Keveslik a terményükért ígért ellenértéket a lenti térség repcetermelői
Csörnyeföld - Az átlagosnál magasabb terméshozammal kecsegtet a repce. Az ipari alapanyagnak hasznosítható növényből hektáronként három és fél, egyes vélekedések alapján akár négy tonna is betakarítható lesz.
A szakemberek szerint a virágzási időszak elmúltával szinte már teljes bizonyossággal lehet a repce terméshozamára következtetni, legfeljebb egy váratlan természeti csapás – például egy jégverés – húzhatja át számításaikat. A növény fejlődése idén azt mutatja: erős átlag várható, akár a hektáronkénti négy tonna fölé is mehet. „A magam részéről három és fél tonnával már elégedett lennék” – sorolja a csörnyeföldi Pál Tibor, aki a 68 hektáros termőterületének mintegy hatodán termel repcét. „Jómagam még a kezdő repcetermelők közé tartozom, csupán két éve kezdtem el vele foglalkozni, de úgy tűnik, érdemes, bár a felvásárlói ár a két évvel ezelőttihez képest igen visszaesett”.
„Nehéz megjósolni a pontos terméshozamot, de hektáronként három és fél tonna biztos lesz, hacsak valami nem éri a növényt” – vélekedett Nemes Kálmán. „Elérheti a négy tonnát is, de nem valószínű. Jóval nagyobb gondot jelent a felvásárlói ár, azzal most nem vagyok elégedett, a kapacitásom egy részét 73 ezer forintra tudtam csak lekötni”.
A kerkafalvai gazdálkodó azt is elmondta: idén kisebb területet, csupán nyolcvan hektárt vetett be repcével, szemben a tavalyi 113-mal. Ennek egyszerű oka van, nem állt rendelkezésére elegendő földterület. Ugyancsak az alacsony felvásárlói árra panaszkodik Lenti térségének egyik legnagyobb gazdálkodója, Hóbor Attila is. Elmondása szerint két évvel ezelőtt százezer forint körüli árat kínáltak a termény tonnájáért, idén viszont 70-75 ezer forinttal kell számolni. Ugyan ez magasabb, mint a tavalyi 60-65 ezer forint, de a növekedés elsősorban az árfolyam-különbségből fakad. „Én nem várok kiemelkedően jó évet, úgy vélem, talán három és fél, esetleg 3,8 tonnás hozamra számíthatunk” – tette hozzá. „Ezzel nagy nyereség nem érhető el, hiszen a repce termesztése költséges. Azt jósolom, hogy néhány éven belül a termőterületek aránya is csökkenni fog, hiszen a repce előveteménye, a gabona most mélyponton van. A gazdálkodók többsége áttér kukoricára, az ugyanis stabilan értékesíthető, s minőségi kifogásokat sem támasztanak vele szemben a felvásárlók”.
A gazdák szerint az lenne az ideális, ha a megtermelt repcét helyben dolgoznák fel, ezáltal magasabb haszonnal számolhatnának. Zalában ilyen üzem azonban nincs, így csak a továbbértékesítés lehet a járható út a helyi termelők számára. „A Zalában megtermelt repce általában Ausztriába kerül, a felvásárlók többsége ott tudja értékesíteni” – folytatta Hóbor Attila. „A szomszédos országban étkezési célra is hasznosítják, de biodízelt is készítenek belőle”.
„Mintegy háromezer hektárral nőtt a repce termőterületének nagysága” – mondta el a Zala Megyei Mezőgazdasági és Szakigazgatási Hivatal Földművelési Igazgatóságának helyettes vezetője, Fentős János. „Az általunk vezetett adatok szerint ez évben 16 ezer 496 hektáron termelnek repcét a gazdálkodók”. A hivatal adatbázisából az is kiderült, hogy valószínűleg az őszi búza kárára történt a repce térhódítása, abból ugyanis 25 ezer 611 hektárnyit vetettek, szemben a harmincezer hektárt meghaladó tavalyi területtel.
*
"Civil Kavalkád"
Több mint tíz, a térségben aktívan tevékenykedő civil szervezet részvételével került megrendezésre a hétvégén Lentiben a "Civil Kavalkád" címet viselő, játszóházzal, fellépőkkel, totóval, kézműves foglalkozásokkal és még számos színes programmal tarkított hétvégi rendezvény.
A Pro Arte Kulturális Egyesület és a Városi Művelődési Központ közös szervezésével létrejött program szombaton délután kettőkor a résztvevő civil szervezetek közös faültetésével vette kezdetét, mely során a egyesületek és alapítványok együttműködésének jegyében egy fiatal fát helyeztek el a Bottyán úti régi játszótéren. Ezt követően a programok a művelődési központ helységeiben folytatódtak, ahol a meghívott egyesületek lehetőséget kaptak arra, hogy megismerhessék egymás tevékenységét, és közelebbi kapcsolatot hozhassanak létre olyan egyesületekkel akikkel a későbbiekben szívesen dolgoznának közös munkákban is. A művelődési központ klubhelyiségében felállított standokon az érdeklődők megismerkedhettek az egészséges ételekkel és azok elkészítésével, a papírmerítés technikájával. A kicsik bábokat, játékokat készítettek maguknak és még sok-sok érdekesség várta a művelődési központba betérő látogatókat. A késő délutánig tartó rendezvényen bemutatkozott a Kerka Kulturális Egyesület, valamint a néptánc és a népzene iránt érdeklődők ének és tánctanításon, táncos zenés versenyeken és sorjátékokon vehettek részt. A program végül a művelődési központ előtt felállított májusfa kitáncolásával ért véget.
*
Kenukikötőt is építenek a Murán a program során
Az osztrák- magyar határ mentén található védett természeti területek hálózatba kapcsolása és közös bemutatása a célja a PaNaNet-programnak, amelyhez négy nemzeti park és tíz natúrpark csatlakozott.
Ezt dr. Kopek Annamária, az együttműködésben részt vevő Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság osztályvezetője mondta Lentiben, ahol a program keretében Lelkes András természetvédelmi őr tartott előadást a Kerka mentén zajló természetvédelem és gazdálkodás témakörében.
„Elsősorban a határon átnyúló kapcsolatok megerősítésére törekszünk, de a program minden résztvevőjének megvan az önállósága” – sorolta dr. Kopek Annamária. „Április 23-tól az osztrák Nationalpark Neusiedlersee-Seewinkel például egy háromnapos programot szervez, ahol minden a Fertő-tó mellett élő madarakról szól majd”.
Az osztályvezető többek közt azt is kihangsúlyozta: a PaNaNet olyan egyedülálló osztrák-magyar hálózat, amely nemcsak egységes keretbe foglalja a pannon táj értékeit – azokat közös honlapon, tematikus kiadványokban, valamint előadások révén mutatja be -, de kirándulásokat és túravezető képzést is szerveznek. Utóbbit a tervek szerint Kerkaszentkirályon valósítják meg, ahol az önkormányzat jóvoltából egy komplex kiállítási anyagot is elhelyeznek. A PaNaNet-program 2013-ig tart, ezen időszak alatt a Murán egy kenukikötő is épül.
*
Kutatómunka diákoknak
Az elmúlt hatvan év történelmének megismeréséhez járulhat hozzá az a helytörténeti gyűjtőmunka, amit a lenti Gönczi Ferenc Gimnázium és Szakközépiskola tanulói végeznek az elkövetkezendő egy év során.
A hétfői tájékoztatón Árkovicsné Pezzetta Claudia igazgató kiemelte: a program megvalósításához ötmillió forint támogatást nyertek. Azt is elmondta, ez az intézmény első olyan önálló uniós pályázata, amely sikeresnek bizonyult. Az élet a jugoszláv–magyar határ mentén című program során a diákok minimum 25 életútinterjút és egyéb riportot készítenek az elmúlt hatvan év kiemelkedő, sorsfordító eseményeinek még élő tanúival, ezek a filmek a Terror Háza Múzeum archívumába kerülnek. A program mindemellett a kompetenciaalapú oktatást, a történelemtanítás módszertani megújítását – például a dokumentumelemzést, az oral history felhasználását is szolgálja.
*
"Vár állott, most kőhalom..."
A Társadalomtudományi Hetek 2010. programsorozat keretében került sor Letenyén a Városi Könyvtárban Dr. Ferenczy Sándornak a TIT Városi Szervezet elnökének előadására "Vár állott, most kőhalom..." címmel.
Az előadáson szó esett a történelmi Magyarország terültén fellelhető várakról, várromokról. Történelmi példák bizonyítják, hogy a különböző korok fegyveres küzdelmeiben, az országhatár, a lakosság és a béke megóvásában mindig nagy szerepet játszottak a királyi, fejedelmi, lovagi, nemesi várak, katonai erődítmények. Stratégiai, területi elhelyezkedésük, építészeti megoldásuk, technikai felszereltségük meghatározó volt a védelem, a küzdelem kimenetele szempontjából. Ugyanakkor békés időkben egy-egy terület – az ország, fejedelemség, a vármegye – társadalmi, politikai, gazdasági és kulturális életének is meghatározóivá, időnként a hatalom jelképévé váltak. A magyar várak, várkastélyok, királyi erősségek, a hozzájuk kapcsolódó legendák hazánk történelmének pótolhatatlan emlékei, múltbeli örökségünk szerves részei. A történelmi Magyarországon az elmúlt ezer év alatt egyes kutatások szerint 2000 vár, erősség épült. Ezek közül a mai Magyarország területén több mint 400 volt található, amelyből napjainkban felújítva, konzervált maradványaiban vagy legalább romjaiban csaknem száz látható.
*
Betöltötte századik életévét
Családtagjai, rokonai, ismerősei és a helyi önkormányzat tagjai szombaton köszöntötték a századik életévét betöltő Kovács Károlynét Lentiben.
Az Ortaházán 1910. május 16-án született asszony férje révén került az 1979 óta Lenti városrészét képező Bárszentmihályfára. Két gyermekük született, akiket a második világháborúban elhunyt családfő híján Mária néni egyedül nevelt fel. A szombati rendezvényen Nógrádi László polgármester többek között arról is megemlékezett, hogy az évszázados helytállást ma a család - hat unoka és tíz dédunoka - szeretete hálálja meg.
*
Helyben tartott zöld javak
Letenye - A kisvárosban helyben tartanák a keletkező zöld javakat: közösségi komposztálás bevezetésére pályázik az önkormányzat. A programra 155 család jelentkezett.
A helyhatóság az Európai Unió Környezet és Energia Operatív Programjához (KEOP), a Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek című felhívásra nyújt be pályázatot a napokban. Halmi Béla polgármester elmondta, a projekt célja a komposztálás népszerűsítése a városlakók körében. Az önkormányzat felhívására 155 család jelentkezett, de a tervek szerint rajtuk kívül az intézmények is kapnának komposztládákat. A résztvevőkhöz 2-2 ládát helyezhetnek ki, amennyiben nyer a 10 millió forintos pályázat.
*
"Májusfa kitáncolás"
Június 5-én este tartotta a hagyományos májusfa kitáncoló rendezvényét a Letenyéért Közéleti Egyesület (LKE) Letenyén, a játszótér melletti területen. A fát összefogással április 30-án este állította a közösség, melynek díszítéséből sokan kivették a részüket. A kitáncolásra meghívták a Gondozási Központ lakóit, dolgozóit. A város lakosságát a kábel TV segítségével értesítették az eseményről. A fa körül összegyűlt érdeklődők a Letenye Város Alapfokú Művészeti Intézmény néptáncosainak alkalomhoz illő produkciójában gyönyörködhettek. A májusfa állítás és kitáncolás hagyományáról Ráczné Lánczok Zsuzsanna, az egyesület elnöke tartott rövid ismertetőt, és beszélt az LKE céljáról, miszerint évek óta a hagyományok ápolásán, továbbörökítésén munkálkodnak. Jelezte, örömükre szolgál, hogy az idén a korábbinál több lányos ház kapujában lehetett felpántlikázott fát látni. Ez bíztató jel arra, hogy a városban sem hal ki ez a szép népszokás. A köszöntőt követően a viseletbe öltözött táncosok Végh Lászlóné tánctanár vezetésével a hagyományokhoz híven nekiláttak a májusfa körbetáncolásának. A táncosokhoz a közéletisek kérésére az érdeklődők is csatlakoztak és kézen fogva, népdalokat énekelve rituálisan kitáncolták a város májusfáját. A fa sorsa ezzel megpecsételődött, mert Rontó Károly, az LKE tagja motorfűrésszel döntötte ki és darabolta fel a fát. Amint az egyesület tagjai elmondták, jó szolgálatot fog tenni majd tűzifaként, amikor bográcsgulyást főznek.A kitáncolást követően az egyesület tagjai zártkörű batyus bált tartottak, ahova barátaik is meghívást kaptak. Az est során tréfás jeleneteket adtak elő. Nagy sikert aratott a Katalinusz Waszerusz: Július Cézárja, de a rettenthetetlen rádióriporter oknyomozó riportja nyomán is könnyezett a résztvevők szeme a nevetéstől. Az esten egyperces néma felállás alatt - amikor csak az apró mécsesek világítottak - gondolatban az árvízkárosultakkal voltak a mulatozók. Rada Tamás felvetette, hogy szívesen vállalná az árvíz sújtotta vidéken élők számára adományok elszállíttatását, így megindultak a felajánlások. Az egyesület tagjai szerepet vállaltak a gyűjtés meghirdetésében, az adományok összegyűjtésében is. Ezután következett a zenés összejövetel csúcspontja, a tombolasorsolás. A Letenyéért Közéleti Egyesület a következő két hétben szintén egy hagyományőrző produkcióra készül: meghívást kaptak a Múzeumok Éjszakájára a Vám- és Pénzügyőrség Múzeumába, Budapestre. A Múzeumban 2010. június 19- én este két alkalommal adják elő a Boreldugás című jelenetet, mellyel a Szép Zalában születtem című megyei hagyományőrző pályázaton a kategória 1. helyezését érdemelték ki, és a legötletesebben bemutatott produkció különdíját is nekik ítélte a zsűri. A főszereplő, Pataki István pedig egyéni alakításáért kapott elismerő oklevelet. Letenye hírét a megyén túl is öregbíteni szeretnék a lokálpatrióta egyesület tagjai, ugyanakkor a partner civil szervezetek képviselőit is magukkal hívják az egész naposra tervezett fővárosi kirándulásra. Tervezik, hogy a letenyei borokat is megkóstoltatják a fővárosi múzeumlátogatókkal.
Forrás: Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Letenyei HVI, Lenti HVI, kerka.net, zalaihirlap.hu