Győri turizmus: a vízpart a lényeg
Győr és a térség turisztikai fejlesztésére tett javaslatokat a megyei kereskedelmi és iparkamara. A szakosztály elnöke által készített összeállítás kitér a kerékpárturizmusra, az állandó vízi színpad és a város ˝visszavirágosításának˝ kérdésére.
Szolgáltatók megkérdezésével felmérést készített a megyei kereskedelmi és iparkamara turisztikai szakosztálya arról, hogy mivel lehetne fellendíteni Győr és környéke turisztikai életét. Hanczné Mező Edina, a szakosztály elnöke a kevésbé költségigényes lépések közé sorolta, hogy több és frissebb útbaigazító táblára lenne szükség a megyeszékhely térségében, főként a kerékpárosokra tekintettel. Ezenkívül interaktív turistatérképeket helyezne el a főbb csomópontok – így az állomás – mellett, s Győrről szóló tájékoztatókat, gyalogtúra-prospektusokat adna ki, benne az ajánlott útvonalakkal, látványosságokkal.
A felmérés a közlekedésnek szenteli a legtöbb figyelmet. Bevonná például a vízi turizmusba a marcalvárosi víztározót: csónak- és vízibicikli-kölcsönzők kiépítését javasolja, emellett parkosított, kulturált környezetet szalonnasütőkkel, játszóterekkel, táblákkal. E folyamat részeként összekapcsolná Győrt és Gyirmótot, hogy csónakkal és kishajóval is többen utazhassanak át a Holt-Rábán. A kerékpárturizmusra különösen nagy hangsúlyt fektetnek a szakértők, s javaslataik nem ragadnak le az általánosság szintjén. Szerintük mindenképpen érdemes egy-egy kerékpárutat kialakítani, amely a Belvárost és Kismegyert egyrészt Győrsággal, Pannonhalmával, másrészt Győrújbaráttal, s akár a nyúli pincesorral kötné össze. Mindehhez kapcsolódóan javasolja például a több nagyvárosban is már létező biciklikölcsönzési pontok kialakítását.
Fontos lenne rendezni a vízpartokat is, az említett Marcal-tó mellett a Pándzsa-partot is parkkal, rendezvénytérrel, játszótérrel, parkolóval és szalonnasütővel látná el a javaslat készítője. De természetesen Győr két fő folyója sem esik ki a látómezejéből: hasonló beruházásokat lát szükségesnek a Dózsa rakparton, a Rába külső részein, a Kóvalter-partvidéken. A Püspökerdőt bekapcsolná az idegenforgalomba, s javasolja, hogy ezt menetrend szerinti, városnéző kisvonatok kössék össze a fürdővel, az állatkerttel, a belvárossal és a szállodákkal. S hogy az autósokra is gondoljunk: növelni kellene az élményfürdő parkolókapacitását a lebontott épületek helyén. Aztán több látványelemet is szívesen látnának a felmérés készítői, véleményük szerint például vissza kellene állítani a virágos város képét.
Ezek még mind csak a kisebb költségigényű beruházások lennének, külön-külön nem hasonlíthatók például a kamara által javasolt konferencia-központhoz, amely ˝hiányában a város a projektlebonyolítások terén komoly lépéshátrányba kerül˝. A már sokat emlegetett jachtkikötő után egy nagy és állandó vízi színpadot is felállítanának az összeállítás készítői, olyat, amit sportrendezvényeknél is használni lehetne. A javasolt helyszín az egyetem és a szabad strand utáni partrész, hiszen itt még a parkolás sem jelentene gondot. S ha valami csoda folytán a javaslat minden pontjára lenne pénz, akkor volnának Győrnek tematikus élményparkjai, Győr- Szigetet üdülőövezetté alakítanák és – végül legyen itt egy kisebb költségű beruházás – Győr olimpiai bajnokainak dicsőségfala állna a városban.
*
˝Zöld˝ lapátokban az új erő - bővülő szélerőműpark Bőny határában
Hazánk zöldenergia-termelésének további jelentős bővítéséhez járul hozzá az a szélerőműpark, amely az Euro Green Energy Kft. beruházásában Bőny határában folyamatosan bővül.
Az éves szinten megtermelt villamos energia mennyisége a 13 turbinával mintegy 20 ezer háztartás fogyasztását fedezi.
A beruházás teljes költsége meghaladta a 10 milliárd forintot, amelyet teljes egészében a társaság tulajdonosi köre, a Raiffeisen bankcsoport finanszírozott. Miután a szélerőműpark művelés alatt álló mezőgazdasági területeken létesült, az építkezés során kiemelten figyeltek a növényzet megóvására, valamint felújítottak több, a helyi gazdák munkáját segítő mezőgazdasági utat.
A kivitelezési munkákat követően decemberben megkezdhette próbaüzemét a park, eddig kedvező tapasztalatokkal. A beruházás előkészítésének és kivitelezésének ideje során a Euro Green Energy Kft. folyamatos és hathatós támogatást kapott mind a helyi önkormányzat, mind a település lakói részéről. Példaértékű volt az a segítség, melyet a társaság az árvízzel sújtott településnek nyújtott, így a közelmúltban az újabb átadási ünnepséggel egybekötött jótékonysági rendezvényt és gyűjtést szerveztek a károsultak javára a „Megújulók Bőnyért" felhívásuk keretében. Ezt megelőzően nagy mennyiségű fertőtlenítőszert adományoztak a falunak és részt vállaltak az árvízi védekezésben is.
Muraközi László, Bőny polgármestere kiemelte, a lakosság büszkén és szinte sajátjaként tekint a szélerőművekre, melyek egyfajta jelképként magasodnak a falu határában. A társaság képviselői és tulajdonosa, a Raiffeisen Energiaszolgáltató Kft. továbbra is elkötelezett a megújuló energiaforrások kihasználásában, s ha a hazai energiapolitika is támogatja, a jövőben is jelentős szerepet vállalnának az effajta zöldberuházások megvalósításában.
*
Felszentelték a 290 éves megszépült fenyőfői templomot
Tábla hirdeti büszkén Fenyőfőn, hogy valamivel több, mint 15 millió forintból újult meg a 131 lelket számláló közösség temploma.
Az egyháznak nyújtott pályázati támogatásból az udvar és a kerítés is méltó lett a megszépült, 290 éves épülethez. A templomot szombaton szentelték fel.
Utoljára 15 éve újították fel – akkor belülről is – a fenyőfői római katolikus templomot, de mind a külsejére, mind az épület előtti térre ráfért az újabb gondoskodás. A templom már 1720 óta áll az ősfenyveséről híres bakonyi tepülésen, s a 131 lelket számláló közösség ünnepként élte meg szombaton az újabb megszépülést. Az egyház bruttó 15 millió forintot nyert e célra, ebből építették ki az új kőkerítést is az istenháza körül, míg az udvart fűvel és fákkal ültették be.
A templomot Gyűrű Géza érseki helynök szentelte fel, a szentmisét megelőző átadáson Kara Ákos, a megyei közgyűlés alelnöke is beszédet mondott. A település életében nagy eseményről van szó, ezt jelzi az is, hogy a minden évben megrendezett falunapot idén a templomszenteléshez kapcsolták. Emiatt a délután hangulata már oldottabb és világiasabb volt, fellépett Kadlott Karcsi, a Sramli Duó, a Piás Nővérkék és a veszprémi DAL-MA Művészeti Egyesület.
Klauz Dezső polgármester Fenyőfő terveiről elmondta: eddig elbírálatlan maradt az a pályázat, amelyet parkosításra, térkövezésre és parkoló kialakításra nyújtottak be. A néhány millió forintos beruházás azt szolgálná, hogy a falu centrumát a most megújult templommal jóval vonzóbb gyalogút kösse össze. Az önkormányzat reméli, hogy ősszel megítélik e célra a központi támogatást. Tervezik azt is, hogy felújítják a jelenleg kevés célt szolgáló faluház épületét, itt kaphatna helyet többek közt az orvosi rendelő. S ami szintén folyamatban van: módosítják a rendezési tervet, hogy 15 új építési telket adhassanak át. Klauz Dezső szerint már most is vannak érdeklődők, akik szívesen települnének be a Győrtől egyébként 50 kilométerre fekvő bakonyi településre.
*
Megújult a bakonypéterdi templomtető
Nem ázik, nem romlik tovább a bakonypéterdi templom állaga, ugyanis a Leader program keretében kicserélték a födémet.
Az örökségvédelem égisze alatt sikerrel startoló program a győri-, a pannonhalmi- és a téti kistérségben folytatódik: 2013-ig több egyházi ingatlan újulhat így meg, összesen 400 millió forint értékben.
A közel 300 lelkes kistelepülés 1817-ben épült templomára ugyancsak ráfért a födémcsere, mert a beázás helyei már-már kritikussá váltak.
Lőrincz József Pál plébános kitartó lobbimunkájának, a bencés közösség összefogásának és a környék vállalkozóinak, mestereinek köszönhetően a nyertes pályázatot követően a lehető legrövidebb idő alatt kapott új tetőt a templom, amely továbbra is a település egyik legfontosabb közösségi helye.
Várszegi Asztrik, pannonhalmi főapát a köszöntés mellett elárulta, az egyházközség - amiben csak lehetett - segítette Pál atyát, amely emberi, kollegáris összefogást és támogatást is jelentett.
"Szeretjük a templomunkat, kifogy a falu lassanként, de akik maradunk, eljárunk péntekenként, és a szombati rózsafüzér imacsoportba" - mondta el a templom megáldását követő családias összejövetelen Herendi Istvánné.
Pál atya egyenként is megköszönte a templomfelújítást végzők, segítők munkáját és egy napot sem pihen, hisz a veszprémvarsányi templom felújítása lesz a következő nagy feladat.
*
Kerékpárutak határok nélkül
Vámosszabadi - Elkészültek a magyar–szlovák kerékpárút magyar oldali tervei, két különböző szakaszra.
Mindegyik az államhatártól Vámosszabadin át Győrig vezet majd, összekapcsolva a csallóközi mikrotérséget a megyeszékhellyel. Egyben a már meglévő szigetközi kerékpárúthoz csatlakozva biztonságos közlekedést tesz lehetővé a tágabb régióval.
A kerékpárút majdani nyomvonalát véglegesítette megbeszélésükön Boros Andrea, a szlovákiai Ister régiófejlesztési ügynökség vezetője és Réti Csaba
A nyári idegenforgalmi csúcsidőszakban gyakran láthatók a magyar–szlovák összeköttetést biztosító 14-es számú főútvonalon kerékpáros turisták, akik a tilalom ellenére közlekednek a nagy forgalmú úton.
Kevesen veszik igénybe az árvízvédelmi töltésen kijelölt kavicsos utat, amely egyrészt jelentős kerülő Győrig, másrészt a sóderes töltéskoronán nehéz közlekedni s a bringák is könnyebben sérülnek.
A Magyarország–Szlovákia Operatív Együttműködési Program keretében a dunaszerdahelyi székhelyű RRA Ister Fejlesztési Ügynökség pályázott a csallóközi mikrotérségek – köztük a Csilizköz – kerékpárútjainak tervezésére. A medvei Duna-hídtól magyar területen Vámosszabadi önkormányzata mint partner jelenti a közvetlen kapcsolatot.
A település polgármestere, Réti Csaba elmondta: a sikeres pályázat révén elkészült az a tanulmány, amely alátámasztja az országhatártól a falun át vezető és Győrig tartó kerékpárút fontosságát.
A nyertes tervezőiroda már készíti a terveket, Vámosszabadi a tanulmányok és tervek elkészíttetésére a járulékos költségekkel együtt közel 51 ezer eurót használhat fel, melynek 85 százaléka az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, 10 százaléka a magyar kormánytól származó támogatás, a maradék pedig a községi önerő.
"A tervek és tanulmányok célja, hogy a későbbiekben ezek a kerékpárutak egyaránt szolgálják a nemzetközi kerékpáros-turizmust és a települések közötti közvetlen összeköttetést, így a munkába járás biztonságát is. A szlovák oldalon negyven települést köt össze kerékpárút, s a turisták mellett a biciklisek biztonságos munkába járását is segíti" – fejtette ki Réti Csaba.
A polgármester tájékoztatása szerint a kerékpárút nem lesz párhuzamos a 14-es főúttal, annak kivitelezése a sok kis híd és áteresz kialakítása miatt drága lenne. A tervek szerint az államhatártól Vámosszabadi belterületére vezet majd a Duna és Széchenyi utcákon át a település régi részéig, Alsóvámosig. Vámosszabadiról az Ergényi-lakótelep mellett a futballpályánál csatlakozik Győrhöz.
A másik ág – amelyet ugyancsak megépítenek majd – a Szitásdomb utcán át éri el a Galántai úti kerékpáros- és sétautat, s a Hédervári útnál csatlakozik a Szigetközi kerékpárúthoz. Ezzel bekapcsolva a hálózatba azokat a kerékpáros turistákat, akik Mosonmagyaróvár felől kívánnak Győrbe, majd Vámosszabadi érintésével a Csallóközbe jutni.
*
Tanyagondnok a városban
A Téthez tartozó Tétszentkúton tanyagondnoki szolgálatot szervezhet az önkormányzat, hogy a szolgáltatásokhoz a búcsújáró helyként ismert ˝peremkerület˝ idős és többgyermekes lakói is hozzájussanak.
"A házi jelzőrendszeres segítségnyújtás szervezésekor jártuk végig a település időseit egy alföldi viszonyokat is ismerő szociális szakértővel.
Akkor jegyezte meg, hogy szerinte a tanyagondnoki szolgálat nálunk is beválna. Utánanéztem, hogyan igényelhető hozzá az állami támogatás és javasoltam Tét vezetésének, vezessék be. Ugyanis annak ellenére, hogy város, bizonyos városrészei megfelelnek a központi finanszírozás feltételeinek" – ismertette Szalai Lászlóné, aki a Téti Kistérség Sokoróaljai Önkormányzatainak Gyermekjóléti és Szociális Intézményét vezeti. Tájékoztatása szerint az önkormányzat normatívát igényel a szolgálathoz Tétszentkútra vonatkozóan, amely közigazgatásilag a városhoz tartozik és belterületnek minősül, mégis szolgáltatáshiányos területnek számít.
A szentkúti 125 lakos közül valószínűleg az idősek és a többgyermekesek élnek a lehetőséggel, legalább harmincan. A várhatóan szeptemberben kezdődő ellátást az önkormányzattól kérhetik. Ennek része lesz többek közt, hogy autóval elszállítják őket a hivatalokba és kiviszik nekik az ebédet, amit a város szociális étkeztetése révén kaphatnak.
"Már várom, hogy megszervezzék a tanyagondnoki szolgálatot. Se kutyám, se macskám, betegen élek. De vannak nálam betegebbek, idősebbek is, nyolcvan felettiek, ők is várják ezt az ellátást" – mondta el Smodics István. Számára az jelentene segítséget, ha gyógyszertárba, orvoshoz vinnék el Tétre. ˝Így kicsit kimozdulhatok a négy fal közül. Isten áldja meg, aki ezt elintézi˝ – fogalmazott a tétszentkúti idős férfi.
*
Pénz strandra, buszmegállókra Kunszigeten
A vízi turizmus fejlesztésére 38 millió forintos támogatást nyert a település a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében a győri kistérség tagtelepüléseként.
A beruházás jövő nyáron valósulhat meg, akkor alakíthatják ki a Mosoni-Duna partján a strandot, vécével, csónakkikötővel, elsősegélynyújtó hellyel és tanösvénnyel. A munkálatok előkészítése már tart. Lendvai Ivánné polgármester portálunknak elmondta, régebben hagyománya volt, hogy a folyónak ezen a részén a falubeliek strandoltak, de manapság ez veszélyes, nincs kijelölt fürdőhely. Reméli azonban, hogy ez a helyzet mielőbb megváltozik. Azt is megemlítette, hogy szintén több település közösen benyújtott pályázata keretében Kunszigeten két buszmegállót átalakítanak 5,8 millió forintos támogatással, 690 ezer forintos önrésszel.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, kisalfold.hu