Kápolna Szent Orbán tiszteletére
Szent Orbán tiszteletére emeltek kápolnát a beleznai hegyen murakeresztúri és fityeházi szőlősgazdák. A fából ácsolt építményt vasárnap délután szentelték.
„A kis kápolna példaértékű összefogás révén készülhetett el” – tudtuk meg Pogár Róbert murakeresztúri plébánostól. A kezdeményezés indító okairól elmondta, az egyik gazda, Kovacsics Csaba tavaly állíttatott Orbán-szobrot a hegyen, s akkor fogalmazódott meg több kisbirtokosban: kellene oda egy kápolna is. A felvetéshez támogatólag csatlakozott Tislerics János, aki betegségből felgyógyulva, hálája jeléül ajánlotta fel a hatszögletű építményhez szükséges földterületet. Miután ezzel az alap adott volt, a gazdák összefogtak, s hozzákezdtek a kis kápolna felépítéséhez, melyet egy már évek óta azon a helyen álló kőkereszt fölé húztak.
Ki pénzadománnyal, ki kétkezi munkával (s persze, olyan is volt, aki mindkettővel) segített, cégek, vállalkozók pedig építőanyaggal járultak hozzá az imádságos hely elkészítéséhez.
A munkálatok (melyek keretében sor került a kereszt felújítására is), nemrég befejeződtek, s a Pogár Róberttel közösen celebrált vasárnapi szentmise keretében Fliszár Károly főesperes, a nagykanizsai Jézus Szíve Plébánia plébánosa szentelte fel az 5 méter magas építményt.
Pogár Róbert jelezte: mindent összevetve, munkájukkal nagyjából 2 millió forint körüli értéket teremtettek a gazdák. "Ám az eszmei érték ennél sokkal több: felbecsülhetetlen" - tette hozzá.
A pénzbeni érték eléri a 2 millió forintot, az eszmei érték azonban felbecsülhetetlen.
*
Értékes adomány a kanizsai mentőknek
Jelentős értékű felszereléshez jutottak a nagykanizsai mentősök a közelmúltban.
A Nagykanizsa és Térsége Mentő Alapítvány által összegyűjtött adományokból egy bárhol, elsősorban törött végtagok rögzítésére felhasználható vákuum sínkészlettel, valamint légútbiztosítási orvosi eszközökkel gyarapodott a kanizsai mentőállomás felszerelése. Mint azt Ténai Péter, az alapítvány elnöke, és Kalmár Anikó alapító, kuratóriumi tag elmondta, az új, értékes eszközöket a rohamkocsiban használják - a sínkészletre évente legalább 100-200 alkalommal van szükség, míg a légutak biztosítását szolgáló lapocokat napi rendszerességgel alkalmazzák a mentősök.
*
A tisztább faluért
Kisrécse - A falu 150 lakójának komfortérzetét javító beruházás zajlik a településen: pályázati támogatással szennyvízcsatorna-hálózat és tisztítómű épül.
A beruházás tegnapi projektindító sajtótájékoztatóján Tóth Lucia polgármester kijelentette: az összesen majdnem 98 millió forintba kerülő, 83,3 milliós támogatottságú projekt azért fontos és jelentős, mert eddig a falu egyik fele a Kis-Balaton vízgyűjtőjét, a másik pedig a vízbázist mérgezte az esetenként rosszul tárolt, kezelt szennyvízzel. Mint rámutatott, azt reméli, hogy a fejlesztéssel jobb állapotba kerülnek a település kútjai is.
A kivitelezést a zalakarosi székhelyű SZABAU-Invest Kft. valósíthatja meg. Ennek, pontosabban a tényleges munkát végző Szabadics Zrt.-nek a vezérigazgatója, Kovács Tamás adatokkal is szolgált. Elmondta, összesen 2,3 kilométernyi vezeték épül meg, melyből 1,6 kilométer már el is készült. Nyolcvan ingatlan bekötésével számolnak (egyébként eddig 75-öt kapcsoltak be a hálózatba), s terveik szerint ősztől, a munkálatok befejeződésétől indulhat a szennyvíztelep egyéves próbaüzeme.2,3 kilométernyi vezeték épül meg még az őszig.
*
Nagykorú lett a Ludvig Nemzetközi Művésztelep
A kultúreseményt május 30-tól június 13-ig, immár 18. alkalommal rendezték meg a dél-zalai városhoz közeli Kendlimajorban.
Idén a világ minden tájáról összesen negyven résztvevőt várnak, tizen újoncként érkeztek. „A debütálók közül négyen Malaysiából érkeztek, s egy fő az USA-ból, aki amúgy a bostoni egyetemen tanít kerámiát” – árulta el Ludvig Zoltán, a szervező, névadó hozzátéve: „Az idei találkozónkra nem adtunk kötött témát, mindenki szabadon alkothatott. Június 6-án nyílt napot tartottunk, de azon kívül is bármikor betekinthetnek az érdeklődők a művésztelep munkájába”. Június 8-án 20.30 órától a kanizsai Kamera 67 Filmklub mutatta be legújabb díjnyertes alkotásait, június 12-én 19 órakor pedig nagyszabású kiállítás zárta a programot.
*
Egyelőre nem túl nagy az érdeklődés az európai uniós támogatással készülő inkubátorház iránt Nagykanizsán
A szakemberek ennek ellenére bizakodóak. Az egykori Kossuth-laktanya volt legénységi épületéből készülő úgynevezett inkubátorház elsősorban az induló, vagy kis nyereséggel működő helyi vállalkozásoknak jelenthet segítséget, itt ugyanis kedvezményes díjú bérelt helyiségekben, közös, költséghatékony infrastruktúrával dolgozhatnak. A 400 millió forintos beruházás kivitelezése már javában tart, s van 7-8 érdeklődő is - igaz, a működtetés első évében sokkal többel nem is számoltak a szakemberek. A lakhatáson kívül többek közt üzletviteli, jogi, pályázati és marketing tanácsadást is kaphatnak majd a bérlők. A fenntartó szándékai szerint a működés során hangsúlyt fektetnek a vállalkozások innovációs tevékenységének erősítésére is.
*
A vártnál is több látogatót vonzottak a trák kincsek Nagykanizsán
Országos visszhangot és szakmai elismerést hozott Nagykanizsa városának és a Magyar Plakát Háznak a Thrák Királyok Völgye című kiállítás, melyet mintegy 8 ezer látogató tekintett meg - mondta el hétfői tájékoztatóján Kőfalvi Csilla, a kiállítás főszervezője.
Mint azt a főszervező jelezte: a kiállítás megrendezéséhez elengedhetetlen volt a magyar állam 2.5 millió eurós garanciavállalása, utóbbi nélkül ugyanis nem kerülhettek volna közszemlére a kazanlaki múzeumban őrzött kincsek. Mindezek mellett a Magyar Plakát Házat is át kellett alakítani, hogy az épület megfeleljen a biztonsági előírásoknak.
A kiállítás ideje alatt több mint 8 ezer ember tekintette meg a tárlatot. A vendégek fele kanizsai középiskolás volt, az önkormányzat döntése értelmében a fiatalok ingyen tekinthették meg a bolgár kincseket.
*
2,5 millió forintnyi hal érkezett a zalai tavakba
35 mázsa pontyot telepített csütörtökön két zalai tóba a megyei horgászszövetség a halállománypótlás keretében.
"Nagykanizsán 2000 kiló, míg a megyeszékhelyi Gébárton 1500 kiló mértes, 30 centi feletti pikkelyes csúszdázott a vízbe" - közölte Ernszt Tamás halászati, vadászati felügyelő. A Tógazda Zrt. somogyapáti halastavaiból érkezett több mint 2,5 millió forintot érő szállítmányra tekintettel jövő hét kedden reggel négy óráig a két tavon a békés halakra fogási tilalom lépett életbe.
*
Két évtizedes álmuk válik valóra
Lassan célegyenesbe fordul a Zrínyi Miklós Általános Művelődési Központ bővítése: már szerkezetkész állapotban van az intézmény hőn áhított tornacsarnoka.
1989-ben vették tervbe az iskola tornatermének megépítését, ám a megvalósításra eddig nem kerülhetett sor. Nemrég azonban az önkormányzat a Nyugat-dunántúli Regionális Operatív Program keretében nyert 400 millió forintnyi támogatást az iskolát, óvodát, faluházat egyesítő művelődési központ korszerűsítéséhez, s tornacsarnokkal való bővítéséhez. Az elnyert támogatáshoz csaknem 100 millió forintos önrészt biztosít a település, melyhez 15 éves futamidejű hitel felvételére volt szükség.
A beruházás állásával kapcsolatban Varga Zoltán, a kivitelezést végző SZABAU Invest Kft. műszaki igazgatója elmondta: az iskola felújítása tavaly nyáron elkészült, ott már csak kisebb akadálymentesítési feladatok várnak rájuk. A faluház egy szinttel gyarapodik, s többfunkciós intézménnyé alakul át, itt a kivitelezési határidő június 30., amit várhatóan tartani is tudnak.
„A két intézmény között épült meg a tornacsarnok, amelyen már az utolsó simításokat végezzük” – magyarázta Varga Zoltán. „Nyolcszáz négyzetméteres komplexumról van szó, június végére ezzel is végzünk. Már csak szerelvényezés, a külső térkövezés, valamint a csatlakozó úthálózat kialakítása van hátra. A tornaterem lelátórendszerrel épül, nyolcvan fő foglalhat helyet az ülőkéken. A bírói öltözőket, orvosi szobákat, zuhanyzókat, mosdókat a faluházban alakították ki, a tornaterem ebből az irányból és az iskola felől is megközelíthető”. A projekt negyedik elemeként pedig az óvoda részleges felújítása is megtörténik, a munkálatok egy részét már a téli időszakban, illetve azt megelőzően elvégeztük.
A műszaki igazgató jelezte: befejeződött a tetőzet korszerűsítése, bővítése, a továbbiakban pedig a vizesblokk modernizálását végzik, s akadálymentes illemhely készül. Ősszel megszépülve várja a nebulókat ez az intézmény is.
*
Várnak az EU-ra: Surd és Liszó újabb pályázatot ad be
„Előfordulthat, hogy az EU két falut és több településrészt kivesz a szennyvízcsatornázási projektből” – hangzott el a Nagykanizsa és Térsége Víziközmű Társulat közgyűlésén.
Mint elmondták, az Európai Unió kérte a költségek csökkentését. Összesen négy terv készült. Az utolsó verzió szerint Liszó, Surd teljes egészében, valamint a homokkomáromi Nyolc Boldogság Katolikus Közösség ingatlana, a hosszúvölgyi Rákóczi utca, Újnéppuszta, illetve Obornak kerülne ki a projektből. Grabant János, a víziközmű társulat elnöke rámutatott: még nem döntött az EU, tehát elvileg bármelyik terv-változatot kihirdethetik nyertesnek. A magyar állammal az eredeti, teljes projektre kötöttek támogatási szerződést. Az elhangzottakat nem fogadták örömmel a közgyűlésen jelen lévő surdi és liszói lakosok. Ők leginkább a várható döntés okát feszegették. A két falu vezetője ellenben máris a probléma megoldását kereste - Novák Csaba (Liszó) és Kanász János (Surd) polgármesterek bejelentették: mindenképpen beadnak egy második pályázatot a magyar államhoz, s reményeik szerint azon megnyerik a településeik csatornázásához szükséges 800 millió forintot. Felmerült azonban: ehhez a lépéshez szükség van arra, hogy az EU döntése megszülessen - hiszen ugyanarra a célra nem kérhetnek kétszer támogatást. Tóth Nándor, a szennyvíztársulás elnöke úgy nyilatkozott: jövő hónap végére születhet meg a brüsszeli verdikt – ez elég késő lenne a surdiak és liszóiak számára.
*
Civil támogatás: a legtöbben 50-100 ezer forintot kaptak
Nagykanizsa - Az idei évben 2 millió forintot oszt szét a helyi önkormányzat a civil szervezetek támogatására. Az alapítványok és egyesületek zöme 50-100 ezer forintot kap az alapból.
Az oktatási, kulturális, ifjúsági és sportbizottság nemrég döntött a civil alap felosztásáról. Ez évben 25 szervezet pályázati programja kap támogatást az önkormányzattól, az egyesületek, illetve alapítványok munkáját általában 50- 100 ezer forinttal támogatja a dél-zalai város. Ettől nagyobb támogatást csak néhány szervezet kap, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat városi csoportjának – a helyiségek fűtéskorszerűsítésére – például 220 ezer forintot szavazott meg a bizottság, míg a Nagykanizsai Civil Kerekasztal működését is hasonló összeggel támogatták. A szakbizottság támogatta többek közt az Aranyfény Civil Egyesületet 100 ezer forinttal, a Kaán Károly Környezetvédelmi Egyesületet 70 ezer forinttal, a Kiskanizsai polgári Olvasókört 100 ezer forinttal. Összesen 25 szervezet kapott a keretből. A bizottság 2 millió forintot osztott szét a szervezetek közt.
*
Sok gólya elpusztult a hideg idő és a jég miatt - Gyűrűző akció Zalában
A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Zala megyei csoportja tegnap Darázsi Zsolt titkár vezetésével végzett gólyagyűrűzést a dél-zalai térségben.
A gólyagyűrűző akció csütörtökön Miklósfa, Kiskanizsa, Eszteregnye, Becsehely, Tótszentmárton, Letenye, Murarátka útnovalon zajlott, s a kiskanizsai Bajcsy-Zsilinszky utca 106. számú ház előtti fészeknél a gólyapár mellett csak egy elpusztult fióka mumifikálódott tetemét találták. Ez a jellemző, mivel a május végi esős-hűvös időszakban átázott a fészek, így ha ki is kelt a tojás, megfázott a fióka és elpusztult.
Az MME zalai csoportja harmadik éve végzi a kétnapos Zala megyei gyűrűző akciót - a következő június 30-án Egerszeg környékén lesz -, s eddig ez lesz a legrosszabb évük. Az akció kiskanizsai állomásán találkoztunk dr. Szentgyörgyvölgyi Eszterrel, aki édesanyjával kerékpáron jött a Varasdi utcából, megfigyelni a madárvédők akcióját. „A hideg idő sajnos megtizedelte a gólyákat, a költési hajlandóságuk is csökkent, s a jég is elpusztított jó pár fiókát, a darányiak közül is kettőt”. Moór András elmondta: kedveli a kiskanizsai gólyákat, s az irodájában is hallja a már jól megszokott kelepelésüket. Tudja, milyen veszélyek leselkednek a fehér gólyákra, s bizony, neki hiányoznának, ha nem lennének.
Darázsi Zsolttól hallhattuk: a gyűrűzés elsősorban a vonuláskutatást szolgálja. „Fontos, hogy tudjuk, merre vonulnak a madarak, milyen veszélyek várnak rájuk útközben, hol pusztulhatnak el, milyen táplálkozóhelyek vannak, s mikor jönnek vissza fészkelni” – mondta a szakember, hozzátéve: a fiatal gólyák három-négy év múlva jönnek vissza fészkelni, akkor lesznek ivarérettek. „A gyűrűzési akció négy éve kezdődött, itt, Zalában harmadik éve csináljuk. Mióta a műanyagjelölést csináljuk, nem volt még visszafogásunk, amit le tudtunk volna olvasni. A Darázsi Zsolték által használt műanyag gyűrűk egyébként olyanok (fekete, nagy fehér betűkkel), hogy távcsővel is le lehet olvasni, ha fészken van a madár”.
Forrás: Nagykanizsai HVI, zalaihirlap.hu