Humanitárius vasi községek: Ikervár, Vasegerszeg
Humanitárius település címet kapott két vasi község, Ikervár és Vasegerszeg a Magyar Vöröskereszttől. Az elismerést a vöröskeresztes világnapon vették át.
A Magyar Vöröskereszt húsz év után először vidéki helyszínen, Székesfehérvárott ünnepelte a Vöröskereszt világnapját május 8-án. Ez a nap jó alkalom volt arra, hogy méltó keretek között jutalmazzák meg az önkénteseket, a támogatóikat, a munkatársaikat, s megköszönjék mindazok segítségét, akik részt vesznek a szervezet humanitárius tevékenységében. A Vörösmarty Színházban nyolcvanan vehettek át elismerést, köztük Ikervár és Vasegerszeg vöröskeresztes szervezetének képviselői. Mindkét vasi falu a Humanitárius település címet nyerte el. Mindkét helyen tartalmas, eredményes, emberközpontú munkát végeznek. Ikerváron 55 éves a helyi vöröskeresztes szervezet, negyven éve Horváth Antalné az önkéntes segítők titkára. Úgy működnek, mint egy összetartó család. A faluban nagy hangsúlyt helyeznek a mentális egészségvédelemre. A községbeliek rendszeresen szűrővizsgálatokon vehetnek részt, évente háromszor mintegy másfél százan nyújtják önzetlenül a karjukat véradásra. Gyümölcsöző az utánpótlás-nevelés: a fiatal véradók meghirdették a Hozz magaddal egy új vér-adót! -mozgalmat. Az önkéntesek támogatják a nehéz körülmények közt élő embertársaikat, s nem feledkeznek meg az elhunyt véradók családjáról sem. A Vas Megye Közgyűlése által elindított szívprogramot tavaly saját forrásból folytatták, gyógytornászi felügyelettel hetente kondicionáló tornát tartanak, jó kapcsolatot ápolnak a helyi nevelési-oktatási intézményekkel, az önkormányzattal.
Vasegerszegen tavaly ünnepelték a helyi vöröskeresztes szervezet fennállásának 50. évfordulóját. A titkár öt esztendeje Tamáné Bokor Szilvia. A közösség legfontosabb feladata a véradások szervezése. Nyilvántartott véradóik száma több mint félszáz, a Kiváló véradó község címet is elnyerték. Nagy eredmény, hogy a sokszoros véradók a gyermekeiket is beszervezték donornak. Feladataik közé tartozik a hulladékgyűjtés, a szociális munka, a falunapi rendezvények szervezése, adományok gyűjtése és kiosztása a rászorulóknak.
*
Megújul és tovább épül az Árpád utca Sárváron
Uniós támogatással átépül Sárváron az Esze Tamás utca Nádasdy Ferenc utca és a Gyöngyös híd közötti szakasza. A munkálatok már megkezdődtek.
Februárban írták alá a szerződést, miszerint a város jelentős uniós forrásokhoz jut belterületi utak építésére és fejlesztésére. Az első lépés az Árpád utca felújítása és meghosszabbítása, ami már idén megvalósul. Az utca új burkolatot kap, és kiszélesítik, így teljes hosszában alkalmas lesz a kétirányú közlekedésre úgy, hogy mindkét oldalon gyalogjárdáknak is lesz hely.
A kivitelezési munkák megkezdődtek, a tervezett átadási határidő 2010. augusztus 2. Ez idő alatt az Árpád utcában és a környéken jelentős forgalmirend-változás lesz érvényben. A Nádasdy Ferenc utca Várkerület és Árpád utca közötti szakasz például zsákutcaként fog funkcionálni, a kertvárosból érkező gyalogosok és kerékpárosok az utat nem használhatják.
Az Árpád utcába a Batthyány utca felől kizárólag az ott lakók hajthatnak majd be az építkezés ideje alatt, de előfordulhat, hogy a kivitelező néhány órára teljesen elzárja a forgalom elől az utcát.
*
Százmillióból újították fel a sárvári buszpályaudvart
Százmillió forintos beruházással megújult a sárvári autóbusz-pályaudvar. A rekonstrukció ideje alatt a vasútállomástól indultak a buszok.
A sárvári távolsági autóbusz-pályaudvar a városközpont közelében van, ahonnan könnyen megközelíthetők a környezetében lévő ipari, élelmiszergyártó üzemek, üzletek és áruházak.
A pályaudvar rekonstrukcióját szükségessé tette, hogy az 1971-ben átadott épületegyüttes az akkori kisebb forgalmi, technikai igényekhez biztosított megfelelő helyiségeket. Az azóta eltelt időben azonban jelentősen megnövekedett a forgalom. Az ehhez szükséges szolgáltatások színvonalas kielégítéséhez már sem az épület, sem pedig a járművek indulására és fogadására, illetve azok parkolására szolgáló terület nem volt alkalmas.
Sárvár önkormányzata már évek óta tervezte a buszpályaudvar felújítását. A korábbi pályázat azonban nem volt eredményes, legutóbb azonban sikerült, s a város 90 millió forint támogatást nyert el a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretéből. Ezt a város 10 millió forintos saját erővel egészítette ki, így megvalósulhatott a nem csak a közösségi közlekedés feltételeit fejlesztő, hanem a városképet is javító beruházás.
A most zárult fejlesztés a forgalmi igényeknek megfelelő befogadó és áteresztő képességű, korszerű technikai felszereltséggel bíró közlekedési infrastruktúra kialakítását eredményezte. Bővült az autóbusz állomás kiépített, illetve le- és felszálló területe, funkcionális részei mind arányaiban, mind pedig elrendezésében jobban alkalmazkodnak az utasforgalom igényeihez.
Ezzel párhuzamosan több járat indítását és fogadását teszik lehetővé az új elrendezésű beállókkal. Ezek lehetőséget kínálnak az utasszám növekedésére, valamint az utasok kiszolgálása minőségi színvonalának emelésére. A beruházás nyomán megvalósult a sárvári autóbusz-pályaudvar épületének a teljes körű akadálymentesítése is.
*
Könyvillusztrációk és bábszínházi fotók a Répce Galériában
Amália címmel grafikai és fotó- kiállítás nyílt kedden a Répce Galérián. A Mesebolt Bábszínház költözött Répcelakra: a társulat a Boldizsár Ildikó könyvéből készült Amália című előadással vendégszerepelt a művelődési házban, egyúttal bemutatták azt a kiállítást is, amelyet a Szegedi Katalin grafikusművész illusztrálta kötet grafikáiból, az előadásról Garas Kálmán fotóművész készítette fotókból, s a darabbal kapcsolatos tárgyi kiegészítőkből állítottak össze.
A délelőtti, alsó tagozatosoknak szóló műsort követően Horváthné Nagy Katalin, a Mesebolt Bábszínház nyugalmazott igazgatója nem szokványos tárlatnyitót tartott: amolyan elemző beszélgetés alakult ki közte és a közönség között az enteriőrben.
A gyerekek a kiállított rajzok, fényképek, tárgyak láttán minduntalan visszakapcsoltak az előadáshoz, hiszen frissen élt bennük a több mint egyórás - rendkívül nagy figyelemmel hallgatott - történet. Az biztos, hogy nem egy szokványos mesét láttak: mind a történet, mind a bábos feldolgozás mai, modern, elgondolkoztatja a nézőt, a hallgatót.
Az Amália szerzőjéről, Boldizsár Ildikóról azt is megtudhatták a megjelentek, hogy meséivel betegeket gyógyít. H. Nagy Katalin reméli, ezután a könyvet is sokan leveszik a polcról.
*
Ikervár: Késve indult, de jó ütemben halad az iskola felújítása
A gyakori esőzések hátráltatják ugyan a munkát, de a jelenlegi állapot szerint a tervezett beruházás határidőre megvalósulhat Ikerváron.
Ikervár község Önkormányzata 176 millió 214 ezer 600 forintot nyert az Ikervári ÁMK Zichy Antónia Általános Iskola korszerű tanulási feltételeinek megteremtésére. Az infrastruktúra- és eszközfejlesztő beruházás a NYDOP-5.3.1/2/2F számú pályázat keretén belül valósul meg. A beruházás némi csúszással indult, ugyanis a támogatási szerződés az elmúlt év decemberében lépett hatályba.
"Ennek előzményét jelentette az a jogorvoslati eljárás is, amely a közbeszerzést érintette. Az eljárás során három ajánlattévő nyújtott be pályázatot, majd az egyik érvénytelen ajánlattevő megtámadva az önkormányzat döntését, jogorvoslatot kért" - tájékoztatott Bokor Imre projektmenedzser.
A Közbeszerzések Tanácsa Közbeszerzési Döntőbizottsága a jogorvoslati kérelmet elutasította, így szabaddá vált az út a beruházás előtt. A felújítás azonban a tél beálltával - a jelentős nagyságrendű külső munka miatt - csak ez év tavaszán kezdődhetett el.
Az ütemtervvel kapcsolatban Bokor Imre elmondta: a gyakori esőzések hátráltatják ugyan a munkát, de a jelenlegi állapot szerint a tervezett beruházás határidőre megvalósulhat Ikerváron.
*
Szélpark épül Ikerváron
Többéves előkészítő munka eredményeként összesen 18 szélkerék telepítésének munkálatai kezdődtek el Ikervár, Csénye és Megyehíd határában.
Az új erőművi beruházásokat tekintve a szélerőművek - a földgázt megelőzve - első helyre kerültek tavaly Európában.
Magyarországon az elmúlt évben 201 megawattra nőtt a szélenergiából származó áramtermelő kapacitás. Az EWEA (európai szélenergia szövetség) adatai szerint hazánk e tekintetben az Európai Unió új tagországai között a második helyen áll.
Egy szélerőműpark létrehozásához azonban az ötleten és a tőkeerős befektetőn kívül még számos procedurális dolog szükséges.
"A szélpark létrehozását három és féléves küzdelmes munka előzte meg. Az önkormányzat képviselőtestülete, - mivel hitt a jó cél megvalósulásában - számos döntést hozott ebben az ügyben. A tucatnyi szakhatósági engedély beszerzése, módosítása már-már kedvét szegte a spanyol befektetőnek is. A három és fél év alatt a beruházás miatt például kétszer kellett módosítanunk a községrendezési tervet" - sorolja az elmúlt évek előkészítő feladatait Szabó Béla, Ikervár község polgármestere.
Hogy miért Ikervár környékét szemelte ki a befektető, arról a polgármester a következőket mondta:
"Egyrészt a szélpark telepítését megelőzően hosszú idejű szélmérést végeznek a szakemberek. A község határában végzett szélmérési eredmények jónak bizonyultak egy szélerőműpark létrehozásához. Másrészt az ikervári vízerőműhöz kapcsolódóan található településünkön egy országos elosztó trafóhálózat. A majdani szélerőművek által nyert energia transzformálva fog bekerülni az elosztó hálózatba".
A szélkerekek teljesítményével kapcsolatban Szabó Béla elmondta, hogy eredetileg 40 megawatt összkapacitást terveztek Ikervárra. A kvótaelosztáskor azonban ez a projekt 24 megawattot kapott. A gyakorlatban ez 14 db ikervári, 4 db csényei és megyehidi szélkerék építését jelenti.
A közelmúltban átadták a közutakat érintő munkaterületeket, megtörtént a tűzszerészeti vizsgálat valamint a régészeti szemle is.
A szakemberek szerint az év második felében már "kimagaslóan látható jelei" lesznek az Ikervár környéki beruházásnak.
*
Omnibusz jár majd a sárvári fürdőtől a belvárosig
A sárvári képviselő-testület hozzájárulását adta ahhoz, hogy egy vállalkozó lóvontatású emeletes omnibuszt közlekedtessen a fürdőtől a város központjáig.
Egy újabb színfolttal gazdagodhat a fürdőváros turisztikai szolgáltatásainak palettája annak nyomán, hogy egy vállalkozó az önkormányzattól kért engedélyt arra, hogy egy emeletes, lóvontatású omnibusszal személyszállítást végezzen Sárváron.
A tervezett útvonal: Várkerület-Rákóczi Ferenc utca - Vadkert körút - Esze Tamás utca-Batthyány Lajos utca-Várkerület. Ezek egy része önkormányzati út, amelyek használatához az önkormányzat jogosult a kezelői hozzájárulást kiadni, míg a másik része a közútkezelő hatáskörébe tartozik. A képviselő-testület támogatja a hozzájárulás kiadását, beleértve ebbe az omnibusz-megállóhely kijelölésének lehetőségét, feltéve, hogy ennek egyéb jogszabályi lehetőségei fennállnak. Az omnibuszjárat egy újfajta összeköttetést teremt a fürdő és a városközpont között, s kiváló lehetőséget kínál a városnézésre. Egy kör tervezett menetideje negyvenöt perc.
A képviselő-testület - a közterület-használati engedély megkérése és az építésügyi jogszabályok betartása mellett tulajdonosi hozzájárulását adta a tervezett útvonalon információs tábla elhelyezésére. Feltételül szabták azonban azt, hogy ezt a kihelyezés előtt még a városi főépítésszel jóvá kell hagyatni.
A képviselő-testület hozzájárulásai azok visszavonásáig hatályosak. Ennek határideje normál esetben harminc nap. Ám amennyiben az omnibusz közlekedése az önkormányzat, vagy intézményei érdekeit sérti, akkor a működés korlátozható, illetve azonnali hatállyal visszavonható.
*
Aktív közösségi élet és vidámság a káldi idősek klubjában
Aktív közösségi élet jellemzi a falu időseinek klubját: a tagok rendszeresen részt vesznek társadalmi, kulturális programokon, hétfőn épp az udvaron felállított májusfát táncolták ki. Tóth Csabáné, az idősek klubjának vezetője több, mint harminc éve végez szociális munkát. A falu polgármesterével, Simonics Pállal sok mindent tesznek azért, hogy a település idősei ne érezzék magukat elhagyatottnak, fölöslegesnek. Vera azt mondja, akkor sem hanyagolja majd el a klubot, ha nyugdíjas lesz.
- No, akkor induljunk! Ki kezdi a danolást? - A kérdés persze csak költői volt, hiszen mire a feltevője kimondta, már rá is zendítettek az idősek klubjának tagjai. Vonatozva indultak az udvaron álló - mit álló, a tiszteletükre az erős szél közreműködésével mélyen meghajló! - májusfa felé. Kéttucatnyi nyugdíjas asszony kart karba öltve, szinte táncos léptekkel közelített a természet megújhodásának szimbóluma felé. De ne feledkezzünk meg arról a néhány férfiről sem, akik igyekeztek elvegyülni a nótázók között. Ők mintha szemérmesebbek lettek volna, mintha csak azt mondanák: ugyan, mit ugrálok itt vénségemre? A látszat persze csalt: csupán a nehezen hajló derék, az engedelmeskedni kevésbé akaró láb volt az oka a mackós mozdulatoknak. A torok még bírta, s a jókedv sem ritka vendég errefelé, ezt hétfőn is bizonyították a káldi nyugdíjasok. Hetven-nyolcvan éven felüliek, akiknek zöme nap mint nap megjelenik az önkormányzat nappali ellátást nyújtó létesítményében. Általában húszan is összegyűlnek, hogy elbeszélgessenek egymással, elfogyasszák közösen az ebédet, s a délutánból is egy kis időt együtt töltsenek. A hétköznapok akkor válnak ünnepé, amikor valamilyen rendezvény, külön program várja őket. Az állami, egyházi ünnepeket mindig megülik, s a hagyományok fölelevenítését is nagyon szeretik. Ősszel szüret, télen tollfosztás, tavasszal májusfa kitáncolás, nyáron kirándulások, és persze érdekes, hasznos előadások, különféle témakörök szerint.
"Gyerekként is idejártam, s az öregségem is idehoz" - mondja Mariska néni, Gőcze Frigyesné, a falu közéletének egyik legaktívabb résztvevője. "Ez volt az evangélikus iskola, télen mindig két hasáb fával indítottak útnak a szüleim, s a többiek is hozták a kályha napi betevőjét, hogy meleget tudjunk csinálni. Jól emlékszem arra is, amikor először pünkösdöltünk! 46 lehetett, vonat járt errefelé, mi kimentünk az állomásra, s addig nem indulhatott tovább a szerelvény, amíg elő nem adtuk a műsorunkat. Csak úgy lógtak a kocsik ablakaiban az utasok, s dobálták a pénzt a kendőnkbe!"
Mások is a múltat - a fiatalságukat - szeretik leginkább felemlegetni. A négyek asztaltársasága például: a 82 éves Szilasi Józsefné, a 78 esztendős Németh Ernőné, s az egykorúak, a hetvenkettediket taposó Németh Jánosné és Simon Lászlóné. Az eltelt évtizedek mindegyiküket meggyötörték - van, aki korán özvegyen maradt, más a súlyos beteg felnőtt gyerekét ápolja -, a kedvüket azonban nem veszítették.
"Mi is lenne velünk, ha folyton szomorkodnánk?" - nevetnek egymásra. "Itt jól érezzük magunkat, hiszen mindig van mivel foglalkozni, van kivel beszélgetni, s mert az asszonykórusnak is a tagjai vagyunk, sokat danolászunk. Add is meg a hangot, mindjárt, Margit!" - kacsint egyikük Simonnéra.
"Tóth Csabáné, az idősek klubjának vezetője több, mint harminc éve végez szociális munkát. A falu polgármesterével, Simonics Pállal sok mindent tesznek azért, hogy a település idősei ne érezzék magukat elhagyatottnak, fölöslegesnek. Vera azt mondja, akkor sem hanyagolja majd el a klubot, ha nyugdíjas lesz".
Forrás: Sághegy LEADER Egyesület, Sárvári HVI, vasnepe.hu