Bionap Kishantoson
A 450 hektáros öko-mintagazdaság központjában tartottak bionapot Kishantoson vasárnap, a szokásosnál is nagyobb érdeklődés mellett. Ángyán József professzor, vidékfejlesztési államtitkár szólt a szemléletváltásról egyértelműen tanúskodó kormányzati tervekről a mezőgazdaság és a vidékfejlesztés területén.
A dán népfőiskolai csengőszóval és a beszélgetésre invitáló mécses láng meggyújtásával indította bionap programját Ács Sándorné, a Kishantosi Vidékfejlesztési Központ egyik ügyvezetője. Nem véletlenül, hiszen a kishantosi ökogazdaság gondolkodási és gazdálkodási modellül a dán népfőiskolai rendszer szolgált. Négy régióban tartottak e napon a Magyar Biokultúra Szövetséggel karöltve bionapot, ahol a témába vágó előadásokkal és a helyi ökogazdaságok bemutatásával hívták fel a figyelmet a sürgető problémák megoldására. A jó élelmiszer mindennél fontosabb, hangsúlyozta Ács Sándorné, de ennek előállítása elválaszthatatlan a mai magyar vidék jelenlegi állapotán is változtatni! "Az értelmiség elszivárog, a családi gazdaságok felszámolódnak, a nagyüzemek, multicégek által kínált élelmiszerek kizárólagossága nyomán válnak még kiszolgáltatottabbakká az egyébként is számos hátránnyal küszködő falvak, kisvárosok. Nincs munkahely, a helyi közösségeknek aligha van kitörési esélye" - vélekedett az agrárszakértő asszony.
A bionap délelőtti tanácskozásán részt vett Ángyán József vidékfejlesztési államtitkár meglehetősen részletesen számolt be a kormányzati tervekről, s az elkövetkezendő hetek-hónapok törvényhozási sorrendjéről. Hangsúlyozta: olyan cselekvési tervet készített a Vidékfejlesztési Minisztérium a szakemberek közreműködésével, amely új elemeket tartalmazó agrár-, vidék- és környezetpolitikai összhangot kíván teremteni. A magyarság és a helyi közösségek érdekeit kívánják elsősorban szolgálni, s a szemléletváltás alapfilozófiája, hogy nem technológia – és tömegtermelés központú gazdálkodást preferálja.
„Kiszámolták, hogy ma egy átlagos sárgarépa 847 kilométert utazik a termőhelytől az asztalig, a világban keresztül-kasul szállítják az élelmiszereket. Sok energiát emésztenek fel ezek az utak, ezzel szemben sok a helyben termelők már alig termel, s ha mégis, veszteségesen. Országon belül megpróbálják ezt „hurcolászást” számottevően lecsökkenteni” – fogalmazott az államtitkár.
A kormányprogram részeként kidolgozott 40-45 pontos csomagból a legfontosabbakat idézvén a földmoratóriumról is szó esett. A külföldiek földvásárlását nem akadályozhatjuk meg uniós tagként a moratórium feloldása után, bár még a januári EU-döntés hozhatja a meghosszabbítást is. A tervek szerint a magyar törvénymódosítás nyomán az állam kapna a termőföldre elővásárlási jogot, s a tulajdonába került földet adná 25-50 éves tartós bérletbe a helyben lakó igénylőnek. Szigorúan újradefiniálják a „helyben lakás” fogalmát, hogy ne legyen kijátszható. A tőkére szükség van, de a spekuláns tőkére nincs, jelentette ki az agrárprofesszor, s a kis, közepes, családi és egyéni gazdaságok megtámogatásának szándékát helyezte kilátásba. Az ilyen gazdálkodás során a vidéket nem elhagyó tulajdonos visszaforgatja a pénzt, s az önfoglalkoztatás révén a munkaerőgondok is csökkennek. A tervek között szerepel az úgynevezett demográfiai vagy népesedési földprogram, amelyben fiataloknak juttatnak földet, akik vállalják annak megművelését, a helyben lakást, s azt is, hogy gyermekeik születnek. Sürgősen módosítják az ökológiai gazdálkodási stratégiát, újragondolják a vízgazdálkodást, megszigorítják a másodlagos élelmiszer ellenőrzési szabályokat. A bionap kapcsán szomorú statisztikaként említették az előadók, hogy míg Európában mindenütt nő azon földterületek nagysága, ahol ökológiai gazdálkodást folytatnak, addig nálunk az ellenkezője történt.
*
Fejlesztések a Vértes-Gerecse Közösség területén
Vértesboglár, Kincskeresők őseink nyomában a Vértes szélén
A vértesboglári önkormányzat sikeresen pályázott nyári alternatív napközi megszervezéséhez szükséges pénzösszegre, az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program keretein belül, a LEADER Vércse táborok célterületre, a helyi Vértes-Gerecse akciócsoport területén. A tábor nemcsak a helyi gyermekek, hanem a szári, és bombéri fiatalok részére is elérhető volt. A napközi nagy segítséget jelentett a szülök számára hiszen három héten keresztül hétfőtől péntekig a gyerekekre képzett szakemberek vigyáztak. A tábor két turnusban fogadja a gyerekeket az első június 21-július 2-ig tartott a második alkalom augusztus 23-27-ig lesz aktuális. A programok sokoldalúak, és változatosak voltak. Lehetőség volt lovaglásra a régi német nemzetiségi hagyományok felelevenítésére, kézműves tevékenységekre, és még sok más programmal szórakoztatták az érdeklődőket. A tábor célja, Vértesboglár település és környékének tudatos megismerése, és a résztvevők kompetenciáinak fejlesztése volt.
Várgesztes, Gyermeknapközi
Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) keretein belül, a Vértes-Gerecse akciócsoport területén támogatásban részesült a várgesztesi önkormányzat. Az elnyert összeget a helyi gyermeknapközi megszervezésére fordították. A tábor időtartama három hét volt és a helyi iskolásokon kívül a környék településein élő gyermekeket is szeretettel várták a szervezők. A programok között szerepelt, lovaglás íjászat, strandolás, sport- és tájékozódási versenyek, ismerkedés a népi hagyományos mesterségekkel, és különféle alkohol- és drogellenes előadások. Várgesztesen 2006 óta szerveznek nyári táborokat, melyek eddig két hét időtartalmúak voltak. A tábor egy héttel meghosszabbodott, így nagy segítséget jelentett a családoknak, hiszen a nyári időszakban megoldottá vált a gyermekek felügyelete és a napközbeni étkeztetésük is. A szervezők 2011-ben is megrendezik a gyermeknapközit mindeni örömére.
A gyermeknapköziől életképeket alább, a Galériában láthatják.
*
Újabb időkapszula a második templomtoronyban
A tatai Szent Kereszt plébániatemplom egyik tornyát tavaly felújították, idén a másikra is sor kerül. Az állványokon már magabiztosan mozognak a reparátorok, s ahogyan illik, itt is elhelyeztek egy időkapszulát az utókornak szóló üzenettel. Michl József polgármester és Kótai László esperes-plébános ismét felszállott a toronyba az építő cég tulajdonosával, Ócsai Sándorral. A vörösréz hengerbe a város programját tartalmazó Magyary-terv kötete került, a város jeles helyeit megörökítő fotóalbum, napilapok, Szűzanya-márványképecske, CD-lemez, egyebek.
Ami azt illeti, a másik időkapszula elhelyezéséhez képest igen mélyreható változások történtek az országban! Tatán 48-as emlékszobrot avattak, számos pályázatot megnyertek, folyik a város általános iskoláinak és óvodáinak energiatakarékos felújítása. Sajnos, százéves csapadékrekordok is megdőltek idén májusban, harcot vívtak a vízzel. Az ország egyes részein ezrek otthona semmisült meg. Dióhéjban ennyi a jóról-rosszról.
Az időkapszulába rejtett országos és megyei napi-és hetilapok és a havi kiadású Megyejáró hírei, riportjai meglehetősen pontos képet adnának annak a jövőbeli tatainak, aki olvassa őket. Michl József polgármester ugyan azt kívánta Ócsai Sándornak, hogy minél későbben következzék be ez az olvasás! Bármilyen izgalmas lenne is tudni 20-30 esztendő múltán nekünk, még (bizakodó) élőknek, hogy mit szólnak az utódok a 2010-es hírekhez, a jó munkát végző templomtorony-javítók után száz évig sem kell hozzányúlni az égbeszökő építmény tetejéhez.
Forrás: www.tata.hu
*
Fűtött váltók, új állomások - látványos a vasútfelújítás
Tárnok, Székesfehérvár - A vasúti felújítást már egy ideje figyelemmel kísérhetik a vonatozók, de egyre látványosabban formálódik a két település közötti át- és újjáépítés.
A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. a gazdája a Tárnok-Székesfehérvár közötti vasúti vonalszakasz átépítésének. A munkálatok egy része látványosan zajlik, és okozott felfordulást, forgalomkorlátozást egyes településrészeken, de lassan körvonalazódik az új és újjáépítendő területeken a kép. Martonvásár állomáson a napokban már az új gyalogos aluljáró belső szerelési munkáin dolgoznak a kivitelezők. A vágányok közt elkezdték a tolatási padkák rendezését, telepítik a váltófűtési berendezéseket. Baracskánál, a Váli völgyben a nagy esőzések miatt nem tudták a kétoldali támasztó töléseket kiépíteni, a már addig elkészült rézsűket is javítaniuk kell a kivitelezőknek. Pettenden az épülő aluljárónál betonozzák, szigetelik a kétoldali rámpákat.
Kápolnásnyéken az iparvágány átépítéséhez odaszállították az anyagokat, állítják az új felsővezetéki oszlopokat. Nyék és Gárdony közt újra megkezdődött a vízelvezető árkok építése és javítása, amit a rossz idő miatt halasztani kellett. Velencefürdőn és a Kun Péter emlékére állított emlékműnél épül az aluljáró, burkolják a velencei és a velencefürdői állomás peronját. Az eredeti tervek szerint a két állomás épületét csak felújították volna, de a tetőbontásnál kiderült, nem érdemes, jobban megéri, ha új épületeket emelnek, amelyek megegyeznek majd az elbontottakkal. A megállóhelyeken a rossz idő megviselte a fákat, szakvéleményt kértek a beruházók, a fák sorsáról, kivágásukról, pótlásukról később döntenek.
Gárdonyban, a Keszeg utcai új gyalogos aluljárónál elkészült a födém és résfal, az utcát és a parkolót visszaadták a forgalomnak az építők. Nyáron csak az aluljárón belül dolgoznak, így nem zavarják a nyaralókat. A felújított felüljárót május végén igénybe vehették a gyalogosok.
A vonatok május 30-tól már az új dinnyési megállóhelyen állnak meg, ennek igazán örülnek a dinnyésiek, hiszen ez a megálló végre igazán közel került a településhez. A régi állomásépületen áll a felirat: Ó-Dinnyés, de igazán talán csak az a vasutas siratja a helyet, aki ott teljesített szolgálatot, és gyönyörű virágokat nevelt az állomáson. A dinnyési megálló ma már csak forgalmi kitérő, az újhoz ideiglenes járdát, valamint hangos utas tájékoztatót is telepítettek. A dinnyési vasúti átjáró építése az időjárás miatt késik, de valószínűleg már a jövő héten átadják.
Forrás: fmh.hu
*
Nagyobb támogatást kap a tatabányai kézilabdacsapat a várostól
Lukács Zoltán képviselő szerint a város sporttörténeti lehetőség előtt áll, hiszen most nyílt esély arra, hogy évtizedek után a férfi kézilabdacsapatot stabilizálják a bajnokság első négy együttese között és tudatos építkezéssel hazai, nemzetközi szinten is erős élgárdát építsenek.
A képviselő javaslatára – és megfogalmazása szerint – a képviselőtestület végül az „eddigieknél is jobban állt” a csapat mellé, s döntött arról, hogy elismerését fejezi ki az együttes elmúlt években végzett kitartó munkájáért és az idei évben az NB I-ben elért harmadik helyezésért, s anyagi támogatásának növelésével is jelzi a férfi kézilabda további fejlesztése melletti elkötelezettségét. A döntés értelmében a kézisek idei támogatását 20 millióval növelték meg, melyet két részletben utal át a város. A közgyűlés az AGC-vel kötött külön megállapodás alapján – a társaság kérésére – arról is határozott, hogy a cég által befizetett adóbevételből a 2011. január 31-éig 7 millió forintot a csapat támogatására fordít.
*
Tájházat avattak Bokodon
Öt évvel ezelőtt döntött arról a bokodi képviselő-testület, hogy 2,5 millió forintért megvásárolja az önkormányzat azt a több mint száz éves ingatlant, amelyben Tájházat terveztek kialakítani. „Az elmúlt években javították, csinosítgatták az öreg épületet, s gyűjtötték a településen fellelhető régi használati tárgyakat, bútorokat, eszközöket, amik immár alapját adják az állandó kiállításnak” – idézte fel a kezdetektől napjainkig eltelt fél évtizedet Valter Alajos polgármester pünkösd hétfőn, a Tájház átadási ünnepségén, melyre közel kétszázan gyűltek össze. Népi fafaragások, kovácsoltvas tárgyak, erdélyi népművészeti és kézimunkák várták a település lakóit, s a szervezők gazdag programról is gondoskodtak. A helyi Lipityő és a Pötörke néptáncegyüttes előadásában galgamenti, szilágysági, sárközi táncok szórakoztatták a jelenlévőket, s nem maradhatott el a pünkösdölő, majd végül a májfa "kitáncolása" sem.
*
Sétáló koncert Majkon
Kellemes környezet, változó helyszínek, nagyszerű idő, szakszerű idegenvezetés, s mindezek mellett csodálatos madrigálok és egyházi kórusművek. A sétáló hangversenynek az Oroszlány mellett az egykori kamalduli remeteség adott otthont. Kunstár Béláné, a csákvári Összhang kamarakórus karnagya határozta el, hogy összeköti egyes nevezetes helyek megismerését a zenei élménnyel, s így kezdődött el a sétáló hangversenyek története, aminek legutóbbi rendezvénye a majki tó partjáról indult. Elsőként az oroszlányi Lengyel József gimnázium énekkara szólalt meg, majd a résztvevő négy csoport a szépszámú műélvezővel felsétált a remeteség bejáratához, ahol az Alba Regia Nyugdíjas Egyesület Víziváros Asszonykórusa szórakoztatta a közönséget Székesfehérvárról. Őket követte a harangtoronynál a pétfürdői Napfény nőikar, majd a középkori kútnál az Összhang. Mindeközben a jelenlévőket Hajtun Eszter, a remeteség vezetője kalauzolta, mesélve a műemlékegyüttes történetéről, érdekességeiről, az egykori szerzetesek életéről. A rendhagyó komolyzenei koncert a négy kórus közös énekével zárult vasárnap Majkon.
Forrás: Vértes-Gerecse Vidékfejlesztési Közösség Kh. Egyesület, Tatabányai HVI, Tatai HVI, Székesfehérvári HVI, Oroszlányi HVI, fmh.hu