Göcsej aratónapok Nován
Huszonkettedik alkalommal rendezték meg Nován a hagyományos megyei kézikaszás arató- és cséphadaró cséplőversenyt, amit aratási étel- és italbemutatóval, valamint főzőversennyel kötöttek egybe.
A község önkormányzata és a Zala Megyei Közművelődési Intézmény közös rendezvényére huszonkét helyről érkeztek, tizennyolc belföldi Zalából és Somogyból, illetve négy Horvátországból.
Az ünnepélyes megnyitón Pintér László, a megyei közgyűlés alelnöke köszöntötte a versenyzőket és a vendégeket, majd elindult a verseny mellett az Aratókupa labdarúgó torna és a főzőverseny. A szombati programot kézműves munkabemutatók és a hagyományőrző együttesek műsora, amit grafológiai elemzés, kártyajós, játszóház és vidámpark egészítette ki.
A délutáni eredményhirdetésen Karamán József zsűrielnök, a Zala Megyei Növény- és Talajvédelmi Szolgálat igazgatója hirdette ki a helyezetteket.
A kisbandák kézikaszás aratási versenyében harmadik lett a Zike Zalaszentiván csapata, második a gellénházai Vajda József Népdalkör Egyesület, első pedig a Lakhegyi Hagyományőrzők Egyesülete. A kisbandák közt különdíjat kapott a Sükösd csapata és a Sárhidai Búzavirágok.
A nagybandák versenyén harmadik lett a németfalui Betyárbanda, második a Hottói Törekvők, első helyen pedig a Nagykutasi Népdalkör csapata. A cséphadarós cséplőverseny résztvevői közül a harmadik legjobb eredményt érte el a novai Göcsej Szíve Dalkör, másodikat a Községi Népdalkör Egyesület Vasboldogasszonyról, az elsőt pedig Somogybagod csapata. Különdíjat kapott a nagybandák közül a Muramenti Betyárok csapata Murakeresztúrról, a Vajda József Népdalkör Egyesület Gellénházáról és a Szorgos kezek Alibánfáról. Idén a legjobb kaszás a bucsutai Kútfej József lett, a legidősebb pedig Szőke Lajos Nováról.
A novai önkormányzat és a Zala Megyei Közművelődési Intézmény ajándékát vehették át a versenyen először részt vevő horvátországi csapatok és a fellépő népdalénekesek.
*
A nyárra hangolódva szépül a faluközpont
Bázakerettye - Közel 14 millió forintos Leader-pályázati siker eredményeként több ponton is megújulhat a dél-zalai község központja. Simonyai Imre, a Bázakerettye Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója elmondta: a munkálatok során a posta mellett térköves burkolattal ellátott parkoló épül az autók részére, az önkormányzati épületek, az étterem és a kultúrház melletti parkolókat pedig felújítják.
A pénzből sor kerül a bázai településrész faluházának korszerűsítésére is: a külső homlokzat és a tető újul meg, kicserélik az épület nyílászáróit, valamint a falak szigetelése is megtörténik. Mindezen kívül egy önkormányzati raktárhelyiséget és két buszmegálló utasváró pavilonját újítják fel.
A nyári szezonra hangolódva több helyen esztétikus ülőalkalmatosságokat, asztalokat helyeznek el a településre látogató turisták részére. A munkálatok előreláthatóan augusztus 15-ig befejeződnek.
*
Pálya erdei tornához
Lenti - Mindehhez az alapot egy közelmúltban zárult pályázat adta, melynek keretében a község melletti Nagyhegyen egy olyan erdei tornapályát alakítottak ki, amelyet az elképzelések szerint a helybeliek mellett kirándulók és túrázók is használhatnak majd. Elsőként azonban természetesen a szilvágyi és környékbeli gyermekek vették birtokba az eszközöket, melyeket Pintér László, a térség országgyűlési képviselője, a megyei önkormányzat alelnöke avatott fel.
„Az erdei tornapálya kialakítására egy komplex kistérségi turisztikai program keretében nyújtottuk be pályázatunkat a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Programhoz” – árulta el Péntek Gyuláné polgármester. „A területhez, amely akkoriban még elég elhanyagolt volt, az önkormányzat adományozás révén, ingyenesen jutott hozzá, s tulajdonképpen az ötlet is” – hogy a hasznosítást valamilyen turisztikai, illetve egészségmegőrző programmal kössük össze – ekkor merült fel. A tereprendezési munkálatok az elmúlt évben kezdődtek meg, majd idén tavasszal Németh Dezső formatervező iparművész két esőbeállót, valamint öt különböző tornaeszközt is készített. Utóbbiakat reményeink szerint a helyi lakosok mellett a környéken szerencsére egyre gyakrabban felbukkanó kirándulók és túrázók is ki tudják majd használni.
A hasznosítás lehetőségeinek bemutatása érdekében a település vasárnap délutánra családi napot szervezett, melyen több százan vettek részt. Akadtak olyanok, akik csak a kellemes időjárást élvezték a szőlőhegyen, ám jócskán voltak, akik ki is próbálták a mászóeszközöket. A jól sikerült programot hagyományossá kívánják tenni, azaz mostantól évente megszerveznék.
Testvérekkel is találkoztak
A szilvágyi juniális testvértelepülési találkozó is volt egyben: meghívták rá a muravidéki Völgyifalu és a felvidéki Pozsonyeperjes küldötteit is. Előbbi községgel már hatodik éve van az önkormányzatnak hivatalos kapcsolata, a felvidéki településsel – amelynek képviselőivel először éppen Völgyifaluban találkoztak a szilvágyiak – viszont csak most állapodtak meg együttműködési szerződés aláírásáról. Pozsonyeperjes az év második felében látja majd vendégül a szilvágyiakat.
*
Együtt ültettek fát Szijártóházán
Szijártóháza - Első alkalommal rendezte meg a település önkormányzata a faluból elszármazottak találkozóját. A vasárnapi rendezvény közel kétszáz főt vonzott. "A hetési kisközség lélekszáma 1960 és 1980 között csökkent le jelentősen" - mondta köszöntő beszédében Végi József polgármester -, ebben az időszakban 73-an költöztek el a településről.
Mindez alapjaiban határozta meg a falu sorsát, Szíjártóháza ugyanis ma a legkisebb Zala megyei települések közé tartozik, állandó lakosainak száma alig több, mint 30. A helybeliek ennek ellenére úgy érzik, van jövőjük, s ennek szimbolikus jeleként közös faültetésre invitálták a rendezvényre érkezett elszármazottakat. A találkozón és a faültetésen részt vett Pintér László országgyűlési képviselő, a megyei önkormányzat alelnöke is.
*
Tartós bevonat: nem fogja szétenni sem az UV-sugárzás, sem a jégeső
A Dobos testvérek, László és Gábor a 90-es évek elején gipszstukkókkal indították be családi vállalkozásukat, melyet 1997-ben alakítottak kft.-vé, innen datálható a Palmetta 97 Kft. név.
„Budapesten akkoriban a reneszánszát élte, de vidéken még nem volt annyira ismert a gipszdíszítés, ezért vágtunk bele” – idézte a két évtizeddel korábbi kezdeteket Dobos Gábor. „Egyre többen megkedvelték ezt a fajta épületdíszítést, így sok ügyfelünk lett, s nemcsak a lakosság körében, de a közeli zalai és somogyi templomokon, valamint a nagyobb városok jelentősebb építkezésein, például a budapesti mezőgazdasági minisztériumban, a bécsi és a bukaresti magyar nagykövetségen és egy szombathelyi kastélyon is dolgoztunk”. Idővel aztán a kommersz díszítésben teret nyert a gipsszel szemben a polisztirol, mert a szakemberek szerint egyszerűbb vele dolgozni (falszegélyezéshez akár 30 métert is feldobhat egy festő a vállára, s könnyedén felsétálhat vele a negyedik emeletre), ráadásul nagyságrendekkel olcsóbb, mint a gipszstukkó. A talpon maradáshoz nekünk is profilváltáson, illetve bővítésen kellett gondolkodni.
Dobos László gipszstukkót restaurál. Családi vállalkozás - Fotó: Szakony Attila
„Kőburkolatokat, lépcsőket, kerítés fedlapokat, kültéri díszburkolatokat, ballusztrád korlátokat és gipszstukkót a mai napig is gyártunk, de 2006-tól a polisztirol termékeket is fel kellett vennünk a palettára, mert a fejlesztés elengedhetetlen volt” – vette át a szót az idősebb testvér, Dobos László, aki egy rögtönzött üzemlátogatás keretében megmutatta a kőgyártáshoz szükséges kézi öntőformákat, az épületdíszítéshez használatos csiszoló és vágógépeket, s a kőburkolatokhoz nemrég vásárolt csomagológépet, ami nagy hatékonysággal, automatikusan csomagolja zsugorfóliába a termékeket.
„S mivel a gazdasági válság következményeként a hazai piac beszűkült, a környező országok felé is nyitottunk, de ott sem könnyű piacot szerezni, mert a krízis hatása leginkább az építőiparban mutatkozik meg. A túlélés érdekében a kőburkolatok terén is egyre nagyobb választékot nyújtunk, s a polisztirol termékeinket is egyedi módon állítjuk elő”. A Palmetta 97 Kft.-nél extra kemény kéregbevonat készül a kültéri homlokzati díszítőelemekre, olyan korszerű és tartós bevonat, melyet sokan még csak hírből sem ismernek. Pedig manapság, a jégesővel kísért nyári záporok idején cseppet sem mindegy, mennyire időtálló az épületekre felhelyezett anyag.
„A nálunk fellelhető, extra kemény kérgesített polisztirol elem sokkal nagyobb testsűrűségű, mint máshol” – magyarázta Dobos Gábor, hozzátéve: azt általában 25-30 kg/köbméteres testsűrűségű alapanyagból készítik. „Van egy olyan beszállítónk, aki tud 45-50 kg/köbméter sűrűségű anyagot készíteni, s a tőle vásárolt natúr alapanyag keményebb, mint más gyártóké. A kérgesítés pedig egy, a díszítőelemekre több rétegben felkerülő, kvarccal dúsított, cement alapú kéreg, miáltal a felület keményebb és tartósabb lesz, nem fogja szétenni sem az UV-sugárzás, sem a jégeső”.
*
Országos ifjúsági tűzoltóversenyt nyert a letenyei csapat
Pusztamérgesen rendezték meg vasárnap az V. Országos Ifjúsági Tűzoltó Versenyt. A letenyei csapat első helyen végzett, így jövőre részt vehet a szlovéniai nemzetközi tűzoltó olimpián. Kozma József alezredes a Letenyei Hivatásos Önkormányzati tűzoltóság parancsnoka elmondta: CTIF ifjúsági kategóriában a Körzeti Tűzoltó Egyesület fiú csapata országos összetett első helyezést ért el. Ezen versenyszámon belül minden kategóriában győztek a letenyeiek, akik 5 kupával érkeztek a kisvárosba, ahol ünnepélyes keretek között fogadták őket. A csapat tagjai voltak: Oláh Norbert, Illés Marcell, Hajdár László, Kovács Klaudia, Balassa Vince, Kovács Márió, Mandura János Bertram, László Ádám, Balassa Máté és Molnár Tamás. Felkészítőik: ifj. Bedőcs Attila és Kozma József. A szereplés feljogosítja a letenyei csapatot arra, hogy részt vegyen a jövőre Szlovéniában megrendezendő nemzetközi tűzoltó olimpián.
*
Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések XV. Találkozója
2010-ben július 9 - 11-e között Pusztaszentlászlón rendezték meg az immáron hagyományossá vált Kárpát-medencei Szentlászló nevű települések találkozóját.
Az évenkénti összejövetel gondolata először 1992. januárjában merült fel, amikor Kovács Sándor, Vácszentlászló akkori polgármestere és Jandó Lászó Pusztaszentlászló hajdani polgármestere elindította a horvátországi Szentlászló (Laslovo) település háborútól sokat szenvedett lakóinak megsegítését célzó akciót. A „Magyarországi Szentlászlóiak – Szentlászlóért” elnevezésű felhívásra a magyarországi Szentlászló nevű települések készpénzt gyűjtöttek a horvát település vezetőinek és lakosainak. Az adományt a Szigetváron berendezett menekülttáborban adták át. Ekkor született megállapodás a segíteni akaró települések között arról is, hogy a lerombolt Szentlászló újjáépítése során további támogatást adnak a magyar községek. A tettvágy és a jó kapcsolat eredményeként jött létre első alkalommal a „Kárpát-medencei Szentlászló Települések Találkozója” Vácszentlászlón 1996 júliusában. Ismereteink szerint Magyarországon 11 település, Erdélyben 6, Horvátországban és Szlovéniában pedig 1-1 viseli nagy királyunk nevét, és ápolja a hagyományokat.
Az első találkozón írták alá a résztvevők a „Szentlászló Települések Baráti Szövetsége” alapító okiratát, melynek egyik fontos pontja volt a horvátországi Szentlászló újjáépítésének segítése. Pusztaszentlászló akkori polgármesterének javaslatára jött létre a „Szentlászló Újjáépítésért Alapítvány”, amelynek számlaszámára sok anyagi támogatás érkezett. A rekonstrukció 1998-ban kezdődhetett meg. Az azóta ismét lakott, működő falu felépítését a magyar és erdélyi Szentlászló települések mellett még sokan támogatták. A találkozót évről-évre egy másik Szentlászló nevet viselő település rendezi meg. 2010-ben, a XV-et a sorban Pusztaszentlászló.
A szervezésben részt vettek a település civil szervezetei, a község lakói és a meghívott vendégek. A rendezvény egyik fontos momentuma volt a Szent László szobor avatása, melyet a hagyományok szerint mindig a Találkozót megrendező településen állítanak fel. A Szentlászló nevű települések polgármesterei az összejövetelen aláírták azt a nyilatkozatot is, amely a külhoni magyarok kettős állampolgárságának bevezetésének támogatásáról szól. A rendezvény programjai között szerepelt a helyi amatőr alkotó művészek munkáiból készült kiállítás mellett falutörténeti kiállítás, és színes kulturális műsor is. A vendégek a község történetének rövid bemutatása után sétát tehettek a településen, ellátogatva a gyönyörű természeti környezetben megépült új termálfürdőhöz és a szép panorámát nyújtó szőlőhegyre.
Ezen találkozóknak kiemelkedő értéke a települések, az emberek között kialakuló baráti kapcsolat, egymás segítése, az együttműködésre való törekvés, amely határokon átnyúló, hiszen a Találkozón a horvát, a szlovén és az erdélyi Szentlászló nevű települések képviselőit is részt vettek.
*
Búcsú Lenti-hegyen
Idén is megrendezték Lenti-hegyen a hagyományos búcsút, mely évről évre egyre nagyobb rendezvénnyé növi ki magát. A program a Gyanta Banda Zenekar népzenei előadásával kezdődött, majd főzőversennyel, keleti ételbemutatóval és ünnepi szentmisével folytatódott.
Emellett egész napos kézműves kirakodó vásár várta a vendégeket, a gyerekeket pedig játszóház és légvár szórakoztatta. Az este nosztalgia utcabállal ért véget.
Tóth Péter, a búcsú szervezője elmondta, egyre többen látogatnak fel a hegyre ilyenkor, Lentiből és a környékről egyaránt, illetve az ott lakók közössége is. Hétvégén az időjárás, majd a hangulat is igazán jó volt, a programok kedvező fogadtatásra találtak.
A szervező arról is beszélt, hogy a következő időszakban szeretnék a búcsúi programot bővíteni, színesíteni és ehhez együttműködést keresnek a város vezetésével is, hogy több figyelmet kapjon Lenti-hegy és maga a rendezvényén is, hiszen ez kitűnő alkalom a környék turisztikai lehetőségeinek, vonzerejének bemutatásához, népszerűsítéséhez.
Forrás: Zala Zöld Szíve, Letenyei, Lenti HVI, kerka.net, zalaihirlap.hu