Falubuszok jelenthetnek gyógyírt a két település gondjaira
Két falubusz vásárlására nyújtott be pályázatot a Paks Többcélú Társulás az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alaphoz. Egy járművet Nagydorog, egyet pedig Kajdacs szeretne vásárolni.
(a kép illusztráció, forrása: nagydorog.hu)
Sikerrel jártak, így lehetőség nyílik a buszok beszerzésére. Nagydorog egy 21 főset szerezne be, amivel az ottani iskolába járó gyerekeket szállítanák a tanórákra, illetve a helyi közösségi életet segítenék. Ezzel a járművel kívánják például uszodába vinni a diákokat, mondta el Dobri István.
Kajdacs hasonló célra, de egy kisebb falubuszt készül venni a pályázati támogatás jóvoltából.
Náluk is vannak bejáró diákok, őket szállítják majd Tengelicről. Ezen kívül például a tánccsoport utazhat majd fellépésekre, a labdarúgó csapat pedig mérkőzésekre. A járműveket az önkormányzatok hetven százalékos támogatottsággal tudják megvásárolni és nonprofit alapon kívánják működtetni.
*
Játszótérrel bővül a fejlődő nagyközség
Nagydorog önkormányzata 2009 elején falumegújításra és –fejlesztésre nyújtott be pályázatot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapba, melyet sikeresnek könyvelhet el a település.
A pályázat tartalma egy füvesített park kiépítése illetve egy minősített és akadálymentes játszótér kialakítása. A pályázaton nyert összeg 8.035.909 Ft, ebből az önkormányzatnak az ÁFÁ - t, azaz 2.008.977 Ft-ot kell vállalnia.
A fentiek a község központjában, a Könyvtár és Házasságkötő terem mögötti részen, mindenki által jól megközelíthető helyen lesznek létrehozva. A projekt megvalósítására az önkormányzat ajánlattételi felhívást készített, melyre 3 ajánlat érkezett. Ebből a nyertes a nagydorogi Fűzfa 2000 Kft lett.
A kivitelezés március 20-án elkezdődött, a tervezett befejezés 2010. május 20.
*
Százmilliót nyert pályázaton a két falu
KAJDACS, GYÖRKÖNY | Két térségi település sikerrel járt a Földművelési és Vidékfejlesztési Minisztérium Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér (IKSZT) kialakítására hirdetett pályázatán.
Kajdacs és Györköny összesen százmillió forintot nyert el teleháza, művelődési háza felújítására. Boda János, Kajdacs polgármestere elmondta, kétfordulós volt a pályázat, az elsőben az IKSZT cím megszerzése volt a cél.
Pályázatuk akkor csupán 2,5 ponttal maradt el a maximálistól. Most, amikor már a szükséges fejlesztésekhez kért forrás volt a tét, Kajdacs ismét remekelt, pályázatukat országos szinten a legjobb hat közé sorolták. Az általuk elnyert összeg 53 millió forint. Ebből egyebek mellett egy 150 ülőhelyes színházterem készül megfelelő kiszolgáló helyiségekkel, illetve építenek egy raktárt is.
Györkönyben szintén nagy örömmel fogadták a hírt, hiszen a művelődési ház felújítására és bővítésére 47 millió forintot nyertek. A pályázó a Györkönyi Hagyományőrző Egyesület volt.
*
Biogáz üzem épül Földespusztán
A projekt 2007-ben indult, és idén ősszel kezdi meg működését. A közel 1,1 milliárd forintos költség majdnem felét pályázaton nyerték el, köztük 44 millió forintot a paksi atomerőmű által alapított Duna-Mecsek Területfejlesztési Alapítványtól.
A tervek szerint már az idén megkezdi a termelést a biogáz üzem. A szomszédos tehenészeti telep trágyáját fogja hasznosítani. Évente 40000 tonna nyersanyagot, főként mezőgazdasági hulladékot dolgoznak fel a zölderőműben, ennek következtében 7,1 millió kw kerülhet a villamosenergia piacra, ami mintegy kettőezer háztartás energiaigényének felel meg. Gőgös Zoltán a FVM államtitkára elmondta, hogy a közeljövőben több hasonló üzem kezdi el a termelést, ami Magyarország alternatív megújuló energia felhasználásában jelentőséggel fog bírni.
*
Energiapark létesül Pakson
Az 1995 óta működő Látogatóközpont nem egész napos kikapcsolódásra készült. Az M6-os lehajtójához közel található terület viszont ideális helyszín az európai uniós támogatással készülő Energiaparknak. A pályázat egyedisége miatt a készítés során speciális tartalmi, formai problémákat kellett orvosolni, amelyeket a DDRFÜ munkatársainak segítségével sikerült megoldani.
A közös munkába még a helyszíni szemlék is belefértek – mondta Kováts Balázs igazgató. A hiánypótló beruházás fő célkitűzése egy olyan komplexum kialakítása, amely valamennyi korosztály számára változatos, szórakoztató programot kínál. A belső kiállító teremben a látványos show-elemek révén ismerkedhet az érdeklődő az energia átalakulásával – mondta el a pályázat előkészítésében résztvevő Kováts Balázs. Az épülethez tartozó parkban pedig a játékos élményeket ígérő eszközök kapnak helyet. Csak néhány érdekesség: óriási jojó, holdséta, hangtükör, óriási buborék-készítő, áramfejlesztő monocikli, hidrogénrakéta.
*
Akár tízemeletnyi magasból is menthetnek a paksi tűzoltók
A Paks Város Hivatásos Önkormányzati Tűzoltósága átvette azt az emelőkosaras magasból - mentő gépjárművet, melyre Paks Város önkormányzat még 2005-ben nyújtott be pályázatot. A gépjármű egy Renault alvázon lévő Bronto Skylift 42 m típusú felépítmény.
A gépjárművet a szükséges kiképzések után állítják munkába. Ez az autó a megye egyik legjobb ilyen típusú magasba emelhető kosárral bíró járműve.
Ismert, hogy Pakson tízemeletes épület is van - a mentés akár ilyen magasságból is elvégezhető vele.
*
Kamerák pásztázzák az utcákat Miskén
Mivel az elmúlt 8 évben több erőszakos bűncselekmény – köztük két gyilkosság – történt Miskén, a képviselő testület úgy döntött, hogy a közbiztonság megóvása érdekében térfigyelő rendszert építenek ki, és ezzel egyidőben megszüntették a házaló tevékenységet is a falu területén. A 11 millió forintos rendszer már működik, amelynek hasznát már érzik a miskeiek.
Egy vállalkozás referenciaként ingyenesen építette ki a rendszert, amely 16 kamerával pásztázza a falut. Illés Attila polgármester elmondása szerint: „Szinte minden egyes pontját lefedtük a községnek, így meg tudtuk figyelni, hogy kik jönnek hozzánk, és kik azok, akik esetleg bűncselekményt követnek el. Természetesen ehhez hozzá kell tenni, hogy nem folyamatosan figyeljük a kamerákat, mert a törvények szerint úgy kell használni, hogy jogokat ne sértsen. Ezért a rendszer a Polgármesteri Hivatalban van elzárva és a felvételeket csak akkor bocsátjuk a rendőrség rendelkezésére, ha bűncselekmény történt.”
A polgármester emellett arról is beszámolt, hogy a közcélú foglalkoztatásban, a közmunka programban faluőröket alkalmaznak: „16 faluőr járja a községünket, két fő 8 órás munkakörökben, tehát éjjel, nappal, szombat, vasárnap, így egyre inkább biztonságossá vált a falu.” Illés Attila elmondása szerint nagy szükség lenne arra, hogy Miskén végre rendőri jelenlét is legyen: „Készítjük a rendőrök részére az irodát, amelyet már minden lehetséges eszközzel felszereltünk. Abban reménykedünk, hogy hamarosan, ahogy az új kormány megalakul, az ígéretekhez híven rendőr kerül minden községbe, ezért egy szolgálati lakást felújításába kezdtünk. Reméljük, hogy mire elkészül, a rendőr is megérkezik a községbe.”
*
Vörös kányák és szorgos kezek az uszódi Duna parton
A Vízügyi Igazgatóság az uszódi önkormányzat kezelésébe vonta az uszódi Duna part egy kilométeres szakaszát, az Árpád utca végén. A község önkormányzata a lakók segítségével parkosította a terepet, május elsején a helyiek birtokba is vették a területet, amit egy közös főzéssel ünnepeltek.
Bedi Gyula polgármester a portálnak arról számolt be, hogy a tárgyalások viszonylag hosszadalmasak voltak, azért az előkészületek már a tavalyi év végén megkezdődtek. „Akácfából készült utcabútorokat vásároltunk, ülőpadokat, szemetes edényeket, kerékpártárolókat, ezek már kihelyezésre is kerültek és a Duna melletti erdősávot is elkezdtük ligetesíteni. Az lenne a legnagyobb örömünk, ha a környékbe érkező csónakosok, kajakosok megállnának egy kicsit és kempingeznének nálunk.”
A polgármester emellett elmesélte azt is, hogy két férfi érkezett a partszakaszra, hatalmas fényképezőgépekkel, hatalmas távcsövekkel. „Ők minden évben eljönnek hozzánk, mert különleges ragadozó madarak vannak az uszódi kikötő környékén, és ezt figyelik.” – mesélte Bedi Gyula.
A nagy érdeklődésre számot tartó vörös kánya pár épp fészkel és valószínűleg a fészekben a költés zajlik, amit a Mogyoródról és Sülysápról érkezett hobbi ornitológusok is figyelemmel kísértek. Bordé Sándor, hobbi madarász elmondta, hogy a vörös kánya rendkívül ritka, csupán néhány pár fészkel Magyarországon, egyikük épp itt, Uszódon.
*
III. Országos Sillerfesztivál
A sorrendben harmadik Országos Siller Fesztivál minden eddiginél több bor szakmai bírálatát mondhatja magáénak. Ebben az évben már 138 bor érkezett, több mint 40 településről, Szegedtől, Kesztölcig - így már nyugodtabban nevezhető valóban országosnak a fesztivál.
A 138-ból harminchárom nevezést adtak le az idén Paksról. Németországból öten pályáztak, Szlovákiából nyolc, Szerbiából kettő érkezett.Az idei versenyminőséget jól mutatja, hogy kiosztottak húsz aranyat, harmincnyolc ezüstöt, harmincnyolc bronzot, és további 42 oklevelet. A rose után a siller felé hajlik talán a fogyasztói divat - legalábbis erről beszélnek Pakson. Az értékesítés azonban nem egyszerű, kiskereskedelmi forgalomban is van, de paksi nemigen. A palackozással azonban sehol sincs gond, de az aktuális adó -és más jogszabályok igen megnehezítik a termelők dolgát. Ezért van is, meg nincs is. Pakson a most nyertes borokból is csak baráti kóstolókon lehet hozzájutni, szíves kínálásból...
A legjobb siller bor az idén Bölcskén termett és érett be Tomolik János gazda pincéjében.
Ugyancsak a szakmai bírálat szerint a második helyezést érte el dr. Tóth Mihály szintén Bölcskéről, és a harmadik helyet Rédei Zoltán szerezte meg, Csengődről. A legjobb paksi siller borral Konnáth Ferenc büszkélkedhet. A húsz aranyéremből három lett paksié.
Volt közönségbírálat is. A 138 bormintát kitették, és mindenki térítési díj nélkül megkóstolhatta. Minden bor számot kapott, ezt a számkódot, hogy kit is takart, csak egy személy tudta, így nem volt lehetséges egy, mondjuk harminctagú nagycsalád segítségét kérni, ha valakinek már ez, eszébe jutott. 169 szavazat érkezett be a kóstolások után, három első helyezést osztottak ki.Az első lett Heiszler István Paksról. A második lett Meczker István, Szekszárdról, a harmadik helyet Rohn Mátyás szerezte meg Györkönyről...
*
Átadták a játszóteret Dunaszentgyörgyön
A gyermeknap előtt, május 27.-én tartották az újonnan megépült játszótér ünnepélyes átadását.
Az eseményen a polgármester, az általános iskola alsó tagozatosai, pedagógusaik, az igazgató asszony valamint a helyi- és környékbeli sajtó képviselői voltak jelen; Tóth Ferenc országgyűlési képviselő parlamenti elfoglaltsága miatt nem tudott eleget tenni a meghívásnak.
A nemzetiszínű szalag átvágását és a jelképes felavatást követően a gyerekek csokit kaptak, majd birtokba vehették az egyébként már hetekkel ezelőtt elkészült és használatba vett játékparkot.
Hencze Sándor polgármestert az eseményt követően kérdeztük.
- Tradíciója volt az egykori futballpályán kialakult szabadidőparknak, megszokták a dunaszentgyörgyiek, praktikus is, hisz a falu földrajzi központjában van. Az önkormányzat döntött úgy, hogy a 2006-ban a Csapó Vilmos utca sarkán megépített korszerű, kisebb játszótér mellé szeretne ide egy nagyot. Az óvodákban is kicseréltettük a játékokat, hisz azok sem feletek meg az uniós elvárásoknak, mint ahogy az itteni, régi tér játékai sem. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz a LEADER csoporttal közösen nyújtottunk be pályázatot, ezzel 7.403 ezer Ft támogatást nyertünk, amely összeg a beruházás 80 százalékát tette ki.
A pályázat meghirdetése időpontjában az ÁFÁ-t kellett az önkormányzatnak befizetnie, de az ÁFA-törvény változásával ez az összeg emelkedett; így végül 888.600 ezer Ft-ba került a játszótér kialakítása, amely minden igényt kielégít, a szokványos játékok (libikóka, csúszda, vár) mellett van fészekhinta, körhinta és kötélpiramis is. Nagyon szeretnénk, és el is várjuk, hogy az idősebb korosztály ne tegye tönkre a kicsik örömét; vigyázzon mindenki a játékokra.
*
Traktorokkal versenyeztek a Gazdanapon Dunaföldváron
Versenyen mérhették össze ügyességüket a jelentkezők az első Gazdanapon.
Traktorral szlalomozni, kapuk között manőverezni férfias feladat.
Az első Dunaföldvár-Bölcske-Madocsa Gazdanapon zömében az erősebb nem képviselői jelentkeztek a traktoros ügyességi versenyre, de akadt egy lányka és egy legényke is, aki versenybe szállt velük.
Ők – a 18 esztendős, madocsai Pál Tünde és a 12 éves szálkai Várnagy Balázs – különdíjat kaptak. A versenyben egyébként földvári bajnokot avattak, Rácz Péter lett a legjobb traktoros, mögötte a Sárszentlőrincről érkezett Borbély Ferenc és a kajdacsi Kulcsár Zsolt végzett.
A gazdák nemcsak vezetési, hanem főzőtudományukat is megmutathatták. Ebbel legjobban ifj. Süveges József jeleskedett, első díjas lett az általa készített gombás üregi nyúl.
A gazdanapon a test mellett a lélek is gazdagodhatott, több előadást is rendeztek. A legnagyobb érdeklődés azt a fórumot kísérte, ahol a magyar mezőgazdaság jelenéről és jövőjéről esett szó.
*
Hercegi ménes legelészik Pálfán
Az egykori bajor hercegi ménes éled újjá a volt termelőszövetkezet romjain. A cél a kancaállomány regenerálása, és a magyar lófajta nimbuszának visszaállítsa.
Egykor grófi, most hercegi paripák nevelkednek Pálfán. A lótartás, mint Mint Bérdi Imre polgármester mondja, 1700-as évekre vezet vissza. A grófi Apponyi család sport és katonai célra tenyésztett elsősorban kisbéri félvért, majd a termelőszövetkezetben neveltek lovakat mezőgazdasági munkára és sportcélra. Ha a PT –AGRO Kft., illetve Korsós Zoltán Bálint ügyvezető elképzelései valóra válnak, a település neve bekerül a lótartás történelemkönyvébe.
Az ügyvezető agrármérnök, Soltvadkerten él, korábban élőállat kereskedéssel foglalkozott, de mindig érdeklődött a termelés iránt. Pálfán 10 éve ismerhették meg a nevét a volt termelőszövetkezet „romjain” alakult vállalkozások révén. 1300 hektáron gazdálkodnak, jellemzően technológiaszerűen termeszthető növényekkel foglalkoznak, de a múlt évtől kísérleteznek néhány alternatív megoldással, tormát, cukorrépát termesztenek. Ők üzemeltetik az egykori szarvasmarhatelepet, de saját állomány már sem itt, sem szentesi telepükön nincs, csak bértartás.
A lótartás viszonylag új keletű a vállalkozásban, ennek fő mozgatórúgója Vén János fogathajtó, aki szeretne A kategóriában minősülni, ami lehetőséget ad lovaik megismertetésére is. Ezek a lovak pedig nem akármilyenek: a pálfai mezőn a bajor hercegi ménes egyedei legelésznek.
A lótenyésztés első lépése a vállalkozás életben az volt, amikor a solti Szikra Tsz-ben tenyésztett kancacsaládokat vásárolták fel, hogy megpróbálják megmenteni és regenerálni azzal az alapvető céllal, hogy fogatlovakat tenyésszenek. A bajor hercegi ménes tavaly került érdekeltségi körükbe.
A bajor herceg elkötelezett lótenyésztő volt, Sárváron voltak birtokai. A II. világháború után a ménesét hazavitte, majd 1984-ben a magyar államnak ajándékozta egy részét. Ezek közül került 22 hercegi eredetű tenyészkanca és egy kancacsikó Pálfára. Korsós Zoltán Bálint nem rejti véka alá, van némi idealizmus is abban, hogy ha már lótenyésztéssel foglalkoznak, megpróbálnak egy történelmi magyarfajtával bizonyítani.
Ez a fajta a mezőhegyesi félvér, vagy a két alapító fedezőménnek köszönhetően Furioso-North Star. Ezt a Magyarországon kitenyésztett fajtát 2004-ben nemzeti kinccsé nyilvánította az országgyűlés, az állomány létszám miatt veszélyeztetett helyzetű. Körülbelül félezer kanca van az országban, de többségét nem vonják be a tenyésztésbe, csupán 110-130 csikó születik évente, ezért számít kuriózumnak a pálfai vállalkozás, ami vezetője szerint nem a gyorsan megtérülő befektetések sorát gyarapítja. Természetesen szeretnék megmutatni is, hogy ezek a lovak milyen kiválóak.
Miután a mezőhegyesi félvér elsősorban fogatban nyújt kiemelkedő teljesítményt, kettes és négyes fogathajtó versenyeken lehet majd hallani a Pálfán tenyésztett lovakról, amelyek az e célból létrehozott Korona Ménes Lovasport Egyesület színeiben állnak majd rajthoz. Hogy ne bízzanak semmit a véletlenre, nemcsak a fedeztetés, szaporítás, hanem az idomítás, tanítás terén is nagyon körültekintően járnak el. A tenyésztés ifj. Horváth Sándor szakmai útmutatása alapján zajlik, a lovakkal korábban Juhász László, jelenleg Kecskeméti László fogathajtó világbajnok foglalkozik.
Forrás: Duna Összeköt Egyesület