Újraindult Pápa és Csorna között a vasúti személyforgalom
Vasárnap 13 órakor a pápai vasútállomáson dr. Fónagy János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium parlamenti államtitkára, Gyopáros Alpár csornai országgyűlési képviselő és dr. Kovács Zoltán, Pápa polgármestere tartott beszédet.
Dr. Fónagy János elmondta: amit megígértek, megtartották: újraindult a 14-es vonalon a közlekedés.
Szanyban több száz fős tömeg várta az első vonatot, amelynek három kocsija itt telt meg igazán utasokkal.
Egy kis ünnepséggel készültek a vonat fogadására Rábacsanak-Egyed megállóhelynél és Rábapordányban is. Dr. Fónagy János minden állomáson megerősítette, hogy a jelenlegi menetrend (napi három vonatpár) csak ideiglenes, ősztől az iskolások és a munkába járók igényeit is kielégítő járatokat fognak bevezetni a 14-es vonalon.
„Megtettük, amit tudtunk, de a vasúthoz a legfontosabb dolog Önökön múlik: legyenek utasok a vonatokon. Kérem Önöket, használják a vasutat” – mondta az államtitkár Rábacsanak-Egyed megállóhelyen.
Az ünnepségek és köszöntések miatt a vonat negyvenhárom perces késéssel érkezett meg a csornai vasútállomásra, ahonnan pár perccel később vissza is indult Pápára.
*
86-os főút: Bősárkányban javítják az utat
Bősárkányban kezdték el a 86-os főút Csorna és Mosonmagyaróvár közötti szakaszának felújítását.
Bősárkány belterületén teljes burkolatcserével kezdődött meg a 86-os főút felújítása. A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) tájékoztatása szerint félpályás forgalomkorlátozás mellett, szakaszos munkaterület-átadással halad a kivitelezés. A munkák 33 kilométert érintenek Csorna és Mosonmagyaróvár között.
Az elmúlt időszak tennivalói közé tartoztak még a kiegészítő tervezési feladatok. Ilyenek voltak az ideiglenes forgalomtechnikai és organizációs tervek, az aszfaltüzem felállításának és csomóponti kapcsolatának jóváhagyása, a technológiai utasítások, a mintavételi és minősítési tervdokumentáció összeállítása. Ezek elkészültek, a munkavégzési engedélyt kiadták. A felújítási munkát kiszolgáló aszfaltkeverő üzem és a megközelítését biztosító csomópont várhatóan a közeljövőben elkészül. Az aszfaltozási munkák java ezután kezdődik. Addig a hídfelújítások és a teljes pályaszerkezet-cserét igénylő szakaszok kivitelezése folyik.
A Csorna és Mosonmagyaróvár közti, 33 kilométeres szakasz felújításával várhatóan 2011 nyarán végeznek. A beruházás a Közlekedés Operatív Program részeként uniós támogatással valósul meg. A költségek 85 százaléka uniós, 15 százaléka hazai forrás. A kivitelezés ára közel 2,5 milliárd forint.
*
Az elszármazottak, a díszpolgár, meg a perec
A helyi dalkör alapító karnagyát díszpolgárrá avatták Páliban. A Perecfesztiválon vehette át a kitüntetést.
Elszármazottakat fogadtak, perecet vertek, könyvet mutattak be és díszpolgárt ünnepeltek a páliak a hétvégén. A Perecfesztivált ötödik alkalommal rendezték meg, de az esemény már túllépett a sütemény népszerűsítésén.
Az elszármazottak találkozójára ötszázan fogadták el a meghívást. Az ország minden tájáról, de külföldről is érkeztek haza falubeliek. Őket ünnepi szentmisén köszöntötték és emléklappal, kisebb ajándékokkal lepték meg. „Jó érzéssel jöttek haza az elszármazottak. Kíváncsiak voltak, mi történt falujukkal, mióta itthon jártak és arra is, hogyan élünk idehaza" – jegyezte meg Póczik András polgármester.
A fesztiválon mutatták be Horváth Győző a település történetét feldolgozó könyvét. A nyugdíjas pedagógus, helytörténeti kutató átvehette a Páli község díszpolgára kitüntetést is. Nem csak kétéves kutatómunkájával vívta ki a helyiek elismerését. A tanár úr ugyanis alapítója és azóta is vezető karnagya a páli dalkörnek. Művészeti és kulturális tevékenységét, a közösségi élet színesítését, összefogását, múlhatatlan lelkesedését köszönték meg így.
A Perecfesztiválnak természetesen elsősorban a rábaközi perec népszerűsítése a feladata. Póczik András úgy véli: még több hasonló rendezvény kellene. Szerinte ugyanis megfelelő reklámmal és marketinggel lehet a terméket bemutatni. „Páliba most az ország minden részéből érkeztek vendégek. Ők megkóstolták a perecet, és ha finomnak találták, nyilván keresik majd később is" – jelentette ki a polgármester.
*
Már vágják az őszi árpát
Péter-Pállal az őszi árpa betakarításával megyénkben is megkezdődött az aratás.
Keddig ezer hektárról fogyott le a gabona, 3,8 tonnás átlaggal hektáronként. A felvásárlási ára viszont alacsony. A búzaföldekre legelőbb jövő héten mehetnek a kombájnok. Az őszi árpa vetésterülete 12.800, a búzáé 62 ezer hektár megyénkben.
Lillik Mária, a megyei Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal főfalugazdásza úgy tájékoztatott, hogy a termésátlag javul, jelentettek már 5 tonnás táblákat is.
„Mosonmagyaróvár környékén állnak a legjobban az őszi árpa aratásával. Az előzetes becslések szerint 4,2 tonnás hektáronkénti megyei átlagot hoz. A termelők alacsony áron tudják értékesíteni a terményt. Áfa nélkül tonnánként 18 és 23 ezer forint között. Az árpa hektolitersúlya alacsony, az eddig learatott termény csak a takarmányminőségi kategóriába sorolható”. Az őszi káposztarepce aratása is megindul a napokban, 19 ezer hektáron kell a termést betakarítani. A búzáról Lillik Mária elmondta: a jövő héten kezdhetik meg a betakarítását.
Németh Vilmos, a bogyoszlói Cankó 2000 kft. ügyvezetője portálunknak elmondta: az aratás kezdetét még nem határozták meg, de csúszásban vannak. A csapadékos időjárás miatt több helyen víznyomásosak a földek, kiveszett a termény. A társaságnak összesen 1100 hektárnyi gabonája van. „A minőségről egyelőre még nem tudok mit mondani. Ha a betakarítás időszakában kedvező lesz az időjárás, sokat javulhatnak a gabonák” – fejtette ki a szakember. „A piaci árak most alakulnak ki, konkrét adataink még nincsenek”.
Szalay Ferenc a farádi határban 30 hektár búza aratását szeretné már megkezdeni. Egyelőre azonban neki is várnia kell. „Egy jó tavasz után az elmúlt hetek csapadékos időjárása nem kedvezett” – jegyezte meg. „Nem lehetett a földekre menni, nem tudtunk megfelelően védekezni, így gombabetegségek támadták meg a kalászosokat. Még azt sem tudjuk, mikor kezdhetjük az aratást. A termés egy részét saját gazdaságunkban használjuk fel, a felesleget értékesítjük. Nyilván majd a minőségtől függ, mennyiért”.
Az aratással kapcsolatban a Magyar Agrárkamara több változásra is felhívja a figyelmet. A betakarításban részt vevő gépek kezelőinek kötelező tűzvédelmi szemlét tartani, amit be kell jelenteni a tűzoltóságnál. Az sem mindegy, milyen távolságra rakják egymástól vagy úttól, épületektől a szalmakazlakat. Az erő- és munkagépeket meghatározott számú és fajtájú porral oltó készülékkel kell ellátni. Emellett a gépek műszaki állapotát is vizsgálni kell. A tartalék üzemanyagot, kenőanyagot a gépektől, a kazlaktól, a gabonatábláktól legalább 20 méterre kell elhelyezni, növénymentes helyen. "A gépek olyan karbantartását, melyhez nyílt láng használata szükséges, vagy olaj-, üzemanyag-elfolyással járhat együtt, tilos a gabonatáblán, szérűn vagy szalma-, széna-, rostnövénytároló épületben végezni" – figyelmeztet az Agrárkamara.
Munkaszünet idején a kalászos terménytől, táblától, tárolótól, kaszálótól legalább 15 méterre kell a gépeket leállítani. A vasúttal, közúttal szomszédos táblákon 3 méteres védőszántást kell készíteni. Ilyen védőszántás szükséges a kazlak köré is.
Országos helyzet
A Gabonatermesztők Országos Választmányának ülésén elhangzott: a mezőgazdasági gazdálkodókat ért veszteségek hatalmasak, közel 200 ezer hektár mezőgazdaságilag művelt területen nyílt vízborítás alakult ki. 150 ezer hektár túlnedvesedett. Egyes térségekben a betakarítás elejére vált katasztrofálissá a helyzet. Piaci szempontból figyelmet érdemel, hogy a korábban prognosztizált 1 millió tonnás átmenő búzakészlet mára ˝normál szintre˝ apadt, sőt, egyes malmok jelenleg is ˝óbúzát˝ keresnek.
*
Épület már van, a múzeum anyagát összegyűjtik
Ha a statikusok is úgy akarják, rövidesen falumúzeumot hoznak létre Kónyban. A mérnökök feladata, hogy az önkormányzat által a közelmúltban megvásárolt öreg parasztházat átvizsgálják.
Falumúzeumnak való parasztházat vásárolt a kónyi önkormányzat. A község központjában egy régóta lakatlan, romos épületet vettek meg. A XIX. század derekán építették, felújítása után ideális otthona lesz a helytörténeti gyűjteménynek.
Az épülettel már 2003-ban hivatalból foglalkozott az önkormányzat. Utcai homlokzata ugyanis megdőlt, balesetveszélyes lett. A kónyiak kérték a külföldön élő tulajdonost, hogy tegye rendbe vagy bontsa el örökségét. Többszöri egyeztetés után végül az adásvétel mellett döntöttek a felek.
„Aláírtuk a szerződést, rövidesen a nevünkre kerül az úgynevezett Csillag-ház. Első körben a közvetlen balesetveszélyt szüntetjük meg és a környezetet rendezzük” – tájékoztatta portálunkat Aller Imre polgármester. „Statikussal vizsgáltatjuk át az épületet és javaslatot kérünk az átalakításra, felújításra. Amennyiben lehetséges, megtartjuk és ott rendezzük be a falumúzeumot. Ez az intézmény jelenleg hiányzik Kónyból”.
És ha már lesz falumúzeum, lesz gyűjtemény is. A polgármester elmondta: néhány éve falunap keretében szerveztek kiállítást a település múltjából. Akkor sokan felajánlották féltve őrzött, vagy éppen a padláson, kamrában heverő tárgyaikat, dokumentumaikat. Sokan döntöttek úgy, ha létesít múzeumot az önkormányzat, ˝örökbe˝ is átadják az értékeket. Igazi kincsek is kerültek elő annak idején. Listát vettek fel róluk, így akadálya nem lesz a gyűjtemény létrehozásának.
”Tóth Zsuzsanna tanárnő az, aki képes megszervezni és összeállítani a múzeum anyagát. Rajta kívül is vannak Kónyban lelkes pedagógusok, illetve olyanok, akik szívesen segítenének a munkában” – jegyezte meg Aller Imre.
*
Iskolafelújítás: 71 milliós támogatást várnak
Iskolafelújítást tervez a bágyogszováti önkormányzat. Ahhoz, hogy elképzelésük megvalósuljon, szükség van a Regionális Fejlesztési Tanács beleegyezésére is.
Pályázatot nyújtott be a bágyogszováti önkormányzat iskolája felújítására. A költségvetés 71 millió forinttal készült, ennek kilencven százalékát a Regionális Fejlesztési Tanácstól várják a községvezetők. Tíz százalékot saját erőből biztosítanának.
„Tavaly már foglalkoztunk az intézmény felújításának gondolatával. Egy önkormányzati minisztériumi pályázaton indultunk, de elutasították igényünket” – mondta el Takács Csaba. „Kisebb mértékű, 15 millió forintos fejlesztést terveztünk. Szintén 2009-ben jelent meg a fejlesztési tanács kis- és mikrotérségi feladatokat ellátó oktatási intézmények fejlesztését célzó kiírása. Kapóra jött a lehetőség és átdolgoztuk terveinket. Megkaptuk a többcélú kistérségi társulás tanácsának támogatását is”.
Ez persze nem volt egyszerű. A kistérségből ugyanis a kónyi iskola és a csornai Csukás-iskola is ˝jelentkezett˝ a pályázaton való indulás jogáért.
Takács Csaba akkor úgy érvelt, hogy kapjanak lehetőséget a kisebb települések kisebb beruházásai is. Az ellenzők képviselői viszont azt hozták fel annak idején, hogy a pályázaton akár 200 millió forint is nyerhető. A bágyogszováti iskola pályázatával így a fejlesztési tanácsnál hagynak több mint 100 millió forintot. A kónyi és a csornai fejlesztésre ugyanakkor a maximális támogatást igényelték volna. „Ma is fenntartom, hogy a kevesebb forrással rendelkező kisközségeknek is biztosítani kell az esélyt” – jegyezte meg Takács Csaba. „Ráadásul a mi iskolánk nem is annyira kicsi. A tagintézménnyel együtt közel kétszáz tanulónk van. A pályázatot június elején benyújtottuk, a 71 millióból körülbelül 60 milliót költenénk az épületre, négymilliót eszközbeszerzésre. A többit a járulékos kiadások, például a terveztetés viszi el”.
Sikeres pályázattal szigetelnék az iskola lapos, gyakran beázó tetejét. Felújítanák a homlokzatot, új előtetőt, bejáratot építenének, kicserélnék a nyílászárókat, a tantermek padozatát. A tervek szerint korszerűsítik a fűtést, az elektromos hálózatot, mozgáskorlátozott-mellékhelyiséget alakítanak ki, rendbe teszik a vizesblokkokat. Aszfaltozzák az udvari belső utakat, járdákat, parkolókat hoznak létre. A kivitelezést – ha nyernek – jövő nyáron, iskolakezdésre fejezik be a szakemberek. A tízszázalékos önerőt így a település 2011-es költségvetésében biztosítják.
Forrás: Csornai HVI, kisalfold.hu