Tisztelik a múltat és éltetik tovább Tárnokrétin
˝Sok szép hely van az országban, de nekünk a Hanság-széli kis falu, Tárnokréti a legszebb˝ – vallja a 76 esztendős Nagy Ferencné. A község június 26-án ünnepli első írásos említésének 800. évfordulóját.
A község első írásos említésének 800. évfordulóját ünneplik ma a tárnokrétiek. A település mostani lakói abban bíznak, lesznek majd, akik száz vagy akár kétszáz év múlva is tárnokrétinek vallják magukat. Az ünnepre kiadvány készült, melyben a helyiek arcképcsarnoka is szerepel.
Portálunk a jeles évfordulón generációkat ˝ültetett˝ össze és kérte: mondják el, miért szeretik lakóhelyüket és milyennek látják jövőjét. Elsőként Nagy Ferenc, Tárnokréti díszpolgára, helytörténeti kutatója beszélt a falu múltjáról.
"A község okiratait egy 1698-as jegyzőkönyv szerint egy ládában őrizték a régi, még sárral tapasztott, templomnak nevezett kunyhóban. A dokumentumok aztán eltűntek, nyilván megsemmisültek, így a régmúlt kutatása, megismerése nagyon nehéz" – mondta. "Az biztos, hogy a mostani templomot 1785-ben szentelték fel, azaz a 225. évfordulóját üljük idén. Iskola már ezt megelőzően is működött, egészen az 1960-as évekig. A rendszerváltás után ismét indítottak tanodát, de a csökkenő gyereklétszám miatt nem sokáig tartották fenn. Az általam összegyűjtött adatokat könyvben foglaltam össze, ami aztán meg is jelent".
Nagy Ferenc szerint a település jövője csak azon múlik, hogy a helyi fiatalok ne vágyódjanak el a szülőfaluból. Ők és utódaik jelenthetik ugyanis a folytonosságot a következő száz, kétszáz esztendőre.
Nagy Szilárd és családja nyolc éve lakik Tárnokrétiben. A fiatalember előtte nem is hallott a községről, menyasszonya, későbbi felesége révén ismerkedett meg a környékkel. Ma már vállalkozása, megélhetése is ott van, és nem bánta meg döntését.
"Győrből költöztünk ki feleségem nagyszüleinek falujába. A legfontosabb szempont az volt, hogy gyermekeink olyan helyre szülessenek, ahol egészséges lelkű emberekké válhatnak. Tárnokréti éppen az a hely. A környezet ideális, az emberek szeretni valók. Minden fiatal családnak, akik a helyüket keresik, csak ajánlani tudom. Némi hátránya is van persze az itteni létnek, de ez éppen az előnyéből fakad. A csend, a nyugalom, a távolság a nagyvárostól vonzó, de aki helyben nem talál megélhetést, annak bizony el kell járnia. Ez viszont kiveszi az energiát. Iskola nincs, a mi lányaink a közeli Győrsövényházon tanulnak, ami minden szempontból megfelelő" – foglalta össze véleményét a faluról Nagy Szilárd.
Fiatal földijével egyetért Nagy Ferencné Éva néni is. 1934-ben született, és családjával néhány évtizedes távollét után tért ismét haza az 1980-as években. Sok helyen megfordult az országban, éltek az Alföldön, Zalában, de számára mindig a Hanság-széli kisközség maradt a legszebb.
"A gyerekkorom csodálatos volt, nyolcvanegyen jártunk az iskolába" – idézte fel. "Összetartó, baráti közösség voltunk. Mint a parasztgyerekeket általában, minden munkába befogtak bennünket, de a játékra is maradt idő. Gyerekeim is Rétit szerető felnőttek lettek, az unokáim pedig, amikor csak tehetik, jönnek hozzám. Elég, ha csak annyit mondok, ideiglenes lakcímmel bejelentkeztek a faluba. Ha egy hétig nem jöhetnek, már honvágyuk van".
Éva néninek felvetettük: ha azok az ősök, akik 1910-ben a 700 éves évfordulót ünnepelték, visszatérnének, milyen véleménnyel lennének? "Nem is találnának haza, akkora itt a változás" – reagált. "Ezt persze legjobban azok veszik észre, akik hosszabb-rövidebb ideig távol élnek. Csodálatos lett a falu, a központ egy kis ékszerdoboz. Én szeretek itt élni és szeretnék még nagyon sokáig".
"Valóban, azért dolgozunk, hogy minél többen érezzék magukénak, otthonuknak falunkat, mert csak így tudjuk megőrizni a következő száz évnek is" – véli Jankovits Ferencné polgármester. "Kőrösi Csoma Sándorral egyetértve valljuk: tiszteljük a múltat és éltetjük tovább. Azok, akik most itt élnek, minden bizonnyal így gondolják".
A 800. évfordulóra egy kiadvány is megjelent Tárnokrétiben. Ebben helyet kapott a község arcképcsarnoka is. Több mint 230 fénykép, amely a mai lakosokat örökíti meg. A későbbi évtizedek családkutatóinak, helytörténészeinek értékes olvasmánya lesz.
*
Biztonságot jelentő járda Abdán
Régi és indokolt kérése volt a község lakóinak, hogy járda épüljön a falunak azon a szakaszán, ahol a gyalogos közlekedés különösen veszélyes.
Jó hír, hogy elkezdődtek a munkálatok a temető közelében, a Szent István utcát a Vasút utcával összekötő részen. Erre vezet Börcsre az autóút, azonban az iskola, a templom közelsége miatt sok gyermek és idős ember is gyakran közlekedik erre. Ezért az önkormányzat már évekkel ezelőtt foglalkozott a kérdéssel, akkor azonban nagyon magas összegű ajánlatokat kapott a kivitelezésre. Nemrégiben szerencsére olyan vállalkozó kereste meg a testületet, amely alacsonyabb árért végzi el a munkát, a beruházás így öt-hat millió forintos kiadást jelent a falunak. Az összeget saját forrásból teremtik elő. A terület a Magyar Közút kezelésébe tartozik, így velük is egyeztették a terveket, végül megoldást találtak a vízelvezetés problémájára. A földmunkákkal már végeztek, várhatóan hamarosan használatba lehet venni a járdát. Az altalaj kialakításával egyidejűleg egy részén már elkészült a burkolat alatti szivárgócsatorna is.
*
A cégek is díjazzák a tanulmányi munkát
A győri Széchenyi István Egyetemen a minap tizenöt hallgató vehetett át ösztöndíjat cégektől. A Waberer’s és a Pannon-Work így segíti a jövő szakembereinek magas szintű képzését.
A Széchenyi István Egyetemen (SZE) az Universitas – Győr Alapítvány szervezésében a Pannon-Work Iskolaszövetkezet immár kilencedik alkalommal öt hallgatónak adta át a fél évre szóló, havi 10 ezer forintos ösztöndíj odaítélését tanúsító oklevelet: Bors Edina, Boros Norbert, Szili-Kiss Ádám, Kovács Viktória és Pákozdi Orsolya részesül a támogatásban.
A Waberer’s-ösztöndíjat 10 hallgató vehette át. A tíz éve alapított, félévente havi nettó 30 ezer forinttal járó, immár a huszadik alkalommal átadott ösztöndíj kedvezményezettjei: Bársony Péter, Dömötörfi Ákos, Hencz Csaba Imre és Kerkai Gábor mesterszakos hallgató, továbbá Lauber Tamás, Nagy Antal, Verebélyi Bence, Baricza Miklós, Bódis Tamás és Farkas Gábor.
Közép-Európa egyik legnagyobb szállítmányozó cégének képviseletében Lajkó Ferenc, az egyetem egykori diákja gratulált az ösztöndíjasoknak. Kiemelte: érdemes a legnagyobb kihívásokat jelentő tantárgyakat alaposan elsajátítani, mert évek múlva egy modern nagyvállalatnál kiderül, milyen bonyolult problémák megoldásában segítenek a megszerzett képességek. Dr. Rechnitzer János rektorhelyettes kiemelte a példaszerű együttműködést a logisztikai és szállítmányozási tanszék, illetve a szakmai szervezetek, vállalatok között, amely nagyrészt dr. Földesi Péter tanszékvezető érdeme.
*
Mórichida: oviavató és burgonyafesztivál
A tető- és a nyílászárók cseréjével, a szigetelés és a fűtés korszerűsítésével több mint tízmillió forintból újították fel a mórichidaiak óvodáját, amely a település megtartó erejét erősíti. Az ünnepélyes átadásra sokan eljöttek, majd délután vidámság és szórakozás várta a helyieket: hagyományteremtő szándékkal először szerveztek burgonyafesztivált.
"Nehéz manapság pályázni, még nehezebb nyerni, az igazán kemény diót pedig az önrész előteremtése jelenti" – fogalmazott Ihász László polgármester, aki szerint az összefogás erejét dicséri a faluban, hogy a képviselő-testület egy emberként állt a jó ügy mellé, emígy pedig az elmúlt évek legfontosabb beruházásának tartják a három falu kicsinyeit befogadó óvoda működtetését. Dóka Zoltánné körjegyző hozzátette, Árpásról és Rábaszentmiklósról is érkeznek ide gyerekek, s remények szerint a jelenlegi két csoport a jövőben tovább bővül.
Az óvodai nevelés programját az országos alapprogramhoz igazítva, Mórichidán is megújítják, és helyben a kicsinyek nevelése terén a hagyományápolás élvez elsőséget. Németh Szabolcs, Rábaszentmiklós polgármestere „hazajött", hisz egykor ide járt óvodába, így a szíve csücske maradt az intézmény.
„Szeretnénk, ha továbbra is idejárhatnának a gyerekeink óvodába, s ha anyagilag most nem is tudtunk segíteni, de erkölcsileg, gesztorönkormányzatként mindenképpen a felújítás mellett voltunk."
*
Célegyenesbe érkezett az óvodabővítési projekt
A pályázati projekthez a város 15.044.764 millió forint saját forrással járul hozzá, valamint további 192 millió Ft saját résszel kiegészítve valósítja meg a komplex óvodafejlesztést.
Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata a Nyugat-dunántúli Operatív Programban meghirdetett Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése pályázat keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásaként 135.402.878.- forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Győr-ménfőcsanaki Petőfi Sándor Általános Művelődési Központ Horgas utcai óvodai egységének bővítésére.
A pályázati projekthez a város 15.044.764 millió forint saját forrással járul hozzá, valamint további 192 millió Ft saját résszel kiegészítve valósítja meg a komplex óvodafejlesztést.
2010. június 30-ával megkezdődött a beruházás műszaki átadás-átvétele.
A kivitelezési munkák során a meglévő épületrészben található három csoportszoba, a közlekedő folyosók és egyéb kiszolgáló helyiségek (vizesblokkok stb.) teljes villamosfelújítása, falfestések, új burkolatok cseréje megtörtént.
Ezzel párhuzamosan megépült a négy új csoportszobát, nevelői szobákat és orvosi szobát magában foglaló két szárny, valamint az alagsori rész, ahol többek között raktár, melegítőkonyha is található. A szintek között étellift üzemel.
Az épület kivitelezése során fő szempont volt az akadálymentesítés. Mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesítés megvalósult, ezzel bármely fogyatékkal élő ember számára – legyen az kisgyermek vagy szülő - önállóan használható az épület.
A padlóburkolaton vezetősáv biztosítja a biztonságos közlekedést, valamint úgynevezett indukciós hurkok beépítésével a hallássérült embereknek is megkönnyíti az épületben való tartózkodását, illetve rámpa segítségével kerekes székkel akadálymenetesen lehet közlekedni a régi és új épületrészek között.
Az épülethez tartozó játszóudvar és az egyéb külső munkálatok július végére fejeződtek be.
Az óvoda berendezései is megújulnak, beszerzésre kerülnek az óvodai csoportszobákba használható játszóeszközök és bútorzatok, valamint a folyosókon új öltözőpadok teszik esztétikusabbá a megújult belső környezetet.
Az óvoda hivatalos átadóünnepsége előreláthatólag 2010. szeptember 1-jén lesz.
*
Alapkőletétel a gyógyítóház helyén
A "Téti kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása" című projekt keretében az ünnepélyes alapkőletételt tartották meg a Sokoróalja központjának számító városban, a Fő utca 117. szám alatt. A gyógyítóház kivitelezési munkálatainak várható befejezési időpontja 2011. március 15.
Tét Város Önkormányzata pályázatot nyújtott be a "Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása és fejlesztése" című pályázati felhívásra, hogy a téti kistérségben egy korszerű, a mai előírásoknak megfelelő járóbeteg-szakellátó központ valósuljon meg. Az Új Magyarország Fejlesztési Terv részeként a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP) keretében, a téti önkormányzata több mint 814 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert, amelyet a Magyar Állam és az Európai Unió finanszíroz.
A város és a csatlakozott települések helyhatóságainak döntése alapján egy hatékony, korszerű és magas színvonalú egészségügyi szakellátás érdekében, zöldmezős beruházás keretében, újonnan épülő, alapszintű kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kezdheti meg működését a közeljövőben.
A projekt 19 települést érint (Árpás, Bodonhely, Csikvánd, Egyed, Felpéc, Gyarmat, Gyömöre, Kajárpéc, Kisbabot, Győrszemere, Mérges, Mórichida, Rábacsécsény, Rábaszentmihály, Rábaszentmiklós, Sobor, Szerecseny, Tényő és Tét), amelyek lakosságszáma mintegy 19 ezer.
A téti kistérségben jelenleg nem működik közfinanszírozott járóbeteg-szakellátás, így a térségben élők jelentős része nem tud igénybe venni ilyen típusú szolgáltatást, valamint az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítetlensége társadalmi esélykülönbségeket okozott a térségben.
A megvalósuló téti kistérségi alapszintű járóbeteg-szakellátó központ olyan szolgáltatásszemléletű, az esélyegyenlőség elveihez igazodó intézmény lesz, amelyben az orvosi, az egészségügyi és a tanácsadói szolgáltatások színvonala és a modern orvostechnikai és informatikai eszközök alkalmazása a kistérségben élők életfeltételeit, életminőségét jelentősen javítja.
Cél továbbá a megyei, a térségi és a regionális rendszerekhez való csatlakozás, valamint a közeli fekvőbeteg szakellátókkal történő folyamatos szakmai együttműködés, és a majdani regionális szakellátó központhoz való csatlakozási szándék.
Az alapkövet Szakács Imre, a Győr-Moson-Sopron Megyei Önkormányzat elnöke, Szabó Ferenc, Tét polgármestere, Wawrzsák Zsolt, a Téti Kistérségi Gyógyítóház Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója és Mikolasek Tibor, a Mikolasek Építő és Szolgáltató Kft. ügyvezető-igazgatója helyezte el.
*
Százmilliók a körforgalomra Nyúlon
Majdnem 228 millió forintból épül új csomópont Nyúlon, a temető mellett. A körforgalommal lassítani kívánják a 82-es főút forgalmát, könnyebbé teszik a temető megközelítését és tehermentesítik a települést a nagygépjárművek forgalma alól.
Nyáron sokak szerint elviselhetetlenül sok az autó Nyúlon, hiszen az egyébként is sokat kritizált 82-es főút hivatott elvezetni a balatoni forgalmat és ott vannak a teherautók, jelenleg elsősorban a mezőgazdasági járművek, amelyek viszik a learatott gabonát. Ráadásul a 4200 lelket számláló település temetője a főút egyik oldalán, a hozzá kapcsolódó parkoló pedig a másik oldalán fekszik, s ezt a lassúbb járású idősek régóta kifogásolják. A megoldandó feladatok között szerepelt az is, hogy a fejlesztés alatt álló ipari terület felé elvezethessék a nagygépjárműveket Nyúl északi kapujánál, ekkora terhet azonban nem lehetne róni egy egyszerű kereszteződésre – vélték a pályázat készítői.
Kara Ákos, a térség országgyűlési képviselője elmondta: a probléma nemcsak a nyúliaké, hanem az egész térségé, mivel az állami 82-es főútról beszélünk, amelyen egyébként naponta 12 ezer autó hajt keresztül. A csomópont hozzájárulna a közlekedés biztonságához, ennek révén lehetővé válna a mintegy 9000 négyzetméteres parkoló kialakítása a temető oldalán, épülhet elkülönített kerékpárút, gyalogút, lámpa és zebra, de ez a kulcsa az elkerülőútnak is, amelynek köszönhetően fejleszteni lehet a 15 hektáros ipari telepet. Még egy érv a komplex átépítés mellett: az egyik cég benzinkutat kíván építeni a forgalmas főúton, az elkerülőúttal pedig a Vasút soron élők gondja is megoldódhat, mivel az ipari telep felé tartó tehergépjárművek túl nagyok, az utca pedig túl keskeny.
Ami az anyagiakat és az előzményeket illeti: a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség már korábban döntött a megye körforgalmi csomópontjainak pályázatairól, de Nyúl első körben tartaléklistán szerepelt. A regionális fejlesztési tanács újabb javaslatot tett és engedélyt kért a forrásátcsoportosításra. A fejlesztési ügynökség végül jóváhagyta a nyúli projektet. Nem kevesebb, mint 220 millió forintról van szó, amelyből 75 százalékot, azaz 170,5 millió forintos támogatást ítéltek meg a csomópontépítés számára.
Kérdezhetik erre, hogy mi kerül egy körforgalomban 220 millió forintba? A település polgármestere, Schmiedt Henrik a részletekkel kapcsolatban elmondta: mivel a főút íve a csomópont miatt megváltozik, szükség van egy új kerékpárútszakaszra és a közművek áthelyezésére is. Csak ez utóbbi több mint 50 millióba fog kerülni, mivel például a bicikliút alatti, zárt csapadékelvezetőből 150 métert kell ˝arrébb vinni˝.
Schmiedt Henrik szerint a nyúliaknak mindenképpen régi problémája oldódna meg, de a körforgalom az egész térség ügye. A polgármester lapunkon keresztül megköszönte a fejlesztési ügynökség döntését és vele együtt Kara Ákos képviselő közbenjárását is.
*
Polgárőrséget szerveznek a börcsiek
A helyiek kezdeményezésére hamarosan polgárőrcsoport alakul Börcsön.
A szerveződés kezdeményezői úgy gondolják, hogy gyermekeik biztonsága, értékeik védelme érdekében érdemes járőrszolgálatot vállalniuk. A falu határában tíz éve elkészült Rábca-híd ugyanis a korábbi zsáktelepülést átjárhatóvá tette, aminek hátránya is van. Az átutazó bűnözők, a rossz szándékú házalók, a besurranó és a trükkös tolvajok gyakrabban látogatják meg a községet, s számuk a környéken az utóbbi időben megnövekedett. A lopások megelőzése mellett azonban például az illegális szemétlerakás megakadályozását is feladatuknak tartják a leendő polgárőrök.
Rácz Róbert polgármester – aki maga is vállal polgárőrszolgálatot – a legfontosabbnak a minél szélesebb körű összefogást tartja. Elmondta, hogy az önkormányzat igyekszik segíteni az önkéntesek munkáját, ugyanakkor bízik abban, hogy a lakosok mindannyian támogatják a formálódó civil szándékot.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, Téti HVI, kisalfold.hu