Fémmegmunkáló üzem épülhet Szerencsen
Szerencsen épülhet meg az Országos Villamostávvezeték Zrt. (OVIT) fémipari üzemegysége, amely közvetlenül 120 főnek biztosítana munkalehetőséget – jelentette be a város polgármestere április 1-jén megtartott sajtótájékoztatóján.
Rónavölgyi Endréné szólt arról, hogy Szerencs történetében meghatározó az ipar. A település fejlődésében a mezőgazdasági termelés mellett meghatározó volt a Szerencsi Cukorgyár és a Szerencsi Csokoládégyár, valamint az egykori Vas- és Fémipari Szövetkezet és Diósgyőri Gépgyár „D” Gyáregysége. Az üzemek több ezer embernek biztosítottak helyben munkahelyet.
A kilencvenes évek elejétől a nagyüzemek privatizációjával fokozatosan csökkent a foglalkoztatottság. A csokoládégyár a svájci világcég, a Nestlé tulajdonába került, ami ma európai regionális italporgyártó- és töltőüzemeként működik. A cukorgyár azonban az Európai Unió cukorrendtartásának reformjának az áldozatává vált és 119 év után 2008-ban az alapanyag hiánya miatt bezárta a német tulajdonos. A vasipari tevékenység is megszűnt: a szövetkezetet felszámolták, és a DIGÉP gyáregységének az esztergályosai is munka nélkül maradtak.
Jelenleg a szerencsi kistérségben huszonhét-, a városban pedig tíz százalékos a munkanélküliség, a polgármester szerint a legfontosabb feladat a foglalkoztatás bővítése. A város önkormányzata az infrastruktúra fejlesztésével, az ipari park kialakításával és bővítésével ajánlja a települést a befektetni szándékozóknak, az ipari hagyományokra épülő munkahelyteremtő beruházásaik lehetséges helyszíneként.
Rónavölgyi Endréné kijelentette: az emberek szőlészetből, borászatból, idegenforgalomból nem tudnak megélni Tokaj-Hegyalján, ezért elengedhetetlen a hagyományokra épülő, a környezettel harmonizáló iparnak a fejlesztése, amelyhez jól illeszkedik az OVIT Zrt. tervezett üzemegysége.
A Magyar Villamos Művek Zrt. cégcsoporthoz tartozó OVIT Zrt. kiemelten fontosnak tartja, hogy az északkeleti részében elősegítse új munkahelyek teremtését, mivel az elmúlt két évben a gazdasági válság negatív hatásai súlyosabban érintették a térséget: arányában itt a legalacsonyabb a foglalkoztatottság és a legmagasabbak a munkanélküliségi mutatók. A települések önkormányzatai keresik az együttműködési lehetőségeket olyan vállalkozásokkal, amelyek korszerű technológiákat honosítanak meg, egyúttal a megjelenésük enyhítik a foglalkoztatási problémákat. Egyik ilyen beruházás lehet az OVIT üzemegysége, melynek felépítésének a lehetséges helyszíne Szerencs. Az OVIT kiemelten vizsgálja a városban a beruházás megvalósításának a lehetőségét.
Az OVIT Zrt. a villamos távvezetékek acéloszlopainak hazai gyártója, gyártókapacitását eredményes piaci működésének köszönhetően folyamatosan fejleszti, jelentős részben exportpiacokon is jelen van, ezáltal a távvezetéktartó acéloszlop gyártásában az európai piac egyik meghatározó szereplőjévé vált. A termelés bázisa a társaság gödi acélszerkezeti üzeme, ahol a szerkezetgyártás és felületkezelés szinte teljes spektruma megtalálható. A gyártási vertikum kiegészítése saját üzem létrehozását teszi szükségessé, amellyel teljessé tehető acélszerkezetek felületkezelése. Az OVIT felelős vállalatként előnyben részesíti azokat a helyszíneket, ahol a beruházás munkahelyteremtő hatása érvényesülhet. Az építendő üzem kb. 120 fő foglalkoztatására biztosít majd lehetőséget, de a munkahelyteremtés multiplikátor hatása miatt a választott térségben várhatóan kétszer-háromszor ennyi új munkahelyet hozhat létre. A helyszíntől függetlenül a beruházás során a beépítendő berendezéseket és folyamatokat az elérhető legmagasabb színvonal és környezetbarát megoldások jellemezik. A felületkezelési zárt rendszerű technológia Európában a legkorszerűbb. Az üzem felépítéséhez szükséges terület opcionális vásárlása Szerencsen megtörtént, jelenleg a projekt engedélyezési és előkészületi munkáit végzik, majd a jogerős engedélyek birtokában a kivitelezés tizenkét hónapot vesz igénybe.
Forrás: www.szerencs.hu
*
Gazdagabb, komfortosabb lesz Szerencs
Lakossági fórumot tartott az önkormányzat a 37. számú főút Szerencs átkelési szakaszának rekonstrukciójáról a Cukorgyári Múzeum előadó termében május 10-én.
Az érintett településrész lakóit Heves János alpolgármester köszöntötte, majd röviden ismertette a főútvonal felújítására irányuló projektet.
A beruházó Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) képviseletében Vastag Sándor a Metrober Zrt. munkatársa szólt, aki ellátja el a műszaki ellenőri feladatokat. Beszámolójában ismertette a munkálatok ütemét, a csapadékvíz-elvezetés módszereit, a Prügyi úti körforgó és a Nagyvárad utcai buszöblök kialakításának menetét, a tervezett három-, illetve négysávúsítás kiépítésének lehetőségeit.
A szakember hangsúlyozta, hogy a nettó 800 millió forintos beruházás csak a 37. számú főút rekonstrukcióját érinti. Rónavölgyi Endréné polgármester ehhez hozzátette, hogy a szerviz- és kerékpárutak felújítása, illetve megépítése sem marad el, csak később, a remények szerint egy másik pályázati forrásból valósul meg.
Lakossági kérdésekre adott válaszként elhangzott, hogy az út mentén lévő fűzfasor most nem kerül kivágásra, azonban a későbbiekben a parkolóépítésnek áldozatává válik, amivel egyidőben természetesen a környezethez illeszkedő zöldterületet is kialakítanak.
A járdák felújítására, kiépítésére a "szervizutas" pályázat fog megoldást nyújtani a 37-es út mentén.
A fórum zárásaként Szerencs polgármestere a munkálatokat nagy erőpróbának nevezte és kérte a városlakókat, hogy tekintsenek a jövőbe, mely még szebb, vonzóbb és élhetőbb várost fog eredményezni valamennyiünk számára.
*
Utcákat újítanak fel a tokaji kertvárosban
Számtalanszor hangzott el várospolitikai fórumokon, hogy a kertvárosi utak jelentős százaléka elhanyagolt állapotban van. Ennek döntő oka az volt, hogy a teljes infrastruktúra kiépítése nemrég, a zártszelvényű csapadékvízrendszer megépítésével befejeződött be.
Ezt megelőzően nem nagyon volt értelme komoly forrásokat fordítani úthálózat felújításra, mert még a kertvárosiak előtt volt a minden utcára kiterjedő csapadékvíz elvezető rendszer megépítése, amely számos útburkolat bontással járt.
E munkát befejezve nyílt meg annak a lehetősége, hogy a kertvárosi utak rehabilitációjára pályázzon a város az Európa Uniónál. A Kistérségi Központokra kiírt utas pályázat kapóra jött, és a pályázatot siker koronázta. 98 millió Ft-t kapott a város összefüggő utak felújítására.
Ebbe a projektbe került bele a Csokonai, Klapka, Gróf Apponyi, Szabadság és a Gönczi utcák. Előzetesen az utak kijelölését a Városi Könyvtárban megtartott év eleji értékelésen a városvezetés a lakosság elé terjesztette, amellyel kapcsolatosan egyetértés volt.
Most már elkezdődtek a munkálatok és mindenki előtt világossá vált a pályázatban foglaltak összessége, illetve az a fejlesztés, amiről eddig csak szó volt.
A városvezetés 2010. május 17-én tartott közbenső tájékoztatott tartott azon utcák lakóinak, akik érintettek a projektben, de eljöttek mások is. Itt ismertetésre került, hogy az utak mellett egy oldalon járda mind két oldalon megerősített padka épül, illetve a szabványnak megfelelő aszfaltszőnyeget kapnak az imént felsorolt önkormányzati utak.
A Fórumon a jelenlévők kifejezték öröműket és az után érdeklődtek, hogy ennek az elkezdett beruházásnak lesz-e további folytatása.
A Polgármester jelezte, hogy amennyiben a következő cselekvési terv tartalmaz ilyen pályázati kiírást, akkor mindenképpen élni szeretnének vele. Jó lenne, ha nem lenne feltétel, hogy csak összefüggő utakkal pályázhatnánk- mondta a városvezető, mert számtalan olyan út van a kertvárosban, amely végtelenül rossz állapotban van, de ezek nincsenek egymással kapcsolatban.
Felvetődött az is, hogy miért kellett 16 m2-es táblát kihelyezni a Csokonai utcán, amely az út méreteihez képest túlzó. A válasz egyszerű volt, ezt írja elő az arculati kézikönyv.
Egyébként Kedves Csaba Projekt Vezető elmondta, hogy a tervezés során arra törekedtek, hogy a járdáról és a megerősített padkáról a víz közvetlenül a zártszelvényű csapadékvíz csatornákba gravitáljon. Az elkészült- és részben elkészült szakaszokról a Projekt Vezető diákat is mutatott be, hogy akit egyenlőre még nem érint ez a beruházás, az is lássa, hogy az útrekonstrukciókkal mi a városvezetés szándéka.
Forrás: tokaj.hu
*
Megjelent a Magyar Borászok 12 pontja Tokajban
1. A szőlészet és borászat kiemelt mezőgazdasági ágazatként történő kezelése.
2. A bor jövedéki- és termékdíj szabályozás jelenlegi formájának megszüntetése.
3. A hegyközségi törvény és rendtartások újragondolása.
4. A kutatás és az oktatás megújítása.
5. A mezőgazdasági alkalmi munkavállalás egyszerűsítése.
6. A forgalomba hozatali engedélyezés európai normákhoz igazítása.
7. A támogatások igénylésének egyszerűsítése.
8. Kormányzati tanácsadó bortestület létrehozása.
9. Országos bormarketing kialakítása az árubor termelők felügyeletével.
10. Szőlő- és bortermelő települések építészetének különleges felügyelete.
11. Saját készítésű párlat és pezsgő forgalmazási lehetőségének egyszerűsítése.
12. A borfogyasztás és gépjárművezetés viszonyának ésszerű szabályozása.
A 12 ponthoz csatlakozni lehet a www.boraszok12pontja.com internetes oldalon, illetve a [email protected]
*
Húsz éves testvérvárosi kapcsolat
Különleges eseménynek adott otthont május 21-én a szerencsi Rákóczi-vár színházterme.
A németországi Geisenheimből látogattak vendégek városunkba abból az alkalomból, hogy a két település közötti testvérvárosi kapcsolat 20. évfordulóját ünnepeljék meg. A Szerencsi Általános Iskola fuvolásainak előadásával vette kezdetét a program, majd az ifjú hagyományőrzők szatmári táncokat adtak elő.
Rónavölgyi Endréné, Szerencs polgármestere és Peter Kesseler városi elöljáró Frank Kilian már megválasztott, de júliusban hivatalba lépő polgármester jelenlétében aláírták a testvérvárosi szerződést megerősítő oklevelet.
Az aláírás után Cseppely János, a Szerencsi Testvérvárosi Egyesület elnöke, valamint Marina Klein, a Geisenheimi Testvérvárosi Egyesület elnöke idézték fel az elmúlt évek történéseit, emlékezetes találkozásait.
Az egyesületi tagoknak, akik a kezdetektől támogatták, szervezték az eseményeket Gál András titkár elismerő oklevelet és ajándékot adott át.
*
Kórusok találkoztak
Az önkormányzat, a Városi Kulturális Központ és Könyvtár, valamint a Miskolci Kórusfesztivál Alapítvány szervezésében idén is megrendezték a kamarakórusok szerencsi hangversenyét május 15-én a Rákóczi-vár színháztermében.
Heves János köszöntötte a fellépő kórusokat és a karvezetőket, kiemelve Sándor Zoltánt, a fesztivál elnökét, a kamarakórus fesztivál alapítóját és főszervezőjét. Az alpolgármester beszédében rámutatott arra, hogy Szerencs nem csak történelmi kisváros, hanem a dalok városa is, hiszen virágzik az énekkultúra, a kórusművészet. Elmondta, hogy „a zene, a dal ott születik, ahol az emberi kultúra. Nincs, ami könnyebben alakulna, ami szívesebben cserélne formát s nincs, ami mélyében állandóbb maradna, mint a dallam.
A fesztiválon fellépett a Szerencsi Férfikar (karnagy: Gerbi József), a Református Gyülekezeti Kórus (karnagy: Száraz Béla), a Hegyalja Pedagógus Kórus (karnagy: Sándor Zoltán), a Szerencsi Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Énekkara (karnagy: Czina Györgyné) és a szerb Academic Chamber Choir Liceum - Kragujevac (karnagy: Miloje Nikolic).
*
Végéhez érkezett a LEADER pályázatok feldolgozása a Dél- Zemplénben
A Dél-Zempléni Nektár LEADER Nonprofit Kft. munkaszervezetéhez 2009. november 16-ig az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) IV. tengelyében 100 db pályázat érkezett be, komoly feladat elé állítva az akciócsoportot, hiszen a kérelmek ügyintézését és elbírálását a Tokajban működő munkaszervezet bonyolította le.
A beérkezett pályázatok feldolgozása több lépcsőből áll, amelyet egy elektronikus rendszer, az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszer (IIER) segítségével kell végrehajtanunk. A pályázatkezelés első lépcsőjeként a kérelmeket az ügykezelőnek érkeztetnie kell, majd ezt követően minden egyes dokumentum egy egyedi azonosítót, vonalkódot kap, ezután következik az iktatás, amit az iratok szkennelése és feltöltése követ az IIER rendszerbe. A jogcímekhez kapcsolódó beérkezett támogatási kérelmek főlapját és betétlapjait iktatás és szkennelés után bizonylathűen (javítás nélkül) rögzítenünk kell az elektronikus felületre. Ezután következhet csak a tényleges ügyintézés, amely három részre osztható (A1, A2, A3 ügyintézés).
Az A1-es ügyintéző feladata a pályázat rögzítésének ellenőrzése, az esetleges hibák kijavítása után a pályázat áttöltése az ügyintézői felületre, amelyet a tényleges A1-es ügyintézés követ. Ez a folyamat magában foglalja a pályázatok általános adatainak és az elszámolni kívánt kiadásoknak az ellenőrzését, valamint annak a megállapítását, hogy a kérelem megfelel-e a jogszabályban foglalt feltételeknek.
Az A1 ügyintéző feladata továbbá az esetleges hiányosságok pótoltatása, a hiánypótló levelek kiküldése, ezt követően pedig a beérkezett hiánypótlások feldolgozása, amelybe újból bekapcsolódik az ügykezelő is, hiszen ezeket a dokumentumokat is érkeztetni, iktatni, stb. kell. Az építéssel járó beruházások esetében ez a szakasz az előzetes helyszíni szemlék időpontja, amit szintén az ügyintézők végeznek. Ha az A1 ügyintéző elvégezte az előbbi feladatokat, és megfelelőnek találja a kérelmet, akkor kezdődhet az A2 ügyintézés. Az A2 ügyintéző feladata is sokrétű, hiszen ellenőrzi A1-es kollégája munkáját, tehát ő is újból átvizsgálja a pályázatokat.
Ha mindent megfelelőnek talál, akkor véglegesíti az ún. befogadási nyilatkozatot, ami kiküldésre kerül az ügyfeleknek. Ez a végzés még nem jelenti a kérelmezett támogatási összeg elnyerését, csak annyit, hogy a kérelem az értékelési eljárás lefolytatásához szükséges, jogszabályban előírt valamennyi tartalmi és formai kellékkel rendelkezik. Ha A2 hibát talál A1 munkájában, akkor visszamozgatja a pályázatot a hiba kijavítása céljából.
A befogadó végzés kiküldése után A2 ügyintéző a pályázatokat pontozza, aminek köszönhetően később sorrendbe állíthatók a kérelmek. Miután megtörtént a pontozás, a kérelmeket A2 ügyintéző A3 felülvizsgálatra való kiválasztásra vár állapotba mozgatja. Az A3 ügyintézőnek (a munkaszervezet vezetőjének) a kérelmek legalább 5 %-át ki kell választania, és ellenőriznie kell mind az A1, mind pedig az A2 ügyintéző munkáját. Ha hibát talál, vissza kell mozgatnia a kérelmet vagy az A1, vagy az A2 ügyintézőnek.
Örömmel számolhatunk be arról, hogy munkaszervezetünk esetében kiküldtük a befogadási nyilatkozatokat, a pályázatok pontozása megtörtént, túl vagyunk az A3 ügyintézésen is. A3 ügyintézés után azonban minden egyes pályázat úgynevezett B ügyintézésre kerül, amelyet a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal munkatársai végeznek el, akik újból ellenőrzik a kérelmeket.
Munkaszervezetünk tehát már lezárta az ÚMVP IV. tengelyében beérkezett kérelmek értékelését, a döntésről azonban határozatot csak a B ügyintézés lefolytatása után tudunk kiküldeni. Bízunk abban, hogy ez minél előbb meg fog történni, és reméljük, hogy a projektek megvalósulását semmi sem akadályozza majd, hiszen rendkívül sok nagyszerű ötlet fogalmazódott meg a kérelmet benyújtó szervezetek, önkormányzatok és vállalkozók részéről. Azonban a döntésről szóló határozat kiküldéséig sem tétlenkedünk, hiszen elkezdtük az ÚMVP III. tengelyének második körében beérkezett 25 db kérelem feldolgozását, hamarosan kiküldésre kerülnek a hiánypótló levelek.
Krimin Zoltán
*
A tokaji borászok szavazatai alapján Berecz Stéphanie lett az Év Bortermelője Tokaj-Hegyalján
Berecz Stéphanie 1994 óta él Magyarországon, Tokaj-Hegyalján. Férjével, Berecz Zsolttal és két gyermekével Tarcalon laknak, ahol 2002-ben létrehozták a Tokaj Kikelet Pincét.
Stéphanie 1994-től 2004-ig a Disznókőnél volt, ahova gyakornokként érkezett. Árvay János távozása után ő lett a főborász.
2004-től a Pannon Tokaj Kft. főborászaként és birtokigazgatójaként köszönthettük, 2006 óta a 25 hektáros mádi Moonvalley borászat létrehozásán dolgozik.
2010-ben Berecz Stéphanie mellett jelöltek voltak: Hudák Péter (Béres Szőlőbirtok és Pincészet), Ifj. Götz István (Götz Pincészet) és Marta Willebaum-Kauff (Pendits).
Berecz Stéphanie első hölgyként érdemelte ki az elismerést, a cím viselésére egy évig jogosult és ezzel a következő választási időpontig állandó tagja lett a Tokaji Borbíráló Bizottságnak is.
*
Szerencsi Gazdanapok, nem csak gazdáknak
Idén huszadik alkalommal várta a Szerencsi Gazdanapok a mezőgazdaságban tevékenykedő cégeket, vállalkozókat, árusokat és kiállítókat az elmúlt hétvégén. A nagyközönség számára színpadi programok és egyéb különleges szórakozási lehetőségek nyújtottak kikapcsolódást. A színpadon a helyi tehetségek mellett többek között a Kolompos Együttes népzenei műsorát, a Cairo együttest és Király Viktort láthatta-hallhatta a közönség.
A tavalyi nagy sikerre való tekintettel ismét megrendezték a díszmadár- és hüllőkiállítás. A gyerekek nemcsak a kiállításnak, de a kézműves-foglalkozásoknak is örültek. A rendezvény idején felvonultak a szerencsi motorosok is. A szombati szakmai programra, azaz a regionális vidékfejlesztési konferenciára elsősorban a szakembereket várták a szervezők. A vasárnap a családoké volt, az egész napos programokra egyaránt érkeztek kicsik és nagyok, akik mind megtalálták a saját szórakozásukat.
*
Tokaj város az LHH. Program keretében 229 millió forintot nyert, önerő nélkül a városi és kistérségi szociális szolgáltató központ létesítésére
Ebből a pénzből a városháza mellett üresen maradt egykori művelődési házat alakítják át, a helyi és a kistérségi szociális és gyámügyi szolgáltatások és az ügyintézések elhelyezésére.
Az árván maradt műemlék jellegű épület felújítása már időszerű volt, már művelődési ház korában is többször aládúcolták és veszélyesnek nyilvánították. A térségi tartalommal való megtöltése a háznak, a szociális és gyámügyi közigazgatás központjává teszi a műemlék jellegű épületet, amely egykor a Tokaji Borvidék Takarékszövetkezete volt.
*
Megalakult a lokálpatrióta egyesület Szerencsen
A Világörökségi Kapuzat biztosított helyszínt a szerencsi Lokálpatrióta Egyesület alakuló ülésének június 14-én. Az egyesület szervezői körében Rónavölgyi Endréné polgármester is helyet foglalt. Köszöntőjében elmondta, hogy az utóbbi időben városunkban is érzékelhető az ellentétek szorítása.
Hangsúlyozta, hogy nem az ellentéteket kell kutatni, hanem azt kell keresni, ami a közös a gondolkodásban, a cselekedetekben. Az alakuló egyesület két napirendi pontot tárgyalt: az első az egyesület alakulása volt, míg a második az alapszabályzat elfogadása.
Dr. Nagy Andrea ügyvéd ismertette az alapszabály tervezetét, ezt a jelen lévő alapító tagok elfogadták. Az egyesület székhelye a Rákóczi-várban lesz. Céljai között szerepelnek kulturális, nemzetközi és egyéb feladatok. Tevékenysége kiterjed többek között a műemlékvédelemre, Szerencs város értékeinek megóvására, hagyományainak megőrzésére, valamint karitatív tevékenységre. Ezt követően megválasztották az elnököt, az elnökségi tagokat, és a felügyelő bizottsági tagokat.
Titkos szavazás alapján az egyesület elnöke dr. Fodor Edit gyermekorvos lett. Elnökségi tagok lettek: dr. Fodor Edit, Lehoczky Győző, Nagy Gábor, Orosz Tiborné és Rónavölgyi Endréné. A felügyelő bizottságot Drótár Ilona, Fábián Ottóné és Tóth Béla alkotja.
Forrás: Dél-Zempléni Nektár Leader Vidékfejlesztési Nonprofit Kft., Tokaji HVI