Korszerűsítenék a zalalövői szennyvíztelepet
Beadta a pályázatot az önkormányzat a zalalövői szennyvíztelep fejlesztésére. A Környezet és Energia Operatív Program 85 százalékos támogatásával 335 millió forintos beruházás megvalósítását tervezik.
Az alapvető cél, hogy a tisztítási technológia megfeleljen az előírásoknak, a telepről a felújítás után már ne kerülhessen határértékeket meghaladó szennyezőanyag a Zala folyóba. Az átalakítás kapacitásbővülést is eredményez. A zalalövői önkormányzat a legutóbbi ülésen döntött a támogatási kérelem beadásáról. Ha nyernek, az önerőre is pályázni szeretnének, illetve a koncessziós díjból fedeznék a városra eső költségeket.
*
Művészeti nap Hagyárosböröndön
Hagyományteremtő szándékkal rendezte meg első Művészeti Napját Hagyárosbörönd május 8 napján. A program apropóját a nemrég felépített harangláb adta, amelyet ünnepélyesen szenteltek fel. Az érdeklődőket régi mesterségek bemutatója és színes kulturális műsor várta. A két településrész 1942-ben, a második világháború idején kapcsolódott össze hivatalosan, Hagyároson 44-en élnek a megépült 26 házban. A falurész úgy döntött hagyományt teremt a művészeti nappal azért, hogy mások is megismerhessék a Göcsej egyik gyöngyszemét és hogy ne néptelenedjen el a település.
"A gyerekekre éleztük ki a programokat, mert ha a kicsik jól érzik magukat, akkor biztos, hogy a szülők is felszabadultan szórakoznak, a gyerekeknek szóló programok nagy részét a Bagodi iskola segített lebonyolítani, de természetesen a felnőttekre is gondoltunk, szerettük volna, ha ők is minél több kézműves tevékenységgel ismerkednek meg" - mondta Varga Katalin, az I. Hagyárosi Művészeti Nap szervezője.
Fafaragók és csuhéjbaba- és csipkekészítők vették birtokukba a hagyárosi Damjanics utcát, volt aki lóháton érkezett, vagy éppen lovat patkolt. "A kovácsmesterség többezer éves, a hagyományok szerint ez volt az első tanított mesterség"- mesélte Takács István, zalaszentbalázsi kovácsmester.
Ezen a héten megnyílt egy tájház is, amit a közelmúltban vásárolt meg Varga Katalin. Itt a paraszti élet körülményeivel, jellegzetes berendezéseivel ismerkedhettek az érdeklődők. A számos látványosságon kívül egész nap kulturális műsor szórakoztatta a nagyérdeműt.
Forrás: ZegTV
*
Új munkahelyek létesülhetnek! Fejlődés a led sebességével
Hofeka: egy cég, amely 35 helybeli munkavállalójával Dióskál legnagyobb foglalkoztatója, s amely termékeivel az ország számos pontjára elviszi a kis zalai falu hírét.
Ki gondolná, hogy a budapesti Duna-parton és a Belváros új főutcájában vagy Szeged, Győr és Pécs központjában sétálgatva Dióskálon készült lámpatestek szegélyezik utunkat, ahogy a Megyeri s az Erzsébet hídon is? A Hofeka Kft.-nél falujárásunkkor tettük először tiszteletünket, s később, hogy az itt folyó munkát is lássuk, visszatértünk.
„Családi vállalkozásunk alapjait 15 éve én raktam le, ám az üzletet ma már jórészt a fiam viszi” – bocsátotta előre Hoffman Iván, hozzátéve: a cég múltja ennél jóval távolabbra mutat, hisz a Hofeka az 1888-ban alapított Eka Rt. (Elektromos Készülékek- és Anyagok Gyára) jogutódja. „A jogelőd által kijelölt úton haladva lámpatesteket gyártunk, s hazánk összes áramszolgáltatójának mi biztosítjuk a nagyfeszültségű távvezeték-szerelvényeket. Az elmúlt években folyamatosan fejlesztettünk, s ami manapság nagy dolog: hitel nélkül tettük ezt. Nálunk a dolgozók a hónap második napján mindig megkapják fizetésüket”.
A cégnél most 70 munkavállaló dolgozik, ebből közel 50-en végeznek kétkezi munkát, többségük Dióskálon. Többen már a jogelődnek is alkalmazottai voltak. Mintegy 30 munkavállaló pedig a kutatás-fejlesztés területén, a fővárosban tevékenykedik. S ez a 70 fős csapat gyakran Európa legnagyobb, tradicionális gyártóit szorítja ki a piacról...
„Évente 20-30 ezer lámpatestet építünk össze, amihez a legtöbb alkatrészt magunk gyártjuk, a termelés szinte teljes egészében Dióskálon zajlik. Az üzem egyműszakos gyártókapacitása 4000 lámpa egy hónapban, ehhez jönnek az oszlopok, karok s a távvezeték szerelvények, tehát a teljes hazai piac kiszolgálására alkalmasak vagyunk” – fogalmazott Hoffman Péter cégvezető. Ha nyer a kft. Fejlődés LEDsebességgel Dióskálon című, a Nyugat-dunántúli Operatív Programhoz benyújtott pályázata, az üzem új helyre költözhet.
„A település másik végében, az egykori téglagyár területén nagyszabású beruházásra készülünk, amely akár további 60 helybelinek adhat munkát” – mondta Hoffman Iván. „Fejlődést ezen új beruházás mellett az új technológiák bevezetése, exportunk bővülése, valamint a ledek terén folytatott kutatás-fejlesztés hozhat” – teszi hozzá Hoffman Péter, megjegyezve: a fejlesztések generálta termelést teljes egészében Dióskálra hozzák majd. A lámpatestekhez illő oszlopok előállításán túl portfólióbővülést jelent az utcabútorok padok, szemetesek gyártása, amit a cégvezetők ugyancsak Dióskálon képzelnek el. A legközelebbi nagy projekt azonban Kaposváron lesz, ahol a főváros után másodszor, ledes közvilágítást építenek ki.
A sokéves munkán túl a céget a válság is segítette a fejlődésben, hisz a megrendelőket rákényszerítette arra, hogy ugyanazt a terméket a külföldi multinacionális cégek helyett hazai gyártótól szerezzék be - olcsóbban, magasabb műszaki tartalommal, folyamatos alkatrész-utánpótlással. S mivel a beszállítók nagyrészt hazaiak, az euró-forint árfolyam-ingadozás is csak kissé, leginkább az alapanyagárakban érintette a kft.-t, amit az új piacok megjelenése kompenzált, így a válságban is plusszal zártak. Éves árbevételük nettó egymilliárd forint.
A cég Magyarországon egyedülálló, minősített fénytechnológiai laboratóriuma a hazaiakon túl európai s amerikai mérési megbízásokat teljesít. Itt sikerült a világon először leddel szimulálni a hagyományos lámpatestek fényeloszlási paramétereit, s itt készült elsőként a közutak megvilágítását előíró szabványoknak megfelelő ledes közvilágítás.
*
Régi gond volt - Belterületi vízrendezés, pályázattal
Borsfán immár hosszú idők óta állandó problémát jelentett a belvíz és a csapadékvíz elvezetése, elsősorban a település domborzati viszonyai miatt.
A régóta fennálló problémát pályázati támogatás segítségével szüntetik meg. A borsfai belvíz elvezetésének megoldására a 70-es években már történtek lépések: vízelvezető árkokat alakítottak ki, sárfogót hoztak létre, ám az idők során feltöltődtek, s beszántották azokat.
„Mivel a gond egyre égetőbbé vált, a vis maior helyzetek kikerülésére önkormányzatunk pályázatot nyújtott be az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Nyugat-dunántúli Operatív Program keretei között meghirdetett, Helyi környezetvédelmi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése című felhívásra” – mondta Réffy József polgármester, hozzátéve: miután a Borsfa község belterületi vízrendezése című pályázatukat az első fordulóban támogatandónak ítélte a Regionális Fejlesztési Tanács, a második fordulóra Havasi Ferenc zalaegerszegi mérnök elkészítette a részletes terveket.
A pályázat végül közel 50 millió forintos támogatást kapott a Nyugat-dunántúli Regionális Fejelsztési Tanácstól, melyhez az önkormányzat 8,7 millió forintos önrészt társított, s így a kivitelezéssel megbízott Szabadics Zrt. már meg is kezdte a községben a munkálatokat. A projekt befejezési határideje 2010. augusztus vége.
*
Órarendben tanulják a horvát nyelvet
Szeptembertől órarendbe illesztett tantárgyként tanulják a borsfai iskolába járó diákok a horvát nyelvet és kultúrát. Pedig nem tartoznak a horvát ajkú települések közé.
Azonban a Fekete István Általános Iskola jó kapcsolatot alakított ki egy határon túli iskolával, s ezen kívül is van alapja a horvát nyelv oktatásának.
„Amióta intézményünk 1993-ban megnyitotta kapuit, szoros baráti együttműködést építettünk ki a horvátországi, a határhoz közeli Domasinec általános iskolájával” – ecsetelte Holczerné Megyes Gabriella, az iskola igazgatója. „Nevelőink és tanulóink évről évre közös sport-, kulturális és turisztikai rendezvényeken találkoznak, de vannak horvát napjaink is. 2007-ben úgy gondoltuk, a repertoárt nyelvtanulással bővítjük. Ez először szakköri formában zajlott, tanulóink közül sokan éltek a lehetőséggel, s elkezdtek a nyelvvel ismerkedni. Sőt, még mi, tanárok is beiratkoztunk néhányan. Szeptembertől tantárgy lett iskolánkban a horvát nyelv, a gyerekek az órarendbe illesztve, heti 4 órában tanulják” – mondta.
*
Hét plusz kettő nyertes - Zalában többek közt a baki faluház felújítását segítik
Az Európai Unió 600 magyar településen 25,4 milliárd forinttal segíti elő integrált közösségi szolgáltató terek létrehozását. Zalában e pályázat keretében újul meg többek közt a baki faluház is.
A zalaegerszegi és a pacsai vidékfejlesztési iroda munkatársai nem véletlenül tartották a környékbeli nyertes pályázatokról szóló tegnapi sajtótájékoztatójukat Bakon: a helyiek a megmondhatói, mekkora gondot jelentett az önkormányzatnak a Makovecz Imre tervei alapján, legnagyobb részt fából, s immár 22 évvel ezelőtt épült művelődési ház fenntartása. A felújítás régóta időszerű lett volna, ám mostanáig nem volt forrás a munkák finanszírozására.
„A zalaegerszegi kistérségben hét, a pacsaiban pedig két projekt nyert el támogatást, összesen 450 millió forint értékben” – mondta el Horváth Adrienn, előbbi vidékfejlesztési iroda vezetője. „Mindegyikük a maximális, 200 ezer eurós határt célozta meg, s a támogatási összegek (a pályázatokban az önrészt a költségek áfa-vonzata jelenti) 52-53 millió forint körüliek”.
Egerszeg környékén Bak, Kisbucsa, Söjtör, Nagypáli, Teskánd, Zalaszentiván és Pókaszepetk; Pacsa térségében pedig Egeraracsa és Nagykapornak nyert.
„A projektek célja minden esetben a vidék megtartó erejének növelése” – tette hozzá Dr. Pupp Ákos pacsai irodavezető. „A megújuló és új létesítményekben eddig nehezen elérhető szolgáltatások is megjelennek, de megyei szinten létrejön tíz új munkahely is”.
*
Ezüstmise a szeretet és a szolgálat jegyében
„Negyed század az oltár zsámolyán, napsugárban, hulló könnyben, vészben, áldozat a lelkekért egészen! Légy üdvözölve, áldva, jó Atyánk!”- megható pillanatokkal övezett ezüstmisés hálaadás a 25 éves egyházi tevékenységért.
Kovács Tamás, a Sárhidán és Bakon immár harmadik éve szolgálatot tevő plébános 2010. június 20-án hálaadó szentmise keretében emlékezett meg pappá szentelésének 25. évfordulójáról. A baki templomban régen voltak ilyen sokan: az ezüstszentmisén közel háromszáz hívő és három lelkiatya is a plébános úrral együtt ünnepelt.
Az ezüstmisén Szabó János balatonalmádi plébános tartotta a prédikációt. Köszöntötte Kovács Tamás atyát, visszaemlékezett azokra az időkre, amikor munkatársakként együtt szolgáltak, majd a papi hivatás szépségéről, megpróbáltatásairól szólt.
"Az ezüstmise jó alkalom arra, hogy megköszönjük az elmúlt huszonöt esztendőt, hálát adjunk a Jó Istennek a gondviseléséért és elgondolkodjunk a papi hivatás lényegéről. Imádkozzunk, hogy mind többen válasszák ezt a hivatást, de ezzel egyszerűen ne csak több pap legyen, hanem szentebb papok legyenek" - mondta többek között Szabó János atya, az ünnepi szónok.
Az ünneplő Kovács Tamás plébánost köszöntötték a hittanosai, az ifjúsági kórusok tagjai, az egyházközségi képviselőtestületek, a rózsafüzér-társulat és két községet képviselő helyi polgármester is. Az ünnepségen részt vett, az ezüstmiséjét nemrég celebrált Kondákor Gyula lenti esperes-plébános is, aki szintén méltató szavakkal szólt Tamás atyáról. Ezután áldásosztás következett, amikor is az ünnepelt ezüstmisés plébános megható pillanatok közepette áldotta meg először édesanyját, majd testvéreit, paptársait és végül az egész ünneplő közönséget.
A szentmise végén Kovács Tamás plébános köszönetet mondott a paptársaknak, a kórusnak, a híveknek és külön megdicsérte azokat, akik összetartásukkal, összefogásukkal szép példát mutattak, és nagyon szép köszöntő műsorral lepték meg ezen jeles alkalomból. A mise után a templom előtt felállított sátorban terített asztal, agapé várta a híveket.
*
Több mint négymillió forintot gyűjtöttek a kórház számára a zalaegerszegiek
A Zala Megyei Kórház számára gyűjtöttek a zalaegerszegiek június 12-én a Richter Gedeon gyógyszercég által szervezett Egészségváros programsorozat idei negyedik állomásán. A résztvevők ingyenes szűrővizsgálatok elvégeztetésével, tanácsadások, előadások meghallgatásával növelték a Richter által a kórház számára felajánlott összeget, a nap végén így összesen 4 211 000 forinttal gazdagodott az intézmény, ami több mint duplája a felajánlott összegnek.
Az idejekorán felismert tünetek segítségével a betegségek megelőzhetőek vagy eredményesen kezelhetőek. Ebben segített a Richter Egészségváros Program azoknak, akik június 12-én ellátogattak Zalaegerszegre, a Dísz térre. A zalaegerszegi lakosok részvétele kiemelkedő volt: több mint kétezer ember fordult meg a nap folyamán a Richter által szervezett rendezvényen.
A változatos táncprodukciók és szűrővizsgálatok mellett az Egészségvárosba ellátogatóknak lehetőségük nyílt meghallgatni szakemberek előadásait, valamint személyre szabott javaslatokat kaphattak a szakorvosoktól a tanácsadó sátrakban. A zalaegerszegi lakosok érdeklődése nemcsak az előadások és a tanácsadások iránt volt magas, sokan vettek részt az elsősegélynyújtás bemutatón és kígyózó sorok álltak a BMI-t, testzsírt, magasságot, testsúlyt mérő gép előtt is. Az eredményeket összegezve elmondható, hogy a zalaegerszegiek többsége fontosnak tartja a szűrővizsgálatokat, a megelőzést, ahogy a program védnöke Rudolf Péter is. A színművész nemcsak lelkesítő beszédével buzdította a lakosokat az egészségtudatos gondolkodásra és a szűrővizsgálatokon való részvételre, hanem ő maga is beállt a sorba ellenőriztetni vérnyomását.
Az egészségügyi prevenciós szemlélet megismertetése, az egyéni felelősségvállalás hangsúlyozása érdekében indult Richter Egészségváros rendezvényén a saját egészségük mellett a közösségért is tehettek a résztvevők. A Richter a program keretében 2.000.000 forint adományt ajánlott fel a Zala Megyei Kórház számára, amelyet minden elvégzett szűrés, tanácsadás, végighallgatott előadás további forintokkal növelt. A zalaegerszegiek aktív részvételének köszönhetően a nap végén Dr. Csidei Irén, Zala Megyei Kórház főigazgató-főorvosa 4 211 000 forintos adományt vehetett át Beke Zsuzsától, a Richter Gedeon Nyrt. kommunikációs vezetőjétől.
Forrás: Zalai Témautak Szolgáltató Nonprofit Kft., Zalaegerszegi HVI