3,6 milliárdért javítottak utakat Pest megye déli részén
Összesen mintegy 35 kilométeren újabb útszakaszok felújítása fejeződött be Pest megye déli részén a Közép-magyarországi Operatív Program (KMOP) égisze alatt, a projekt költségvetése 3,6 milliárd forint volt.
A Magyar Közút Nonprofit Zrt. közleménye szerint befejeződött a Soroksár-Ócsa, a Taksony-Bugyi és a Bugyi-Kiskunlacháza összekötő út, illetve az Alsónémedit tehermentesítő út és a délegyházi bekötőút felújítása.
A munkát a Közép-Magyarországi Operatív Program (KMOP) keretében, az Európai Regionális Fejlesztési Alap támogatásával végezték el.
A projektre a Magyar Közút Nonprofit Zrt. nyílt közbeszerzési eljárást írt ki, amit a COLAS Építő Zrt.-t, valamint az EuroAszfalt-Lavinamix Konzorcium nyert.
A most befejeződött közúti rekonstrukciók részei annak az egész országra kiterjedő felújítási programnak, amely az Új Magyarország Fejlesztési Terven (ÚMFT) belül valósult meg. Ennek során az országban 183 útszakasz felújításának elindítására nyílott lehetőség 2008-2010-ben: összesen 1.114 kilométer utat újítottak fel csaknem 50 milliárd forintból.
*
Közel egy milliárd forintos egészségügyi fejlesztés Pest megyében
Sikeresen pályázott, így közel 800 millió forintos támogatást nyert el Pest Megye Önkormányzata a Szigetszentmiklósi Emeltszintű Kistérségi Járóbeteg-szakellátó Központ kialakítására.
A Pest Megyei Önkormányzatnak területi ellátási kötelezettsége van a ráckevei kistérség járóbeteg-szakellátásának biztosítására. Az érintett 10 település esetében, ezért indokolttá vált a szigetszentmiklósi rendelőintézet emelt szintűvé alakítása. A kivitelezés finanszírozására az Önkormányzat 2008-ban pályázatot adott be a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséghez, amely támogathatónak ítélte meg a tervet.
A program megvalósításával a kistérség 104 ezer fős lakosságának közel 30 szakterületen nyújt járóbeteg szakellátó szolgáltatást, és a teljes 140 ezer fő- lakosságnak biztosít gondozói ellátást. A sikeres pályázat lehetővé teszi, hogy egy korszerű egészségügyi központ infrastrukturális feltételeit teremtse meg Pest megye. A beruházásnak köszönhetően az intézmény új orvostechnikai eszközöket vásárol, korszerűsítik az informatikai rendszert, és építészeti-gépészeti fejlesztéseket is megvalósítanak.
Az Önkormányzat elkötelezett a megyében élők magas színvonalú ellátása mellett, ezért közel 90 millió forinttal hozzájárul a szakellátó központ kialakításához.
Forrás: szigetujfalu.hu
*
Újabb pályázat a láthatáron – a Makádi Rókás rehabilitációja
2010. június 23-án szerdán a Pest Megyei Önkormányzat Környezetvédelmi és Közlekedési Bizottsága kihelyezett ülést tartott Makádon, melynek témája a Rókás rehabilitációja volt. A projekt megvalósítása százmilliós nagyságrendű, melyhez az önkormányzat a források nagy részét ismét pályázat útján biztosítja.
Az érintett szervezetek közül képviseltette magát a Pest Megyei Önkormányzat, a Duna Ipoly Nemzeti Park, a Pilisi Parkerdőgazdaság és a Vízügy is, de jelen volt Szabóné Pányi Zsuzsanna megyei főépítész, valamint Kojnok Alexandra környezetvédelmi referens is. Az ülést Edelman György, a Környezetvédelmi és Közlekedési Bizottság alelnöke nyitotta meg, majd Baski Gábor polgármester úr köszöntötte a jelenlévőket és néhány gondolat után átadta a szót Papanek Lászlónak, a Közép-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság projektmenedzserének, aki részletesen ismertette a projekt előnyeit és szükségességét. A Nagy-Duna szabályozásával már közel 150 éve elkezdtek foglalkozni. A kiegyezést követően nagyszabású munkálatok kezdődtek, melyek döntően meghatározták a Duna mai arculatát. A holtág a Duna bal partján, az 1880-1890 közötti esztendőkben a főmedertől folyamszabályozási célból az Urak-szigeti mellékág leválasztásakor alakult ki, miután annak középső szakaszán kettős elzárással kialakították a Makádi Holt-Dunát, amit Rókásként is említenek. A víztest valamikori hossza 1,7 km, átlagos szélessége 60 m, átlagos vízmélysége 1,5 m volt. Helyi természeti védelem alatt áll. A holtág a Duna árvizeiből és szivárgás útján töltődik fel, vizének egy része elszivárog, tartósan alacsony dunai vízállás esetén vízszintje erősen lecsökken. 1979 óta természetvédelmi védettséget élvez. Egy-egy dunai árhullám után a holtág vize halban átmenetileg gazdaggá válik. Rehabilitációjához vízpótlásra és iszapeltávolításra lenne szükség.
A terület különösen gazdag állat- és növényvilággal rendelkezik. A Csepel-sziget északabbra fekvő területeinek egyikén sem maradt ennyire természetközeli a táj jellege. Több védett növény és madár is megtalálható a rókásban. Több felmérést is végeztek már az érintett területen, amelyből kiderült, hogy az eltávolítandó iszap összetétele semmilyen egészségügyi határértéket nem lép át. Ezáltal a kialakítandó vadmentő dombokhoz fel nem használt mennyiség alkalmas akár termőterületek feltöltésére is magas szervesanyag-tartalma miatt.
A rehabilitáció célja elsősorban a meglévő természeti értékek megmentése, ugyanis ha nem változik a helyzet, a felgyülemlett iszap és a rendszertelen vízutánpótlás következtében a jelenleg meglévő élővilág 10-15 éven belül eltűnhet. Emellett a rókás jelenlegi természetközeli jellegét megőrizve egy közkedvelt turisztikai célpont lehetne azok számára, akik a kényelem és a civilizáció helyett inkább a vadonba vágynak. Az előadás után a megjelenteknek bemutatták az érintett területeket, kint a helyszínen ugyanis még több lehetőség volt részletezni a megvalósításra vonatkozó elképzeléseket. A meghívottakat a bemutató láthatóan meggyőzte, többen már akkor biztosítottak támogatásukról, annak érdekében, hogy ez a projekt is megvalósulhasson, melynek célja nem több, csak rendbe rakni azt, amit az elmúlt 120 évben elfelejtettünk.
Forrás: Makádi Újság
*
Hajómalom Ráckevén
A ráckevei hajómalom sok munkának és társadalmi összefogásnak köszönhetően elkészült, ennek kapcsán 2010. augusztus 19-én a városháza dísztermében szakmai konferenciát rendezett az önkormányzat, majd átadták a hajómalmot.
A hajómalom anno...
A hajómalom az energia átvétele szempontjából a vízimalom, pontosabban az ún. alulcsapós vízimalom sajátos típusa. Lényegében abban különbözik más vízimalomtól, hogy nem helyhez kötött, a folyóvízen úszó hajóként kezelték, kikötötték, lehorgonyozták. Nem építették partra, tehát nem volt végleges és szilárd összeköttetése a szárazfölddel. A hajómalom helyét változtatni lehet, hogy előnyös vízjáráshoz, megfelelő hajtóerőhöz jusson. Télen pedig éppen ezeket a nagysodrú helyeket kell elhagynia, csendesebb, védett „telelő”-be vonulni, vagy parton vontatni, leszerelve a vízikerekeket, a vízjárót és a megtámasztásukra szolgáló völgyhajót.
Ősiségét az mutatja, hogy a természeti erőt: a mozgó víz erejét használta fel munkagépek hajtására, mai ember számára primitívnek tűnő körülmények között, romlékony faépületben, patriarchális technológiával. Első adatunk erről a malomtípusról i.u. a VI. sz.-ból ismeretes, Róma ostromával kapcsolatosan. A hajómalmokat általában a szélesebb, bővizű folyókon építették, nálunk elsősorban a Dunán, a Dráván, a Maroson, a Vágon és a Tiszán. A századfordulón, pl. még minden nagyobb duna-menti településnél megtaláljuk a hajómalmokat.
A jövedelmezőbb és főleg nagyobb energiával működő gőz, majd villanymeghajtású malmok és az új gépek azonban tönkreteszik a tombácos malmokat. A versenyt új őrlőszerkezetek, szitarendszerek beállításával sem tudják felvenni az ún. „műmalmokkal”. Hazánkban a Dunán még 1955-ben Úszód alatt működött egy hajómalom, de ezt a XIX. sz.-i hajómalmot az 1956-os tavaszi jégzajlás összezúzta. A másik, viszonylag épen megmaradt hajómalom (Pakson) 1959-60 telén dőlt össze. Jelenleg már csak négy hajómalom műemléki védelmét tudjuk biztosítani, ezek közül háromnak a házhajója is csak részben van meg. Viszonylag legépebben a ráckevei Gyurcsik-féle (12. sz.) hajómalom maradt meg a soroksári Duna-ágban. Egyértelmű és az őrlőszerkezettel is magában foglaló házhajóból, egy kisebb, fedetlen hajótestből, az ún. „völgyhajóból” és a két hajóra támaszkodó lapátos vízikerékből, az ún. „késségből”. A malomhoz tartozik még egy molnárdereglye és egy malomladik is. A házhajó (malomhajó, főhajó, malomház) alsó része egy tulajdonképpeni hajótest. A hajó vízfolyással szemközti része ék alakú, hullámtörő kialakítású, melynek felső vége díszítményes, csigafaragású, ún. „orrtőkében” végződik. A hajótest ellenkező, hátsó vége, a „tükör”, a hossztengelyre merőleges felületű.
Részlet Mendele Ferenc "A ráckevei hajómalom" című műszaki leírásából.
*
Az év családja Pest megyében
Pest Megye Önkormányzata a Pest Megyei Területi Családügyi Tanács közreműködésével 2009-ben Magyarországon elsőként a társadalom számára mintaértékűen működő családok részére pályázati úton elnyerhető díjat alapított „Az év családja Pest megyében” címmel.
„Az év családja Pest megyében” díj 2010-ben is olyan Pest megyében élő családnak adományozható, akik mindennapi életükkel, munkálkodásukkal, gyermekeik nevelésével, taníttatásával, családtagjaik gondozásával, közéleti szerepvállalásukkal példát mutatnak a megyében élők számára.
A családok jelölésében a Pest megyei települési önkormányzatok, intézmények, Pest megyében élő magánszemélyek, társadalmi szervezetek, egyházak vehetnek részt.
A javaslattétel esetén, feltétlenül szükségünk van a javaslattevő címére és elérhetőségére. A javasolt család esetén fel kell tüntetni a család címének, elérhetőségének megadása mellett a család tagjainak nevét és életkorát(gyermekek, közelben élő nagyszülők, rokonok), és csatolni kell a család életének, tevékenységének rövid (néhány gépelt A/4 oldalas), összefoglaló jellegű bemutatását is.
A javaslatokat október 23-ig Pest Megye Önkormányzatának Hivatalához címezve (1052 Budapest, Városház u. 7.) / postacím: 1364 Budapest, Pf.: 112./ postai úton lehet eljuttatni. A borítékra feltétlenül írják rá: „Az év családja Pest Megyében!” Bővebb felvilágosítást Pest Megy Önkormányzatának Hivatalában a Szociális és Egészségügyi Irodán kapható a 06 1 485-6864-es telefonszámon.
A díjazottnak Pest Megye Önkormányzata az elismerés mellé 300 000 Ft pénzjutalmat, oklevelet, valamint egy hetes nyaralás lehetőségét Pest Megye Önkormányzatának fonyódligeti üdülőjében adományoz.
A díj odaítéléséről Pest Megye Közgyűlése novemberi ülésén dönt, a díjat Pest Megye Közgyűlésének decemberi ülésén a Közgyűlés elnöke adja át.
Forrás: rackeve.hu
*
Átadták a Dömsödi Játszóteret
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program III. tengelyének falumegújítás és fejlesztés jogcíme keretében Dömsöd Nagyközség Önkormányzata a „Széchenyi úti játszótér” című pályázatával 6 888 531 forint támogatásban részesült. A játszótéri munkálatok 2010 augusztusában fejeződtek be. Az eredményről alább, a Galériában tekinthetnek meg fotókat.
*
Ötödik falunap Apajon
Nagy készülődés előzte meg az 5. Falunapi rendezvényeket községünkben, melynek a sportpálya és a mellette található rendezvényliget adott helyet immár negyedik alkalommal. Tavaly ilyenkor még poros úton lehetett megközelíteni az ünnepséget, de idén már a belterületi utak elkészültével rendezett, járdával és fasorral megépült aszfaltburkolaton érkeztek meg az ide látogatók.
A hagyományos díjugrató verseny mellett vursli, főzőverseny, kézművesek és vásári árusok jöttek el hozzánk. A szabadtéri kiállítóterületeken a kunszentmiklósi "Puszta hangja" egyesület mutatkozott be, és hozta el hozzánk az "I. világháborús Montegrappa emlékhely" című kiállítását. Nagyon szép fotókon mutatták be történelmünk majdnem feledésbe merült egy darabkáját. Mellettük az "Iskolánkért, Gyermekeink jövőjéért" egyesület mutatta be a nyári táborozás során készült gyermek kézműves munkákat. Ugyancsak az iskolai egyesület szervezte a kézművesasztal szabad-foglalkozásait, amit leginkább más településről idelátogató gyerekek és felnőttek vettek igénybe, és az egyesület szervezte a jótékonysági tombolaárusítást is. Már négy éve, hogy a tombolaárusítás beevétele nem az önkorányzati kasszába folyik be, hanem valamely gyermekintézményhez kerül. Eddig a Pitypang Óvoda kapta meg a bevételeket, idén pedig első alkalommal az Arany János Általános iskola folyosójának festésére fordítják a pénzt. Ezúton is köszönet minden ajándékot felajánló cégnek, és magánszemélynek. A harmadik kiállító térben a Tavaszváró Nyugdíjas Egyesület rendezett Játék és Babakiállítást. Itt nem csak a kicsik álltak meg nézelődni, hanem a felnőttek is felfedezni vélték gyermekkoruk szeretett emlékeit.
A rendezvényt 9 órakor Pánczél Károly országgyűlési képviselő úr nyitotta meg Novák Pál polgármester köszöntője után. Pánczél Károly úr elmondta, hogy példa értékű ez a családias hangúlatú, emberközeli rendezvény, ahol tényleg találkozhatnak a faluban és a környéken élők. Az ünnepélyes zászlófelvonás után kezdetét vette a díjugrató verseny és az APAJ NAGYDÍJ. A színpadon közben felléptek a Pitypang óvoda aerobikos apróságai nagy sikerrel, majd őket az iskola aerobikos lányai követték. Volt még itt operettsláger könnyűzenével fűszerezve Balaton Magdi és Nagy Sebastian előadásában.
A BOGRÁCSOS FŐZŐVERSENY idén is nagy sikert aratott és a független zsűri a különdíjak mellett idén a Budapesti Pénzügyőrök Nyugdíjas klubját látta a legjobbnak.
Délután fellépett a Kunszentmiklósi Hagyományörzők Néptánc csoportja csodálatos csokorba szedve néhány tájegység táncait, amit a végén társastáncokkal fűszereztek meg. Köszönet Izsák Zoltán Egyesületi elnöknek munkájáért. Őket a nyugdíjasaink rock & roll csoportja követte fergeteges hangulatot varázsolva, így a visszatapsolás sem maradhatott el, s a végén a kunszentmiklósi néptáncosokkal együtt rokiztak a színpadon.
Apaj Község Önkormányzatának képviselő testülete 2010 évben "APAJ DÍSZPOLGÁRA" címet adományozott id. Bábel József részére életművéért, a magyar lovas-sportért és Apaj hírnevéért tett munkásságáért; valamint Feith István részére, a társadalmi munkák terén és a közösségért végzett munkájáért lakossági kezdeményezés alapján. ....."SZÉP APAJÉRT" emlékplakettet adott át Novák Pál polgármester Fehér József és posztumusz Fehér Józsefné Rózsika néni részére; valamint Varga László és Vargáné Lazur Katalin továbbá Varga Zoltán és Vargáné Pergel Zsuzsanna részére. Gratulálunk minden díjazottnak.
Az RC OffRoad autómodellezők bemutatója felforrósította a lovaspályát robbanómotoros nitrós autóikkal, akárcsak a színpad körüli levegőt a Yaratma és a Szeráj gyöngyei hastáncos csoport táncukkal. A 3. GRUNDFOCI BAJNOKSÁGOT idén a FESTÉKPOCSÉKOLÓK csapata nyerte meg! Bábel Norbert segített a focimeccsek lebonyolításában, ezúton is köszönet érte. Az est főműsora HEVESI TAMÁS koncertje volt, ahol bő egy órában szórakoztatott mindenkit, kicsit és nagyot valamint traktorost egyaránt. Nem sajnálta az energiáját, mindent beleadott.
További fotók az apaji falunapról ide kattintva, a település weboldalán láthatóak.
Forrás: apaj.hu
Forrás: Kis-Duna-menti Vidékfejlesztési Egyesület