Több százmilliós egyházi turistacsalogató
Decemberben kezdődnek a Lébény-Káptalandomb turisztikai fejlesztési projekt tényleges munkálatai. A püspökség új építési irodavezetője szerint az egyházmegye jelenleg legnagyobb beruházása két év múlva fejeződik be.
Új irodavezető irányítja a győri egyházmegye építési ügyeit. Szabó Péter építőmérnök számára nem ismeretlen a terület, hiszen évek óta tanácsaival segítette elődje munkáját.
"Tervezőként eddig az asztal másik oldalán ültem, most megrendelőként, egy óriási értékű ingatlan vagyon felelős gazdájaként is kipróbálhatom magam. Hogy ez a munka átláthatóbb és gördülékenyebb legyen, új rendszert alakítunk ki. Ezután a plébániák és az intézmények az egyházmegye által kidolgozott egységes forma szerint szerződhetnek, illetve a püspökség lehetőségei szerinti támogatásból, illetve saját vagy pályázati pénzekből ők fizetik ki a megrendelt és elvégzett munka ellenértékét is. Ennek a változásnak az ügymenet tisztasága, ellenőrizhetősége és a garanciális feltételek biztosítása miatt van jelentősége" – hangsúlyozta Szabó Péter, aki a győri egyházmegye jelenleg legnagyobb, közel 668 millió forintos beruházásáról, a Lébény-Káptalandomb turisztikai fejlesztési projektről is beszélt.
Az építési irodavezető elmondta, hogy a rekonstrukció részeként a káptalandombi Kanonok sor két épületében turisztikai fogadóközpontot, illetve az egyházmegye történetét bemutató kiállítóhelyet alakítanak ki. Megnyitják a Püspökvár tornyát, ahol pihenőhely és az egyes szinteken a Püspökvár történetét idéző tárlat várja a látogatókat.
"A bazilikát is érinti a projekt. A sekrestye melletti kétszintes hittantermet alakítjuk át, ahol az ott őrzött régi sírkövek már önmagukban is különleges látnivalóul szolgálnak, de ezenkívül a könyvtárból és a kincstárból is hoznánk át kiállítási tárgyakat. Hamarosan elkészül – a fejlesztés részeként – a Bástya múzeumház, amely modern művészeti galériaként funkcionál" – említette Szabó Péter.
A lébényi rekonstrukcióról elmondta, hogy először a román kori műemlék templom külső felújítását végzik el. Ez a teljes tetőzetet, a külső vakolást és a kőmunkákat jelenti. Emellett a használaton kívüli barokk plébániaépületben a turisták kényelmét és informálását szolgáló fogadóközpontot alakítanak ki. Jelenleg a projekt kiviteli tervei készülnek, illetve művészettörténészek vizsgálják az épületeket, hogy esetleg találnak-e olyan festményt vagy falrészletet, amit a jövőben bemutathatnak a közönségnek. A tényleges munka – a két helyszínen párhuzamosan – idén decemberben kezdődik és két év múlva fejeződik be.
*
Megújuló Energiaforrások Hasznosítása a Nyugat-dunántúli régióban
A Széchenyi István Egyetemen került megrendezésre a Megújuló Energiaforrások Hasznosítása a Nyugat-dunántúli Régióban elnevezésű konferencia, melynek célja a Nyugat-dunántúli régióban működő vállalkozásokkal, önkormányzatokkal, s a gazdaság más szereplőivel megismertetni a megújuló energiaforrásokkal kapcsolatos lehetőségeket, eredményeket, s egyúttal e konferencia keretében került bemutatásra az Ausztria-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program keretében futó Pannon Energia Stratégia (ESPAN) projekt.
Az egész napos rendezvényen számos előadó jelent meg a szakma minden területéről annak érdekében, hogy a több mint 50 fős közönség számára minél szélesebb ismeretet nyújtson az alternatív energiaforrásokról, s a fenntartható fejlődésről.
Az első szekciót Dr. Lados Mihály az MTA RKK NYUTI intézetigazgatója nyitotta meg. Ismertette az ESPAN program fő célkitűzéseit, a projekt jelenlegi állapotát, illetve azokat a sarkalatos pontokat, amik a régió szempontjából fontosak. A második előadó Dr. Hetesi Zsolt, a Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Központjának vezető kutatójaként rávilágított arra a tényre, hogy a megújuló energiaforrások teljesítménye még mind a mai napig jóval elmarad a fosszilis energiahordozókétól, s ennek a problémának a megoldása jelenti az elkövetkező évek legnagyobb kihívását. Tóth Tamás a Magyar Energia Hivatal Közgazdasági és Környezetvédelmi Osztályának elemzőjeként a megújuló energiaforrások magyarországi helyzetével foglalkozott, illetve a hazánk előtt álló kihívásokról beszélt. Lipcsik Melinda az Energia Központ Nonprofit Kft. környezetvédelmi és stratégiai igazgatójaként azokat az Európai Uniós és hazai pályázatokat ismertette, amelyek lehetőséget adnak megújuló energiaforrások felhasználására mind a magánszemélyek, mind a vállalkozások, mind pedig az önkormányzatok számára. Berda Jenő, az E.ON Hungária Zrt. hálózati szakreferense a jogszabályi háttérről, illetve a vállalat szélenergia fejlesztéséhez kapcsolódó lehetőségeiről tartott előadást.
Az ebédszünet után Dr. Tóth Péter, a Magyar Szélenergia Társaság elnökének előadásával vette kezdetét a második szekció. A prezentációjában megismerhettük a szél- és a napenergia hasznosításának lehetőségeit, illetve gyakorlatát Európában, Magyarországon és a Föld jelentősebb országaiban. Rávilágított arra, hogy hazánk jelentős potenciállal bír a szélenergia kiaknázásában, azonban a jelenlegi jogszabályok igen komoly visszatartó erővel bírnak, amin feltétlenül változtatni kell. Dr. Marosvölgyi Béla, a Magyar Biomassza Társaság elnökeként bemutatta a biomassza felhasználásának széles lehetőségeit, megismertetett minket számos általuk hasznosított energianövénnyel, amik a hő- és energia előállítás területén hosszú távon lehetőséget nyújtanak országunk energiaigényének jelentős hányadának a kielégítésére. A szekció utolsó előadójaként Hlatki Miklós, a Magyar Geotermális Egyesület alelnöke a földben rejlő potenciális megújuló energiaforrások hasznosítását, előnyeit mutatta be.
A kávészünetet követően Turda Elek, a Magyar Energiahatékonysági Társaság tagja a biomassza hasznosításának gyakorlati lehetőségeit mutatta be, illetve a foglalkoztatásban betöltött pozitív szerepét az alternatív energia felhasználásnak. Bozzay Balázs, a Pannon Megújuló Energia Klaszter vezető szakértőjeként a Nyugat-dunántúli régióban meglévő hiányosságokat mutatta be megújuló energiaforrások felhasználását tekintve és összehasonlítva a szomszédos Ausztriával. Rávilágított arra, hogy a klaszter eredményes működéséhez egy szélesebb támogatásra van szükség mind társadalmi, mind politikai részről. Sajnos széleskörű összefogás nélkül nem lehet ezen a téren előbbre lépni. Lajtmann Csaba, a Reflex Környezetvédő Egyesület programtervezője bemutatatta, hogy a civilek miként gondolkodnak magáról a fenntartható fejlődésről, s milyen módszereket alkalmaznak arra, hogy felhívják a lakosság figyelmét a "zöld" szemléletre, és életmódra. A nap utolsó előadását Petis László tartotta. Az Alternatív Hajtású Járművek Versenyének főszervezőjeként az autógyártás jövőjét demonstrálta, illetve a nap egyik színfoltjaként bemutatta a Széchenyi István Egyetem országosan is ismert rendezvényét, amelynek célja a mérnökhallgatók innovatív ötleteinek megismertetése - a járművek alternatív hajtását illetően - a szakmával és a közönséggel egyaránt.
*
Emlékparkot avatnak Kisbajcson
Sokéves várakozás után 2010-ben megvalósult a kisbajcsiak egyik régi vágya.
Az Európai Unió és a magyar kormány az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) közel kilencmillió forint összegű támogatást biztosított az önkormányzatnak emlékpark kialakítására és a ravatalozó külső felújítására. Ez a beruházás összegének mintegy háromnegyed részét fedezi. A település polgármestere, Kamocsai Sándor elmondta: a munkák áprilisban kezdődtek és május közepére fejeződtek be.
A kivitelező Arvia Építő Kft. a településre Győrből bevezető út mellett egy zöldterületen dísznövényekkel, térelemekkel, térkővel kialakított parkot létesített, ahol egy hármas halmon millenniumi emlékkeresztet, a település címerét és kopjafáját helyezték el. A projekt részeként elkészült a szomszédos ravatalozó külső felújítása is. Az emlékpark kisebb rendezvények, megemlékezések, összejövetelek számára biztosít helyszínt, valamint az átutazó kerékpáros turisták számára nyújt pihenőhelyet.
*
Reflex az édesvízkincs védelmében
A Rába után a Marcal vízkincsének védelmében dolgozott ki programot a Reflex.
A vizsgálatokból kiderült: a szennyezést elsősorban a mezőgazdasági kemikáliák, az állattartó telepek és az illegális hulladéklerakók okozzák.
Az unió kötelezővé tette a tagállamok számára – az EU-vízkeretirányelv szellemében –, hogy az elkövetkező évtizedben javulást érjenek el a felszíni és a felszín alatti vízkészletek minőségében. Ehhez igazítva készültek el a hazai vízfolyásokra is az úgynevezett vízgyűjtő-gazdálkodási tervek. Ezekhez a dokumentumokhoz szolgált szakmai javaslatokkal, társadalmi fórumok szervezésével a Reflex Környezetvédő Egyesület.
"Hároméves programunk részeként tavaly a Rába, idén a Marcal, az elkövetkezőkben pedig a bakonyi kisvízfolyások – például a Gerence, a Bitva, a Cuhai-Bakony-ér, a Concó – területén található vízkincs védelmét céloztuk, célozzuk meg" – nyilatkozta portálunknak Lajtmann József, az egyesület elnöke, a projekt felelőse. "A kilencvenöt kilométer hosszú Marcal nem tekinthető jelentős folyónak, de a több mint háromezer négyzetkilométeres vízgyűjtő területével a térségi folyókhoz képest igen".
"Az országos felügyelőségi mérések, illetve saját vizsgálódásaink alapján tudjuk, hogy a vízkincs szennyezését nagyobb mértékben a mezőgazdasági vegyszerezés, az állattartó telepek, a közeli ipari üzemek, illegális szemétlerakók és a közepes hatásfokú települési tisztítóművek okozzák".
A Reflex programja a hatékony és takarékos vízhasználat megismertetésére, a szennyvizek csökkentésére, valamint a szilárd szennyező források megszüntetésére épül. Lajtmann József beszámolt arról is, hogy a szakminisztérium Zöld Forrás pályázatának támogatásával – többek között – alapadatokat, információkat gyűjtöttek, rendszereztek a vízbázisokról, helyszíni bejárásokat tartottak, felmérték a szennyező forrásokat, emellett lakossági ismeretterjesztő anyaggal segítették a települési önkormányzatok szakmai és jogi munkáját, oktatási programokat készítettek iskolaigazgatóknak, civil szervezeteknek, tematikus vetélkedőt szerveztek a diákoknak az édesvízkincs védelmével kapcsolatban.
*
Kutatási katalógust adott ki a győri egyetem
Kutatási katalógust adott ki a győri Széchenyi István Egyetem; a százoldalas kiadvány célja, hogy bemutassák az intézményben folyó, a nagyközönség számára egyébként szinte láthatatlan háttérmunkákat.
A kiadvány pénteki győri bemutatóján elhangzott: a Széchenyi István Egyetem más oktatási intézményekkel és vállalkozások sorával is együttműködik; a nagyközönség mellett e partnereinek szeretne tájékoztatást adni szerteágazó kutatási tevékenységéről.
Dőry Tibor, az intézmény tudásközpontjának vezetője az MTI-nek elmondta: háromezer példányban nyomtatták ki az európai uniós pályázati pénzből finanszírozott füzetet, és hamarosan angol nyelvű változata is megjelenik. Nemsokára az interneten is elérhetővé válik a katalógus, és rendszeresen frissítik majd.
Forrás: MTI
*
Pannonhalma kistérségi polgárőrség
A települések kistérségi összefogásának mintájára Pannonhalma környéke 14 polgárőr-egyesületének összefogásával kistérségi egyesület alakult.
Céljuk a közös segítségnyújtás az elemi csapásoknál, baleseteknél, valamint a bűnmegelőzés.
A Pannonhalma Kistérségi Polgárőr Egyesület létrehozásának ötlete Pusztai Antaltól, a megyei polgárőrszövetség titkárától ered.
"Régi elképzelésem volt, hogy a polgárőrségek között is létrehozzuk a kistérségi társulást, ami már működik a települések között is. A kistérséghez 18 település tartozik, azonban a rendőrség illetékességi területe 24-re terjed ki, így azokkal a falvakkal is bővítettük az összefogást. Olyan polgárőrséget akartunk kialakítani, amely hatásosan, eredményesen működik, és ha problémák, bajok vannak, együtt mozduljunk. Ez sikerült, hiszen az árvízi munkákra egyetlen hívó szóra mozdult a tagság" – hangsúlyozta Pusztai Antal.
A kistérségi egyesület megalakulásakor nem gondolták volna a tagok, hogy a nagy esőzések és árvizek miatt nagyon gyorsan szükség lesz rájuk. Ötven-hatvan polgárőr ment segíteni Mezőörsre, Bőnybe, Pérre.
"Amikor az autópálya útfelülete beszakadt, az elterelt forgalom miatt Lázin hajnalig tartó dugók keletkeztek. A polgárőrök segítettek a konvojok irányításában, volt egy tizenkét éves kisfiú is, aki a polgárőr mellett, térképpel a kezében magyarázta az irányt a közlekedőknek" – mondta el Pusztai Antal.
A kistérség polgárőr-egyesületei szorosan együttműködnek a rendőrséggel. Számos bűncselekmény megelőzésében, elkövető elfogásában nyújtottak segítséget. Elkóborolt idősek, gyerekek keresésében vettek részt, s a falvak rendezvényeinek rendjét biztosították. Tevékenységüket egy átadási ünnepség biztosításában a pannonhalmi főapát, Várszegi Asztrik külön levélben köszönte meg.
*
Szerényen, de folyamatosan fejleszt Szerecseny
A déli megyehatár közelében fekvő Szerecseny a Győrtől távoli települések sajátos problémáival küzd.
Bolla Gyula polgármester a kisebb, de folyamatos fejlesztések mellett a stabillá tett gazdálkodást tartja a legfőbb eredménynek.
Többször került a megyehatár egyik vagy másik oldalára Szerecseny, a Győrtől közúton mintegy 35 kilométerre fekvő, jelenleg 840 lakosú község. Gyarmattal és Csikvánddal együtt a rendszerváltás után került ismét Győr-Moson-Sopronhoz. "A távolság a megyeszékhelytől és a forgalmas főutaktól sok negatív hatásban megmutatkozik" – tudtuk meg Bolla Gyula polgármestertől, aki a körülmények ellenére optimista, és ha szerény mértékben is, de folyamatosan képes fejleszteni a települést.
"Amikor 2006-ban átvettem a falu irányítását, nehéz örökséggel kellett megküzdenem" – vázolta a kezdeti nehézségeket a polgármester. A legnagyobb kihívást a katasztrofális költségvetés jelentette, amit szigorú takarékossági intézkedésekkel sikerült stabilizálni. Körjegyzőségbe léptünk Gyömörével és Kajárpéccel, s mivel iskolánk 2002 óta nincs, a fenti községekkel és Felpéccel együtt a Gyűr menti iskolatársulás tagjai lettünk. Egycsoportos óvodánkat megtartottuk, s nemrégiben a melegítőkonyhát és a tetőszerkezetet felújítottuk. Ha ez nem történik meg, a májusi viharok nagyon komoly károkat okoztak volna az épületben. Többfunkciós háznak tervezzük, a volt iskolából idehoznánk a teleházat. A hatvanmilliós éves költségvetésből pályázati segítséggel néhány milliót évente a rossz állapotú utak felújítására fordítottunk. A Madách utcát már önerőből kellett megoldanunk, és mivel idén nincsenek pályázatok, most hasonló feladat vár ránk, amit minden évben folytatni szeretnénk egy-egy utcával. Jó hír, hogy egy LEADER-pályázat több mint 7 milliós támogatásával játszó- és pihenőpark létrehozását tervezzük a faluközpontban.
Forrás: Győri HVI, kisalfold.hu