Megújul Kapuvár városközpontja: uniós pályázaton nyert a város
A Nyugat-dunántúli Operatív Program "Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban" című pályázati kiírás első fordulójában újabb település, Kapuvár kapott támogató döntést.
A rábaközi város mellett Szentgotthárd örülhet még. A két projekt együttes támogatási összege 874,3 millió forint, összköltsége 1,1 milliárd forint. Ebben a pályázati kiírásban korábban is hirdettünk nyerteseket: Bük, Fertőd, Keszthely és Pannonhalma összesen 1,949 milliárd forint uniós támogatást nyert.
A felhívás célja, hogy a fejlesztések révén megújuljanak a városok központi és alközponti, valamint rekreációs területei. Komplex városrehabilitációs eszközök alkalmazásával fejlesztésre kerül az infrastruktúra, megvalósul a funkcióbővítés vagy funkcióerősítés.
A felhívás kiemelt tekintettel van a használaton kívüli, felhagyott épületek, építmények hasznosítására, a műemléki értékek megőrzésére, illetve új építés esetén az építészeti értékek teremtésére.
A városrehabilitáció során a városi életminőséget jobbító közlekedési és környezeti fejlesztéseket, megoldásokat előnyben részesíti. Figyelmet fordít a környezeti fenntarthatóságra, különös tekintettel az energiaracionalizálásra, és a megújuló energiák hasznosítására.
Az uniós pályázat legfontosabb részletei
Projekt címe: A Kapuvári városközpont megújítása a természeti és történelmi értékek megőrzésével
Pályázó neve: Kapuvár Város Önkormányzata
Nyugat-dunántúli Operatív Program, 3.1.1/A-09. - Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban
Projekt bemutatása: A projekt gazdasági-közösségi-közszféra-városi funkciók által összekapcsolt tevékenységek halmaza. Átfogó cél a városközponti funkciók komplex, integrált szemléletű megerősítése, melyet a közterületek megújítása, a zöldfelületek fejlesztése, a közösségi, kulturális funkciók bővítése, az intézmények felújítása és a vállalkozások fejlesztése révén kíván elérni. Megújul egy közigazgatási intézmény (Városháza), két közösségi intézmény (Szent Anna templom és a Rábaközi Művelődési Központ), továbbá a Piac téri üzletekből tizenkilenc darab, valamint egy több éve nem üzemelő étterem megújulása után újranyitás is várható, továbbá a temető fogadóépületének átalakítása is megtörténik. Az Önkormányzat és a magántőke, valamint az egyházi fejlesztés együttműködésében korszerű, élhető városközponti tér jön létre, melyet a zöldfelületek rendezése tesz vonzóbbá a lakosság és az idelátogatók számára.
A projekt során számos különböző funkciót erősítő, illetve bővítő tevékenység megvalósul:
Gazdasági funkciót tartalmazó tevékenységek:
* a Piac téri tizenkilenc üzlet egységes arculat mentén történő felújítása és akadálymentesítése fog megtörténni.
* a Piactéren lévő, immáron évek óta zárva lévő étterem kerül bővítésre és azt követően újbóli megnyitásra.
* a Jószív Kft. üzemeltetésében levő temető fogadóépületét átépítik, akadálymentesítik, új virágbolt és szociális blokk nyílik benne.
A közösségi funkciót érintő tevékenységek:
* a Szent Anna templom külső és belső falazat megújítása és a Rábaközi Művelődési Központ épületének korszerűsítése szerepel itt.
* A közszféra funkció bekapcsolása a fejlesztésbe:
* a műemléki épületben helyet foglaló Városháza felújításán keresztül valósul meg. Az épület külső megújítása elengedhetetlen figyelembe véve az energetikahatékonysági elvárásokat és az akadálymentesítési követelményeket.
* A városi funkció többek közt a zöldfelületek megújítását tartalmazza:
* a templom, a városháza, a művelődési ház, a piactér és a temető körüli zöldfelületi rendszereket megújítják. E részek nagysága közel a 16 ezer m2-t.
* a közbiztonság javítását szolgálja az elhelyezni kívánt két új térfigyelő kamera, valamint a 85. főút mentén a gyalogos és közúti forgalom elválasztását jelentő virágládák elhelyezése egészen a temető bejáratáig.
Mindezen túlmenően a civil szervezetekkel összefogva az Önkormányzat két évet átölelő rendezvénysorozattal és bűnmegelőzési akcióprogrammal készül.Első fordulóban nyert támogatást.
Projekt összköltsége: 672 256 524 Ft
Projekt támogatási összege: 528 922 690 Ft
Projekt kezdete: 2010. május
Várható befejezés: 2011. december
*
Hosszú távra biztos munkahelyek
Százmilliós beruházást hajt végre Osli legnagyobb foglalkoztatója, a Florasca Kft. A tőzeg több mint fél évszázada ad munkát a környékbelieknek, a cégvezető szerint a munkahelyek megléte hosszú távra biztosított.
Megtartotta projektnyitó rendezvényét az Osliban is telepet üzemeltető Florasca Kft. A Rábaköz északi részén tőzegtermeléssel foglalkozó cég a következő hónapokban mintegy százmillió forintos beruházással tartja meg a legnagyobb osli foglalkoztatói címét. Ahogy Fullajtár István ügyvezető igazgató a rendezvényen kijelentette, a beruházással a több mint húszfős dolgozói gárda munkája hosszú távon is biztosított Osli külterületén.
„Hatvanmilliós gépbeszerzési pályázatunk után immár ötvenmilliós támogatással, valamivel több mint százmillió forintos fejlesztést hajtunk végre az osli telephelyen” – mondta el az ügyvezető. A saját és pályázati forrásokból megvalósítandó beruházás keretében több üzemcsarnokot, ezer négyzetméteres tárolót, valamint ezek kiegészítő útvonalait építik meg az osli telepen. A beruházás folytán nagy hangsúlyt fektetnek az uniós környezetvédelmi szabályokra, különös tekintettel a vízkezelésre. Ezzel kapcsolatban Fullajtár István megjegyezte, a talaj esetleges szennyezettségének elkerülése érdekében monitoringkutat is létesítenek a területen.
„A százmilliós beruházás egyik feltétele volt az, hogy a több mint húszfős (szezonban több mint harminc) dolgozói gárdának hosszú távra biztosított legyen a munkahely” – jelentette ki az ügyvezető. Ehhez Fodor József osli polgármester hozzátette, a település legnagyobb foglalkoztatója régi hagyományt folytat, hiszen a tőzeg kitermelése, feldolgozása a környék lakosainak évtizedek, ha nem évszázadok óta ad munkát. „A beruházással nemcsak a munkahelymegőrzésre törekedtünk, de azt is el kell mondani, hogy a munkafeltételek is nagyban javulnak az osli telepen” – jegyezte meg a Florasca ügyvezetője. Hozzátette, további fejlesztések a soproni telepen várhatók a közeljövőben.
*
Gyűlnek az adományok az árvízkárosultaknak
Szívesen adakoztak az árvíz sújtotta településeknek a rábaközi községek. Míg a falvakban több százezer forintnyi adomány gyűlt össze, Csornán közömbösség jellemezte az akciót.
Az árvíz sújtotta térségek lakóinak több rábaközi településen is szerveztek gyűjtést. Négy csapat részvételével tartották meg a hétvégén Rábaszentandráson a jótékonysági futballtornát. A házigazdákon kívül a farádiak, a rábapordányiak és a sziliak az első szóra elfogadták a meghívást.
Szépszámú szurkolósereggel érkeztek az együttesek, így közel 350 ezer forint gyűlt össze. Adakozott a rábaszentandrási és a szanyi önkormányzat, a szanyi sportegyesület, az Interfa kft. és a drukkerek is. "Testvértelepülésünkön, Hernádszentandráson nagy károkat okozott az árvíz" – mondta Balázs László, a szervező sportegyesület elnöke. "A bajbajutottaknak ajánljuk fel az összegyűjtött pénzt. A hétvégén Békésszentandráson lesz a Szentandrás nevű települések találkozója, ott adjuk át borsodi barátainknak a rábaköziek támogatását".
Rábapordányban az önkormányzat a helyi vöröskeresztesekkel és a máltaiakkal összefogva szervezett gyűjtést. Pásztorné Szakács Gabriella polgármestertől megtudtuk: a helybeliek megmozdultak a jó cél érdekében. ˝Nagyon sok tartós élelmiszert, tisztító-, tisztálkodó- és fertőtlenítőszert ajánlottak fel. Ezek értéke meghaladja a kétszázezer forintot. Gyűlt össze többzsáknyi ruhanemű, cipő, játék, takaró. Nemcsak a pordányiak adakoztak, kaptunk felajánlást Győrből, Mórichidáról, Szanyból is. A Vöröskereszt országos központját értesítettem az akciónkról, az ő segítségükkel osztjuk szét az adományokat˝– tájékoztatott a községvezető.
Bágyogszováton is több százezer forint értékben gyűltek adományok és gyűlnek még most is. Kovács Miklósné, a Vöröskereszt titkára, a Máltai-csoport elnöke érdeklődésünkre elmondta: a ruháktól a tisztítószerekig, a bútoroktól az ásványvízig vitték a falubeliek felajánlásaikat raktárukba. A szállításban a polgármesteri hivatal segít, az adományokat Mezőörsre viszik.
Miközben a falvak tehát segítő kezet nyújtottak a bajba kerülteknek, addig Csornán nem volt igazán sikeres a bőnyiek érdekében meghirdetett gyűjtés. Ezen Némethné Élő Zsuzsanna, a Szociális és Gyermekjóléti központ vezetője is csodálkozik. Korábban ugyanis nemes cél érdekében számos sikeres gyűjtést szerveztek már. "Bútorból nincs hiány, összesen tizenegyen ajánlottak fel konyhaszekrényt, heverőket, gáztűzhelyet, étkezőbútorokat, kanapét" – mondta az intézményvezető. "Tartós élelmiszert és tisztítószereket azonban nagyon keveset kaptunk. Az egész városban elhelyeztük plakátjainkat, nem tudom mire vélni a közömbösséget". A városi képviselők tiszteletdíjukból tíz-tízezer forintot ajánlottak fel, illetve a város költségvetéséből további egymillió forintot juttatnak a bőnyi önkormányzatnak.
*
Fesztivál díszpolgári címmel Beledben
Beledben a hetedik Pünkösdi Fesztivál és Vásár keretében, első ízben adták ki a tizenegy hónapja városi rangot kapott település díszpolgári címét.
Három napig tartott Beledben a hetedik Pünkösdi Fesztivál és Vásár. A tizenegy hónapja városi rangot kapott településen a vasárnapi ökumenikus mise alkalmából első ízben adták át a Beled díszpolgára címet. A kitüntetést néhai Pajer Imre, a helyi szövetkezet volt elnöke, országgyűlési képviselő kapta, lánya, Pajer Gizella vette át. Beled város emlékplakettet dr. Baranyai Lenke – jelenleg Sopronban élő – tanárnőnek adta át Tompáné Balogh Mária polgármester és Gál László jegyző.
A háromnapos fesztivál szombati napján nyílt meg a programokhoz kapcsolódó vásár, amiről a polgármester megjegyezte, a napjainkig érezhető válság miatt az évekkel ezelőtt megszokottal ellentétben nem a sportcsarnokban, hanem szabadtéren tartották. A kiállítók közül a vásár díját a Tondach Magyarország Kft. kapta, Beled város díját pedig a Pannon-Víz zrt. és a helyi Gombás Autócentrum képviselője vehette át.
A hetedik pünkösdi fesztivál programsorozatát több mint ezer látogató tekintette meg, a programokon helyi, környékbeli és kapuvári amatőr együttesek, művészeti csoportok léptek fel.
A díszpolgári kitüntetést néhai Pajer Imre, a helyi szövetkezet volt elnöke, országgyűlési képviselő kapta. Az elismerést lánya, Pajer Gizella (jobbra) vette át Tompáné Balogh Mária polgármestertől.
*
Megelevenedik a Hany Istók legenda
A kapuvári Hany Istók Fesztivál részvevői nem csak a titokzatos történettel ismerkedhetnek, izgalmas programokon fedezhetik fel a környék kulturális értékeit, gasztronómiai különlegességeit.
Egy sikeres pályázat tette lehetővé 2008-ban a ˝Hany Istók˝ projekt elindítását, melynek célja a rejtélyes Hany Istók történet felelevenítése a térség különböző társadalmi szereplőinek bevonásával a műhelymunkákba oly módon, hogy minden szereplő a saját szempontjai alapján dolgozza fel a legenda történelmi, társadalmi, kulturális és ökológiai hátterét. A programmal és fesztivállal a szervezők erősíteni szeretnék a helyi szervezetek és művészeti csoportok együttműködését, fontos számukra a kulturális értékek megőrzése és bemutatása.
"Sajátos fesztivált szerettünk volna rendezni, mely összetéveszthetetlenül a térséget jellemzi. Mi mást választhattunk volna névadóul és témául, mint Kapuvár emblematikus figuráját és történetét? Az rendezvény előadásainak többsége a legendát dolgozza fel különbözőképpen. Tavaly a lovaglásé és néptáncé volt a főszerep, idén biciklitúrára invitáljuk a résztvevőket, s ezúttal a hagyományos helyett moderntáncot láthat a közönség. Idén a színpadon egymást érik a programok, többek közt a Hanság Big Band, a Movement Dance School, a Habakuk Bábszínház fellépése." - ismertette Magyar Attila szervező.
Ide kattintva izgalmas hétvégi programokat talál >>
A Hany Istók Fesztiválon tavaly Guinness-rekord született. Tízezer adag Hany Istók-aprópecsenyét készítettek el egy tizennyolc négyzetméteres tepsiben. A főfogás súlya 1328 kilogramm volt.
Hany Istók legendája
1749 márciusában furcsa emberi lényt fogtak ki a kapuvári halászok a Hanság lidércfényes lápi világából. Tízéves gyermeknek látszott, kettős szemhéja volt, és keze, lába ujjai között úszóhártya feszült. A korabeli írások szerint: ˝A fiú mezítelen volt, puszta füvet, szénát és szalmát falt, nem tűrt ruhát és ha embert pillantott meg, azonnal a vízbe ugrott, és úgy úszott, mint a hal. Majd egy évig élt a várban, megette már a főtt ételt, viselte a ruhát és külsőleg is emberré kezdett válni. Alkalmasint a vártól nem mesze folyó Rábába ugrott és leúszott a Hanyba. Meg se találták soha többé.˝
*
Az elszármazottak, a díszpolgár, meg a perec
A helyi dalkör alapító karnagyát díszpolgárrá avatták Páliban. A Perecfesztiválon vehette át a kitüntetést.
Elszármazottakat fogadtak, perecet vertek, könyvet mutattak be és díszpolgárt ünnepeltek a páliak a hétvégén. A Perecfesztivált ötödik alkalommal rendezték meg, de az esemény már túllépett a sütemény népszerűsítésén.
Az elszármazottak találkozójára ötszázan fogadták el a meghívást. Az ország minden tájáról, de külföldről is érkeztek haza falubeliek. Őket ünnepi szentmisén köszöntötték és emléklappal, kisebb ajándékokkal lepték meg. „Jó érzéssel jöttek haza az elszármazottak. Kíváncsiak voltak, mi történt falujukkal, mióta itthon jártak és arra is, hogyan élünk idehaza" – jegyezte meg Póczik András polgármester.
A fesztiválon mutatták be Horváth Győző a település történetét feldolgozó könyvét. A nyugdíjas pedagógus, helytörténeti kutató átvehette a Páli község díszpolgára kitüntetést is. Nem csak kétéves kutatómunkájával vívta ki a helyiek elismerését. A tanár úr ugyanis alapítója és azóta is vezető karnagya a páli dalkörnek. Művészeti és kulturális tevékenységét, a közösségi élet színesítését, összefogását, múlhatatlan lelkesedését köszönték meg így.
A Perecfesztiválnak természetesen elsősorban a rábaközi perec népszerűsítése a feladata. Póczik András úgy véli: még több hasonló rendezvény kellene. Szerinte ugyanis megfelelő reklámmal és marketinggel lehet a terméket bemutatni. „Páliba most az ország minden részéből érkeztek vendégek. Ők megkóstolták a perecet, és ha finomnak találták, nyilván keresik majd később is" – jelentette ki a polgármester.
*
Fokozott rendőri ellenőrzések Csornán és környékén
Legfontosabb eredményként pedig elmondható, hogy a fokozott rendőri jelenlétek ideje alatt az adott településeken bűncselekményt nem követtek el.
A „Hazánk közbiztonságának megszilárdítása, a leginkább veszélyeztetett térségek, települések biztonsági helyzetének javítására" kiadott Intézkedési Tervnek megfelelően 2010. június 21. és június 27. közötti időszakban a Csornai Rendőrkapitányság illetékességi területén fokozott ellenőrzést tartottak mind a 40 községben és Csornán.
Az ellenőrzések keretében 261 személyt és 216 járművet vontak intézkedés alá, melynek során 15 személlyel szemben kezdeményeztek járást különböző szabálysértések elkövetése miatt. Legfontosabb eredményként pedig elmondható, hogy a fokozott rendőri jelenlétek ideje alatt az adott településeken bűncselekményt nem követtek el.
Forrás: Rábaköz Vidékfejlesztési Egyesület, kisalfold.hu