Kié lesz a legszebb porta az Őrségben?
Az Őrségi Nemzeti Park pályázatot írt ki a Legszebb őrségi porta cím elnyerésére. A jelentkezéseket július végéig várják, a díjat majd az október 9-ei Tökfesztiválon adják át.
"A cím elnyeréséhez olyan jelentkezőket várnak, akiknek portái tükrözik az Őrségre és a Vendvidékre jellemző építési hagyományokat és udvarokat, kialakításukkal, növényi környezetükkel együtt" - tudtuk meg Márkus Ferenctől, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának vezetőjétől.
A jelentkezéseket július végéig várják, a díjat majd az október 9-ei Tökfesztiválon adják át. A nyertes az Őrségi Nemzeti Park legszebb portája táblát kifüggesztheti a házára, illetve értékes könyvjutalmat is átvehet.
Az igazgató felhívta arra figyelmet, hogy a jelentkezési lapra rá kell írni a nevezni kívánt porta, valamint az értesítési címet, s egy rövid leírást a portáról, a lakóházról, a melléképületekről és az udvarról. Az elbírálást szakmai zsűri végzi majd egy pontrendszer alapján. A jelentkezési lap letölthető a nemzeti park honlapjáról, melyet akár levélben is el lehet majd küldeni.
A bírák nézik majd - többek között azt is - , hogy a főépülethez milyen anyagokat használtak, hogy a melléképület mennyire rendezett, karban van-e tartva, illetve, hogy az előkertben milyen virágokat és cserjéket ültettek. Az udvaron felmérik, hogy a tájra jellemző őshonos növények találhatók-e, illetve a kerítés milyenségét is pontozzák.
Októberben derül majd ki, hogy ki nyeri el a címet.
*
Kiment a divatból az őrségi gyepgazdálkodás
Az elmúlt években jelentősen átalakult az őrségi földművelés. Egyre kevesebben gondolják úgy az itt élők közül, hogy meg lehet élni a földművelésből és az állattenyésztésből. Ennek pedig beláthatatlan következményei lehetnek a természetre nézve is.
Az itt élők azt mondják, nem éri meg állatokat tartani, ugyanis nem tudják annyiért értékesítene a tejet és a húst, amennyibe a tartásuk kerül. A földművelésből pedig a mai világban már nem lehet megélni.
Márkus Ferenc, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóságának igazgatója elmondta, hogy a szántóföldeket általában nem hagyják parlagon, mivel a művelésükhöz az unió és az állam támogatást nyújt, viszont a gyepterületekkel más a helyzet. Bár ezek után is kapnak a gazdálkodók támogatást, de a rét és legelő gondozásának csak akkor van gazdasági haszna, ha a gyepgazdálkodás állattartással, állati termék feldolgozásával is párosul. Erre az életmódra ma már nagyon kevesen vállalkoznak, így a nemzeti parkban is sok terület parlagon hever. Embermagasságú rajtuk a gyom.
"Az elhanyagolt területeknek a gazdái általában idősek vagy olyanok, akik elhagyták ezt a vidéket" - folytatta az igazgató. "A szántókat szívesen bérbe veszik agrár vállalkozók, s kukoricát termesztenek, de terjed a szója is. A réteknél, a legelőknél azonban más a helyzet. Évente kétszer ajánlatos lenne kaszálni, s állatokat kellene tartani, hogy lelegeljék a füvet. Tizenöt évvel ezelőtt még sokan foglalkoztak állattenyésztéssel a környéken, mára ez teljesen visszaszorult. Azt mondják, nem éri meg foglalkozni az állatokkal, mivel a tejet nem veszi át senki. Mi ezt a parkban másként látjuk, nekünk például 152 tarka tehenünk van".
Az állatokat nem tejük, hanem a húsuk miatt tartják, de nem a tehenek értékesítése a fő céljuk, hanem a borjak rendszerben tartása, majd értékesítése.
"A tehenek lelegelik a gyepről a füvet, rendben tartják a területet" - emelte ki az igazgató. "Villanypásztorral vesszük körbe azt a helyet, ahol éppen legelnek, így elég nagy területen, szabadon élhetnek. A borjak elől sem vesszük el a tejet, mind meghagyjuk nekik a fejlődéshez. A tehenek több szempontból is hasznosak számunkra. Egyrészt területgondozók, borjat adnak, másrészt az ökológiai rendszer részét képezik. A tehénlepényben ugyanis kifejlődnek azok a rovarok, melyek a parkban élő, védett madarak táplálékául is szolgálnak, gondoljunk csak a nagyon megfogyatkozott fecskékre, színpompás búbos bankákra".
A külterületeken lévő földek állapotát, rendeltetésszerű használatát a földhivatal, valamint a növény- és talajvédelmi szolgálat végzi. Ha parlagfüvet is találnak a növények között, akkor megbüntetik a terület tulajdonosát. Ennek pozitív hatása is van a földművelésre, hiszen egyes gazdák emiatt igyekeznek valamilyen vészmegoldást keresni. A hátulütője az, hogy ezt sokan csak szárzúzással teszik meg, vagyis letarolják a növényzetet földeken, nem pedig gazdálkodási rendben végzik el az ápolást. A szárzúzott gyepterületek növényi összetétele az évek során elsilányul, a virággazdag rétből pár év alatt tarackos gyomtenger lesz.
"Ilyenkor nemcsak a növényvilágot befolyásolja a szárzúzás, hanem az állatvilágot is" - fűzte hozzá Márkus Ferenc. "A virágok ugyanis csalogatják a rovarokat, a különleges lepkefajokat, madarakat. Ha ezeket irtják, akkor az állatok is eltűnnek a területről. Az nemzeti park 12 százaléka gyepterület, ennek felét rendben tartják a gazdák. Azokon a területeken, amelyeket szakszerűen kezelnek, úgynevezett búvósávokat is hagynak a természet lényeinek számára. Ezzel megóvják az itt honos állatvilágot".
*
Második világháborús repülő roncsaira bukkantak Zsennyén
Mintegy másfél mázsányi alkatrész, egy Lightning-típusú amerikai vadászgép darabjai kerültek elő a Vas megyei településen. A roncsok egy része talajlazítás közben egy kukoricásban került a felszínre, a háborús ritkaságokat a szolnoki Repüléstörténeti Múzeumba szállították - olvasható a Múlt-Kor történelmi portálon. A repülő darabjai között egy, még részben festését is őrző légcsavarszárny is található. A múzeum munkatársai további leletekre is számítanak, ezért a roncsok feltárást a közeljövőben folytatják.
*
Gencsi Söprű: néptánc fesztivál a pünkösdi vigasságokon
Töretlen a népszerűsége a Gencsapáti Pünkösdi Vigasságoknak: lassan két évtizede lesz, hogy az eredetileg egynapos falunapi program széles kulturális eseménnyé bővült. Az idén már három napot szenteltek a nívós szórakoztatásnak: a művelődési ház igazgatója, Varga Albin és munkatársai egyre vonzóbb kínálattal állnak elő, hogy megszínesítsék az évről évre ismétlődő rendezvényt, s igyekeznek arról is tenni, hogy mindenki megtalálja a kedvére valót.
Szombaton a motoros felvonulást a könnyebb műfaj képviselőinek bemutatói követték. Hastáncosok, énekesek és zenészek léptek színpadra a sportpályán felállított hatalmas rendezvénysátorban, s teremtettek remek hangulatot. Ami csak fokozódott vasárnap, a XIV. Gencsi Söprű Regionális Néptánc Fesztiválon.
E napon a hagyományőrzés, hagyományápolás szerepelt a fókuszban. Láthattak az érdeklődők magyar pásztorkutyákat, honfoglalás kori jurtaépítést, íjászatot és egyéb harci játékokat, Mátyás királyról három mesét is, táncban elbeszélve, koncertezett Bognár Szilvia és zenekara, este a Kutyakölykök - a Csillag születik országos vetélkedőn feltűnt - néptáncos csapata találta meg a hangot a közönséggel, illetve Pál István Szalonna és bandája koncertezett és húzta a talpalávalót a táncházban.
Mindazonáltal a remek idővel beköszöntő nap fő attrakcióját a Gencsi Söprű jelentette. A néptánc fesztivál elsődleges célja, hogy a folklorista csoportok számára olyan találkozási lehetőséget kínáljon, amelyen az együttesek rangos szakmai zsűri előtt igazolhatják a munkájukat, és segítséget kaphatnak a további tevékenységükhöz. Ezen túl persze mód nyílik a baráti találkozásra, a kötetlen szórakozásra is.
Az idén is számos együttest vonzott az összejövetel, amelynek szervezői ezúttal is újítottak: először hívták a néptáncosokat a Vincze Ferenc szólótáncversenyre. Ekkor több mint negyvenen léptek színpadra a legkisebbektől a senior korosztályig. Antal László néptánc pedagógus, a Nyugat-magyarországi Egyetem Savaria Egyetemi Központjának nyugalmazott docense vezette zsűri a lányokat gyöngykoszorúval, a fiúkat - stílszerűen - söprűvel jutalmazta az eredményhirdetéskor.
Antal László úgy fogalmazott a verseny végeztével, hogy ez egy csoda, amit ennyi gyerek itt megmutatott: bizonyíték arra, hogy nem kompetenciaprogramok révén lehet a fiatalokat hagyományőrzésre nevelni, hagyományápolásra bírni; ők belenevelődtek/belenevelődnek ebbe, s ez garancia arra, hogy majd továbbadják az utódaiknak. Vincze Ferenc-díjjal felnőtt párost és szólótáncost jutalmaztak: Keszei Kinga és Gergácz Gábor, illetve Varga Csaba „Szőke” gazdagodott az elismeréssel.
A pünkösdi vigasságok hétfői műsorán a sport szerepel: a Pünkösd Kupáért küzdenek a csapatok kispályás labdarúgásban.
*
Ivánczy, Ivánczi családok találkozója
Mintegy félszázan vettek részt az első alkalommal megrendezett Ivánczy (Ivánczi) családok első találkozóján a minap az Őrség kapujában lévő községben.
Gyarmati Tiborné polgármester és a helyi önkormányzat invitálására az ország seregnyi helyéről - például Kaposvárról, Mosonmagyaróvárról, Máriakálnokról, Marcaliból, Kazincbarcikáról, Siklósról, Balatonkeresztúrról - gyűltek össze Ivánczy, Inánczi, illetve Ivánci családnévvel rendelkező családok tagjai, akiknek a gyökerei valójában a kis vasi faluba nyúlnak vissza.
A római katolikus templomban Varga Ottó őriszentpéteri plébános celebrált ünnepi szentmisét, egyebek között arról is szólt, hogy a már megnyesett, kihalófélben lévő fa kizöldült.
A vendégek fejet hajtottak az első és a második világháborús hősi emlékműnél az ivánci áldozatok előtt, majd a Hortobágyra kitelepítettek emlékfájánál helyeztek el koszorút.
A művelődési házban Gyarmati Tiborné, Iván első embere köszöntötte az egybegyűlteket. Az Ivánczy - Ivánczi - családok képviselőit és a ma is itt lakókat üdvözölte, majd ünnepi beszédében bemutatta a község történelmét, földrajzi környezetét. Nem rejtette véka alá azt sem, hogy itt található az ország legnagyobb tulipánfája (lividenámos tulipán), amely 579 centiméter körméretű, hozzávetőleg harminc méter magas s mintegy kétszáz éves. Éppen most virágzik; lapunkban nemrégiben képes tudósítást közöltünk róla.
A polgármester asszony nem kevés Ivánczy családnevű kiválóság nevét sorolta fel, illetve vázolta tevékenységüket. Történetesen Péter uram Vas megyei alispán volt 1549 és 1561 között, Ivánczy Lukács pedig kapitány volt, remek katona hírében állt, még Grazban is adtak a szavára, ahol Zrínyi György követeként vett részt tartományi gyűlésen. Ivánczy János - győri - nagyprépost volt. Az ő díszes márványsírja ma is látható a győri székesegyház bibliatermében. A márványlap közepén szépen kifaragva az Ivánczy-címer ékeskedik. Egyébiránt ennek alapján készült Ivánc község címere 1993-ban.
Mielőtt az idegen hódítók idáig terjesztették volna ki hatalmukat, a pánikhangulat okozta rokoni konfliktusok megszaporodtak a családban. Ivánczy Péter kastélya 1576-ban kiégett, Ivánczy Lukács emberei Ivánczy Erzsébet és férje, Bika András szentmártoni kastélybeli részét egy összetűzés során fölgyújtották. Az épületek valószínűleg lakhatatlanokká váltak. A földesúri család tehát elhagyta azt a birtokot, amelyről elnevezték magukat s amelyről ismertté váltak , elevenítette fel Gyarmati Tiborné. Ivánczy István 1648-ban Himfalvát és az ivánci erdőt Győri Péternek adta zálogba négyszáz forintért, szorult anyagi helyzetében. 1650-ben az Ivánczy család oda jutott, hogy birtokaik mind zálogosok kezén voltak. Ivánczy Péter az évi halálával bekövetkezett a nemesi családok végzete. Ugyanebben az évben Pálffy Pál nádor a Sigrayaknak adományozta az Ivánczy birtokot.
A múlt idézése persze korántsem azt jelentette, hogy a ma élő Ivánczy-leszármazottak ne lettek volna emelkedett hangulatban, ha tudják is, a történelem során sokféle árnyék is úgymond megadatott. Tegyük hozzá: nem volt ez másként más településeken, vidékeken sem.
Az ivánci művelődési házban a helybeli kis óvodások, valamint a művészeti általános iskolások műsora is nagy tetszést aratott, amiként sikerrel szerepelt az Ivánci Népdalkör citerazenekari kísérettel. Majd a vendégek bejárták a falut, s ünnepi ebéden vettek részt.
A polgármester asszony ekképpen összegzett az Ivánczyak találkozóján: Ebben az ünnepségben van valami hasonlatosság a kialudt tűz és az újraélesztett lángok között. Mi, az itt lévők mindannyian a hamu alatti parázs szítói és ébresztői vagyunk. A jelenlévők hitet tettek amellett, hogy máskor is találkoznak.
*
Horvát nap a vasi megyeszékhelyen
Idén már második alkalommal rendezték meg a horvát napot Szombathelyen a környező horvát települések részvételével. A délutáni kulturális programok előtt Jurasits Ferenc, a szombathelyi horvát egyesület elnöke köszöntötte a résztvevőket, mondván, a városban szép számmal élnek a közelben lévő horvát településekről elszármazott nemzetiségiek.
Számukra számos programot rendeznek minden évben, ezek között kiemelkedő a horvát nap. Skrapits László, a horvát kisebbségi önkormányzat elnöke ehhez annyit tett hozzá, hogy reméli, a színes műsor feledteti a forróságot a nézőkkel. Dr. Ipkovich György horvát nyelven köszöntötte a résztvevőket, majd így folytatta: nagy érték a nemzeti sokszínűség, és szerencsére ez a városra, illetve a megyére mindig is jellemző volt. Nem érdektelen az a tény sem szerinte, hogy a nemzetiségi napok sok vendéget hoznak a városnak. A köszöntők után következett a kulturális műsor, melynek első fellépője a KUD Strmec tamburazenekar és énekkar volt.
Őket követte a szombathelyi Váci Mihály Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény horvát csoportja. Ezután a felsőcsatári Cetarci kulturális együttes tánccsoportja adott műsort, majd érkezett a színpadra a Szombathelyi Kisebbség Önkormányzat Durdice vegyeskara.
Ezután ismét vegyeskar, de a nardai következett, majd a szentpéterfai Gradisce Kulturális Egyesület tánccsoportjának tapsolhattak a nézők. Három énekkar lépett fel ezután: a felsőcsatári Rozmaring, a szentpéterfai Ljubičica, valamint a horvátlövői Slavuj.
A délutáni kulturális műsor végén ismét a horvátországi vendég a KUD Strmec tamburazenekaré és énekkaré volt a színpad. Közös éneklés következett, végül, már estébe nyúlva, táncház zárta a második szombathelyi horvát napot a Pinka Band zenéjére.
*
Pályázati siker Körmenden
Bebes István országgyűlési képviselő, a város polgármestere az ünnepségen ismertette a pályázat segítségével megvalósult fejlesztéseket. Elmondta, hogy Körmend közel hatvan millió forintot nyert az Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Nyugat-dunántúli Operatív Program Szociális infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése elnevezésű pályázatán, s ehhez az önkormányzat még hatmillió forintot tett hozzá.
Ebből az összegből bővíteni tudták a Fogyatékosok Nappali Intézményét, így 24-ről 54-re emelkedett a férőhely száma. Az új, 205 négyzetméteres épületben kialakítottak többek között két foglalkoztató helyiséget, egy raktárt, egy pihenőszobát is, valamint akadálymentesítették az egész létesítményt.
Forrás: Vasi Őrtorony Közhasznú Egyesület, Körmendi HVI, vasnepe.hu