Felújították a pásztori orvosi rendelőt
Modern, a kor követelményeinek megfelelő orvosi rendelőt alakítottak ki Pásztoriban. Az önkormányzat saját erőből fejlesztett. Másfél millió forintot költöttek a beruházásra, ami már a háziorvos és a betegek szerint is időszerű volt.
A rendelőben és a váróban kicserélték a burkolatot, a járólapokat, a csempéket. Rendbe tették a vizesblokkokat, hőszigetelt nyílászárókat építettek be. Új bútorokat is beszereztek. Roncs Gábor polgármester elmondta: az 1970-es években alakították ki az orvosi rendelőt, azóta komolyabb fejlesztés nem történt. Most látták elérkezettnek az időt, valamint pénzük is most jött össze a beruházásra. „A helybeliek és orvosunk is régóta kérték, hogy újítsuk fel a rendelőt. Ráfért persze az átalakítás, de a szűkös anyagi lehetőségek miatt korábban nem tudtuk megoldani a problémát” – jegyezte meg.
Dr. Antal Miklós, a község háziorvosa is megerősítette: korszerű körülmények között gyógyíthatja betegeit. „Tudjuk, hogy a kis falvak lehetőségei behatároltak. Régóta szorgalmaztuk a felújítást, és szerencsére az önkormányzati vezetők elképzelései is találkoztak a miénkkel”– fogalmazott Antal doktor. „Mindannyiunk érdeke, hogy az elmúlt évtizedek színvonalából átlépjük a XXI. századi minőségbe".
Dr. Antal Miklós hozzátette: másik két települése közül Sopronnémetiben már korábban felújították a rendelőt. Szilsárkányban egyelőre még nem tudtak forrást szerezni, igaz, ott költségesebb lesz az átalakítás.
*
Az önkormányzatot hibáztatják a rossz állami utak miatt
Pályázataikat nem támogatják, ezért önerőből próbál az önkormányzat fejleszteni Rábcakapin. Vannak azonban olyan beruházások, melyekhez mindenképpen szükség lenne segítségre.
El nem bírált pályázatokról, egyre rosszabb közutakról számolt be Rábcakapi polgármestere. Németh Ottó mindezek ellenére úgy véli: kis segítséggel tudnák fejleszteni a települést, szebbé tenni a környezetét. Örvendetesnek tartja, hogy falujában ma is többen foglalkoznak mezőgazdasággal, főként állattartással.
„Sok kistelepüléshez hasonlóan Rábcakapin is minden tőlünk telhetőt megteszünk annak érdekében, hogy élhető falunk legyen” – fogalmazott Németh Ottó. „A helyiek összefogásával, nagyobb tenni akarással még inkább elfogadhatóbbá tudnánk tenni Rábcakapit. Büszkén mondhatom, hogy nálunk az évszázados hagyományoknak megfelelően többen foglalkoznak állattartással, szarvasmarha-tenyésztéssel. Úgy gondolom, minden elismerést megérdemel, hogy a gazdák ebben a nehéz helyzetben is vállalják a küzdelmet. Vannak azonban kellemetlen dolgok is, melyeken nem tudunk segíteni”.
A polgármester a település közútjaira gondolt, melyek valóban balesetveszélyes állapotúak. Rengeteg kátyú nehezíti a közlekedést. A gondokat jelezték a közútkezelő munkatársainak.
„Ígéretet kaptunk a javításra, egyelőre türelemmel várunk. Az erre járók azonban az önkormányzatot, a falu vezetését korholják, hiszen nem tudják, hogy ezek az utak állami tulajdonban vannak” – jegyezte meg a községvezető. „Az illetékesek figyelembe vehetnék, hogy ebben a kis faluban sokkal nagyobb az átmenő forgalom, mint egyik-másik nagyobb településen. Azokon azonban komoly útfelújításokat végeznek”.
Problémát okoznak a községben az üresen álló, ˝gazdátlan˝ házak is. A faluképet rontja például egy félig lebontott, romos épület, ami ráadásul veszélyezteti a szomszédot és a járdán közlekedőket is. A polgármester nem érti, hogy a hatóság miért nem szerez érvényt a bontási előírásnak.
„Sokat dolgozunk azon, hogy Rábcakapi otthonos, barátságos legyen. Szeretnénk a középületeken, közterületeken is felújításokat végezni. Sajnos, a beadott pályázataink közül többre még visszajelzést sem kaptunk. Ilyen például a ravatalozó átépítése, a temetői kerítés rendbetétele. Szükség lenne a játszótér bővítésére, de önerőből erre nem leszünk képesek. Bízunk benne, hogy előbb-utóbb megkapjuk a kért támogatást. Nagy megterhelést jelentett az önkormányzatnak a közelmúltban az orvosi rendelő tetőszerkezetének cseréje. Saját erőből végeztük el a beruházást, mivel a javítás már nem tűrt halasztást” – tette hozzá Németh Ottó. A polgármester ősszel nem szeretné abbahagyni a munkát. Azt mondja, egy ciklusra még szüksége lenne ahhoz, hogy a terveket, elképzeléseket megvalósítsa.
*
Már két falu díszpolgára a szoborállító plébános
Két falu díszpolgára, négy szobor felállítása fűződik nevéhez. A 130. zsoltár szavai szerint éli életét: nem érez nagyravágyást, kérkedést. Ács Lajos szili plébános lokálpatriótaként ragaszkodik községeihez.
A három Szent István-szobor közül az első a szili plébánia előtti teret díszíti. Mellette Ács Lajos címzetes kanonok.
Szülőfaluja, Szany, díszpolgárává fogadta Ács Lajos címzetes kanonokot, szili plébánost. Lajos atya meghatódva gondol földijei nemes gesztusára, és lokálpatriótaként ˝rajong˝ a községért. Végrendeletében is megemlékezett a helyi egyházközségről. Szívében azonban nem csak a szanyiak férnek el. A szili plébános szoborállító atyaként is beírta nevét a hozzá tartozó falvak történetébe.
Szilban a Szent István- és az Erzsébet-, Szanyban ugyancsak Szent István-szobor fűződik munkálkodásához. Augusztusban pedig Vágon avatják államalapító királyunk Lajos atya által adományozott szobrát. Nem mellékesen 2005-ben a szili önkormányzat is díszpolgári címmel tüntette ki. Lajos atya 1992 óta szolgál Szilban és Vágon. Korábban a rábacsanaki egyházközség is hozzá tartozott. Nehéz lenne felsorolni, milyen fejlesztések, felújítások, beruházások történtek a csaknem két évtizedben. Felújították például a vági, a szili és a kistatai templomot.
Harangot öntetett Szilban, restauráltatta a vági templom belsejét. Családjával ötmillió forintot adományozott a rábacsanaki templom felújításához. A szoborállításokról így vall: ˝Szegény az a település, amelyiknek nincsenek köztéri szobrai.˝
"Úgy érzem, az alkotásokkal törlesztek valamit mindabból, amit én kaptam a községektől. Édesapám korábban, testvérem és édesanyám néhány éve hunytak el. Akaratukkal és szándékukkal egyezik, hogy a családi örökséget ilyen célokra ajánljam fel" – mondta portálunknak Lajos atya. "Ezer szállal kötődünk Szanyhoz, magam is onnan indultam el. Természetes, hogy ragaszkodom hozzá és ahogy tudom, segítem is a falut".
A szili plébános rajong szülőfalujáért, hagyományait ápolja és felvirágoztatásáért dolgozik. Végrendeletében sem feledkezett meg Szanyról. Szintén örökségét, a családi birtokot, 125 aranykoronányi földet hagyományoz az egyházközségnek.
"Szeretném, ha döntésem példa lenne és követnének többen is. Így tudjuk segíteni templomunkat, plébániánkat" – mondta.
A díszpolgári címről egészen a pünkösdi ünnepségig nem tudott. "Az ember lélegzete eláll, amikor a nevét mondják és a kitüntetést átadják. Megható pillanatok voltak, hogy abban a templomban, ahonnan elindultam, ilyen megtiszteltetésben lehetett részem".
Lajos atya két díszpolgári kitüntetése ellenére szerényen úgy fogalmaz, ha a kitüntetés az evangélium hirdetését elősegíti, akkor mindenképpen öröm.
"A díszpolgári cím nem öncélú, még több tettre sarkall. Ahogy a 130. zsoltár írja: ˝a szívemben nem érzek nagyravágyást, a szememben nincsen kérkedés˝. Szent Péter apostol pedig azt mondja: ˝Ne haszonlesésből tereljétek a nyájat.˝ Én ezekhez az intelmekhez igyekeztem tartani magam" – jegyezte meg Lajos atya.
*
Hany Istók táncban - kapuvári bemutató
A kapuvári Moovement Dance School tánciskola tanárai és növendékei táncjátékban dolgozták fel Hany Istók történetét.
A táncjátékot a hagyományos néptánc és több modern tánc alapjaiból rakták össze, három felvonásban. A mű ősbemutatóját már megtekinthették a helyi iskolások, a nagyközönség a Hany Istók Fesztiválon nézheti meg a kapuváriak táncjátékát.
*
Százmillióból új temetői főépületet emelnek
Közel százmillió forintból új épületet emelnek a kapuvári nagytemető főbejáratához.
A beruházás az önkormányzati városrehabilitációs pályázat keretében valósul meg. Az átadás idén késő ősszel várható.
„Megközelítőleg százmillió forintból új épületet húzunk fel a kapuvári Szent Kereszt-temető főbejáratánál, melynek befejezése idén késő őszre várható” – mondta el Ladocsi Géza, a temetői szolgáltatást végző Jószív kft. ügyvezetője. Az építkezés már megkezdődött, a szolgáltatásokat a közeli, egykori ÉDÁSZ-épületben biztosítják a helyieknek. A Jószív ügyvezetője hozzátette: a beruházás pénzügyi fedezete már a cég rendelkezésére áll.
„Az új épületben a cég irodái, öltözői mellett a temetői szolgáltatásokhoz előírt helyiségek: papi öltöző, vizesblokkok és halotthűtő is helyet kap”.
Ezek mellett Ladocsi Géza egy újdonságról is beszámolt, miszerint az új épület helyet ad egy nagyobb teremnek, melyet nemcsak a cég konferenciáira hasznosítanának, de igény esetén a temetői szolgáltatást igénybe vevők is használhatják temetés utáni összejövetelekre, halotti torokra.
„A beruházás a nemrég megnyert első fordulós, városrehabilitációs pályázat keretében valósul meg” – mondta Hámori György. Kapuvár polgármestere kijelentette, a cég és a város régi terve valósul meg a most megkezdődött beruházással, hiszen már évekkel ezelőtt készültek tervek a temető régi főépületének fejlesztésére (áthelyezésére), felújítására. Az előző ciklus terveiben meghagyták volna a régi épületet, ám az új beruházás immár teljesen új épülettel számol. Hámori György hozzátette, a főbejárati parkoló felújítását is tervezik, ám az majd csak később, a közeljövőben valósul meg. Akárcsak az új épülethez kapcsolódó egyéb beruházások, melyek keretében új urnás sírkertet alakítanak ki az egykori ÉDÁSZ-terület temető felőli részén. Emellett felújítják az áramszolgáltató régi irodaépületét is. A polgármester kiemelte: a temető főbejáratának fasorát az építkezés befejezése után a helyhez méltó módon pótolják. „A felsorolt beruházások, felújítások mellett a temetőben folyik a kápolna rendes évi felújítása is, melyet a Jószív kft. és az önkormányzat finanszíroz” – tájékoztatott Hámori György.
*
Beruházások 250 millióból Kónyban
Negyedmilliárd forintos fejlesztésekbe kezd nyáron a kónyi önkormányzat. Intézményeket bővítenek és turisztikai beruházásuk is lesz.
A nyár elején sem szakadt meg a kónyi önkormányzat pályázatos sikersorozata. A közeljövőben összesen 250 millió forint értékű beruházás kezdődik el a községben, jórészt támogatással. Bővítik az óvodát, felújítják az idősek otthonát és az iskolát, átalakítják a faluházat. A szabadidőközpontban turisztikai célú fejlesztések lesznek.
Aller Imre polgármester arról számolt be portálunknak, hogy a napokban kapták a hírt: a regionális fejlesztési tanács újabb két pályázatukat fogadta el.
„Az idősek nappali ellátását biztosító épület külső és belső felújítására tizenhétmillió forintot nyertünk" – tájékoztatott a községvezető. „Az összköltség tizenkilencmillió, várhatóan a nyár végén kezdődik a kivitelezés. A teljes rekonstrukcióban akadálymentesítjük az ingatlant, parkolót alakítunk ki, korszerűsítjük a fűtést. Jelenleg harmincöten veszik igénybe a szolgáltatást, rövidesen minden igényt kielégítő, korszerű környezetben tölthetik itt a napokat az idősek. A Petőfi utcai óvoda fejlesztésére hatvanmillió forintot kaptunk”.
Régi terve a kónyiaknak, hogy az eddig két helyszínen működő óvodát egy helyre költöztetik. Korábban más forrásokból költöttek már az ovira, de közben készültek a teljes rekonstrukcióra is. Bővítik az épületet két foglalkoztatóval, a hozzájuk tartozó kiszolgálóhelyiségekkel, tornaszobával. Az önrész ugyan nem kevés, közel ötvenmillió forint, de a polgármester szerint a gyerekek kényelme miatt érdemes beruházni. Az átépítést két év alatt valósítják meg.
„Nyári kezdéssel időzítettük ezek mellett az iskola felújítását, a Keréktó Szabadidő Központ fejlesztését, illetve a faluház bővítését. A sikeres pályázatokhoz természetesen önrészt is biztosítunk, szerencsére az önkormányzat olyan bevételekre tett szert a közelmúltban, hogy nem jelent gondot a saját erő” – fogalmazott Aller Imre. A polgármester meglátása az, hogy egy-egy sikertelen kísérlet után nem szabad feladni a terveket. Példa erre az óvoda átépítése, amire öt éve vártak Kónyban és többször nyújtották be igényüket különböző forrásokra.
A faluházra hatvan-, az iskolára tizenhat-, a turizmusfejlesztésre negyvennégy-, az
óvodára száztíz-, az idősek gondozóházára tizenkilencmillió forintot költenek. Az önkormányzat tehát negyedmilliárdos fejlesztéseket valósít meg hamarosan. Annyi a pályázatuk, hogy a hivatal munkatársai szinte már nem is bírták a projektekkel járó feladatokat. Ezért a körjegyzőségben meglévő üres álláshelyet pályázati és kulturális feladatokat ellátó referenssel töltötték be. Feladata a pályázatok koordinálása a pályázatírástól kezdve az elszámolásig nemcsak Kónyban, hanem a társközség Győrsövényházon is. Ezen túl a referens részt vesz a helyi kulturális rendezvények előkészítésében, a programok lebonyolításában. Mivel az álláshelyet betöltő köztisztviselő pedagógusvégzettséggel rendelkezik, jogi tanulmányokat folytat, ezért ellátja a jegyzői és fenntartói hatáskörbe tartozó közoktatási intézményekkel – iskola, óvoda – kapcsolatos döntés-előkészítő és ellenőrzési feladatokat is.
*
Másfél milliót kapott tizenhét csornai szervezet
Önkormányzati segítséggel rendezik programjaikat a csornai civilek. Tizenhét szervezet között a képviselő-testület összesen másfél millió forintot osztott szét.
Civil szervezetek rendezvényeinek támogatásáról döntött a csornai képviselő-testület. Az önkormányzat tizenhét szervezetnek összesen másfél millió forintot osztott ki. A legnagyobb összeget, 250 ezer forintot a művészeti alapítvány kapta a fúvószenekar szicíliai vendégszereplésére.
A testület évről évre meghirdeti a Civil alap pályázati programot. Az így támogatott rendezvények színesítik a város közéletét, lehetőséget adnak művészeti, kulturális csoportok bemutatkozására, sportrendezvények megtartására, a fiatalok szórakoztatására. 200 ezer forintos támogatást kapott a Csornai Korona Polgári Együttműködési Egyesület trianoni emlékmű felállítására. A Csornai Keresztény Ifjúságért Alapítványnak szabadtéri játékok beszerzésére, kirándulásra, cserkésztáborra 120 ezer forintot utalnak. Az önkéntes tűzoltók 130 ezer forinthoz jutottak az alapból a tűzoltóversenyen való részvételükhöz. 100–100 ezer forintot ítéltek meg a Széchenyis Diákokért Alapítvány egészségrendezvényére, a Pántlika Néptánc Alapítvány népművészeti táborára.
A Cum Deo Pro Scola Rákócziana Alapítvány 80 ezret kap az egészséges életmódot népszerűsítő rendezvényére. Ugyanennyivel támogatják a Szárazfa Népzenei Egyesület népzenei táborát, a Szorgos Hangya Egyesület Verébfesztiválját. 50–50 ezer forint jut a Százszorszép Alapítvány óvodai ünnepségére, a Csornai Nőegylet egészségvédelmi napjára, a Polgári Lövész Sportegyesület versenyeire, a díszmadártenyésztők kiállítására, a Felkelő Nap Háza Egyesület kézilabdatornájára, a Keresztény Értelmiségiek előadásaira.
A Csukás Zoltán Alapítvány diákok külföldi tanulmányútjának finanszírozására, a Rábaköz Védelméért Közalapítvány fogadóórák miatt szükséges eszközbeszerzésére 30–30 ezer forintot ítélt meg a képviselő-testület.
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu