Falura megy a magyar
A magyarországi falusi turizmus iránti igény jelentősen növekedett – s az ember nem is gondolná, de a szállóvendégek többsége magyar. Ezt Nagyné Kovács Katalintól, a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetségének (FATOSz) alelnökétől tudtuk meg.
Az alelnök elmondta: mint egyesületük taglétszáma mutatja, hazánkban jelenleg körülbelül 7 és fél ezer falusi szállásadó működik, ebből Zalában 133.
„Tapasztalataink szerint ez tökéletesen megfelel a mostani keresletnek országos és megyei szinten is” – így a szakember. „Az utóbbi idők kedvező tendenciája, hogy a vendégek az úgynevezett 4 napraforgós, azaz a jobb minőségű szálláshelyeket keresik jobban. Egyesületünk arra törekszik, hogy minél több ilyen legyen, s minden vendégfogadó egyedi kínálattal rendelkezzen, olyannal, amit csak nála találnak meg az érdeklődők, senki másnál. Példának okáért: van, ahol kemencézéssel, másutt ökogazdálkodással, állatsimogatóval vagy szaunával teszik különlegessé a repertoárt”.
Nagyné Kovács Katalin azt is hozzátette, a falusi szállásadók vendégeinek 90 százaléka a fővárosból, illetve a nagyvárosokból érkezik. Más turisztikai ágazatokkal ellentétben itt a vendégkör nagyobb részben a belföldi vendégekből tevődik össze - nem túlzás hát azt állítani, hogy a falusi vendéglátás a kispénzű embereknek kínál alternatívát a pihenésre.
A 2009 megszorító intézkedései fájdalmasan érintették az ágazatot is. A korábban 80 ezer forintos bevételig terjedő adómentességet a kormány megszüntette, csakúgy, mint a vendégasztalt, mely révén a kertben megtermelt zöldségekkel, paprikával, paradicsommal, zsíros kenyérrel, házi kolbásszal lehetett kedveskedni a betérőnek. A szervezet elnöksége nemrég arról döntött, hogy az új kormány segítségét kérve ismét harcba száll ezekért a vívmányokért. S természetesen, reménykednek, hogy a döntéshozók talán arról sem feledkeznek meg, hogy a válságban sokan a falusi turizmussal keresnek kiutat a munkanélküliségből.
*
Nyáron befejeződnek a komplexum munkálatai
Két évtizedes álom
Murakeresztúr - Lassan célegyenesbe fordul a Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ bővítése: már szerkezetkész állapotban van az intézmény hőn áhított tornacsarnoka.
1989-ben vették tervbe az iskola tornatermének megépítését, ám a megvalósításra eddig nem kerülhetett sor. Nemrég azonban az önkormányzat a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében nyert 400 millió forintnyi támogatást az iskolát, óvodát, faluházat egyesítő művelődési központ korszerűsítéséhez, s tornacsarnokkal való bővítéséhez. Az elnyert támogatáshoz csaknem 100 millió forintos önrészt biztosít a település, melyhez 15 éves futamidejű hitel felvételére volt szükség.
A beruházás állásával kapcsolatban Varga Zoltán, a kivitelezést végző SZABAU Invest Kft. műszaki igazgatója elmondta: az iskola felújítása tavaly nyáron elkészült, ott már csak kisebb akadálymentesítési feladatok várnak rájuk. A faluház egy szinttel gyarapodik, s többfunkciós intézménnyé alakul át, itt a kivitelezési határidő június 30., amit várhatóan tartani is tudnak.
„A két intézmény között épült meg a tornacsarnok, amelyen már az utolsó simításokat végezzük” – magyarázta Varga Zoltán. „Nyolcszáz négyzetméteres komplexumról van szó, június végére ezzel is végzünk. Már csak szerelvényezés, a külső térkövezés, valamint a csatlakozó úthálózat kialakítása van hátra. A tornaterem lelátórendszerrel épül, nyolcvan fő foglalhat helyet az ülőkéken. A bírói öltözőket, orvosi szobákat, zuhanyzókat, mosdókat a faluházban alakították ki, a tornaterem ebből az irányból és az iskola felől is megközelíthető. A projekt negyedik elemeként pedig az óvoda részleges felújítása is megtörténik, a munkálatok egy részét már a téli időszakban, illetve azt megelőzően elvégeztük”.
A műszaki igazgató jelezte: befejeződött a tetőzet korszerűsítése, bővítése, a továbbiakban pedig a vizesblokk modernizálását végzik, s akadálymentes WC készül. Ősszel megszépülve várja a nebulókat ez az intézmény is.
Kovácsné Kővágó Anna, az iskola igazgatója elmondta: már több mint 20 éve várják a tornatermet. Van ugyan egy tornaszobájuk, ez azonban szűkös, amikor lehet, a kinti pályán tartják a testnevelésórákat. Ez azonban nagy mértékben időjárásfüggő. „Az új tornaterem megoldást jelent e problémára, s reméljük, nemcsak a gyermekeknek, hanem a térség fiataljainak, sportszerető felnőtteinek is örömet okoz” – mondta. Várakozásukat alátámasztja, hogy máris kérdezgetik más településekről: mikor lesz kész?
*
Az ivóvízhálózatot is szeretnék majd felvinni a szőlők közé
Felújították a hegyi utakat
Surd - Több millió forintos beruházás keretében kapott aszfalt-, illetve betonréteget a környező hegyhátak útjainak egy része. A munkálatokat jövőre szeretnék folytatni.
Kanász János polgármester elmondta: a település saját erőből valósította meg a fejlesztést, amely már régóta szerepelt a tervek közt. Körülbelül 1800-2000 méter hosszúságban aszfaltozták a hegyi utakat, s ezen kívül még 400 méternyi horhost is szilárd, beton burkolattal láttak el a Prizma 1999 Kft. szakemberei a közelmúltban.
A település első embere jelezte: a beruházás azért vált szükségessé, mert az itt élők többsége karácsonyfa-termeléssel foglalkozik, s a régi, kavicsos-földes utak éppen akkor váltak szinte használhatatlanná az őszi-tél eleji esőzések miatt, amikor a legnagyobb forgalom zajlott a fenyőszállítás kapcsán.
Kanász János hozzátette, remélik, hogy a beruházás révén a birtokok is felértékelődnek. A következő évben anyagi lehetőségeik függvényében szeretnék folytatni a hátralévő, hozzávetőleg 8 kilométernyi úthálózat modernizálását. "További terveik közt pedig a vezetékes vízhálózat kiépítése szerepel, ez azonban ugyancsak anyagi lehetőségeik függvénye" - fűzte hozzá a falu első embere.
*
Lakodalmas perec és stólabontás – álesküvőt tartottak Galambokon
A régi idők szokásait elevenítette fel szombaton az a lakodalmas program, amelyre hónapokkal ezelőtt kezdte a felkészülést a Galamboki Hagyományőrző Közhasznú Alapítvány.
A fiús háznál csütörtökön tucatnyi asszony sütötte kemencében a lakodalmas perecet, akik amellett, hogy feljöjjön a tészta, a szombati jó időért is sűrűn imádkoztak.
S mivel a fohász meghallgattatott, szombaton napsütés kísérte a legénybúcsút az Egax Kft. udvarán. A vőlegény és a násznép menete délután indult menyasszony kikérésre a Tájházhoz, s útközben nyoszolyólányok osztogatták a 180 (!) tojásból sütött perecet.
A parókia udvarán tartották a 11. évfolyamos diákok, Gál Balázs és Kálóczi Anita álesküvőjét, s a valódira hajazó ünnepségen a pap sem volt igazi. Horváth László (Balázs nagyapja) a kezüket stólával átkötve adta össze az ifjú párt, majd a stólabontással nyomban vissza is adta a szabadságukat. "Szerencse, hogy ismét szabad vagyok, hiszen ez már a harmadik álesküvőm volt" - mondta a soproni erdészeti szakközepes Balázs, aki óvodás korában még másnak, de nyolcadikban és most is Anitának fogadott örök hűséget.
"Többször nem fogok férjhez menni mostanában" - mosolygott a BLG-s új asszony, majd a Kocsira ládám, tetejére párnám... nóta kíséretében indult a sárga lőcsös lovas kocsihoz, melyen a vőfélyek körbevitték a kelengyét.
A civil szervezet alapítója, a násznagy szerepét betöltő Varga Attila a vacsora előtt elárulta: a hagyományokat szeretnék átadni a fiataloknak, hogy ne csak a nagyszüleiktől halljanak a lakodalmakról, de maguk is átélhessék annak minden izgalmát.
"Pontosan úgy történt minden, ahogy hajdanán engem kértek ki" - mondta a vendégek egyike, a nagyrécsei nyugdíjasklubot vezető Pölcz Lászlóné, majd az elsők között perdült táncra.
*
Esélyegyenlőségi program: a térség beadta a szükséges kérelmet
Zalakaros - A törvényben előírt kötelezettségének eleget téve esélyegyenlőségi program készítésén dolgozik a Zalakaros Kistérség Többcélú Társulása.
A Zalakaros Kistérség Többcélú Társulás idén április 12-ei ülésén tárgyalt az esélyegyenlőségi program elkészítéséről, ám a kérdést szabályozó törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletek csak néhány nappal később jelentek meg. Az előírások értelmében mind a 19 tagtelepülésnek, mind pedig magának a társulásnak kell esélyegyenlőségi programmal rendelkeznie 2011. január elsejét követően - ugyanakkor a 2010. július 1-je után megjelenő pályázatokon csak az ilyen dokumentumot elkészíttető önkormányzatok vehetnek részt.
Az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzék pedig június elsejétől állhat fel, s abból a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal a társulási elnökök, illetve polgármesterek kérésére 8 napon belül rendel ki térítésmentesen dolgozó szakértőt, akinek bevonásával 30 nap alatt kell elkészíteni a programot. Ezt a fontos lépést Szirtes Lajos elnök tájékoztatása szerint a zalakarosi kistérségi társulás már május 18-án meg is tette, benyújtotta kérelmét a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalhoz. A jövőben csak a program birtokában adhat be pályázatot.
*
Marketingarculat, elsősorban a helyi termékekre építve
Kancatej és almaélmény
Zalakomár - Kelet-Stájerország a legjobb példája, hogyan építsünk turizmust meglévő értékeinkre. A végeláthatatlan almásairól híressé vált tájegység az idei évtől Ausztria kertjeként határozza meg magát.
A magyar határtól cirka 60 kilométerre található régióban nagy hagyományai vannak a gyümölcs-, egészen pontosan az almatermesztésnek, az ehhez kapcsolódó rendezvényeknek, illetve a mi borútjainkhoz hasonló almautaknak. A nálunk is közkedvelt gyümölcsön kívül azonban még számos más kulináris termék, például körte, hidegen sajtolt növényi olajok, méz, áfonya és gomba kerülhet az illatokra és ízekre éhes látogató asztalára.
„Kelet-Stájerország az idei évtől állította fel új marketingarculatát, amely elsősorban ezekre a helyi termékekre épül” – tudtuk meg a minap egy zalakomári turisztikai konferencián Pataki Évától, a Kelet-Stájerország Idegenforgalmi Hivatal vezetőjétől, aki 17 éve él kint. „Gondolok itt például a húsmarha-tenyésztésre, a sajtkészítésre, fűszer- és gyógynövények termesztésére, s a különleges témautakra. Megnéztük, mi az a téma, amire a vidék kínálatának összessége felfűzhető. Ez a kert témája, ebbe próbáljuk becsomagolni valamennyi aktív, természeti és kulináris ajánlatunkat: túrázunk, kerékpározunk a kertek mentén, illetve a kerteken át”.
Pataki Éva hozzátette, a legfontosabb – s ez volt az ő vezérlőelvük is – , hogy egy-egy régió kínálati kosarába olyan termékek kerüljenek, amelyek csak az adott térségre jellemzőek. Mint már utaltunk rá, ez esetükben az alma: így kap helyet az étlapokon a sült alma, az almamurci, almabor, almalekvár, az almagombóc és az almaleves, illetve az almából készült köret.
Aki Kelet-Stájerországot választja, az ma már ezt a fajta almaélményt keresi. Ehhez igazítják kínálatukat a helyi wellness-szállodák is. A gyógyrepertoárban a szintén helyi specialitásnak számító tradicionális stájer medicina alapján összeállított kezelések találhatók. Különlegességük a kancatej-kozmetikum, melynek alapanyagát két nagy ménes adja.
*
Legszebb dallamok az első Isteni Irgalmasság Templomban
Koncertsorozat Zalakaroson
Magyarország első Isteni Irgalmasság Templomában, Zalakaroson indítja orgona koncertjeit ebben az évben Kollonay Zoltán, a Nagykanizsán élő zongoraművész.
November végéig lesz hallható a május második hetén induló és minden csütörtökön jelentkező koncertprogram, mely a legszebb dallamok részleteit mutatja be az Aida, Négy évszak, Varázsfuvola, Magyar Fantázia darabokból a hangszerek királynőjén.
2006 óta minden héten, májustól november végéig folyamatosan jelentkezik a klasszikus Orgona Koncertsorozat Zalakaroson, mely a virágos kisváros idegenforgalmának egyik kulturális színfoltja. A koncerten könnyen érthető és élvezhető darabok legszebb részletei kerülnek bemutatásra 50 percben improvizációval díszítve. A közönség a régi korok előadói szabadságával követheti végig a művek pompás kiteljesedését.
Kollonay Zoltánról
Kollonay Zoltán zongoraművész a Budapesti és a Bécsi Zeneakadémián tanult,
több zongoraversenynek volt első helyezettje. Színes előadóművész, aki könnyen befogadható különleges zenei világával, szenvedélyes és virtuóz játékával, magával ragadja a közönséget. Zongorán, szintetizátoron, orgonán, szólóban vagy zenekara kíséretében saját műveit is bemutatja.
Koncertjei a megszokottól különlegesebbek, varázslatos új zenei élményt adnak. A klasszikus orgona koncertjein feleleveníti a régi korok improvizációs előadói hagyományait. Koncertjei alkalmával kisebb és nagyobb orgonákon is játszik. Keszthely Evangélikus Templom, Karmell Bazilika, Csorna Premontrei Székesegyház,
Nemesrádó Katolikus Templom orgonaszentelés, Vízvár, Várvölgy, Tótszerdahely, Tóthszentmárton Katolikus Templom, Nagykanizsa, Siófok, Nyíregyháza, Evangélikus és Katolikus Templom, és más városokban, illetve községekben. Rendszeresen koncertezik Zalakaroson, Hévízen, Bükfürdőn. CD felvétel készült játékáról a Debreceni Református Nagytemplomban.
Forrás: Innovatív Dél-Zala Vidékfejlesztési Egyesület, zalaihirlap.hu