Nagy érdeklődés mellett zajlott a Magyar Tudományos Akadémia és a Budapesti Európa Intézet szervezésében megvalósult Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban 2010 című tanácskozás, az MTA kutatóközpontjának budavári épületében. A Magyar Nemzeti Tanács történetén túl, a résztvevők megismerkedhettek a vajdasági magyarság jelen helyzetével és kilátásaival.
„Az etnikai konfliktusok feloldása napjaink egyik legfontosabb kérdésévé vált” – mondta megnyitó beszédében Glatz Ferenc akadémikus, az MTA Társadalomkutató Központ Tudományos Tanácsának elnöke a Magyar Nemzeti Tanács a Vajdaságban 2010 című, az MTA Társadalomkutató Központ és a Budapesti Európa Intézet közös szervezésű konferenciáján, a kutatóközpont I. kerületi, Országház utcai székházában. Glatz Ferenc egyúttal méltatta a határon túli magyar politikát is, majd átadta a szót Németh Zsoltnak, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkárának.
Németh Zsolt előadásában szólt a rendszerváltás óta, a magyarságpolitikában megtett útról, illetve arról, hogy az ez idő alatt a nemzetstratégiai célok változatlanok maradtak. „Rögös társadalmi útkeresés jellemezte mind Szerbiát, mind a vajdasági magyarságot az elmúlt évtizedekben. Éppen ezért 2010 után a Kárpát-medencében élő magyarság egyfajta ’összekapaszkodására’ van szükség” – fogalmazott az államtitkár. Mint mondta, a határon túli magyarság törekvéseinek bizalmat csak egy világos jövőkép adhat. Ennek pilléreit ismertetve rámutatott; a Szerbiában és a környező országokban élő magyarokat egyaránt megilleti az egyenjogúság, az egyenrangúság, valamint EU-s szinten a kisebbségi közösségek nemzeti egyenértékűsége. „A múlt héten megalakult Magyar Nemzeti Tanács erre ad garanciát” – jelezte Németh Zsolt. A bővítéspolitika kapcsán jelezte, a 2011-es magyar-lengyel közös EU elnökség évében hazánk szorgalmazni fogja Horvátország tagfelvételét az unióba, illetve a csatlakozási tárgyalások megkezdését a szerb állammal.
A külügyi államtitkártól Pásztor István, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke vette át a szót. Beszédében kiemelte, a közösségi érdekeket csak a közösségi politikum tudja igazán hitelesen képviselni. Az elmúlt évek munkájáról úgy fogalmazott, az egy szélesebb összefogás gyümölcse. „Közel 300, az életkörülmények minőségének javítását célzó projektet indítottunk el, állami forrásokból több mint 100 millió eurót biztosítottunk fejlesztésekre az elmúlt három évben. Többet, mint amennyit az utóbbi húsz évben a vajdasági magyar politika mozgósított” – jelentette ki Pásztor István. Hozzátette, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) megalakulása is eme széles összefogás eredménye. Az elnök beszélt az Újvidéken épülő „Európa kollégium” közösségi szerepéről is. Az intézmény elérhető áraival azt segítené elő, hogy több magyar fiatal folytassa felsőoktatási tanulmányait Magyarország helyett a Vajdaságban. Mintegy 350 diák tanulhat, juthat ösztöndíjhoz jövő ősztől a magyar egyetemista kollégiumban; ahol évente 80-100 orvos, mérnök, közgazdász szerezhet diplomát. „Ha a fiatalok a szerb országhatáron belül végezik tanulmányaikat, beszélik a nyelvet, a vajdasági magyar közösség talán visszanyerheti húsz éve elvesztett pozícióját, amely a munkahelyteremtésre is ösztönzőleg hathat” – fogalmazott Pásztor Imre.
Korhecz Tamás, a 35 tagot számláló MNT elnöke a szervezet hosszú távú céljai közt említette a vajdasági magyarság önazonosságának megőrzését, és egy szoros együttműködés kialakítását a szerb állammal. Elhangzott, a Tanács oktatási intézmények átvételére is készül, amelytől az értelmiség újratermelését várják. „Ma még meglehetősen alulképzettek a vajdasági magyarok, e téren két éven belül már látható eredményeket kell felmutatnunk, hiszen alulképzett magyarsággal nem lehet sikereket elérni” – zárta előadását Korhecz Tamás.
Forrás: umvp.eu