A megyei földhivatal lett az év akadálymentes épülete
A Veszprém Megyei Földhivatal nyerte el "Az év akadálymentes épülete 2009" építészeti nívódíjat, az egymillió forintos fődíjat szerdán adták át Budapesten.
A Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Építésügyi és Építészeti Főosztálya az elismeréssel olyan épületeket díjaz, melyek belső kivitelezésükben a mozgásban és tájékozódásban korlátozottak helyzetét javítják.
Egymillió forintos díjban részesült a Veszprém Megyei Földhivatal épülete, ahol a vakok és gyengénlátók tájékozódását burkolati vezetősávok, pontírásos információk, tapintható térkép és hangos térkép szolgálják. Az ügyfél-irányító és hívó-rendszer pontírással is kezelhető és hangos információt is szolgáltat. Az ügyfélfogadóban a pultok mindegyike térdszabad kialakítású a kerekes székkel közlekedők számára. A gyengén hallók számára indukciós hurkokat építettek be. Igény esetén, a zavarmentesség érdekében, külön fogadó szobában is ügyintézési lehetőséget biztosítanak, ahol a fogyatékos személy mellett pl. a jelnyelvi tolmácsnak vagy a kísérőnek is jut hely.
A díjazásban a Taksonyi Óvoda és Szociális Szolgáltató Központ, valamint a Rétsági Polgármesteri Hivatal is részesült, amelyek egyenként 500 ezer forintnyi pénzjutalmat kaptak. A pályázatokat a VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. bonyolította le.
Megyénkből elismerő oklevélben részesült még az ajkai Nagy László Városi Könyvtár és Szabadidőközpont is, ahol számos kényelmi megoldás között talán a legfontosabb, hogy a mozgássérültek felső szintre való feljutását új építésű felvonó szolgálja.
*
Milliók az innovációra - Kutatási programok a Pannon Egyetemen
Veszprém - Élhetőbb környezet, egészségesebb ember bio-innováció és zöldtechnológiák kutatása a Pannon Egyetemen címmel indult uniós projekt két évvel ezelőtt, melynek eredményeit most mutatták be.
Az unió és a magyar állam csaknem hatszázmillió forinttal támogatta a programot. A projekt lehetőséget teremt az eddig alulfinanszírozott, de ígéretes szakmai programok megvalósítására. „Ehhez a Pannon Egyetem négy kara nyolc szakmai program célzott alapkutatásait kezdte el, melyek várhatóan rövidtávon piacképes termékként lesznek hasznosíthatók” – erről dr. Rédey Ákos, az egyetem rektora beszélt egy sajtótájékoztatón.
A pályázat központi szerepet tölt be a doktori iskolák, tudományos műhelyek, innovációs laboratóriumok és a gazdasági szereplők között kialakult kapcsolatok megszilárdításában, bővítésében. A pályázat segít abban, hogy környezetünkben olyan zöld-technológiai megoldásokat adaptáljanak, amelyek környezetünk minőségének javulásához, az egészséges körülmények biztosításához jelentősen hozzájárulnak.
A huminsav alapú termékek a bioélelmiszer-termelés, a növényvédelem, az egészségügy területén is eredményesen alkalmazhatók (Fotó: Gáspár Gábor)
A bio- és ökoinnováció-vezérelt kutatási programok célja a zöld-technológiák fejlesztése, valamint környezetkímélő eljárások kidolgozása. A mérnöki kar eredményeit dr. Horváth Erzsébet mutatta be, a nyolc alprogramból egyet ismertetett.
Az agyagásvány-kompozitok, környezetbarát huminsav alapú termékfejlesztéseket megalapozó kihatások című programján belül az agyagásvány-kutatások elsődleges célja a polimer iparban adalékanyagként alkalmazható agyagásvány nanocsövek előállítása, amelyekkel jelentősen javítható például a hőállóság. További előnyük a jelenleg alkalmazott szénerősítésű műanyagokkal szemben a szivárgásmentesség. Az egyetemi kutatás iránt a jármű- és az elektronikai ipar is jelezte érdeklődését.
A másik fő téma, a huminsav alapú termékfejlesztés eredményei a bioélelmiszer- termelés, a növényvédelem, de az emberi gyógyítás és az állategészségügy területén is eredményesen alkalmazhatók. Többek között gyógyvizeink jobb hasznosulását segíthetik elő, például otthon használható gyógyiszapok, gyógykrémek formájában.
Dr. Kozmann György a műszaki informatikai kar eredményeiről tájékoztatott. A bioelektromos képalkotó rendszerek kutatásának fő célja olyan méréstechnikai és matematikai eszköztár létrehozása és ellenőrzése, amely a test felszínén végzett sok-elektródás mérések jeleiből meghatározza a testfelszíni jeleket létrehozó villamos áramforrások térbeli és időbeli viselkedését. Orvosilag a módszer jelentőségét kardiológiai és agyi vizsgálatok esetében az adja, hogy jelentősen növeli a diagnosztikai eljárások hatékonyságát.
Újszerű megoldások a kártevők ellen
A Georgikon kar növényvédelmi eljárások biológiai és molekuláris-biológiai megalapozása az élhetőbb környezet kialakítása érdekében című programja országosan egyedülálló módon közelíti meg a modern mezőgazdaság egyik alapvető problémáját, a kártevők elleni védekezést, melyet adatbázis építésével és molekuláris-biológiai kutatásokkal egészítenek ki a kutatóintézetben. A programot dr. Lehoczky Éva mutatta be.
*
Ötéves a kistérség
Az 5 éves a Veszprémi Kistérség című tárlat vendégeit Porga Gyula alpolgármester köszöntötte, aki elmondta, a kiállítás szerves része a Gizella-napoknak. Hangsúlyozta, hogy jogilag valóban ötéves a kistérség, egyébként ugyanannyi idős, mint a város, hiszen egy egységet alkotnak. „A kistérség együttműködése példás, amely a környék lakóinak érdekeit szolgálja” – tette hozzá Porga Gyula. A kiállítást Köbli Miklós, a Veszprémi Kistérség Többcélú Társulás elnöke nyitotta meg, aki elmondta, az évforduló jó alkalom arra, hogy a kistérség területén élő művészek bemutatkozhassanak, így vasárnap a művészeti csoportok kulturális bemutatója lesz látható az Óváros téren. A társulás célja, hogy a települések ismerjék meg azokat a kulturális művészi tevékenységeket, amelyeknek például a tárlat helyet biztosít. A mostani kiállításon hét település alkotói mutatkoznak be. A megnyitón a Szentgáli Banda működött közre.
*
Depóniagáz hasznosító Veszprémben
Debreczenyi János, Veszprém polgármestere és Márialigeti Balázs, az ENER-G Energia Technológia Zrt. ügyvezető igazgatója közösen mutatták be a sajtónak a városi hulladéklerakó telepen megvalósult beruházást.
A hulladéklerakókban, depóniákban keletkező gázok – melyek a szaghatásokért és szélsőséges helyzetben a tűzesetekért is felelősek – több komponense rendkívül káros a környezetre. Az európai országok metánkibocsátásának közel egyharmadáért a depóniákban keletkező biogázok a felelősek. A depóniagáz azonban igen értékes energiahordozó is, és mint megújuló energiaforrás, kitermelése anyagi előnyöket is rejt.
„Veszprém városi szinten kívánja korszerűsíteni energetikai rendszerét. E törekvésünk jó példája ez a beruházás” – emelte ki Debreczenyi János Veszprém polgármestere ünnepi köszöntőjében. Veszprém professzionális megoldást kapott a hulladéklerakójában keletkező depóniagázok kezelésére, melynek finanszírozása is kívülről érkezett, ráadásul rendszeres bevételt is biztosít a városnak. A beruházó ENER-G Zrt. szerződésében vállalt garanciát arra, hogy keletkező gázmennyiséghez igazodva maximalizálja a hasznosító üzem áramtermelését.
„A környezetvédelem, mint kiemelt szempont szerepelt a megvalósult beruházásban. Az ENER-G elkötelezett a környezet védelme, illetve a világ ma ismert formájának megőrzése mellett. Szolgáltatásainkkal és beruházásainkkal minden esetben az energiatermelés hatékonyságának növelését, így takarékosabb megoldásokat szolgálunk” – mondta Márialigeti Balázs, az ENER-G Energia Technológia Zrt. ügyvezető igazgatója.
„A Veszprémben a ma hazánkban működő legnagyobb teljesítményű depóniagáz hasznosító berendezés méltán nyerte el a VKSZ és a városvezetés támogatását. A közös gondolkodás hatékonysága jelentősen serkentette a beruházást. A projekt sikere biztosított volt, hiszen a környezetkímélő XXI. századi technológiában rejlő lehetőség már rövidtávon is jelent anyagi előnyöket Veszprém számára.” – mutatott rá Mármarosi István, az ENER-G Energia Technológia Zrt. ágazati igazgatója.
*
Nem érezték a válságot
Nemesvámos - Évről évre egyre jobb gazdasági eredményeket ér el a Csatári Plast Kft., amely még a súlyos pénzügyi válságot sem érezte meg. Míg mások leépítettek, ők volument növeltek és létszámot bővítettek. Idén ünnepli fennállásának huszadik évfordulóját Csatári László vállalkozása.
A megalakulásakor négy főt foglalkoztató kis cég esztergálási tevékenységet végzett. Ebből nőtt ki a Csatári Plast Kft., amely 1995-ben jött létre.
A fémforgácsolás, fémtömegcikk-gyártás mellett a vállalkozás 1997-ben megvásárolta első présgépét, és megkezdte a hőre keményedő préselt műanyag termékek gyártását. 1999-től a géppark fejlesztését követően elindult a szerszámkészítés is. A műanyag termékek gyártása 2001-ben fröccsöntéssel bővült. A társaság elsősorban a saját fejlesztésű villamos termékek gyártásával és értékesítésével foglalkozik.
Az új fröccsöntő gépeknek köszönhetően harminc százalékkal nőtt a préselt termékek kapacitása (Fotó: Kőrösparti Beatrix)
A kft. évről évre folyamatosan fejlődött, s most újabb mérföldkőhöz érkeztek, jelentősen bővítették gépparkjukat, tudtuk meg az ügyvezető igazgatótól. Beruházásukat az új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) Gazdaságfejlesztési Operatív Programjának támogatási rendszerében meghirdetett mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai fejlesztése segítségével sikerült megvalósítani.
A nyertes pályázatuknak köszönhetően 25 millió forint vissza nem térítendő támogatást kaptak, amihez további 25 milliót tettek. Ebből az összegből három darab présgépet, valamint egy CNC vezérlésű szerszámmegmunkálót vásároltak. A négy új berendezésnek köszönhetően a préselt termékek gyártási kapacitása 30 százalékkal növekedett, amit az első pillanattól kezdve ki is használnak!
Csatári László szerint a program nemcsak önmagában volt nagy segítség, hanem hatásában is, hiszen újabb lehetőségekhez jutottak. A fejlesztésnek köszönhetően további minőségjavulást tudnak produkálni, ami segít maradéktalanul kielégíteni az egyre nagyobb vevői elvárásokat. A nemzeti olajtársasággal (MOL) a napokban írják alá a megállapodást, a cég ezentúl a Csatári Plast villamos tokozatait is felhasználja beruházásainál.
A kanadai Bombardier cég pedig automata metróállomásokhoz való peronalkatrészeket rendelt tőlük. Ugyancsak jelentős fegyvertény, hogy sikerült bekerülniük a Weidmüller, Európa egyik vezető villamosipari cégcsoportjának partnerei közé. De nemcsak a présgépek hoztak lehetőséget, hanem az új szerszámmegmunkáló is, hiszen olyan minőségben tudnak szerszámokat gyártani, amire csak a legjobbak képesek.
A válságból semmit nem éreztek, tavaly tízszázalékos bővülést értek el, idén pedig hússzal számolnak. Munkatársaik számát egy év alatt tízzel bővítették, ma már százan vannak, de a megrendeléseket látva újabb 15-20 ember felvétele válik szükségessé. E szép eredménysor hatására is a földön járnak. Az ügyvezető igazgató már további fejlesztésekben gondolkodik, de csak akkor, ha eljön az ideje, mert számára a legfontosabb vezérelv a gazdasági stabilitás megőrzése.
Amikor a titok felől kérdezzük Csatári Lászlót, elmosolyodik. Szerinte kétféle hozzáállás van: lehet folyamatosan azon sopánkodni, hogy a világgazdasági válság milyen nehézségeket okozott a cégnek, vagy lehet fogcsikorgatva, nap mint nap küzdeni azért, hogy a társaság eredményeket érjen el. Ők ez utóbbit választották.
Az eltelt évek alatt a Csatári Plast tevékenységét jelentős elismerések övezték. Innovációs díjat kétszer is átvehettek, mindkét alkalommal új, saját termék kifejlesztése és gyártása okán. 2001-ben a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Kar polimertechnikai tanszék bronzfokozatú támogatója címmel ajándékozták meg.
2000-ben a Magyar Suzuki Rt. részéről az Év vállalkozója díjban részesültek. A Magyar Termék Nagydíjat 2006-ban kapták meg. Még ugyanebben az évben Csatári László a Magyar Gazdaságért Díjat vehette át.
*
Tiszteletbeli borváros
Veszprém - A megyeszékhelyt ezer szál köti a szőlő- és borkultúrához, ehhez méltó, hogy a Gizella-napok keretében első alkalommal az Óváros téren megynyitották a Gizella-borhetet.
A városháza aulájában látható fotókiállítást, melyet Kövesdi Róka Lajos szőlészethez-borászathoz kapcsolódó képeiből állítottak össze, Debreczenyi János, Veszprém város polgármestere köszöntötte. Elmondta: a magyarokat ezer szál köti a bortermeléshez, ősi tevékenységnek számít, egyben az európai keresztény kultúra hordozója, s bátran nevezhetjük hungarikumnak. A kiállítást dr. Lichtneckert András főlevéltáros nyitotta meg, aki elmondta, hogy több kötetet is készített Kövesdi Róka Lajos közreműködésével. A művész képes arra, hogy megragadja az apró pillanatokban a szőlőművelés-borkészítés lényegét, nehézségeit, évszázadait.
A főlevéltáros legújabb kötetét, melyben Balatonfüred-Csopak borvidékét mutatja be és harmadik a Veszprém múltjával foglalkozó monográfiák sorában, dr. Csoma Zsigmond, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem gazdaság- és művelődéstörténeti tanszékének tanszékvezető professzora méltatta. Meglátása szerint dr. Lichtneckert András olyan forrásmunkát alkotott, melyre sokáig hivatkozni fognak a tudósok, élvezettel forgatják a szőlőtermesztők és a helytörténészek is. Az ő tanszékén már most kötelező olvasmány lesz. A kötet nem előzmények nélkül való, hiszen húsz évvel ezelőtt a főlevéltáros elkészítette a borvidék történetének monográfiáját, de a mostaniban hangsúlyos szerepet kap Veszprém, szerepelnek benne az utóbbi húsz év gazdaságtörténetének eseményei is.
Veszprém város évszázadokon keresztül hatott a Balaton környékének bortermesztésére, és ma is háromszázhatvankilenc hegyközségi tag él itt, ezért a Balatonfüred-Csopak Borvidéki Hegyközségi Tanács a borvidék tiszteletbeli városának fogadta, melyről szóló díszes oklevelet Varga Zoltán, a tanács elnöke adta át Debreczenyi Jánosnak.
A megyei jogú város polgármesterét ezután tiszteletbeli tagjává, nagykövetévé avatta a balatonfüredi székhelyű Balatonvin Borlovagrend Egyesület. Este megnyitották az első alkalommal megszervezett Gizella-borhetet, melyen főként Balatonfüred-Csopak, de mellette a Badacsony és a Somló is képviselteti magát.
*
Megérkeztek az orrszarvúk
Két orrszarvú – anya és borja – érkezett a veszprémi állatkertbe; az 1300 kilométeres utazás után órákba telt, mire ki tudták csalogatni a két félénk állatot a speciális konténerekből. "A 10 éves, kéttonnás Rebeka és másfél éves borja (szintén nőstény) Németországból, a Hannover közelében lévő Hodenhagen szafariparkjából érkezett Veszprémbe" - mondta Szabó Petra, az állatkert munkatársa az MTI-nek. Tájékoztatása szerint a két rinocérosz a fajmegmentési program keretében került Veszprémbe, azaz ingyen kapta a látogatók által oly kedvelt állatokat az intézmény, amelynek van egy bikája, a magányos 2,5 tonnás Pablo - mondta a vadaspark munkatársa. Rebekát és borját elkísérte német gondozójuk is, aki néhány napig Veszprémben marad, hogy segítsen Pablo és Rebeka összeszoktatásában.
A veszprémi állatkert hatalmas (másfél futballpályányi méretű) Afrika-kifutójában a látogatók néhány hét múlva már minden bizonnyal együtt láthatják az orrszarvúcsaládot.
Forrás: Veszprémi HVI, indexveszprem.hu, fmh.hu