Sellő ringatózott az érsekkerti tavon
A különös produkció célja az volt, hogy figyelmeztessen az április 22-én esedékes Föld Napjára.
A meghívás úgy szólt: Missura Lajos, mint sellő ereszkedik a tündérrózsás tóba az egri Érsekkertben vasárnap. A valóságban viszont a 60 éves bolti eladó egy vízhatlan nadrágban és gumicsizmában gázolt a mederbe, s egy felékesített kenut tolt maga előtt.
Abban kétségtelenül egy sellőfarkat imitáló, fénylő zsákba bújtatott lábú álarcos lány ült, aki ragaszkodott anonimitásához. Értetlenkedésünkre – mi célt szolgál a produkció? –, a férfi a közelgő, Föld Napjára figyelmeztetett. Egyben beígérte, május 8-án ismét feltűnnek majd a pataknál.
*
Tájékoztató táblák a fejlesztésekről
Eger Megyei Jogú város önkormányzata tájékoztató táblákat helyezett ki a belvárosban, melyek Eger építészeti fejlesztéseit tartalmazzák. A táblák informálják a helyi lakosokat és a látogatókat az előkészítés alatt álló, összesen 15 -20 milliárd forint nagyságrendű beruházásokról.
Ezek között szerepel a Deák Ferenc út felújítása, a termálfürdő fejlesztése, az Agóra, valamint a Dobó tér és környékének megtervezése is. Várják az egriek ötleteit, javaslatait a tervekkel kapcsolatosan.
*
Az új útnak örülhetnek Egerszóláton
Évek óta nehezülő gazdálkodási feltételek mellett a környező településekkel együttműködve lettek úrrá a helyzeten, még kis fejlesztésre is telt. Az önkormányzat rendbe hozatta a bekötőutat, felújították a Szabadság út végét és a Damjanich út lejtős részét.
*
Uniós forrásokból újulnak meg a régió útjai
Észak-Magyarországon zajlik a hazai uniós mellékút-felújítások csaknem 30 százaléka, 13 milliárd forintos összköltséggel.
Az Észak-magyarországi régióban 16 projekt keretén belül 52 - összesen 314 kilométer hosszú - útszakaszt jelöltek ki felújításra. A tizenhatból 14 projekt tavaly eljutott a műszaki átadásig. Egy projektben a munka 2009-ben megkezdődött és idén tavaszán fejeződik be, míg egy útfelújítás átkerült a 2009–2010-es akciótervbe, s annak keretében fog elkezdődni hamarosan.
Heves megyében 5 projektben 10 útszakaszt vettek munkába, bő 80 kilométer hosszon, 3,6 milliárd forint ráfordítással.
Az elmúlt nyáron felújították a Sirok–Pétervására összekötő út 8 kilométeres terpesi szakaszát, a Tarnalelesz és Fedémes közötti fedémesi bekötőutat, valamint a szomszéd megyébe áthúzódó Borsodnádasd–Mónosbél összekötő út Borsodnádasd és Bekölce közötti szakaszát. A három útszakasz együttes hossza több mint 18 kilométer, a felújításra fordítható összeg 597 millió forint volt.
A 2505-ös út Eger és Felsőtárkány közötti szakaszát, valamint az Eger határától Egerszólátig vezető 24128-as jelű utat szintén felújították. A két szakasz együttes hossza mintegy 16 kilométer. A munkálatok során az útszélesítés és aszfalterősítés mellett nagy hangsúlyt kapott a vízelvezető rendszerek renoválása. Egerszólát belterületén járdát is létesíteni kellett. A 696 millió forintos felújítás októberben fejeződött be.
A megye déli részén a Heves–Pusztataskony összekötő út Hevesvezekény és Kisköre, valamint a Kisköre–Poroszló összekötő út Kisköre és Tiszanána közötti szakasza újult meg csaknem 18 kilométer hosszon, 720 millió forintból. 778 millió forint volt a költségvetése annak a projektnek, amely a 2416-os, 3203-as és 3210-es közút összesen 21,9 kilométer hosszúságú szakaszainak felújítását tartalmazta. A beavatkozások Verpelét, Egerszalók, Gyöngyös, Vámosgyörk és Adács lakosainak jelentenek komoly előrelépést a közlekedés kényelme és biztonsága terén.
*
Születés Hete
Május 2-án kezdődő konferencián egy hét alatt a résztvevők a várandósságról, a szülésről, és a szülővé válásról hallhatnak előadásokat. Ezeken kívül a férfi és a nő kapcsolatáról, a méhen belüli baba-mama kapcsolatról, a világra jövetelről, az anyaságról is lesz majd szó.
A rendezvény 2002-ben indult útjára országszerte. Küldetése, hogy informálja az érdeklődőket a háborítatlan szülés és születés valamint a szülővé válás kihívásairól.
*
Eger a Kultúra Magyar Városa
A díjat április 13-án, a budapesti Művészetek Palotájában a Kultúra Magyar Városa 2010 átadóünnepségén Dr. Róna Iván, a Magyar Turizmus Zrt. vezetője, Bozzai Andrásné főosztályvezető és Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át Habis László polgármesternek.
A város polgármestere tények és impulzusok címmel tartott köszöntőjében kiemelte, hogy szervesen együtt él a a történelmi, egyházi örökség, kulturális eseményekkel, fesztiválokkal.
*
A civilek a fejlesztési tervek megvalósításán dolgoznak
44 millió forint uniós támogatásból másfél éves fejlesztési programot valósít meg 29 megyei civil szervezet. A program tavaly április elsején indult és ez év szeptemberében fejeződik be. A 250 órás programban három képzést kapnak a résztvevők: segítséget pályázatíráshoz, forrásteremtéshez, illetve kommunikációs tréninget.
*
LEGYÉL EGY ÚJ EGRI LEGENDA NÉVADÓJA!
Nevet keresnek az Egri Bikavér fehér párjának. Ez a bor egy olyan Egri Klasszikus Fehérbor házasítás, amely kifejezi a termőhelyet. Sokszínű, lendületes és zamatos.
Az elképzelések szerint legalább 4 szőlőfajta borának házasításával készül. A bor felét Kárpát-medencei fajtákból kívánják házasítani (pl. olaszrizling, hárslevelű, leányka, királyleányka, zenit, zengő), a másik felét pedig a borvidéken található összes fajta adhatja, azzal a kikötéssel, hogy a muskotályos fajták aránya nem haladhatja meg a 30%-ot (pl. cserszegi fűszeres, zefir, Irsai Olivér, tramini, ottonel muskotály). Minden évben a tavasz kezdetére tervezik az Egri Fehérbor ünnepét. Várják a névjavaslatokat, pályázni lehet levélben, vagy e-mailben!
Fődíj: 300 palack egri bor
II. díj: 200 palack egri bor
III. díj: 100 palack egri bor
Eredményhirdetés és díjátadás: Egri Bikavér Ünnep 2010. július 9-11.
A pályázat benyújtható postán: EBHT, 3301 Eger, Pf.: 83
e-mailben: [email protected]
*
Közösségi terek épülnek pályázati támogatással
Az országban 879 úgynevezett címbirtokos település közül 573 kezdheti meg az „Integrált Közösségi és Szolgáltató Tér” nevet viselő beruházást, április elején született támogatási határozataikat már postázza a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal – hangzott el kedden Egerben, Halmai Gáborné, az integrált közösségi és szolgáltató terek (IKSZT) programjáért felelős miniszterelnöki megbízott, valamint Sós Tamás, az Észak-magyarországi Regionális Fejlesztési Tanács társelnöke, megyei közgyűlési elnök sajtótájékoztatóján.
Az említett programról regionális szakmai fórumot rendeztek a Hotel Flórában az érintettek számára.
Sós Tamás szavai szerint szűkebb hazánkból 31 település nyert az IKSZT-pályázaton összességében mintegy 1,4 milliárd forintot, rendszerint 20 és 54 millió forint közötti összegeket. Önkormányzatok, alapítványok, egyesületek pályázhattak és bizonyultak sikeresnek például Bátorból, Egerbaktáról, Kápolnáról, Sarudról, Tarnaméráról.
Halmai Gáborné kifejtette: kétlépcsős volt a pályázat, elsőként a címbirtokosságot kapták meg a győztesek, majd most az anyagi forrás is eljut hozzájuk a közösségi terek kialakítása érdekében.
*
PNEUMOBIL verseny - Izgalmas futamok látványos gépekkel
Izgalmas és látványos futamokat hozott az idei Pneumobil verseny. Az élmezőny remek időeredményeket produkált, s egyesek 39 kilométeres óránkénti sebességet is elértek, illetve több, mint 9 kilométert tettek meg egy szusszal.
A különleges megoldások közül több nem bizonyított, de a látványra adó csapatok is tapsot kaptak.
Az érsekkerti pályán lebonyolított futamokon távolsági kategóriában a címvédő debreceni Széllovagok voltak a legjobbak, 9,3 kilométeres megtett úttal, őket követte a szegedi EMTIk 8,8 kilméterel, s a marosvásárhelyi Aratók 6,6-tal.
A gyorsaságin voltak szokás szerint bukások, de minden gép egyben maradt, nem úgy, mint tavaly. Itt a Kecskeméti Fütyülősök a másodikra 8 tizedet, de a harmadikra már 5 másodpercet vertek, női sofőrrel a volánnál. A másodikok a Széllovagok, a harmadikok az Aratók lettek. Gyorsulásban a keskeméti Tűzgép nyert, megelőzve a Fütyülősöket és a dunaújvárosi Veloszitit. A konstrukciós díjat a Széllovagok vihették haza.
A délután folyamán bemutatkozott a Budapesti Műszaki Egyetem Formula Racing Teamje, egy 70 lóerős benzines versenygéppel, illetve a kecskeméti GAMF üzemanyag-fogyasztásra specializált konstrukciója is, amely 1 liter benzinnel 1588 kilométert tud megtenni.
*
Szakképzés és állásbörze, Agria TISZK rendezvények- Eger
A program megrendezésére nem először került sor, a tavalyi évben is hasonló rendezvénnyel kívánta segíteni az Agria TISZK a fiatalok érvényesülését a munka világában, illetve a szakképzés fejlesztését, összehangolását a munkáltatói igényekkel.
Az Agria TISZK kerekasztal-beszélgetés keretei közt vázolta fel a szakképzéshez kapcsolódó gyakorlati képzéssel kapcsolatos törekvéseit, elképzeléseit. A megbeszélésen több olyan intézmény képviseltette magát, amely jelentős szerepet tölt be a gyakorlati képzés szervezésében, támogatásában. A konferencián a gyakorlati oktatáshoz kapcsolódó jó gyakorlatok bemutatására is sor került.Fenyves Péter, a Heves Megyei Munkaügyi Központ Egri Kirendeltségének vezetője a munkaügyi központok új támogatási formáit ismertette, Gyetvainé Vitkóczi Mariann a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara képviseletében a tanulói, hallgatói szerződésekkel történő foglalkoztatási rendszert mutatta be.
A konferencián a gyakorlatban megvalósuló példákat is felsorakoztattak. Ezeket Vas István, az E*Stella Hotel igazgatója szemléltette. Ringert Csaba, az Agria TISZK ügyvezetője mutatta be a szervezet gyakorlati képzésfejlesztés területén tett törekvéseit.
A konferencia hozzájárult ahhoz, hogy az érintett szervezetek jobb rálátással legyenek egymás munkájára, elképzeléseiket összehangolják, s a tanulók a szakképzésből kikerülve a munkáltatók elvárásainak megfelelő, naprakész gyakorlati tudással rendelkezzenek. A kerekasztal-beszélgetéssel egy időben zajlott az állásbörze, ahol a régió jelentősebb cégei mutatták be álláslehetőségeiket, tevékenységüket. Az érdeklődők betekintést nyerhettek abba, hogyan zajlik egy állásinterjú, valamint szakemberek hasznos tanácsokkal is segítették a pályakezdőket abban, hogyan lehetnek eredményesek egy felvételi elbeszélgetésen, s többek közt megismerkedhettek az önéletrajzírás technikájával is.
Az Agria TISZK partnerintézményei képzési kínálatát és továbbtanulás terén nyújtott lehetőségeit mutatta be. Így sor került az Eszterházy Károly Főiskola, az Eszterházy Károly Gyakorlóiskola, a Neumann János Középiskola és Kollégium, a Szent Lőrinc Szakközépiskola, a Wigner Jenő Középiskola és a Kontawig Szakiskola által nyújtott képzések ismertetésére.
*
Bővült a Hotel Eger
350 millió forintból bővült a Hotel Eger, mely ezáltal az ország legnagyobb komplex szolgáltatást nyújtó konferenciaközpontja lett. Az 1000 fős plenáris terem és hozzá kapcsolódó 800 négyzetméteres kiállítótér kialakítását pályázati forrásból illetve önerő bevonásával került kivitelezése.
A fejlesztés hozzásegítette a várost hogy a nehezedő gazdasági körülmények között is meghatározó szerepet töltsön be az ország konferenciaturizmusában.
*
Egri Borvidéki borvereny és konferencia
Az országos helyzetet tekintve az Egri Borvidék összességében jól áll: a szerkezetátalakításban, az új, korszerű szőlőültetvények telepítésében élen járnak az itteni gazdák, s ez már megmutatkozik a borokban is.
Ekképp értékelte a minap megtartott Egri Borvidéki Borversenyt Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia főtitkára. Megjegyezte ugyanakkor: bár az Egri Bikavér Superior-ök már a „helyükön vannak”, a szabályzaton mindenképpen érdemes lenne szigorítani.– A pillanatnyi helyzet nem sok jóval kecsegtet, mélyreható változásokra van szükség.
A jövedelmezőség messze nem kielégítő, egyre nő az import, miközben az export jó esetben is csak stagnál, de inkább visszaesik. Sajnos, még nem látjuk a fényt az alagút végén. Zilai Zoltán mindezt már a szőlő-bor ágazat tartós válsága kapcsán jelentette ki. Szerinte a szakmának és az új kormányzatnak át kell tekintenie a teendőket, végiggondolva, hogy milyen jövőt szánna a gazdaság e szegmensének.
– Meggyőződésem, hogy nagy bűn lenne, ha ezt a kultúrát, az ebben rejlő potenciált nem használnánk ki jobban. Ám ez nem csak a kormányon múlik, a szakmának is akad dolga bőven – szögezte le a főtitkár, aki a lépéseket öt pontban foglalta össze. Eszerint hatékonyabb, korszerűbb, magasabb szintű termelésre van szükség, amit átfogó ültetvényrekonstrukciókkal lehet-kell elérni. A szétaprózott tulajdonosi szerkezetből fakadó adottságok miatt elengedhetetlen, hogy pinceszövetkezetek jöjjenek létre; e téren kormányzati segítségre is számít Zilai. Harmadrészt az ágazathoz kötődő háttérintézményeket is rendbe kellene tenni, megszüntetve íly módon a párhuzamosságokat, illetve eltüntetve a még meglévő „fehér foltokat”.
A főtitkár szerint ugyancsak megkerülhetetlen a közösségi bormarketing ügye, amit – meggyőződése – a szakmának kellene kézben tartania. Végül pedig az oktatás-képzés, illetve a kutatás terén is rendet kell tenni. Ezzel összefüggésben Zilai Zoltán emlékeztetett: évente – a határon túli magyarlakta területeket is ideértve – alig száz új szakemberre van szüksége az ágazatnak. Ezzel szemben öt helyen is folyik szakképzés, de a rossz példák között említette meg az egri szőlészeti-borászati kutató sorsának alakulását is.
Forrás: Eger Vidék Kincsei Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft.