Népszerűek a falusi bölcsődék
Teljes kapacitással működtetik az öttevényi óvodában létrehozott bölcsődei részleget és a szomszédos faluban, Abdán is ilyen szándékkal kezdtek épületbővítésbe.
Ott két csoport is lesz a legkisebbeknek, a helyekre bőven akad jelentkező.
Mintegy 13 millió forintból – teljesen önerőből – egy régi épületrészben az öttevényi önkormányzat teljes felújítással, átépítéssel bölcsődét alakított ki a Mackó-Kuckó Napköziotthonos Óvoda keretein belül. A tavaly augusztus végén felavatott, csaknem 100 négyzetméteres terület ideális helyet nyújt a kicsiknek és a berendezése is korszerű. Király Péter polgármester felidézte, először 10 gyermek szülei jelezték igényüket a bölcsőde iránt, azóta csak nő azoknak a száma, akik szívesen járatnák gyermeküket az öttevényi bölcsődei részlegbe. Azokat a gyerekeket vették fel, akiknek a szülei munkahellyel rendelkeznek és 3 új dolgozót, falubelit is alkalmaznak gondozásukra.
Dömötör Rozalinda intézményvezető elmondta, hogy jelenleg 15 kicsi tölti napjait a bölcsődei csoportban – ez jelenti a teljes kapacitást. Ők szeptembertől már folyamatosan – ahogy betöltik a 3 éves kort – óvodásokká válnak. De továbbra is maximális kihasználtságra számítanak, már jelentkeztek olyan szülők, akik hamarosan szeretnék beíratni hozzájuk bölcsis korú csemetéiket. Több is a jelentkező, mint ahány kicsit be tudnak fogadni, Mecsérről, Lébényből, Mosonszentmiklósról is voltak érdeklődők.
A szomszédos faluban, Abdán tart az óvodaépület átépítése, bővítése, hogy 2 bölcsődei csoportnak is legyen hely. Szabó Zsolt polgármester elmondta: az időjárás lelassította a munkát, káruk is keletkezett az esőzések miatt. A szülők azonban megértették, hogy a csoportszobák megszépítése érdekében kerültek az óvodások átmenetileg a kultúrházba. Szeptember 20-ra a tervek szerint visszaköltözhetnek és már óvodába járhatnak a bölcsődések is, 2 csoportba összesen 40-en. A felmérések szerint meglesz a maximális létszám, de még jelentkezhetnek az óvodában azok a szülők, akik igénylik a bölcsődei elhelyezést. Emellett 4 új állást is jelent az intézmény kibővítése, gondozókat vesznek fel.
*
Százmilliós támogatás kisvállalkozásoknak
Megduplázva a korábban tervezett összeget, 100 millió forint elkülönítését szavazta meg a győri közgyűlés a mikro- és kisvállalkozások támogatására, munkahelymegőrzésre. A támogatás elnyerésének feltételei nem változtak.
A gazdasági válság folytán veszélybe került győri munkahelyek megőrzésének elősegítésére 100 millió forintra pályázhatnak a helyi mikro- és kisvállalkozások idén. Ezt Simon Róbert Balázs alpolgármester jelentette be pénteken.
"Azzal, hogy a közgyűlés megduplázta a korábban tervezett ötvenmillió forintot, csak az összeg változott, de a pályázati feltételek nem. A pénzre azok a győri székhelyű, illetve legalább egy éve a megyeszékhelyen telephellyel rendelkező mikro- és kisvállalkozások pályázhatnak, amelyek a városban fizetnek iparűzési adót. Feltétel az is, hogy a nyertes cégek egy éven belül ne csökkentsenek létszámot" – hangsúlyozta Simon Róbert Balázs.
A mikrovállalkozásoknál legfeljebb két, a kisvállalkozásoknál négy munkahely megőrzése támogatható. Egy-egy munkahely megtartását a minimálbér éves összegének negyven százalékával segíti az önkormányzat. A pályázatokat formanyomtatványokon, május 10-től 14-ig lehet benyújtani. A döntést a közgyűlés hozza meg, legkésőbb a június 24-én tartandó ülésén.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének megyei elnöke, Sragner László hozzátette: "Az elmúlt évben még több forrás volt támogatásokra, s annak, hogy ezt az összeget megszavazta a közgyűlés, politikai üzenete van: a városvezetés felelősséggel viseltetik a vállalkozók iránt".
A megyei kereskedelmi és iparkamara elnöke, Mihalicz Antal a város és az érdekvédelmi szervezetek összhangját hangsúlyozta, s megjegyezte: bízik a jövőben, hogy akkor már nemcsak a munkahelyek megtartására, de bővítésükre is írnak ki pályázatot.
A Győri Ipartestület ügyvezető igazgatója, Hancz István országosan is példaértékűnek nevezte, hogy a vissza nem térítendő támogatással mintegy háromszáz munkahely őrizhető meg.
*
Huszonnégy órát gyöngyöztek
Gyarmat - Szombat reggel kezdődött a ˝gyöngybuli˝, a 24 órás rekordkísérlet.
Az alkotásokhoz – köztük a Kisalföld Vágta logójához – több mint 114 ezer darab gyöngyöt, ugyanennyi flittert és gombostűt használtak fel a gyarmati iskolások.
Nyolc évvel ezelőtt próbálkozott először 41 gyarmati diák, hogy 24 óráig apró gyöngyökből képeket szőjön. Akkor több mint 93 ezer gyöngyöt használtak fel az 1151 bélyegképhez. Az elkövetkezőkben többször próbálkoztak rekordot dönteni, amelynek eredményeként ötször kerültek be alkotásaikkal a magyarországi legek közé. Aztán a tavalyi próbálkozás már nemzetközi sikert is hozott: kétszer háromméteres, flitteres óriásplakátjukkal bekerültek a Guinness-rekordok közé.
A gyarmati gyöngyrekorderek persze nem ülnek tétlen a babérjaikon és szombaton ismét megpróbálkoztak a rekorddöntéssel. Ahogy Hollenczerné Balogh Ilona szervezőtől megtudtuk: idén 67 gyerek dolgozott 24 óráig. Szorgos böködésük nyomán több mint 114 ezer darab gyöngyöt, ugyanennyi flittert és gombostűt használtak fel az összesen közel 2,6 négyzetméternyi képek megalkotásához. Elkészítették – többek között – Gyarmat, Csikvánd, Gecse, Takácsi és Szerecseny címerét, támogatóik, valamint a Kisalföld Vágta logóját is.
Varga Loretta nyolcéves kora óta vesz részt alkotóként a gyöngybulikon. Elmondta, hogy két éve országos csúccsal büszkélkedhet: 24 óra alatt 20.256 gyöngyből böködött fel egy virágot a hungarocellre. Egyik társa, Varga Benedek először próbálkozott az egynapos gyöngyözéssel, a Kisalföld Vágta logóját készítő csapatot erősítette. Ahogy mondta: a jövő évi rekordkísérletre már most bejelentkezett.
A IX. Gyarmati Hagyományőrző Gyöngybulit kulturális programok (citerazenekar, vegyes kórus, slágercsoport, énekkar, tánckar) színesítették, illetve szombat délután kóstolóra megnyíltak a szőlőhegy pincéi is.
*
Pannonhalma járóbeteg szakellátó tájékoztatója
2009. október 21-én ünnepélyes keretek között kezdetét vette a „Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása Pannonhalmán” című projekt, hiszen elhelyezték a központ épületének alapkövét.
Jelen rendezvény a „Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása Pannonhalmán” című TIOP-2.1.2-07/1-2008-0025 jelű pályázat keretében megvalósuló új járóbeteg szakrendelő sikertörténetének kezdete. A pályázat célja, az egészségügyi szakellátás elérhetőségének fizikai biztosítása legalább szakmai minimum szinten azokon a területeken, ahol jelenleg nincsen közfinanszírozott szakellátás, átlagosan 20 percen belüli elérhetőséggel. Pannonhalma Önkormányzata elkötelezett a beruházás megvalósításában annak érdekében, hogy az érintett önkormányzatok lakosai számára biztosítsa a magas minőségű, lakosság-közeli definitív járóbeteg szakellátás szélesebb spektrumát.
Az alábbi trendek figyelembevételével az alábbi átfogó célok kerültek meghatározásra a strukturális átalakítás részeként:
* Az egészségügyi szolgáltatáshoz való hozzáférés területi kiegyenlítése, a társadalmi esélykülönbségek csökkentése.
* A szolgáltatási hiányok megszüntetése és bővítése a szükségleteknek megfelelően.
* A definitív és lakosságközeli ellátást biztosító szolgáltatások komplex rendszerének kialakítása melyet az egymásra épülő és egymást kiegészítő szolgáltatások / tevékenységek integrációjával érünk el.
* A munkavállalók munkaerő-piaci esélyeinek javítása a munkavégző-képesség gyors helyreállítása a betegségek megelőzésével, korai felismerésével.
Projekt címe: Kistérségi járóbeteg-szakellátó központ kialakítása Pannonhalmán
Pályázat száma: TIOP-2.1.2-07/1-2008-0025
Projekt tervezett befejezése: 2010. szeptember 30.
További információk a projekttel kapcsolatban: www.eum.hu ● www.nfu.hu ● www.strapi.hu ● www.pannonhalma.hu, http://pannonhalma.hu/jarobeteg.html
*
Fizetik a támogatást az induló gazdálkodóknak
Június elején megkezdte a támogatások kifizetését a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) azoknak a fiatal gazdálkodóknak, akik a teljes gazdaságukat kiépítették, vagyis a támogatási kérelmükben a negyedik évre vállalt üzemméretet teljesítették.
A 2007/2008 telén pályázó és támogatást nyert fiatal gazdálkodók számára négy év áll ugyan rendelkezésre, hogy a vállalt gazdaságméretet elérjék, de közel 300 pályázó már ez év elején jelezte, hogy teljesítette a feltételt.
A január végéig beérkezett kifizetési kérelmek az utolsó, 10 százalékos részlet megszerzésére vonatkoztak, és ezzel együtt - ha a maximális összeget nyerte el valaki - akár 10 millió forintot meghaladó induló támogatást is el lehetett érni.
A kifizetési kérelmek ellenőrzése - nem utolsósorban a magas támogatási szint, és a bonyolult előírások miatt - csak azok esetében zárult le, ahol a gazdaság méretére vonatkozó adatkör teljessé vált.
Ez azt jelenti, hogy az adminisztratív és a helyszíni ellenőrzések lezajlottak, valamint más szervek nyilvántartásából is beérkeztek a szükséges információk, és az ezek alapján elvégzett keresztellenőrzések igazolták a gazdák által megadott adatok helyességét.
A kérelmek feldolgozása és a hátralévő közigazgatási döntések meghozatala a továbbiakban a rendelkezésre álló adatok keresztellenőrzésével párhuzamosan folyamatosan történik.
*
Európai iskolafejlesztés a Gyűr hátán
Az utóbbi évek kétségkívül legnagyobb lépését jelenti Gyömöre életében a Vitéz Háry László Általános Iskola felső tagozatos épületének korszerűsítése és bővítése.
A kajárpéci tagiskolával együtt hamarosan megpályázzák a referenciaintézményi címet.
Az utóbbi néhány évben megyénk déli részének sok tekintetben mikrotérségi központjává vált Gyömöre. A Győrtől 30 kilométerre lévő település stabilan 1300-as lélekszámú község a Kajárpéccel és Szerecsennyel közösen működtetett körjegyzőség, a Gyűr Menti Települések Iskolatársulása, a Felpéccel kiegészült Gyűr Menti Települések Óvodatársulása központja.
"Önálló felnőttháziorvos, Téttel közös gyermekorvos, jól működő polgárőr-egyesület, aktív nyugdíjasklub, falukórus, labdarúgósportkör jellemzik közösségi életét" – tudtuk meg Németh László körjegyzőtől.
Mivel helyi foglalkoztató szinte alig akad, az önkormányzat csekély bevételből gazdálkodhat, így igényt nyújthatnak be az ˝önhikis˝ támogatásokra, és ahol csak lehet, megragadják a pályázati lehetőségeket. Németh Csaba polgármester joggal lehet büszke az eredményekre: három kivétellel leburkolták a kavicsos utakat, 2005-ben új postahivatal épült, 2009-ben teljes felújításon esett át az alsó tagozatos iskola épülete, közadakozással felújították a templom orgonáját. A jövőben a LEADER-pályázat keretében szeretnék megújítani a faluközpontot, a polgármesteri hivatal és környéke akadálymentesítését, tervezik korszerűsíteni a gyermekorvosi és védőnői szolgálatot. Nem szólva a legnagyobb eredményről: az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) részeként a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében 167 milliós költséggel újították fel és bővítették ki a Vitéz Háry László Általános Iskola épületeit. A projekthez 150 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyertek. A felújítás keretében sor került homlokzati hőszigetelésre, nyílászárók cseréjére, elektromos és gépészeti rekonstrukcióra, napkollektor beépítésére. A bővítés során kialakítottak egy közösségi térként szolgáló aulát, adattár-könyvtárat és egyéni foglalkoztatóhelyiséget is, valamint teljes körű akadálymentesítést hajtottak végre.
A helyszínen járva magunk is meggyőződhettünk arról, milyen színvonalat képvisel ma egy európai iskola. A burkolatok színe és anyaga, a tornaterem és sportpálya, a legújabb iskolabútorok és felszerelések – a TIOP–1.1.1. pályázat keretében a meglévők mellé további interaktív táblák, szervergépek, számítógépek érkeznek – méltó keretet adnak az intézmény magas színvonalú pedagógiai munkájához. A kajárpéci tagiskolával együtt 217 tanulót nevelő, 23 főállású és óraadó pedagógus integráltan oktatja a sajátos nevelési igényű gyermekeket is.
A 2009-es tanévtől az IPR esélyegyenlőségi pályázat keretében a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók integrált oktatásával is foglalkoznak. Az intézményben hosszú évek óta szakmai programokat szerveznek, melyek közül négy ˝jó gyakorlat˝ felkerült az Educatio-honlapra is, ami a további fejlesztésekkel együtt lehetőséget nyújt arra, hogy a kompetenciaalapú oktatást mintaadóan alkalmazó intézményként referenciahellyé váljanak.
*
Falunap volt Ménfőcsanakon
A hétvégén rendezték meg a 20. Ménfőcsanaki Falunapot a Bezerédj-kastélyban. A szép napsütéses időben sokan kilátogattak a rendezvényre.
A falunapot Borkai Zsolt polgármester úr nyitotta meg. A veterán járművek felvonulása után modellező bemutatót láthattak a nézők. Ezután nótacsokor volt Krasznai Tamással, majd latin-amerikai táncokat mutattak be az Albatrosz Tse táncosai. Ezután Slágerek harmonikán következtek, a győrsági és a ménfőcsanaki harmonikások koncertje. A tombolasorsolás előtt Palcsó Tamás előadását élvezhették a nézők.
A gyerekek sem unatkoztak. Nekik aszfaltversenyt rendeztek. Volt arcfestés, alkotóház, baranta foglalkozás, ősi magyar jurta, íjászat, ugrálóvár és óriáscsúszda is.
Forrás: Pannónia Kincse LEADER Egyesület, Téti HVI, Pannonhalmai HVI