A hazai statisztikai adatok szerint Magyarországon az elhalálozás 50 százaléka szív- és érrendszeri, 30 százaléka pedig daganatos betegségekre vezethető vissza, amelyek kialakulásában szerepe játszó egyik legfontosabb kockázati tényező a táplálkozás.
Ezért a nemkívánatos táplálkozási szokásaink megváltoztatásával, valamint a humán táplálkozási elvárásoknak jobban megfelelő élelmiszerek fogyasztásától remélhetjük, hogy a lakosság egyre nagyobb hányada éri el a génjeik által meg szabott legmagasabb életkort.
A korábbiakban említetteken túl az élet módból és táplálkozási szokásainkból, táplálkozási kultúránkból adódó problémák mellett meg kell említeni az úgynevezett táplálék allergiát, ami tulajdonképpen a szervezet túlzott védekezési reakciója valamely étellel, élelmiszerrel, vagy ezek egyes összetevőivel szemben.
Ehhez a problémakörhöz tartozik az úgynevezett táplálék intolerancia (táplálék-összeférhetetlenség) is, amikor a táplálék által kiváltott kóros tünetek nem immunológiai eredetűek. Ezen túl érzékenységek következtében az érintettek sok esetben az alternatív táplálkozási lehetőségek mellett speciális élelmiszereket igényelnek. Társadalmunknak tehát igen nagy felelőssége van abban, hogy ezek az emberek is megfelelő minőségű élelmiszerhez jussanak és így az életminőségük is javuljon.
Ismert az a tény is, hogy például az állati eredetű élelmiszer minőségét – több más tényező mellett – nagymértékben az állatok táplálása, takarmányozása is befolyásolja. Ezért a korábbiakban említett problémák megoldásában a takarmányozásnak nagyon sok esetben kulcsszerepe lehet.
Az ide vonatkozó statisztikai adatok azt mutatják, hogy a világban 2005-ben
626 millió tonna ipari abrak keveréket gyártottak a gazdasági haszonállatok részére. Könnyű belátni, hogy ezen óriási mennyiségű keverék takarmány minősége meghatározó lehet az állati eredetű élelmiszerek minőségére. Tovább ronthatja a helyzetet, ha azt is számításba vesszük, hogy az említett mennyiségű abrakkeveréken túl nagyon sok országban a gazdasági haszonállatok bizonytalan eredetű és kontrollálatlan összetételű és minőségű takarmányt is fogyaszthatnak. Ezért a takarmányozás előtt a 21. században a következő fontosabb feladatok állnak:
1. A korábbiaknál sokkal aktívabb és tudatosabb részvétel a megfelelő mennyiségű, minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszer előállításban.
2. A fenti cél elérése érdekében rendkívül fontos a takarmányozás hatékonyságának (biológiai, takarmánytechnológiai,ökonómiai hatékonyság) további javítása.
3. Kiemelt fontosságú a takarmányozás, az állattenyésztés és a környezetvédelem kapcsolatának újragondolása. Ez azt jelenti, hogy a továbbiakban jó minőségű és biztonságos állati eredetű élelmiszert csak olyan technológiával szabad előállítani, amely technológia nem szennyezi tovább környezetünket, azaz ki kell dolgoz ni a környezetkímélő takarmányozási rendszereket.
Jelen cikk célja a sertéstakarmányozásban várható fontosabb kihívások és kutatási területek rövid áttekintése a sertéstakarmányozással foglalkozók részére.
Amennyiben felkeltette érdeklődését ez a szakmai tanulmány, töltse le a csatolmányt, amiben teljes terjedelmében olvasható!