítással várhatóan ősszel végeznek.
A munkát megnyert vállalkozó tájékoztatása szerint az épületen teljes nyílászárócsere lesz, emellett külső hőszigetelést készítenek és a vizesblokkokat kicserélik.
"A leglátványosabb munka az új tetőterasz kialakítása lesz az épület premontreiek felőli oldalán, ahol panorámás teraszt, külső lépcsőt és internetkávézót alakítunk ki" – jegyezte meg Knapp József.
A munkák során elvégzik az épület akadálymentesítését is. A csornai vállalkozó hozzátette, a felújítás alatt az épület továbbra is üzemel. A nagyobb munkák idején 30–40 embert foglalkoztat, ők főként helyiek, akárcsak a beszállító vállalkozások.
A felújításról szólva Turi György, a kistérség elnöke elmondta, két okból is örül a nyertes pályázatnak. "A művelődési házon 1971-es avatása óta nem volt még ilyen mérvű felújítás, végre sor kerülhet a városközpont egyik meghatározó épületének rekonstrukciójára" – mondta Turi György.
A másik ok pedig az, hogy a kistérség eddigi legnagyobb nyertes pályázatának forrásaiból maga a térség egy olyan akkreditált oktatási központhoz, tudáscentrumhoz jut, ami hosszú távon segítheti a térség oktatásügyét.
Horváth Gyula, a Csornai kistérség munkaszervezetének vezetője elmondta, a közbeszerzési eljárás legkedvezőbb ajánlattevője Knapp József csornai építési vállalkozó volt, aki nettó 85,4 millió forintos ajánlatával nyerte el a kivitelezési munkát.
"Maga a 85 százalékos támogatással bíró projekt, az úgynevezett EGT és a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok Pályázat keretében valósul meg, melyben a Csornai kistérség mellett a helyi önkormányzat is részt vesz 20 millió forint erejéig" – tette hozzá Horváth Gyula.
*
Első tányérját hatévesen készítette a fazekasmester
Autószerelőnek készült, de a hat évszázados családi hagyomány visszahozta a fazekaskorong mellé. Völcsey Lajos sérült kézzel is bravúrosan formálja az agyagot.
Az 1800-as években 32 fazekas élt a Rábaközben, apáról fiúra szállt a mesterség. Néprajzosok szerint a döri fazekasdinasztia – melynek Völcsey Lajos a legfiatalabb tagja – 600 éves múlttal bír. Édesapja és nagyapja után sajátította el a fazekasságot: ˝Amikor láttam, hogy ők ketten együtt dolgoznak, mindig megjött a kedvem a korongozáshoz˝ – mondja Lajos. A ma 47 éves mester hatévesen ült először a korong mögé, első alkotása egy tányér volt. E munkájára máig emlékszik.
Tizenkét éves korában kapott egy motort, autószerelőnek kezdett tanulni. Ám mindig ott motoszkált benne, hogy folytassa elődei mesterségét. Édesapja halála után úgy döntött, fejleszti addigi tudását és ő lesz az, aki továbbviszi a fazekasságot Dörben. Apja mindig is szerette volna, ha ezt választja hivatásául, s nagyapja is mindig azt mondta neki: ˝Addig szeretnék élni, míg megtaníthatlak fazekasnak.˝
Lajos első megrendelése száz darab tojáskeltésre használatos galambtojató volt. ˝Vért izzadtam, mire megcsináltam, de készen lettek˝ – meséli mosolyogva. Lajos tizennyolc éve agyagdarálás közben elvesztette jobb keze három ujját, de pár hét után újra munkába állt és ugyan idő kellett hozzá, de kellő kitartással mára így is szebbnél szebb munkái születnek. 2000-ben Budapesten bizonyítványt is szerzett szakmai tudása elismeréséül. A mester úgynevezett fakéses karcolásos módszerrel dolgozik. Ez a legegyszerűbb rábaközi motívumok elkészítésére, valamint a helyiek által kedvelt, nemes egyszerűségű tárgyak, használati eszközök díszítésére alkalmas, agyagba rajzoló eljárás.
Modern alkotások készítésére is vállalkozik, de inkább a hagyományos díszeket, eszközöket készít, ahogy azt annak idején elődei tették. Az egyik jellegzetes munkája a Völcsey-műhelyben is előforduló, a több közül csak egy, valóban ivásra is alkalmas nyílású csalikancsó.
˝Tartok tőle, hogy ki fog halni a mesterség, hétéves unokahúgom, Fanni viszont nagyon érdeklődik a korongozás iránt˝ – mondta befejezésül.
Böröcz Tímea
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu