LEADER támogató döntések az Őrség Határok Nélkül Leader Egyesületnél
2010. július 13-án került sor az Őrség Határok Nélkül Leader Egyesület döntéshozó testületi ülésére, ahol az Egyesület által meghirdetett 7 célterület közül 2 esetében támogatási rangsor felállítására kerülhetett sor.
Az IH-val történő egyeztetés során a kötelezettségvállaláshoz szükséges dokumentumok beküldésre kerültek, amelynek értelmében Közbiztonsági szolgálat fejlesztése célterület esetében 3 db pályázó nyert támogatást mintegy 2,5 millió Ft-ot, Kulturális rendezvények támogatása célterület esetében 8 db pályázó részére ítélt meg a döntéshozó testület közel 19 millió Ft értékben. A támogató határozatok kipostázása megtörtént.
Gratulálunk a nyerteseknek!
*
Hat település könyvtári szolgáltatása lehet korszerűbb
Sikeres könyvtári összefogás
A „Sikeres csapaton ne változtass” elv szem előtt tartásával újabb pályázatot nyert az a könyvtári konzorcium, amely egyszer már sikeresen szerepelt egy másik kiírásban. A hat település – Körmend, Szentgotthárd, Kőszeg, Vasvár, Nádasd és Őriszentpéter – és azok könyvtárainak együttműködésével újabb szolgáltatásokkal és korszerűbb körülményekkel válhatnak még elérhetőbbé, még nyitottabbá az intézmények.
„Otthonról is használni tudják, és hogy hozzájuthassanak ahhoz az információhoz, amihez a mindennapjaik során tanulásuk során szükség van.” Többek között ezt is célozza a pályázat, mondta a projektmenedzser a sajtótájékoztatón. Mecsériné Doktor Rozália hangsúlyozta: A könyvtárak olvasóközpontúságát szeretnék erősíteni az esélyegyenlőség és az életen át tartó tanulás szolgálatában.
„Az az egyik cél, hogy minél több emberrel megszerettessük az olvasást és megszerettessük a könyvtári szolgáltatásokat. Úgy gondoljuk, hogy a legkisebb kortól kell elkezdeni azt, hogy valaki olvasó ember legyen.” - vélekedett Mecsériné Doktor Rozália projektmenedzser, a körmendi Faludi Ferenc Könyvtár igazgatója.
A tájékoztatón bemutatták azt az interaktív számítógépes rendszert, a Sziklát is, amelyen keresztül a nap 24 órájában elérhető lesz a könyvtár kínálata. A projekt gesztora Körmend Város Önkormányzata, az itteni könyvtárra mintegy 22 millió jut a keretösszegből, de a többi település is jelentős forrással gazdálkodhat. Szentgotthárdon 6,8 milliót fordíthatnak a kitűzött célokra.
„Mi, a gimnázium és a zeneiskola gyűjteményét választottuk és ajánlottuk feldolgozásra. Ez a kollégáktól nagy munkát követel, hiszen több ezer dokumentum adatainak a bevitele történik ebbe a közös adatbázisba.” - mondta Molnár Piroska, a szentgotthárdi Móra Ferenc Városi Könyvtár igazgatója.
A Móra Ferenc Könyvtár anyagai már szerepelnek az adatbázisban. Az új olvasók megnyerése mellett új bútorokat is vásárolnak, a korábban nyert forrásból pedig a hírlapolvasó helyiség világosítását korszerűsítik.
Forrás: gotthardtv.hu
*
Háziorvosi rendelő épületének felújítása
Az Önkormányzat 2010. január 29-i határidővel pályázatot nyújtott be az Egészségügyi szolgáltatások fejlesztése / Kistérségi járóbeteg szakellátó központok fejlesztése, alap-, járóbeteg szakellátás korszerűsítése című komponensre. A pályázat NYDOP-5.2.1/A-09-2010-0008 azonosító számmal és Szentgotthárd háziorvosi rendelő épületének akadálymentesítése és energiahatékony felújítása címen 55.286.112,- Ft költségvetéssel befogadásra került és 90 %-os intenzitás mellet 49.757.501,- Ft támogatásban részesült.
A projekt műszaki tartalma
* Akadálymentesítés: A pályázat projektarányos, komplex akadálymentesítése (a teljes földszinti rész valamennyi fogyatékkal élő csoport számára akadálymentes lesz). A gyermekorvosi rendelők bejáratánál (Széll K. tér 14. udvar felől) akadálymentes parkolók kialakítása, új nyomvonalú járda építése, amelyet a bejáratig vezetősáv fog jelölni. Megvalósul a bejárat és a belső ajtók cseréje, infokommunikációs akadálymentesítés és akadálymentes WC kialakítása. A bejárat és a földszinti padlóvonal közötti szintkülönbség áthidalására emelőgép beépítése.
* Külső homlokzat hőszigetelése és színezése.
* Nyílászárók: ablakok és belső ajtók cseréje.
* Fűtéskorszerűsítés: meglévő acéllemez tagos radiátorok és a váróban lévő klímakonvektorok cseréje új acéllemez lapradiátorokra, régi radiátorszelepek cseréje termosztatikus szelepekre, költségosztó felszerelése rendelőnként. Hőközpont átalakítása 4 szabályozási körös rendszerre.
* Vízellátási és villamos rendszer felújítása és almérők felszerelése rendelőnként. A használati melegvíz biztosítása rendelőnként elhelyezett bojlerekkel. Gyermekorvosi rendelőkben világítási hálózat felújítása mennyezeti, fénycsöves lámpatestek felhelyezésével (elektronikus előtéttel szerelve). A vetkőzőkben, folyosókon, váró helyiségekben és egyéb kisegítő helyiségekben kompaktfénycsöves lámpatestek felszerelése. Az orvosi rendelő épületének udvarán az akadálymentesítéshez igazodva automatikus vezérlésű térvilágítás kiépítése.
* Rendelők, védőnői szobák, orvosi, ügyeleti szoba újracsempézése és festése.
* Védőnői és informatikai eszközbeszerzés.
*
Ízekre szedtük a megyét - A dödöllétől a tökös-mákosig
Ha Őrség, akkor vargánya, dödölle, hajdina és persze tökmagolaj. Ha Velem, akkor gesztenye. Kőszegről, a Ság hegyről és a Vashegyről a bor, Vasvárról pedig a rétes jut eszünkbe. Gasztronómia és turizmus: kéz a kézben járnak. Egyre több helyen veszik ezt komolyan, és vendégcsalogató programokkal ízesítik a helyi ételeket.
„Előételnek grillezett őrségi kecskesajt áfonyamártással” – mondja Majthényi László, a megyei közgyűlés alelnöke, több gasztronómiai könyv társszerzője, akit arra kértünk, állítson össze egy Vas megyére jellemző menüsort. Lehetőleg úgy, hogy a megye több tájegységére jellemző fogás szerepeljen benne. A nagy gourmand hírében álló politikus a Kemenesaljáról kaszáslevest ajánl: zöldbabbal és más zöldségekkel, borjú és sertéshússal, tejfölös habarással. A főételnél aztán visszakanyarodunk az Őrségbe, és képzeletben már kóstolgatjuk a vargányás szarvaspörköltet, amihez dödölle és tökmagolajos káposztasaláta dukál. Desszertnek tökös-mákos rétest választunk, méghozzá úgy, hogy gondolatban bármilyen nehéz is próbálunk elszakadni az Őrségtől, és a Hegyhát felé vesszük az irányt.
A híres vasvári rétes
A Vasváron augusztus 14-ére immár kilencedik alkalommal meghirdetett rétesfesztivál ugyanis remek példa arra, hogyan lehet összekapcsolni a gasztronómiát a turizmussal úgy, hogy valami jó süljön ki belőle.
„A rétesfesztivált tulajdonképpen a véletlen szülte. Egy fogadó avatására szerveztünk programot, és a Napsugár Nyugdíjas Klub tagjai rétest sütöttek. Akkora siker volt, hogy a következő évben már fesztivált kerítettünk a rétes köré” – idézi fel a kezdeteket Gergyéné Szakály Georgina szervező. Ma ott tartanak, hogy nyolc-kilenc megyéből érkeznek rétes sütő kompániák, és az ország minden szegletéből jönnek látogatók. Persze ehhez már elengedhetetlen volt a profizmus. Mert a legjobb dolgok köré is kell egy sztorit keríteni. Így aztán Gergyéné Szakály Georgina négy évvel ezelőtt megírta a rétes legendáját. Az alap adott volt, hiszen a hegyháti rétes-kultuszt a néprajzi feljegyzések is igazolják: annak idején Márton napkor, amikor a marhákat behajtották a faluba, Petőmihályfán rétessel várták az asszonyok a férfiakat.
A vasvári rétesfesztiválon kívül számos vasi példát említhetnénk a gasztronómia és a turizmus összekapcsolására. Az Őrségben a tök és a hajdina köré is szerveztek fesztivált, de a velemi gesztenyeünnepet vagy az Írottkő Natúrpark által életre hívott Orsolya napi vásárt és a borhoz kötődő szintén kőszegi Szent György-napi rendezvényeket is ide sorolhatnánk. És akkor még nem beszéltünk a falunapokról és egyéb rendezvényekről, ahol szintén fő program a közös főzés.
Majthényi László – aki hivatalból többtucatnyi ételt végigkóstol egy-egy főzőverseny zsűritagjaként – azt mondja, ezeken a rendezvényeken bizony meglepetések is érik. A legutóbbi, Bükön megrendezett megyei vadásznapon például olyan szarvaspacalt evett, hogy még most is összeszalad a nyál a szájában, ha eszébe jut a büki vadásztársaság tagjai által készített finomság. De ugyanilyen kellemes emlékként őrzi a telekesi falunapon kóstolt kukoricás finomság ízeit. „Egy átlagos napon általában hatvan adag dödöllét készítünk” – mondja Csejka Andrea, az Őrségben vendégeskedők egyik kedvenc helyének számító nagyrákosi csárda üzemeltetője. Majd mutatja az étlapot, amin jellegzetes őrségi ételek szerepelnek. „Nagy kedvenc a vargányás gombaleves, amit egy másik helyi különlegességgel, hajdinával kínálunk. A tökös-mákos rétest is kedvelik a vendégek, akárcsak a szilvalekvárral megbolondított kukoricamálét. És a tökmagolaj is kint van minden asztalon. Érdekes, hogy míg a magyar vendégek elsősorban a helyi különlegességeket kedvelik, a külföldiek szinte mindig vad- vagy halételt rendelnek” – teszi hozzá.
Csejka Andrea vendéglősként nagyon örülne annak, ha a csárda konyhájára helyi őstermelőktől vásárolhatná az alapanyagokat. Ennek azonban egyelőre jogszabályi akadályai vannak, így szinte a gomba az egyedüli, amit legálisan vásárolhat őstermelőktől, ők ugyanis eleve bevizsgáltatják a begyűjtött gombát. Hallani, hogy az új kormány tervezi a szabályok lazítását, és szándékában áll a helyi termékekre vonatkozó szabályok újragondolása. Ha ez sikerülne, a vendéglős, az őstermelő és a vendég is jól járna.
„Mélyépítő vagyok, a munkámból kifolyólag az ország minden részén megfordulok. Mivel itt születtem az Őrségben, egy idő után hiányoznak a helyi ízek. Az ország más részén is kóstoltam már dödöllét, de az nyomába sem érhet az őrséginek” – mondja a nagyrákosi Baksa Ernő.
*
Temető felújítás ÚMVP támogatásból
Belsősárd - Mintegy négymillió forintot fordított a határ menti község önkormányzata a temető felújítására. A Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Program által támogatott beruházás műszaki átadását a minap tartották.
A munkálatok során a temetőben díszburkolattal sétányokat alakítottak ki, illetve hasonló módon fedték le a korábban már felújított ravatalozó előterét is. A program mindemellett parkosítást is magába foglalt. Vida József polgármester a munkálatok kapcsán elmondta, a megújult temető felszentelését a későbbiekben, várhatóan valamikor az ősz folyamán tartják.
*
A fazekasmesterséget mutatták be a gerencsérek földjén
A fazekasság ősi mesterségével ismertették meg az érdeklődőket a gerencsérek földjén, Magyarszombatfán. A szakmai programokra a határon innen és túlról is érkeztek fazekasok, a hétvégi vásárba pedig több ezren látogattak el.
A múlt század elején még több mint száz családban volt a megélhetés egyik fő forrása az agyagedények készítése, árusítása, manapság azonban már csak 14 család tagjai művelik az ősi mesterséget. Laczó László, Magyarszombatfa polgármestere elmondta, kilenc évvel ezelőtt azért hívták életre a fazekastalálkozót, hogy a határokon innen és túl élő mesterek találkozhassanak egymással, s tapasztalatot cserélhessenek. Emellett természetesen a hagyományőrzés is nagy hangsúlyt kap a rendezvényen. Az idei nemzetközi fazekas napok is csütörtökön kezdődtek el, a fazekasok szakértőkkel zsűriztették a termékeiket. Pénteken szakmai programokkal folytatódott a rendezvény, a közösségi házban a fazekasság múltjáról és jelenéről beszélgettek a szakemberek. Lehetőség nyílt arra, hogy betekinthessünk a műhelyekbe, valamint gyertyát gyújtottunk az elhunyt fazekasok sírjánál. Este pedig fazekas- és kerámiatermékekből nyílt tárlat a művelődési házban. „Számunkra nagyon fontos ez a rendezvény, hiszen azok, akik ilyenkor ellátogatnak hozzánk, messzire viszik a kicsi falunk hírnevét, a magyarszombatfai fazekasság értékeit” – mondta Laczó László. A polgármester hangsúlyozta, hogy ezen a hétvégén inkább a népi kultúra értékeire helyezték a hangsúlyt. Míg más falunapokon hastáncot láthatnak az érdeklődők, addig Magyarszombatfán népi együttesek állnak színpadra. A fazekas találkozó minden évben jó alkalom arra, hogy a hazai és külföldi mesterek megismerjék egymás munkáját. Laczó László elárulta azt is, hogy a mesterség vajdasági képviselője például Magyarszombatfán látott először korongot, itt tanulta meg a használatát is.
A programok szombaton és vasárnap is folytatódtak, tíz órától már árusok kínálták portékáikat az ide érkezőknek. Használati tárgyakat, edényeket, korsókat, vázákat, fonott és szőtt termékeket próbáltak eladni a helyi és a külföldről érkező árusok. De nemcsak a lakás díszeit vásárolhatták meg az érdeklődők, hanem bele is kóstolhattak az itteniek életébe. Kipróbálhatták mesterek irányításával a korongozást is, s hazavihették az elkészült remekműveket is. Bárki kipróbálhatta a korongozást, s hazavihette művét.
Forrás: Őrség Határok Nélkül Egyesület, Szentgotthárdi HVI, szentgotthard.hu