A Magyar Állattenyésztők Szövetsége megalakulásának 15 éves évfordulója alkalmából szervezett rendezvényen Czerván György agrárügyekért felelős politikai államtitkár, Dr. Kardeván Endre élelmiszerlánc felügyeleti és agrár-szakigazgatási politikai államtitkár és Dr. Feldman Zsolt helyettes államtitkár vettek részt és tájékoztatták a megjelenteket a kormányzat agráriummal kapcsolatos cselekvési tervéről és elképzeléseiről.
Csökkenő állatállományok, állati termék-előállítás és alapanyag kivitel és igen mostoha közgazdasági környezet jellemzi a mezőgazdasági főágazatot. Fekete Balázs a Magyar Állattenyésztők Szövetségének (MÁSz) elnöke bevezetőjében beszélt az állattenyésztési ágazatok hosszú évek óta tartó zsugorodásáról és leépüléséről. Rámutatott, az állattenyésztés aránya alig 30 százalékot ér el a növénytermesztéshez képest, és egyre kevesebben akarnak állattenyésztéssel foglalkozni. A feketekereskedelem aránya soha nem látott méreteket öltött, egyes ágazatokban eléri a 40 százalékot. Az időjárás viszontagságait pedig tetézi az érthetetlenül lassú és gazdabarátnak semmiképpen nem nevezhető hivatali ügyintézés.
Elhangzott: az állattenyésztés a munkaerő igényes ágazatok közé sorolható. Húsz-huszonöt tehén, negyven-ötven koca és szaporulata még intenzív tartástechnológiával is egy munkahelyet tud teremteni.
A leépülésből kilábalni akkor lehet, ha a kormány visszaállítja a tisztességes munka becsületét, nem gördít közgazdasági (ÁFA, piacra jutás), illetve hatósági akadályokat a dolgozni akaró gazdák elé, továbbá ha a magyar állattartó magyar tenyészállatot vásárol, nem külföldit. A MÁSz kész minden tőle telhető segítséget megadni a kormánynak annak érdekében, hogy a magyar állattenyésztők végre érezzék: érdemes és megéri dolgozni ebben az ágazatban.
Czerván György agrárügyekért felelős politikai államtitkár előadásában kiemelte, hogy "erős állattenyésztés nélkül nincs erős növénytermesztés, együttesen a két erős ágazat nélkül pedig nincs erős vidék és erős ország". Az új kormányzat érzi a két hónapja kapott hatalmas bizalmat, de egyúttal ezt óriási felelősségnek is tartják. Czerván György elmondta, hogy mind Orbán Viktor miniszterelnök, mind Fazekas Sándor vidékfejlesztési miniszter elkötelezettek a mezőgazdaság és azon belül az állattenyésztés iránt. Abban mindenki egyetért, hogy kiválóak az agráradottságaink, a felhalmozott szakmai tudás. A Fekete Balázs bevezetőjében elhangzott problémákra reflektálva közölte, azok nagy többsége nem ismeretlen előtte, hiszen egészen a közelmúltig napi szinten dolgozott a mezőgazdaságban, de sajnos az ehhez hasonló gondok minden ágazatot érintenek. Jelenleg egy perspektivikus ágazat sincs a mezőgazdaságban, ahol kiszámítható, stabil jövedelemmel lehetne kalkulálni, vélekedett a MÁSz elnöke.
Mint mondta, nem hozta meg a várt eredményeket az uniós csatlakozás sem. Az új kormány gazdaság talpra állításának középpontjában – ahogy az a programjukban is elhangzott – a munkahelyteremtés áll. Czerván György kijelentette, 10 év alatt 1 millió új munkahely létrehozása a cél. Ennek egyik pillére lehet a mezőgazdaság, ám az új kormányzat nem a szántóföldi növénytermesztésben, hanem az állattenyésztésben, a kertészeti és erdészeti ágazatokban lát perspektívát. Az államtitkár kijelentette: a jövőben, ha valamely ágazat számára támogatásról döntenek, azt fogják elsőként megvizsgálni, hogy azzal mennyi munkahelyet teremtenek, vagy mennyit őriznek meg. A hatóság és hivatalok szemléletváltásában szintén változás várható, tudatosítani szeretnék az államigazgatásban dolgozókkal, hogy ők vannak a termelőkért, nem pedig fordítva. Hangsúlyozta, a jó kormány a termelők piacra jutását segíti elő azzal, hogy ehhez a feltételeket megteremti.
"Rendkívül nagy a felelősségünk, és sok munka vár ránk a 2011-es elnökségi évben" - emelte ki Czerván György a 2014-től kezdődő új uniós pénzügyi ciklussal kapcsolatban. A támogatások elosztásában továbbra is fenn kívánják tartani a jelenlegi pillér rendszerű támogatásokat. A VM agrárügyekért felelős politikai államtitkára szólt arról is, hogy az ország mezőgazdaságának jelenleg a szélsőséges időjárási viszonyok jelentik a legnagyobb problémát. Elemi károk enyhítésére a tárcától 4 milliárdot vontak el; további segítségként a SAPS és Top up támogatások 70%-át előlegként még ebben az évben, október közepétől tervezik kifizetni. Czerván György szerint a kárenyhítési rendszer hosszútávon működőképes, ám ennek feltétele, hogy ilyen katasztrófa 10 évente egyszer forduljon elő. Jelenleg a kárenyhítési alapban 4,5 milliárd Ft található. Mint mondta, tisztában vannak azzal, hogy ez messze nem elégséges. Nyitottak azzal a MÁSz javaslattal kapcsolatban, hogy a gyep és legelőterületek is belekerüljenek a kárenyhítési rendszerbe, de ehhez nehéz viszonyítási alapot, hozamokat rendelni, azonban a feladat megoldható.
Elhangzott, a jelenlegi SAPS támogatási rendszer jelentős változás előtt áll. Az állattenyésztés számára nagy gondot jelent, hogy a top up támogatások évről évre folyamatosan csökkennek, majd 2013-ban teljesen megszűnnek. Dolgoznak azon, hogy a jövőben ezek az ágazatok hogyan kaphatják meg a támogatási összegeket. A javaslatokat folyamatosan várják a szakmai szervezetektől. A tenyésztőszervezetek munkáját legnagyobb mértékben befolyásoló tenyésztés-szervezési támogatások, MÁSz által javasolt szintre történő emelése érdekében olyan érveket kell felsorakoztatni - vélekedett Czerván György -, amelyek a kormányzati szándékkal egybecsengenek. Ilyen a munkahelyteremtés, hiszen a tenyésztés tipikusan munkaerő igényes tevékenység. A rövidtávú intézkedések mellett egy 10 évre szóló agrárstratégiát kívánnak készíteni, amihez szeptember végéig szeretnék bekérni a szakmai szervezetek javaslatait. A jövő évi költségvetés egyik fontos része lehet az ágazatot érintő ÁFA csökkentés.
A földkérdéssel kapcsolatban Czerván György elmondta, nem fogják engedni, hogy külföldiek kezébe kerüljön a magyar termőföld. A földtörvényt először az elővételi jogok szempontjából fogják módosítani. Abban az esetben, ha az unió nem fogadja el a moratórium meghosszabbítását, gyakorlati oldalról fogják ellehetetleníteni a külföldiek földvásárlását. Szándékukban áll elő-haszonbérleti jogot adni az állattenyésztőknek, azonban ennek feltétele, hogy ki lehessen szűrni a külföldieket ebből a körből.
A MÁSz ÁFA csökkentési javaslatára reagálva az államtitkár elmondta, hogy ez teljesen egyezik a szándékaikkal, sőt tanulmányozzák a 0 százalékos ÁFA bevezetésének lehetőségét is, bizonyos alapanyagok esetén.
Dr. Kardeván Endre Élelmiszerlánc-felügyeleti és Agrár-igazgatási politikai államtitkár bevezetőjében utalt rá, hogy állatorvosként mindig is közel állt hozzá a szakma. Terveik közt említette, hogy egy új állattenyésztési törvény kidolgozásának újraindítását támogatják. A hatósági díjtételekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azok a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal bevételi forrásának tekinthetők, így nem tehet olyan ígéretet, hogy azokat drasztikus mértékben csökkentik majd. A tenyésztőszervezetek éves ellenőrzése díjmentes, hiszen hivatalból indított eljárásról van szó. A díjtétel rendelet egy nagyon régi, 1994-ben keletkezett, és öt éve nem módosított jogszabály, amelynek áttekintése igen sürgős. Dr. Kardeván Endre ígéretet tett arra, hogy az új díjtételek kidolgozásánál tekintetbe veszik az ágazati helyzetet.
A DNS alapú származás ellenőrzési vizsgálatok rendkívüli késedelmeire válaszként elmondta, hogy az áprilisi belső vizsgálat után május végére már 22 napra csökkent az eredmény kiküldés ügyintézési határideje.
A kisebb szarvasmarha-állományok önálló tenyészetként való elismerésével kapcsolatos MÁSz kérésre reagálva elmondta, ezt csak azoknál a gazdáknál javasolják, ahol a jelölés és nyilvántartás teljesen rendben van. Megalapozott kérelem esetén ki fogják adni a szükséges engedélyt. Rámutatott, ha füljelző behelyezést minden tenyésztő automatikusan maga végezné, kezelhetetlenné válna a rendszer.
Az államtitkár szólt arról is, hogy az import élelmiszerek másodlagos vizsgálata arra irányul majd, hogy a nem megfelelő minőségű élelmiszer ne kerülhessen a polcokra. Ez persze egyaránt vonatkozik a hazai és külföldi élelmiszerekre. Minden külföldről behozott élelmiszert bejelentési kötelezettség terhel a jövőben, a kereskedőnek pedig be kell jelenti az elsődleges betárolási helyet, amely mellett havi jelentési kötelezettség is lesz. Ezeket a helyeket kockázatelemzés alapján a hatóság rendszeresen ellenőrzi majd.
Dr. Kardeván Endre bejelentette, hogy a marhalevél és útlevél júliustól - az áprilisi 1500 forintra emelés után - egységesen 500 Ft-ba kerül.
Forrás: VM, MÁSz