Borrendek vonultak fel a borlakomán
Székesfehérvár - Múlt hét végén rendezték meg a VIII. Királyi-Borlakoma gasztronómiai, kulturális fesztivált Székesfehérvárott. A pénteki szakmai napot követően, szombaton a nagyközönség is belekóstolhatott a környék bortermésének legjavába.
A múlt heti rendezvény a borlovagrendek országos találkozójaként vonzó és sokszínűséget ígérő programmal szolgálja a nemes ital ismertségét, annak kultúráját. Pénteken szakmai napot rendeztek a borászok számára, hat előadással a Hiemer-házban. Szó esett a borászok számára praktikus dolgokról, volt gyakorlati- és borbemutató. A program színpompás részét jelentette a borlovagrendek felvonulása fúvószenekari felvezetéssel. A színpadon a bemutatkozást pohárköszöntő követte, megáldották a bort, új lovagokat avattak, végül a borlovagrendek közösen kocintottak. Szombaton is lehetett ételt, italt kóstolni, kézműves foglalkozások, színpadi programok szórakoztatták a közönséget. A Borutcában az etyeki, a velencei tájegység és a móri történelmi borvidék javát kóstolhatják az érdeklődők. Az estét a fehérvári Shadows Emlékzenekar és a Váradi Roma Café koncertje zárta.
Boron, pálinkán, kürtöskalácson és sült kolbászon kívül számos igényes, ízléses kézműipari terméket is kínáltak Székesfehérvár főterén, a Királyibor-lakoma nevű rendezvény alkalmával.
Tévedés azonban azt hinni, hogy itt minden az evesről és ivásról szólt: a téren felállított színpadon szombaton késő estig kulturális produkciók szórakoztatták az érdeklődőket. A pénteken kezdődött, három napos rendezvény keretében vasárnap került sor a Székesfehérvári Nemzetiségek Napjára. Vasárnap tíz órától idegenvezetés, hagyományőrző programok várták az érdeklődőket a Rácz utcai skanzenben, a szerb ortodox templomnál, 15 órától pedig ukrán, lengyel, szlovák, szlovén és német művészeti csoportok mutatkoztak be az Országalmánál.
*
Nemzeti Vágta: két Fejér megyei település a versenyen
Tavaly Pákozd és Pázmánd lovasai képviselték a megyét az eseményen, amely egyrészt hagyományőrző program, másrészt értékek megismertetése, felfedezése egy ország nyilvánossága előtt. A június 3-6 közötti látványos fesztiválon együtt ünnepelnek a falvak, a városok, köztük két megyei település is. Az Agárdi Pálinkafőzde Agárd-Gárdonyt benevezte a Nemzeti Vágta futamára. A legjobb lovast és a legszebb paripát keresték. Dobrovitz Balázs lovagolta majd a település képviseletében a Tisana névre hallgató lovat. Pákozd is képviseltette magát a vágtán, ahol Zárug Gyula Prominens nevű lovával szállt be a nemes versengésbe.
A 2010-es Nemzeti Vágta vidéki előfutamait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program is támogatta.
*
Fehérvári bölcsődék fogtak össze az árvízkárosultakért
Székesfehérvári bölcsődék mintegy másfél tonnányi adományt gyűjtöttek össze az észak-magyarországi árvízkárosultak javára. A szállítmány július 6-án, kedden reggel indult útjára Miskolcra, a helyi Családsegítő Központba. A székesfehérvári 8. számú bölcsőde által kezdeményezett, az Esélyek Háza által is támogatott gyűjtés keretében elsősorban tartós élelmiszerekkel, illetve használati cikkekkel telt meg a székesfehérvári önkormányzat teherautója.
A székesfehérvári 8. számú, ismertebb nevén Tóvárosi Bölcsőde vezetője, Stefanovicz Éva fejében született meg a gondolat, hogy a legkisebbekkel foglalkozó fehérvári intézmények is szerepet vállaljanak az árvízkárosultak megsegítését célzó akciók valamelyikében. Végül az Esélyek Háza segítségével megvalósított önálló gyűjtés mellett döntöttek. Nem csak az elsősorban kért higiénés eszközöket sikerült összegyűjteni a bölcsődék dolgozói, a bölcsődékbe járó gyermekek szülei, valamint Székesfehérvár és a környező települések polgárainak jóvoltából, hanem olyan tartós fogyasztási cikkek is, mint például hűtőszekrény, televízió, vagy éppen jó minőségű őszi ruhák.
*
TÁMFALAK - képzések az önálló életért
A fehérvári hajléktalanszálló csütörtökön indult oktatási programja lehetőséget teremt arra, hogy a városban élő 400 hajléktalan közel tíz százalékának javuljon az életminősége. A TÁMFALAK (támogatott foglalkoztatás, lakhatás és képzés hajléktalanoknak) program két évig tart. Tavasszal választották ki azokat az embereket a családok átmeneti otthonából, az utcáról és a kríziskezelőből, akik rész tudnak venni azokon az oktatásokon, mellyel esélyük lesz a saját lábukra állni.
Július 1-én, csütörtökön kezdődött az első képzési modul, mely egy 120 órás motivációs tréning. A programhoz csatlakozott 30 ember közül 15-en vesznek részt ezen a képzésen, ami tulajdonképpen egy előképzés a könnyebb beilleszkedés érdekében. Alap-kompetencia képzésről van szó, ahol írást, olvasást, számolást tanulnak. A képzés ideje alatt megélhetési támogatást kapnak és az ebéd sem a hajléktalanszállón, hanem a Kodolányi éttermében van minden munkanapon. Ez a tanfolyamrész arra jó, hogy ha munkaügyi központ képzésein szeretnének részt venni, akkor arra alkalmasak lesznek.
A csoportból 16-an motoros fűrész tanfolyamon is részt vehetnek, ami OKJ-s tanfolyam és várhatóan december végén tudnak majd levizsgázni. A képzések után pedig arra is van lehetőség, hogy a munkaügyi központ támogatott képzésein vegyenek részt.
A program másik eleme az ún. foglalkoztatási rész: aki elvégzi a motorfűrész kezelő tanfolyamot, azok közül a Városgondnokság nyolc embert tud majd foglalkoztatni, ami minimum 10 hónapnyi munkát jelent majd. Van egy kertész vállalkozó, aki egy embert foglalkoztatna és az állatmenhelyre is mehetne egy ember dolgozni.
„Óriási kihívás lesz, hogy 19 embernek egyedileg segítsék az elhelyezkedését” – mondta Zsabka Attila. Megfelelő munkát kell találni nekik. „Feladatunk, hogy megtaláljuk azokat a munkáltatókat, akik foglalkoztatják a képzésben részt vett embereket.” A program lakhatási támogatás része: annak adnak támogatást, akinek van rendszeres havi jövedelme: 6 és 12 hónapos támogatást adhatnak maximum 30 ezer forintot. Színház, foci és jégkorong bérleteket is vásárolnak, amiket felváltva használhatnak majd a programban résztvevők.
Zsabka Attila kiemelte, hogy több olyan program is volt a közelmúltban, amivel a lakhatást segítik. Az elmúlt 3 évben mintegy 110 embert „léptettek” ki a hajléktalanszállóról.
*
Újraindul a várfal építése
Székesfehérvár - A Püspök-kút mögötti középkori várfalszakaszt a kisebb gyermekek még nem is láthatták. Merthogy öt éve paraván takarja el a megroggyant várfalmaradványt.
A középkori várfalszakasz már korábban megroggyant, és támasztékokkal próbálták megvédeni az összedőléstől. 2005-ben aztán a fal egy másik része is életveszélyessé vált, így a felújítást nem lehetett elodázni. A korábban készült költségvetés azonban csak az omlásveszélyes szakasz felújítását tartalmazta, így az erre szánt tízmillió forint már 2006-ban elfogyott.
Az előírások szerint nem csak a külső várfalat, hanem a néhány méterrel beljebb, a Megyeház utca felé eső, 12. században emelt belső várfalat is helyre kell állítani. A műemlékvédelmi hivatal és Siklósi Gyula régészprofesszor kutatásai során fény derült a megroggyanás okaira is: a hatvanas-hetvenes években helyreállított külső várfalat nem pontosan a régi alapra, hanem arról kissé lecsúszva építették fel, ez okozhatta a megrogyást. Így a megmaradt várfalrészt lebontották, s azt az eredeti helyére kell visszaépíteni Siklósi Gyula adatai és ajánlásai alapján.
Erre az engedélyére várt a kivitelező. A jogerős építési engedély tavaly augusztusban lett meg, ám azóta sem történt sok változás. A legutóbbi közgyűlésen Kovács Péter Barnabás, a Belváros képviselője tette szóvá, hogy a paraván mögötti terület tele van szeméttel, és egyébként sem túl szép látvány fogadja a Belvárosba érkező turistákat. A Széphő Zrt.-től azt a tájékoztatást kaptuk, hogy pályázatot írtak ki a felújításra, ez alapján a Szépház Kft.-nek kell elvégeznie a munkát december 31-éig. Érdekesség, hogy a szóban forgó, a várfalhoz csatlakozott, a IV. Béla által épített Palotai kaputorony, amelyet 1473-ban Mátyás király rondellákkal erősíttetett meg. Ekkor épült hozzá a kör alakú barbakán, amelyhez egy újabb, külső kaputornyot is felhúztak. Ezek helyét ma a Liszt Ferenc utcai térburkolat mutatja.
*
Hivatalossá vált Iszkaszentgyörgy és Craon kapcsolata
Franciaországban az elmúlt héten hivatalosan is aláírta a testvértelepülési együttműködést Gaál Attila, Iszkaszentgyörgy és Paul Chaineau, Craon polgármestere.
Két évvel ezelőtt egy, Székesfehérvárról Franciaországba elszármazott hölgy, Darabant Edit keresett a kultúra és a sport terén kapcsolatot Magyarországon, hogy az Európa-fesztiválon ezek a csoportok képviseljék hazánkat. A véletlen juttatta az iszkaszentgyörgyi néptánccsoport nyomára, majd a jól sikerült fellépést követően egyre elmélyültebbé vált Iszkaszentgyörgy és a francia Craon kapcsolata. Még ebben az évben egy, Iszkaszentgyörgyön megrendezett nemzetközi ifjúsági tábor vendége lehetett egy francia csoport, majd a rákövetkező évben már a települések vezetői is egyre intenzívebben ismerkedtek az együttműködési lehetőségekkel. A legutóbbi Szentgyörgy-napon Iszkaszentgyörgyön vendégeskedő francia delegáció részéről merült fel az igény, tegyék hivatalossá a kapcsolatot. A kultúra, a sport, és az önkormányzati intézmények működtetése terén találták meg az együttműködési lehetőséget.
Az elmúlt héten három napig volt egy húszfős iszkaszentgyörgyi delegáció Craon vendége, ekkor történt meg az ünnepélyes aláírás is, amelyen részt vett Louis Savary, Magyarország tiszteletbeli konzulja. Ünnepi beszédében arra biztatta a feleket, hogy üzleti téren építsenek ki még több együttműködést, ebben segítségét is felajánlotta. Pozitívumként említette, hogy hazánkban magas a munkaerő képzettsége, de a kastélyhasznosításban is látott lehetőséget. Egy közös vacsorán fellépett a néptánccsoport. Nagy érdeklődéssel nézték a táncosokat, mivel Franciaországban elsorvadt a hagyományápolás. Tánckurzus megtartását kérték a franciák, cserébe Iszkaszentgyörgyön francia fiatalok tartanak nyelvtanfolyamokat. Novemberben pedig kiállítás nyílik az iszkaszentgyörgyi foltvarrók munkáiból Craonban.
Jól működő kapcsolatok
* 2001-ben alakított ki testvértelepülési kapcsolatot Iszkaszentgyörgy az erdélyi Gyaluval. A két falu lakói rendszeresen vendégül látják egymást.
* A finnországi Savukoski tavaly vált hivatalosan Iszkaszentgyörgy testvértelepülésévé. Idén egy tűzoltóautót kapott a falu a finn tűzoltóktól. Tárgyalásokat folytatnak a kastély hasznosításáról is.
* A németországi Pappenheimmel épül jelenleg kapcsolat, a Pappenheim-kastély és a német település nevének véletlen egybeesése miatt.
*
Akadálymentesítés a sárkeresztesi polgármesteri hivatalban
Sárkeresztes - Mindenre kiterjed a polgármesteri hivatal akadálymentesítése: a szinteltolásokra, a tájékozódást segítő színek használatára, de a honlapra és kiadványaikra is.
Pályázaton nyert a sárkeresztesi önkormányzat hét és fél milló forintot, saját költségvetéséből pedig még hárommilliót tett hozzá, hogy kívül-belül akadálymentessé tegye a polgármesteri hivatalt. Az épületen kívül a rámpa és a korlát megépítése mellett mozgássérült-parkoló is készült, az épületen belül pedig hatalmas felújítások kezdődtek. Mindenekelőtt a százéves épület szinteltolásait szüntették meg, ezzel együtt új burkolatot is kaptak a szobák. Az ajtókat a szabványnak megfelelően kiszélesítették, a mosdót pedig úgy alakították ki, hogy mozgássérültek is használni tudják. Ugyanitt pelenkázó is készült, hogy a kisgyermekes édesanyák ugyanúgy esélyt kapjanak ügyes-bajos dolgaik intézéséhez.
A hallássérülteknek indukciós hurok áll rendelkezésükre, hogy az ügyintézővel jobban megértsék egymást. Ez a műszaki szerkezet felerősíti a hanghullámokat. A kontraszt színek használata is a tájékozódást segíti. Krhling János polgármester pedig egy ritkán hallott akadálymentesítésről számolt be: honlapjukat és kiadványaikat is úgy írják, szerkesztik, hogy azokat az idősek és gyengén látók is olvasni tudják.
*
A bambusz a kert ékessége, ha odafigyelünk rá
Hazai és nemzetközi szakemberek részvételével rendeztek konferenciát a a kertművészeti napokon, a fehérvárcsurgói kastélyban.
Svéd, cseh, amerikai, francia és természetesen hazai előadók ecsetelték meggyőződésük minden eszközével, hogy a világ legizgalmasabb és legegyedibb faja a bambusz. Az egzotikus növény már hazánkban is meghonosodott, így nem csoda, hogy a szakemberek leggyakrabban saját kertjükben készült fotókkal illusztrálták előadásaikat. Így tette ezt Tihanyi György is, a debreceni botanikus kert igazgatója.
A bambusz eredeti élőhelye India, Burma és Kína, az itt élő emberek kultúrája, vallása, mindennapi élete kapcsolódik a növényhez. Vagyis a bambusz nem kizárólag csak kertjeink dísznövénye lehet. Rügyeit fontos élelmiszerként fogyaszthatjuk, fás szára pedig fontos alapanyaga a házépítésnek, a kézműves iparnak, gondoljunk csak a nálunk is hódító rattan bútorokra. A hazánkban elterjedt bambuszfajok általában örökzöldek, fagytűrőek, egyes fajai a mínusz 35 fokot is túlélik télen. A bambusz földalatti módosult gyökereivel, a rhizómával, képes a legkritikusabb időjárási viszonyok között is megújulni. Tihanyi György a telepítés első számú szabályaként azt emelte ki: hagyjunk elegendő helyet a bambusznak a növekedéshez! „A látvány öröme mellett nagyon sok bosszúságot okoz, ha kezeletlenül hagyjuk” – mondta a szakember. „Földalatti gyökerei átnyúlnak az ágyások alatt, kiszúrhatják a halastó fóliáját, megjelenik a szomszédoknál a kerítés alatt, aminek nem minden esetben barátságos megegyezés a vége. Vagyis laikusan, felkészületlenül nem érdemes belevágni a bambuszültetésbe”.
Egy kezeletlenül hagyott bambuszültetvény felszámolása hihetetlen energiával jár. Hogyan lehet mégis kordában tartani? Mindenekelőtt a terület elhatárolásával. Érdemes műanyag, esetleg gumiszalaggal, vagy valamilyen egyéb felépítménnyel körbekeríteni a bambusznak szánt területet. Elég egy méter mélyre leásni, mert a bambusz gyökere vízszintesen terjed. Az is hasznos, ha szárait rendszeresen vágjuk, a bambusz ugyanis akkor önmagának alakít ki kalodát.
Forrás: Székesfehérvári HVI, fmh.hu