Titkos alagutat találtak az épület alatt

Elképzelhető, hogy kétszáz év után megtalálták a karcagi Morgó csárdából kivezető alagút másik végét? Létezéséről eddig csak legendák szóltak.

— A napokban hallottam, hogy megtalálták a Morgót összekötő egyik pincerendszer végét Karcagon, a Széchenyi sugárúton — mondja lelkesen Kovács Jánosné rokkantnyugdíjas. — A nagyapám egykor mesélte nekünk gyerekeknek, hogy a Főző-féle házban volt egy pince, amiben még híres betyárok is megfordult száz évvel ezelőtt.

Megmondom őszintén akkor megmosolyogtam azt, de ma már sajnálom, hogy nem hittem neki. Így nem tartom lehetetlennek, hogy a Morgóból a pandúrok elől menekülő Rózsa Sándor egykoron itt jött ki a város szélére. Nem is lenne rossz, ha ez beigazolódna, mert akkor a Csokonai látogatását őrző Varró utcai pince mellett ilyen emlékhelyünk is lehetne.

Az 1810-ben épült karcagi Morgó csárdához valóban legendák fűződnek, avat be az épület történetébe dr. Sántha József, a Karcagi Városvédő és Szépítő Egyesület tiszteletbeli elnöke. Elmondása szerint a csapóajtón lehetett a pincébe lejutni, ahonnan egy alagút vezetett a Debreceni határ felé lévő Ágota csárdához. A múlt században még annak is fellelhetőek voltak a nyomai. Ha jöttek a pandúrok, a Morgón át egérutat nyerhetett itt még a legendás betyár, Rózsa Sándor is. Az alagút létezését ma is legendák őrzik, mondta lapunknak a városvédő. Aki arról is szólt, hogy egykoron több csárda volt a karcagi határban. A Morgó pincéje egy csodálatos boltíves kiképzésű, a monda szerint itt Rózsa Sándor is megfordult.
Az öregek elbeszélése alapján innen másik alagút is vezetett a város felé. Lehet, hogy ezt találták meg dr. Szalay Lászlóék, a volt Május 1. tsz épülete alatt, amikor elkezdték ott az egészségház kialakítását?

— Amikor elkezdtük az U alakú épület átalakítását, még nem gondoltuk, mire bukkanunk — kezdte dr. Szalayné dr. Szabó Anna gyógyszerész. — Az udvar felől haladtunk a három épületrész felújításával a patikarész irányába. Hogy olcsóbb legyen a fűtés, ide padlófűtést terveztünk. A munkások a régi aljzatbetont fel is verték, amikor egyikük jelezte, valami üreget talált alatta. Borzalmasan izgatott lettem, s kértem, ássanak tovább.
Dr. Szalayné dr. Szabó Anna elmondta, az egykori téesztagok közül többen emlékeztek rá, hogy egy pince volt a Főző-féle ház alatt.

— Kihordtuk a föld egy részét az udvarra, a törmelékben azonban semmilyen lelet nem volt — folytatta a gyógyszerész hölgy. — Ez sem szegte azonban a kedvem, hiszen a Varró utcai Csokonai pincéhez hasonló boltívet találtunk lent. Ásatásra nem volt pénz, így félve attól, hogy feltörhet a víz, nem folytattuk a feltárást. Lezártuk a pincét, melyben 60 négyzetméteres, kétrekeszes boltíves rész rajzolódott ki. Hosszú botokkal annyit sikerült kideríteni, hogy az utcán egészen a kövesútig tarthat a pince. Mivel a Morgótól légvonalban 150-200 méterre vagyunk, nem lehetetlen, hogy ez a másik vége az ottani pincealagútnak. Ezt erősítette meg egy építész is, aki még emlékezett rá, hogy pár évtizede a szemközti ház építésekor hasonló pincét találtak. Remélem közös összefogással egyszer fény derülhet arra, hogy a Morgóig vezet-e a pincénk.

Teljes felújításon esett át

Az önkormányzati tulajdonú Morgó csárda tavaly teljes külső-belső felújításon esett át. Bútorai, a kerámiák, a búbos kemence a városvédők és helyi népművészek összefogásával készült el. Jelenleg az épület a Nagykun-Ház Kft. kezelésében van. Aki kíváncsi arra, hol múlatta az időt egykoron Rózsa Sándor és Bogár Szabó Imre kiskunsági betyár, aki a legenda szerint innen indult utolsó rablóútjára, az térjen be és nézze meg.

kép + hír forrása: szoljon.hu

*

Kerékpártúra és művészeti napok Kenderesen

A kenderesi Apáczai Csere János Általános Iskolában az Apáczai heteken sok program várta a diákokat. Az első nap az osztályok a Tátrai emléktornára készítettek szurkolói táblákat, a legjobbakat díjazták.

A IV. Tátrai kispályás labdarúgó emléktornát a 7.e lányainak pom-pom bemutatója nyitotta meg. Nyolc csapat vett részt a küzdelemben, mindkét korcsoportban a kenderesi csapat nyert, felkészítőik Boda Zoltán és Antal István voltak. A szurkolói versenyt a 6.e osztály nyerte. A felsősök kerékpártúrája a rossz idő miatt módosult, Kunhegyes helyett csak a határban a Kakati iskola felé tettek egy nagy kört. Ezen kívül volt még a gyerekeknek drámafoglalkozás, műsoros délután. A programokat jótékony est zárta, ahol a diákok adtak műsort. Az est bevételét a tehetséges diákok elismerésére, versenyek támogatására fordítják majd.

szoljon.hu

*

A fővárosban főtt a karcagi birkapörkölt

A kunsági birkapörkölt karcagi hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Magyar Nemzeti jegyzékébe.

A pásztorkultúrához kapcsolódó népi táplálkozási szokások megőrzését kívánta népszerűsíteni Karcag Város Önkormányzata a budapesti Kossuth Klubban május 26-án, ahol hagyományos módszerekkel főzték meg a karcagi lakodalmas birkát.
Dobos László, Karcag város alpolgármestere sajtótájékoztatót tartott, ahol beszélt a hagyományőrzés fontosságáról, sőt a birkapörkölt készítésének néhány fortélyát is elárulta. Szó esett a hagyományosan június végén megrendezésre kerülő Karcagi Birkafőző Fesztiválról, amely az ország legrangosabb gasztronómiai eseményei közé tartozik.

A vendégek filmvetítéssel egybekötött kiállításon ismerkedhettek a hagyományos pásztorkultúra eszközeivel. A rendezvényen részt vett dr. Fazekas Sándor, Karcag polgármestere, a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszterjelöltje, dr. Kocsis Máté a VII. kerület polgármestere.

szoljon.hu

*

A mezőtúri önkormányzat is elkészíttette a település stratégiai programját

Mezőtúr/Elkészült | A 2013-ig szóló Európai Uniós tervezési időszakra, a kormányzat által meghatározott szempontrendszer alapján, minden város köteles kidolgozni a saját Integrált Városfejlesztési Stratégiai Programját (IVS). Ennek hiányában 2010-től a városok már nem juthatnak hozzá bizonyos Európai Uniós támogatási forrásokhoz.

A közelmúltban a mezőtúri önkormányzat is elkészíttette a település stratégiai programját. Az anyag három fő fejezetből áll: helyzetértékelésből, városfejlesztési stratégiából és az antiszegregációs tervből.

Tekintettel Mezőtúr adottságaira és lehetőségeire, a kidolgozott program a helyi gazdaság fejlesztését, a kistérségi szerepkör bővítését, a szolgáltató szektor fejlesztését, a turisztikai fejlesztéseket, a természeti- és épített környezet védelmét, az infrastruktúra fejlesztését határozza meg elsődleges fejlesztési irányokként. A város számára a helyi gazdaságfejlesztés meghatározó fontosságú, hogy minél több új munkahely jöjjön létre. Ugyancsak nagy lehetőség van a vízi természeti adottságok és a termálvízkincs turisztikai célú hasznosításában.

A városon belül három akcióterület jelöltek ki a programalkotók. A városközpontot — kitűzve annak funkcióbővítését —, egy rekreációs turisztikai övezet fejlesztését és az Ipari Parkot.

A 2001-es népszámlálási adatok alapján három, a segélyezési információk alapján pedig még egy úgynevezett szegregált területet is feltártak az anyag készítői. Ezek a területek kiemelt figyelmet kapnak a jövőben.

Mezőtúr Integrált Városfejlesztési Stratégiáját előbb az illetékes minisztérium hagyja jóvá, ezt követően pedig az önkormányzatnak is jóvá kell hagynia.

*

Játszótér átadó Mezőhéken

Mezőhéken, 2010. május 19.-én került megrendezésre a Magyarországon 1991 óta létező, tömegeket megmozgató esemény, a „Kihívás Napja”, melynek célja , hogy kedvet teremtsen a mozgáshoz, az egészséges életmódhoz.

Az egész napos rendezvény keretében adták át az EU szabványok alapján átalakított játszóteret, mely az Európai Unió és a Magyar Köztársaság Kormánya által az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretében nyújtott támogatásból valósult meg. A támogatás összege, 14.544.489 Ft, amit Mezőhék Község Önkormányzata „A meglévő játszótér EU-szabványosítása” c. pályázaton nyert.

A játszóteret Fórizs Ágnes Mezőhék Község Polgármestere és Dr. Szabó Zoltán a Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft ügyvezetője adta át. Az ceremónián beszédet mondott a Polgármester Asszony és Dr. Szabó Zoltán, majd következett a játszótér bejáratánál kifeszített szalag átvágása.

Ezek után a gyermekek birtokba vehették a játszóteret. Kipróbálhatták a hintákat, a mászókákat, libilókát, csúszdát. Önfeledten játszottak és örültek a kulturált biztonságos térnek. A játszótér nemcsak a gyermekeknek tetszett...

*

KRESZ-parkot avattak Kisújszálláson a gyerekeknek június 16-án

A Béla király úti óvodások június 16-án, szerdán 10 órától ünnepélyes keretek között vehették át az új, Kisújszálláson egyedülálló KRESZ-parkot.

A program keretén belül köszöntőt mondott Demeter Jánosné települési képviselő, majd a Béla király úti óvoda néptáncosai és az Arany János Általános Iskola bábszakkörösei, ugróköteles lányai adtak műsort. A KRESZ-parkot átadta Boldog István országgyűlési képviselő, Kecze István Kisújszállás polgármestere, Dávid Mónika rendőrszázados és Turai Ferenc a Békéscsabai FORG-TECH vezetője. Ezután a gyermekek birtokba is vehették a parkot a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Rendőrkapitányság, a Kisújszállási Rendőrőrs és a Városi Polgárőrség munkatársainak irányításával.

(forrás: www.kisujszallas.hu)

*

Karcagiak adománya a tolcsvaiaknak

Két tonna adományt gyűjtöttek össze Karcagon az árvízsújtotta Borsod megyei Tolcsvának.

Mézes Tamás egy kft. ügyvezetője és Nemes Tímea, egy civil szervezet tagja felhívására több zsáknyi ruha, takaró, jelentős mennyiségű tartós élelmiszer - száraztészta, konzerv, cukor, olaj, valamint fertőtlenítőszer és ásványvíz gyűlt össze pár nap alatt. Az adománnyal csütörtök reggel indultak el Tolcsvára. Útközben még Debrecenben is megálltak, ahonnan szintén kaptak tartós élelmiszert, ásványvizet. 

- Amikor felhívtuk Vojnár László polgármestert és elmondtuk, hogy nekik gyűjtünk adományt, nagyon köszönte, hiszen a faluban az elmúlt napokban 350 házat öntött el az ár, így jól jön nekik minden segítség - mondta indulás előtt Mézes Tamás. 

(forrás: www.szoljon.hu)

*

Ingyen étkezhetnek a vakáció alatt

A túrkevei képviselő testület és a Gyermekjóléti Szolgálat fontosnak tartja, hogy a tanév befejeztével a gyermekek a nyári időszakban is hozzájussanak legalább napi egyszeri meleg ételhez.
Mint azt Kádár Anikó vezető családgondozótól megtudtuk, az idevonatkozó rendelet értelmében Túrkevén 147 gyermek részesülhet ingyenes szociális nyári étkezésben. Mivel a korábbi évekhez hasonlóan az előírás által meghatározott támogatás nem fedezi az előállítási költséget, így a város önkormányzata 508.032 forinttal kiegészítette ezt az összeget.

Így lehetőség nyílik arra, hogy 2010. június 16. és augusztus 31. között, ötvennégy napon keresztül, a rászoruló gyermekek ingyen étkezzenek. Az étkeztetés koordinálását és megszervezését az elmúlt évekhez hasonlóan a Berettyó-Körös Többcélú Társulás Szociális Szolgáltató Központ Gyermekjóléti Szolgálata végzi. Mivel látható, hogy az ingyen étkezésben részesíthető gyermekek száma korlátozott, ezért a Gyermekjóléti Szolgálat a családok szociális rászorultsága alapján rangsorolja az igényeket.

szoljon.hu

*

Kilenc tonnás rakodógéppel kosárlabdázott a bajnok gépkezelő

2002 óta rendezik meg a gépkezelők olimpiáját Magyarországon. A „Manitou Olimpia” néven is ismert idei versenyen a túrkevei Soós Attila állhatott fel a dobogó legfelső fokára.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg Baján a gépkezelők olimpiáját, vagy ahogy a szakma egymás közt hívja, a „Manitou Olimpiát”. Az átlagembereknek talán ismeretlen dolognak tűnő Manitou egy rakodógép, amely az anyagmozgatás területén magában hordozza a kor összes technikai vívmányát.
— Egy húszmilliós gépről van szó, amellyel leggyakrabban a mezőgazdaságban lehet találkozni. Jómagam is több éve már, hogy munkám során megismerkedtem vele közelebbről — mondta Soós Attila, az idei verseny győztese.

— A kezelhetősége, az univerzalitása és a megbízhatósága miatt az évek során nagyon megszerettem ezt a masinát. Általában gabona, valamint szálastakarmány rakodásra használjuk. Három éve a sógorom, Sebestyén Sándor, aki egyben a cég vezetője is biztatott, hogy induljak a versenyen. 2008-ban a hetvenkettedik, 2009-ben már a huszonegyedik, míg ebben az évben az első helyet sikerült megszereznem.

Utólag elmondható, igen nehéz faladatokat találtak ki a szervezők, ráadásul az egész verseny időre ment. A kétnapos versenysorozat selejtezőkből, középdöntőkből és a döntőből állt, ez utóbbin már csak heten vettünk részt. Számomra a feladatok közül a kosárlabdázás volt a legérdekesebb, és egyben a legnehezebb. Ennek során egy földön lévő raklapvillát kellett a géppel felvenni, amelyen egy kosárlabda volt elhelyezve. A felvétel után az igencsak szabadon mozgó labdát el kellett vinni a kijelölt palánkhoz, és beleejteni a kosárba. Büszkén mondhatom, hogy mindkét kosárlabdát bezsákoltam, két pluszpontot is szerezve ezzel — mesélte a verseny egyik izgalmas eseményét az ifjú versenyző.

– Emellett a szlalomozás és a többi versenyszám már könnyebbnek tűnt, persze azért oda kellett figyelnem, hiszen a szigorú zsűri nemcsak plusz, hanem büntetőpontokat is osztogatott — tette hozzá Attila.
A cég vezetője, Sebestyén Sándor is nagy örömmel fogadta versenyzőjének sikerét, de az első hely megszerzésére induláskor nem mert gondolni. — Nagyon örülünk az elért eredménynek, hiszen 172 versenyző állt idén rajthoz. Induláskor az első huszonegy közötti helyezésben bíztunk, de menet közben láttuk, hogy itt akár dobogós hely is bejöhet Attila számára. A döntőben aztán szinte eggyé vált a géppel, és bámulatos ügyességgel teljesítette az összes akadályt. Még a kétszáz literes hordóra helyezett teniszlabda sem esett le tolatáskor, ami a többiekre nem volt jellemző. Ráadásul Attila csak idénymunkában dolgozik a Manitouval, míg akadtak olyan versenyzők, akik egész évben használják. Remélem, a most megnyert Vándorkupát még két alkalommal sikerül majd elhódítani, hogy véglegesen a birtokunkba kerüljön — mondta Sebestyén Sándor.

Munka közben folyt a felkészülés
Az ifjú bajnok Soós Attila külön nem gyakorolt a mostani versenyre, mindössze csak a munkáját végezve dolgozott a géppel. A Manitou-val naponta közel negyven tehergépkocsit tölt meg gabonával, kukoricával napraforgóval. Ez átlagosan napi 1200 tonna megmozgatását jelenti számára. A verseny feladatai nehezek voltak, de a hétköznapokban is akadnak gyakran kihívást jelentő munkák. Ilyen volt például a cég által épített magtár és szárító vázszerkezetének a beemelése. A kilenc méter magasban himbálódzó acél elemek pontos illesztése megkívánta az ifjú bajnok és gépének tökéletes összhangját.

A Gépkezelői Olimpia Manitou versenyszámának győztesei:

I. helyezett: Soós Attila
II. helyezett: ifj. Izeli István
III. helyezett: Csókási Gergő

szoljon.hu

Forrás: Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.

Cikk megosztása