Közel 10 évnyi hazai fejlesztés és tapasztalatszerzés után elkészült a magyarországi klíma és jogi viszonyokra adatptált szalmaház építési rendszer, ezzel széles körben elérhetővé vált ez az igazán környezetbarát és természetes alternatíva.
Sokaknak talán még meglepő, hogy szalmából lehet és érdemes házat építeni, ha azonban megismerjük a szalmaház tulajdonságait, inkább az a kérdés merül fel, hogy érdemes-e másból.
Egyszerűen a pénztárcától elindulva a mai energiárak és kiszolgáltatottság mellett az egyik legfontosabb tulajdonság a kiváló hőszigetelő képesség, ami extra gépészeti megoldások nélkül is biztosítja az alacsony energifelhasználású szintet (A, A+ lakcimke), a megfelelő gépészeti elemekkel kiegészítve pedig elérhetők akár a passzívházak követelményei is.
Az egészségükre figyelők számára biztosított a kiegyenlített belső páratartalom, a szintetikus anyagok minimalizálása, és nyáron sem kell gépi klímát működtetni.
Haladók figyelembe vehetik az ökológiai szempontokat: az alacsony beépített energiát, a negatív CO2 kibocsátást, a jelentős helyi és megújuló nyersanyag felhasználást.
A leggyakoribb félelmek közül a tűzállóságra garancia a szabványos keretek között elvégzett mérések kedvező, minimum 45 perces eredménye, a víz által okozott károktól pedig a gondosan megtervezett és kialakított részletek védenek.
Minden építtetőnek fontos az elkészülő épület fűtési költsége. Magán építtetőnek különösen fontos lehet, hogy tudja milyen anyagok kerülnek beépítésre: mennyi allergén, mennyi oldószer veszi körül, hogyan tudja ezeket kizárni, fontos lehet, hogy meg tudja valósítani nem egészen kocka alakú álmait is, és lakható maradjon a háza akár együttes áram és gázkimaradás esetén is.
Intézményi építtetőnek különösen fontosak lehetnek a beruházásaik finanszírozását biztosító pályázatokon a környezeti és megújuló szempontokra kapható plusz pontok, és a szűkös fenntartási költségvetésekbe is beférő alacsony üzemeltetési költségek.
Amilyen csábító gondolat ökológiai szempontból a helyi és természetes anyagok felhasználása, olyan komoly műszaki, szervezési és dokumnetációs kihívást jelentett belőlük egységes rendszert fejleszteni, ami megfelel minden, a törvények és a szabványok által támasztott követelménynek. Hiszen önmagában sem a tiszta szalma, sem a tiszta agyag nem teljesíti sem a technikai, sem a jogi feltételeket: bár vannak nagyon kedvező fizikai tulajdonságaik, de ezek tág határok között változékonyak a származás helyétől, idejétől és a tárolás módjától függően, nincs gyártójuk sem, aki garanciát vállalna rájuk, ráadásul önállóan, a többi alkotót kihagyva, megváltoztatva nem is alkalmazhatók.
A megoldás egyrészt az, hogy nem független anyagokat, hanem a teljes szerkezetet kell vizsgálni a kiegészítő elemekkel együtt. A megfelelően kialakított szerkezet már képes teljesíteni minden műszaki követelményt és látszólag egymásnak ellentmondó tulajdonságokat fog mutatni: egyszerre lesz jó hőszigetelő, és jó a hőtároló képessége, egyszerre lesz légzáró és páraáteresztő, továbbá kémiai kezelés nélkül is nehezen éghető.
A gyártó nélküli természetes anyagokat a helyszínen, még a beépítés előtt meg kell vizsgálni, hogy valóban alkalmasak-e az építésre, elég jók-e az alap tulajdonságaik, nem károsodtak-e tárolás közben. Ez egyfajta minőségbiztosítás, a lényeges tulajdonságokra meghatároztuk az elfogadhatósági határokat, azok teljesülését mérésekkel ellenőrizzük, az eredményeket pedig megfelelően dokumentáljuk. Az anyagok csak ezután válnak valóban szalmaházépítésre alkalmas építőanyagokká.
A megoldás harmadik része magában az építési folyamatban van. Biztosítanunk kell, hogy az alkalmas anyagokból valóban az előírt módon készüljön el minden egyes szerkezeti elem, minden csomópont, minden részlet. Ennek eszköze a műszaki ellenőrzés, amivel végig követjük az egész folyamatot a tervezéstől a kivitelezésen át egészen a garanciális időszak végéig. így elérhető, hogy minden szereplő munkája megfelelő legyen: jó tervek készüljenek, az egyes szakági tervek egymással összhangban legyenek, a tervek alapján pontosan dolgozzonak a kivitelezők, és ha hiba történik, akkor az minél hamarabb kiderüljön és javítva legyen.
A leírt műszaki specifikáció, műszaki rajzok, a helyszíni mérési előírások, a szalmaházra szabott részletes műszaki ellenőrzési protokoll és a hazai hivatalos laborban elvégzett tűzállósági és egyéb mérések együttesen alkotják azt a dokumentációt, ami alapján az ÉMI Kht kiadta számunkra az Építőipari Műszaki Engedélyt (ÉME) 2008 közepén. Ennek birtokában szabályosan megkaptuk a konkrét épületek építési engedélyeit, a megkezdett építkezéseket az ÉMI Kht munkatársai figyelemmel kísérték és megfelelőnek találták. Mostantól már nincs akadálya, hogy magyarországon törvényesen és biztonságosan épüljenek szalmaházak akár családiház, akár középület méretben a kidolgozott rendszer szerint és a gondos ellenőrzésünk mellett.
A szerző:
Mészáros Attila
a CereDom Kft ügyvezető igazgatója
Forrás: Ma és Holnap