Erkel a bélyegeken
A lovas huszár a gyulai postán kötött ki
Erkel Ferenc születésének 200 éves évfordulójára készült bélyegeket mutattak be a gyulai postán.
Személyesen egy lovas huszár adta át jelképesen Gyula város polgármesterének dr. Perjési Klárának a posta előtt az Erkel a bélyegeken című kiállítás anyagát. A megnyitót követően bemutatták az Erkel bélyegblokkot és egy alkalmi bélyegzésre is sor került. A kiállítás megnyitó a bicentenárium egyik kiemelkedő eseménye volt, a tárlat egy hónapig látható a postagalériában. A fürdőváros ezzel a rendezvénnyel az Erkel diákünnepekhez is csatlakozni kívánt.
*
Felújítás miatt júniusban lezárják a Fehér-Körös-hidat
Teljes egészében lezárják a Sarkad-Gyula közötti Fehér-Körös-hidat június 16-tól, szerdától — tájékoztatott a Magyar Közút NZRt. Dél-alföldi Területi Főmérnökség Békés Megyei Igazgatósága.
A hídszerkezet teljes felújítása miatt szükséges forgalomelterelés a gyalogosokat nem érinti. A teljes hídzár várható időtartama 75 nap. Ez idő alatt a közlekedők részére az országos közúthálózaton terelőutat jelölnek ki Sarkad—Doboz—Gyula irányába.
A közútkezelő felhívja a figyelmet arra, hogy a megváltozott forgalmi helyzetre tekintettel mindenki tartsa be a közúti jelzések utasításait, s fokozott óvatossággal és körültekintéssel vezessen.
*
Négycsillagos munkahelyteremtések Gyulán
Három szállodafejlesztés zajlik egyszerre Gyulán. A belvárosi Corso Boutique Hotel Gyula júliusban nyit, az Erkel Hotel felújításának első üteme a tervek szerint őszre fejeződik be, az Agro Hotel átalakítása pedig decemberre valósulhat meg.
A fürdővárosi K&H Bank egykori, Megyeház utcai épületéből kialakított Corso Boutique Hotel a belváros középpontjában, az üzleti és kereskedelmi centrumban található. Komoróczki Aliz szállodavezetőtől megtudtuk, a tavaly kezdődött építkezés néhány nap múlva befejeződik, első vendégeiket pedig július közepétől fogadják majd. Elsősorban az üzletembereket, a 30—50 év közötti korosztályt várják a szállodába, mely húsz szobájával — köztük egy lakosztályával — 45 vendég fogadására lesz alkalmas. Az extrákról szólva, a szállodavezető elmondta, a korszerű wellness-részlegen túl az úgynevezett boutique hotel-jelleg már önmagában is annak számít, hiszen a kategóriát a modern és gazdag felszereltség, a 21. század divatos külső és belső jegyei jellemzik. A mintegy 400 millió forintos, önerős beruházás 11 munkahelyet teremt.
Még tavaly kezdődtek meg a Hotel Agro szállodafejlesztési projektjének építési munkálatai is.
— A fejlesztés költsége 1,1 milliárd forint, amihez több mint 423 millió forint támogatást nyertünk — mondta Havas István, a szálloda vezetője, hozzátéve: a húszfős dolgozói létszámot 45 főre kell növelniük, hiszen — mint fogalmazott — a sikeres működéshez az anyagi befektetésen kívül a megfelelő színvonalú munkatársi létszám kialakítása is elengedhetetlen. A jelenleg 61 szobás kapacitás 68-ra növekszik, valamint 700 négyzetméteres wellness- és szépségfarmmal, illetve egy 24 gépkocsit befogadó mélygarázzsal is bővül a Part utcán található szálloda, mely várhatóan december közepén nyit ki újra.
Az Erkel Hotelre 1,8 milliárd forintot költenek — tudtuk meg Hotolányi Valéria igazgatótól. Nyílászárókat cseréltek, a hatalmas épület homlokzatát a városképhez igazítják, ötszáz négyzetméteres wellness-központot alakítanak ki és 185 szobájuk négycsillagos lesz. A hotel konferenciakapacitása is növekszik, így egyszerre akár nyolc-kilencszáz vendég vehet majd részt egy-egy rendezvényen. Várhatóan 25—30 fővel nő a dolgozói létszám.
A négycsillagos fejlesztések befejeztével új elnevezéseket is meg kell tanulniuk a gyulaiaknak, s a városba érkezőknek. A nagyszabású felújítás után, az újbóli megnyitáskor az Agro Hotel új nevet kap, Hotel Gyula Wellness és Konferencia Szálloda néven működik tovább. Az Erkel Hotel négycsillagos szárnyát Hotel Dürer névre keresztelik, a belvárosi luxushotel nevében pedig jellege is megjelenik, Corso Boutique Hotel Gyula néven kezdi meg működését.
Az említett beruházásokkal négyre növekszik majd Gyulán a négycsillagos szállodák száma. 2008 őszén nyílt meg a közel félszáz szobával működő Elizabeth Hotel.
*
A gyulai és a békéscsabai múzeum a legnépszerűbb a megyében
A gyulai vár a legnépszerűbb a látogatók körében Békés megyében. Szintén sokan kíváncsiak Békéscsabán a Munkácsy Mihály és Szarvason a Tessedik Sámuel Múzeum ideiglenes vagy állandó kiállításaira.
Az, hogy hányan fordulnak meg egy-egy múzeumban, nagyrészt attól függ, milyen az adott városban vagy megyében az oktatás. A múzeumlátogatók zöme ugyanis az iskolások, a főiskolások és egyetemisták köréből kerül ki — véli Szatmári Imre megyei múzeumigazgató, aki szerint ebből a szempontból Békés megye helyzete nem a legszerencsésebb.
Eger viszont helyzeti előnyben van, hiszen az osztálykirándulások nagy része a Gárdonyi Géza által regényben is megörökített erődhöz vezet. Nem véletlen, hogy ez az egyik leginkább látogatott múzeum hazánkban.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium előzetes, az elmúlt esztendőről szóló adatai szerint ugyancsak kiemelkedően sok érdeklődőt vonz a fővárosi Szépművészeti Múzeum, ahol tavaly majdnem 490 ezer látogató váltott jegyet. Összesen 220 ezren jártak a Nemzeti Múzeumban, a szentendrei skanzenben 214 ezren, 168 ezren a tihanyi bencési apátságban és 143 ezren a folyamatos felújítás alatt álló gödöllői királyi kastélyban.
Az, hogy hányan fordulnak meg egy-egy múzeumban, nagyrészt attól függ, milyen az adott városban vagy megyében az oktatás. A múzeumlátogatók zöme ugyanis az iskolások, a főiskolások és egyetemisták köréből kerül ki — véli Szatmári Imre megyei múzeumigazgató, aki szerint ebből a szempontból Békés megye helyzete nem a legszerencsésebb.
Eger viszont helyzeti előnyben van, hiszen az osztálykirándulások nagy része a Gárdonyi Géza által regényben is megörökített erődhöz vezet. Nem véletlen, hogy ez az egyik leginkább látogatott múzeum hazánkban.
Az Oktatási és Kulturális Minisztérium előzetes, az elmúlt esztendőről szóló adatai szerint ugyancsak kiemelkedően sok érdeklődőt vonz a fővárosi Szépművészeti Múzeum, ahol tavaly majdnem 490 ezer látogató váltott jegyet. Összesen 220 ezren jártak a Nemzeti Múzeumban, a szentendrei skanzenben 214 ezren, 168 ezren a tihanyi bencési apátságban és 143 ezren a folyamatos felújítás alatt álló gödöllői királyi kastélyban.
Azért Békés megyének sincs szégyellnivalója, hiszen a 15. században épített, majd 130 évig a török kezén lévő gyulai téglavárba tavaly több mint ötvenezren kértek bebocsátást. Szintén sokan betérnek és visszatérnek a megyeszékhelyen a Munkácsy Mihály Múzeumba, ahova tavaly több mint 33 ezren mentek el, hogy megnézzék a kiállításokat, amelyből csak tavaly nyolc időszakit nyitottak meg.
A szarvasi Tessedik Sámuel Múzeum tavaly 10 ezer 879 látogatót fogadott, ezenkívül 1551-en keresték fel az intézményhez tartozó szárazmalmot is.
— Tavalyi kiállításaink között jó néhány különlegesség volt. Ilyen például a perzsa kézművesség remekeit bemutató tárlat, amelyet az iráni nagykövetség segítségével hoztunk létre — tájékoztatott Roszik Zoltán, a múzeum igazgatója. Hozzátette: személy szerint neki és a látogatóknak is nagyon tetszett a hadtörténeti és az indián kiállítás, valamint Szabó László repülőmaketteket felsorakoztató tárlata. Utóbbit a gyerekek nem csak csoportosan, de egyénileg, szüleikkel is eljöttek megnézni. Idén szintén egyik kiállítás követi a másikat, nagy teret kapnak a helyi alkotók, s lesznek múzeumi koncertek is.
Hogy nemcsak a múlt, hanem a jelen alkotóira is sokan kíváncsiak, jelzi, hogy Békéscsabán, a Jankay Gyűjtemény és Kortárs Galéria is több mint tízezer látogatót fogadott 2009-ben, ettől nem sokkal marad el Szeghalmon a Sárréti Múzeum.
*
Játékváros várja júliusban a gyulai gyermekeket
Idén is lesz Hetedhét Játékváros Gyulán — jelentette be a napokban dr. Perjési Klára polgármester.
A tavaly is sikerrel lezajlott, ditzingeni példa alapján létrejött eseményt ezúttal július 5—16. között rendezik meg. A város saját költségvetéséből két és fél millió forintot különített el erre a célra, pályázaton pedig további négymillió forintot nyertek a szervezők.
Ennek köszönhetően 220 gyulai gyermek és 55 segítő vehet részt a játékváros programjain a ditzingeni, testvérvárosi vendégekkel együtt. Az idei rendezvényre Aradról is érkeznek pedagógusok, akik tapasztalatszerzés céljából kapcsolódnak be az eseményekbe.
*
Harmincmillióból újult meg az óvoda
Ünnepélyes keretek között adták át szerdán délután Gyulán a Béke sugárúti óvoda felújított épületét.
Egy nyertes uniós pályázatnak, s a helyi képviselő-testület 4 millió 200 ezer forint önerejének és további 12 millió forintos többletforrásának köszönhetően teljes egészében megújulhatott a belvárosban lévő, csaknem 100 éves patinás épület.
Összesen 33 milliót fordítottak a munkálatokra, melyek januárban kezdődtek meg és két ütemben fejeződtek be. A rekonstrukció során megszépült, korszerűsödött a 125 gyermeket ellátó intézmény, egy új tornaszobával is bővültek a helyiségek.
*
Önkormányzati kezelésbe kerülhet az Almásy-kastély
Esély van arra, hogy három évi tárgyalás után a gyulai Almásy—Wenckheim-kastély teljes egészében önkormányzati vagyonkezelésbe kerüljön — jelentette be dr. Perjési Klára.
Az épületnek eddig az oldalszárnya tartozott a városhoz, a főépülettel a megyei önkormányzat gazdálkodott.
— Amennyiben a minisztériumokban is jóváhagyják az új konstrukciót, Gyula átveszi a kastély vagyonkezelését — mondta a polgármester. — Az épületre fordított összeg levonható az éves kezelési díjból. A város eddig három alkalommal, összesen 15 millió forintot költött a 345 millió forint értékűre becsült épület felújítására.
*
A kistérség legmodernebb játszóterét avatták fel Gádoroson
A több mint 12 millió forintból kialakított parkba főként készség- és képességfejlesztő játékok kerültek, amelyek minden szempontból megfelelnek az uniós előírásoknak és biztonsági szabványoknak. Hiányt pótolt ezzel a falu vezetése, amely még 2008-ban adott be pályázatot a községközpont arculatának kialakítására.
A tényleges munka idén márciusban kezdődött az alapok elkészítésével, majd a játszóeszközök elhelyezésével folytatódott, utolsó fázisként pedig parkosított a kivitelező. Az ünnepélyes szalagvágás előtt Prozlik László polgármester elmondta, nagy lépés ez, hiszen évek óta nem volt megfelelő játszótere a településnek és arra hívta fel a lakosok figyelmét, hogy mindenkinek egyformán feladata ennek az értéknek a megőrzése.
Az avatást követően az óvodás és alsó tagozatos gyerekek birtokukba vették a speciálisan kezelt fából összeállított játékokat. A mostani állapot megőrzése, a rongálás megelőzése érdekében az önkormányzat kamerás megfigyelőrendszer kiépítését is tervezi.
(OrosCafé, 2010. 05. 14.)
*
A magyar termék küzdelme
A II. Libamájfesztiválon első alkalommal tartottak szakmai konferenciát az ágazat kérdéseiről. Úgy tűnik, német hústermelők érdekeit sérti az erős magyar baromfiágazat.
A Gyopár Club Hotelben pénteken délelőtt zajló tanácskozáson a baromfiágazat helyzetével, takarmányozási kérdésekkel foglalkoztak, valamint a korábbi időszakban hírhedté vált Négy Mancs kommunikációjának sajátosságairól is szó esett, amely révén a lejárató kampányukat sikerre vitték.
Papp Lajos, a Magyar Lúdszövetség elnöke hangsúlyozta:
- A hagyományok őrzése az egyik kiemelt cél, valamint az, hogy a magyar fogyasztókat a libahús, libamáj fogyasztására ösztönözzük. Ha a magyar emberek több libamellet, libacombot, libamájat fogyasztanának, az exportfüggőségünk csökkenne.
Dr. Bogenfürst Ferenc, a Kaposvári Egyetem tanszékvezetője új fejleményekkel szolgált a Négy Mancs állatvédőkkel folytatott „harcról”:
- Olyan stratégiát képviselünk, amellyel mi szeretnénk lépni, nem konfrontálódni a Négy Manccsal. Felajánljuk, hogy a magyar termelők az állatvédelemre vonatkozóan olyan feltételeknek felelnek meg, amelyekkel az állatvédők is egyetértenek. (A töméses hízlalást és az élve tépést az EU nem tiltja.)
- Az Európai Unió által delegált bizottság egy 12 pontból álló állatvédelmi kritérium-gyűjteményt bocsátott rendelkezésre, ezeknek teljes mértékben meg tudunk felelni. A feltételekről megegyeztünk a franciákkal, belgákkal, spanyolokkal és bolgárokkal, akik érdekeltek a töméses hízlalásban. Ezek alapján egy minőségbiztosítási rendszert terveztünk bevezetni, ami garantálja azok megvalósulását. Ám amikor az erre szakosodott céget (TÜV-Hannover Kft.) megkerestük, azok nemet mondtak, mert korábban őket szintén megtámadta a Négy Mancs, a tépéssel kapcsolatban.
Tehát egyértelműen látszik, hogy a Négy Mancs teljesen alkalmatlan a tárgyalásra, ők nem kommunikálnak, diktálnak.
- A ‘90-es évek végén zajlott tolltépés elleni hadjáratukról úgy véltük, hogy a szintetikus töltőanyagok gyártói, most pedig egy olyan gazdasági érdekcsoportról lehet szó, akiknek nem szimpatikus, hogy a magyar baromfi-ágazat ilyen erős. De egyértelműen nem azok, akik máj előállítással foglalkoznak, hiszen ők velünk együtt próbálkoznak a helyzetet megoldani. A hús értékesítésével vannak gondjaink, ami nem francia, hanem német piacra kerül, ott támasztanak sokszor elfogadhatatlan feltételeket az elhelyezésre.
(OrosCafé, 2010. június 5.)
Forrás: Hajdúvölgy-Körösmente Térség Fejlesztéséért Közhasznú Egyesület, bmhirlap.hu