Kilenc tanya kapott áramot
Az önkormányzat többször sikertelenül pályázott a Területfejlesztési Tanácshoz, ezért önerőből finanszírozták a tanyán élők áramhoz juttatását. A 14 milliós beruházás költségeinek 20 %-át az érintett ingatlantulajdonosok vállalták, amelyet részletekben fizethetnek ki.
Hosszú évekig petróleumlámpa adott némi fényt esténként a nagykőrösi tanyákon. Az öttagú Túrkevi család lámpa, mosógép, TV és hűtő nélkül töltötte a mindennapokat, nem volt áram így esély sem volt a könnyebb és kényelmesebb életre. Pár napja azonban valóra vált az álom, bevezették az áramot. A lámpafényt és a kapcsolókat még szokni kell, ami másnak természetes, az nekik most, egy világnyi boldogságot jelent.
A családhoz a nagykőrösi polgármester is ellátogatott valamint a helyi képviselőtestület tagjai is osztoztak az örömben. A gyerekeknek ajándékkal is kedveskedtek, mindannyian asztali lámpát kaptak, amit a fiatalok persze azonnal ki is próbáltak. Azonban nem a Túrkevi család az egyetlen, amely áram nélkül élt. Nagykőrösön 66 tanya várt villamosításra. Az önkormányzat hosszú évekig küzdött azért, hogy az itt élők is kapjanak áramot.
„A 66-ból 9 tanyára tudták bevezettetni az áramot. 3 transzformátorállomást és több mint 3200 méter vezetékhálózatot építettek ki. Egy tanya villamosítása 3 és fél millió forintba került. Az összegnek kicsivel több, mint a felét a DÉMÁSZ állta a másik felén pedig az önkormányzat és a tanyatulajdonos osztozott 80-20 % arányban. A mintegy 320 ezer forintos lakossági hozzájárulást részletekben törlesztik a tanyán élő családok” – mondta el dr. Czira Szabolcs polgármester, országgyűlési képviselő. „Összességében a városnak 14 milliójába került 9 tanyának a villamosítása, szerintem jobb helyre nem is adhattuk volna a pénzt, tehát az nem lehet kérdés, hogy ilyen helyzetben lévő embereket valamilyen úton-módon segíteni kell”.
Ötvenhét lakott, nagykőrösi tanyán viszont még most sincs áram. A város polgármestere, egyben a térség országgyűlési képviselője úgy fogalmazott: mindent megtesznek, hogy a jövőben megoldják ezek villamosítását is.
Forrás: Cegléd TV
*
Tetétlen-hegyi hagyományőrző nap
2010. július 10-én megrendezésre került Kőröstetétlenen a Tetétlen-hegyi hagyományőrző nap. Az éjszakába nyúló esemény családi programnak is megfelelt, hiszen a szervezők egyaránt gondoltak a gyermekekre és szülőkre is. A fiatalok közelebbről megismerhették az ősi magyar szokásokat, külön műsor keretében megismerkedhettek a baranta harcművészettel. Kemencében sült finomságok, hagyományos magyar ételek kerültek terítékre. A gyerekek szórakoztatását a "gyermekfalu" biztosította, mely egyszerű, természetes anyagokból készült játékokkal várta a legkisebbeket.
*
Elkezdődött az aratás
Péter-Pál napján, az őszi árpa aratásával elkezdődött a szántóföldi növények betakarítása. A ceglédi határban is elindultak a kombájnok. Elsőként a magasabb fekvésű, száraz területeken arattak. A Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Részvénytársaság egyébként 328 hektáron takarmányozásra, és 100 hektáron vetőmagnak termel őszi árpát.
„Termésátlagunk a körülményekhez képest jónak mondható, a 428 hektárra a becsült érték 6,2 tonna hektáronként. Itt az elsõ nyers adatok 6,1 körüli értéket mutatnak” – mondta el Szebeni Ferenc növénytermesztési ágazatvezető. A nedvességtartalom 17 százalékról indult, vagyis a szárításra egy ideig még szükség van. A mélyebben fekvő, nedvesebb táblákra is sort kellett keríteni. Az Rt.-nél a víz 120-150 hektáron késleltette a betakarítást. A minőség is igen változó. Ahol a növényvédelmet el tudták végezni, ott például a gabona fuzárium tartalma is az előírások alatt marad. Ahol azonban, az elővetemény például kukorica volt, és a szármaradvány bedolgozása nem volt elég alapos, a kórokozó nagyobb kárt tett. Aki értékesíteni kívánja a termést, annak nem túl jó hír, hogy mázsájáért mindössze 2100 - 2200 forintot adnak. A többi gabona ára is alacsonyabb az uniós átlagnál. Egy tonna étkezési búzáért 28-31 ezer, a kukoricát 33-35 ezer forintot kínálnak.
Forrás: Cegléd TV
*
P+R, B+R avatás Cegléden
Cegléden avatták fel az ország legnagyobb P+R beruházását. A 13 pest megyei településen épültek parkolóktól és kerékpármegőrzőktől azt az eredményt várják, hogy egyre többen teszik le a vasútállomáson járműveiket és választják közlekedési eszközként a vasutat. Így jelentősen csökkenhetne az autósforgalom a fővárosban illetve a bevezető utakon. A beruházás ünnepélyes átadását Cegléden tartották.
Park and Rail, vagyis Parkolj és Vonatozz. Ez a 13 települést érintő beruházás jelszava. Az elmúlt években 300.000 fővel csökkent Budapest lakossága, viszont a nappali lélekszám maradt, vagyis megközelítőleg ennyien utaznak nap, mint nap a fővárosba. Budapest forgalmának enyhítéséhez azonban szükséges volt olyan parkolókat, kerékpártárolókat létesíteni, ahol a vonatra szállók nyugodt szívvel hagyhatják járműveiket. „Biztonságban van, kulturált parkolóhelyen van, lehetőleg nem törik fel, nem lopják el. Könnyen kiszállhat, beszállhat és a vonathoz közel van. Ez a 13 település illetve Szob és Gödöllő is építési fázisban van, ezt a szolgáltatást élvezhetik” – mondta dr. Mosóczi László, a MÁV Zrt. vezérigazgató-helyettese. A több mint 600 millió forintos beruházáshoz azonban összefogásra volt szükség.
„Itt nem egymás ellen, hanem egymásért dolgozott az a 13 település, a MÁV Zrt és a BKSZ, amely ezt a projektet végrehajtotta. Az együttműködés kapcsán meg kell említenem azt is, hogy a pályázati közreműködő Pro Régió munkatársainak kooperációjára is szükség volt” – tette hozzá Kéthelyi József, a Budapesti Közlekedési Szövegség ügyvezető igazgatója.
A MÁV, a Budapesti Közlekedési Szövetség és a Pest Megyei Önkormányzat alkotta konzorcium a projekt keretében több mint 850 parkolóhelyet és 540 kerékpártárolót épített, közvetlenül a vasútállomások mellett. Így sok esetben több régi probléma is megoldódott. Mint például Cegléden is, hiszen a vasútállomás előtti terület állapota már régóta sok gondot okoz. A most átadott beruházás keretében Cegléden 100 személygépkocsi parkolhat kulturált körülmények között és 50 férőhelyes kerékpártároló épült. A tervek szerint ez még tovább is bővül. „Bízom benne, hogy a folytatásra sem kell soká várni, ha minden igaz, akkor augusztusban ott is elindulhat a munka és talán még ez év őszén újabb 80 autó számára alakítunk ki parkolóhelyeket” – fogalmazott Földi László polgármester. Hozzátette azonban, hogy a következő projekt már nem e konzorcium keretében valósulhat meg.
Forrás: Cegléd TV
*
Nyársapáti lecsófesztivál
2010. július 17-én, szombaton rendezték meg Nyársapáton a már hagyománynak számító Lecsófesztivált, a Szarka kúria területén. A Nyársapáti Községi Gazdakör színes programokkal várta a versenyen az érdeklődőket. A rendezvényt Kis Miklós polgármester (és a Gazdakör elnöke) nyitotta meg. A lecsófőző versenyt pálinkakóstolással indították, miközben a gyerekekről sem feledkeztek meg: halászat, hordólovaglás, célba-dobás, lépegető, minifoci, arcfestés, lufi hajtogatás volt a program. Közben borkóstolgatás, a csapatokkal készült riportok szórakoztatták a felnőtt résztvevőket. A lecsók zsűrizése majd az eredményhirdetés után a gyerekeknek kedveztek a szervezők mesékkel és dalokkal, melyeket a HangTÁRsulat adott elő. Fellépett még a Nyársapáti Népdalkör, valamint táncbemutatókat is láthatott a közönség.
*
Pusztító vihar Abonyban
Félelmetes erejű vihar tombolt, erős jégveréssel és özönvízszerű esőzéssel, június 20-án Abonyban. A jég cseresznye nagyságú szemekkel pusztította el a gyümölcsösök termését és megrongált mindent, mely fedél nélkül, a szabadban volt elhelyezve. A vihar útját kosárszámra lehullott zöld gyümölcsök, betört ablakok és szinte szitává lyuggatott műanyag előtetők, kerti bútorok jelezték. A közterületek csatornanyílásai képtelenek voltak elvezetni a hatalmas mennyiségű vizet, ezért a városközpontban gyakorlatilag egybefüggő vízfelület takarta a főutat.
A rekordmennyiségű csapadékvíz, az egyébként is magas belvíz miatt, nagyon sok lakóépületnél igényelt szivattyúzást. A városi közszolgáltató három tartálykocsival és több szivattyúval segítette a mentésben résztvevő tűzoltók munkáját, a veszélyeztetettebb ingatlanoknál.
A károk felmérése, valamint a helyreállítás a vihar elvonultával azonnal megkezdődött Abonyban.
Forrás: www.hetihirek.hu
*
Remek falunap Karán
Június 26-án ismét benépesült Jászkarajenő központja, ahol Falunapot rendeztek. Szerencsére az eső sem tudta elmosni Jászkarajenő egyik legnagyobb rendezvényét. A sátrak védelme alatt vidáman főztek, szórakoztak a vendégek. A színpadon színes programok váltogatták egymást. A gazdag kínálatból mindenki megtalálhatta a neki tetszőt: a falu apraja és nagyja egyaránt. A helybéliek birkafőző versenyt szerveztek a Falunapon, volt is jelentkező szép számmal. A hagyományos Kara szépe verseny viszont sajnos idén elmaradt, mivel csupán egyetlen jelentkező akadt. A GROOVEHOUSE együttes fellépése, a vendégek népdalcsokrai megadták a hangulatot ahhoz, hogy az idén alapításának 150. évfordulóját ünneplő Jászkarajenő Falunapja méltó legyen a jeles alkalomhoz.
Forrás: www.hetihirek.hu
*
14 milliós beruházás
Felújították a nyársapáti óvodát. A település pályázati forrásból és önerőből renoválta a több mint száz éves épületet. A mintegy 14 millió forintból elvégezték a külső szigetelést és festést, kicserélték a nyílászárókat és új padlóburkolattal látták el az intézmény egy részét. A nyársapáti óvodába mintegy 80 gyerek jár.
A település óvodája 30 éve működik ebben az épületben, azóta szinte semmilyen karbantartást nem végeztek rajta. A helyieknek tehát régi vágya volt, hogy renoválják a mintegy 80 gyereknek helyet adó óvodát. Az önkormányzat most egy hazai pályázatnak köszönhetően kezdhetett a beruházásba. Tetőszerkezet cserére és a homlokzatszigetelésre, ablakok cseréjére adták be a pályázatot.
26 milliót igényeltek, de csak a felét kapták meg, így az önkormányzat további kétmilliót tett az összeghez, amelynek felhasználásával elvégezhették a külső szigetelést és festést, kicserélték a régi, korhadt ablakokat és a belső tér egy része is új padlóburkolatot kapott. A teljes felújítással napokon belül végez a kivitelező. Nyársapát egy másik beruházással is büszkélkedhet. A közelmúltban újították fel a főúton lévő egykori borospincét. Az épület most már az önkormányzat raktáraként szolgál illetve szociális helyiségeket alakítottak ki benne a településen dolgozó közmunkásoknak.
„Ott van a kistraktorunk, fűnyírónk, minden olyan eszköz, amellyel rendelkezünk, úgy szerettem volna, hogy egy helyen legyen. Az épület felújítását az önkormányzat állta. A település képviselői nem veszik fel a tiszteletdíjukat - így ezeket az összegeket is a falu szépítésére, fejlődésére fordíthatják.” – közölte Kis Miklós, Nyársapát első embere.
Forrás: GERJE-SZTŐK Helyi Vidékfejlesztési Közösség Egyesület