Szakmai látogatás a GPF Médoc területén Franciaországban
Projekt előkészítő látogatáson vettek részt a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület képviselői a GPF Médoc szervezetével közösen megvalósítandó „Akácerdők kezelése és hasznosítása – erdőgazdálkodás” projekt részleteinek kidolgozása érdekében.
A látogatást a GPF Médoc működési területének bemutatása, az erdészeti szervezet tevékenységének megismerése, és találkozás a helyi LEADER csoport, a SMIDDEST képviselőivel egészítette ki. A delegációt Pascal Bosq úr, a GPF Médoc elnöke, Bernard Barroud elnökhelyettes, Gerard Larrue erdészeti szakmai irányító, és Marie Amoroux technikai asszisztens fogadta.
A szakmai konzultáció első részében az együttműködés előkészítésének pillanatnyi állapotával kapcsolatban Gerard Larrue úr elmondta, hogy az előkészített pályázati dokumentumokat beadták, és a Megyei Tanács előirányozta a kifizetést 2010. május 27-re. A végső jóváhagyást a Regionális Erdészeti Hivataltól kapják. A projekt megvalósításához összesen maximum 80 % támogatást kapnak a résztvevők, ebből 45 %-ot a Területi Önkormányzatok finanszíroznak, 55 %-ot a helyi LEADER Akciócsoport.
A szakmai programmal kapcsolatosan elhangzott, hogy a GPF Médoc területe nagyobb, mint a helyi LEADER Akciócsoport területe, három egybefüggő nagy akáccal beültetett területtel rendelkeznek a térségben, és országos összehasonlításban Gironde megye rendelkezik a legnagyobb akácterületekkel.
Négy társszervezettel működnek együtt, (Agrárkamara, Erdészeti Társulás, Regionális Erdészeti Szövetség, és a CRPF Médoc szervezete).
A működési terület nagysága 69 600 ha, 52 ezer lakossal. A területen 22 ezer erdőtulajdonos van, ebből 19 ezer tulajdonos 4 hektár, vagy annál kisebb területtel rendelkezik.
A tevékenységgel kapcsolatban elmondták, hogy a tulajdonviszonyok rendezése során struktúra váltásra készülnek, mert nem lehet egységesen művelni a parcellákat. Szeretnék megtalálni a területen azokat, akik a fafeldolgozásban lehetnek érdekeltek.
Az újratelepítés folyamata:
* tuskózás
* öntözési rendszer, vízhálózat kiépítése, másodlagos és harmadlagos hálózatok kiépítése
* talajművelés folyamatos ekével
* ültetés (genetikailag kidolgozott fajtákat használnak, ami 30 %-kal nagyobb növekedést és 30 %-kal nagyobb fasűrűséget eredményez)
* parcella karbantartás
* hatékony újratelepítés (10 éves rotációval energiafa telepítését tervezik)
A területen védett növényfajok élnek, vadállomány és ragadozó madárfajták is megtalálhatóak. Az erdőtüzek megfékezésére a tulajdonosok egyesületbe tömörültek, kutakat telepítettek, tiltó táblákat helyeztek ki, saját járműveik vannak a magántulajdonosok hozzájárulásával.
A Helyi Leader Akciócsoport nevében a SMIDDEST képviselői Sophie ROCQ és Carine Morandiére fogadták a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület képviselőit Blay városában.
A SMIDDEST (Syndicat Mixte pour le Développement Durable de l'Estuaire de la Gironde – Gironde Torkolati Vegyes Bizottság a Fenntartható Fejlődésért) több közigazgatási egységet fog össze és a régióhatárokon, tartományi határokon is átnyúlik. Az ide tartozó települések száma 110, lakosságszám 147 ezer fő. A szervezet fő célja a fenntartható fejlődés, a turizmus, a mezőgazdaság és a környezetvédelem területén. Pillanatnyilag 15 projektjük van készen, ezek között szerepel például a Gironde folyó torkolatában lévő madármegfigyelő hely, a gazdák összefogása a közös húsfeldolgozás megteremtésére is.
A szakmai programok keretén belül találkozón vettünk részt St-Sauveur település polgármesterével, Gerard Bouges úrral, aki a mezőgazdasági fejlesztésekért felelős helyi egyesület elnöke is egyben, magánemberként pedig szőlőbirtokos, gazdálkodó. Meglátása szerint nagy problémát okoz, hogy a területükön lévő erdők 70 %-át nem szakmai végzettséggel rendelkező tulajdonosok kezelik. A viszonylag magas nagy létszámú tulajdonosi kör az öröklési viszonyokkal és az elaprózódott tulajdonosi háttérrel magyarázható.
A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület delegációja megismerkedhetett a Többoldalú területcsere programmal, amelyet Thomas Compagnon erdészeti szakirányító mutatott be (az összefoglaló ide kattintva megtekinthető). Elmondása szerint nem véletlenül került sor Gironde megyében a Többoldalú Területcsere Program kezdeményezésére. Az 1999-es viharkárok meghatározták a területen jelentkező problémákat is. A vihar következményei hozták felszínre a tulajdonviszonyok problémáit. Szükségessé vált az önkormányzatok, szakmai szervezetek és magánszemélyek összefogása, a viharkárok enyhítéséhez és a területrendezés biztosításához, mely a Regionális Erdőbirtok Hivatal, és egy Erdészeti a Vidékfejlesztési Iroda projektjében valósul meg. A program főleg az önként jelentkezőkre terjed ki, azok a viharkár sújtotta területek tulajdonosai vehetnek részt benne, akiknek a birtokai felaprózódott területeken helyezkednek el, és egyszerre maximum száz fővel foglalkoznak.
Franciaországban már előzőleg is volt próbálkozás a tulajdonviszonyok rendezésére, de ezek a próbálkozások kötelező alapon működtek, és így öt-tíz évet is igénybe vett, mire mindenkinek sikerült megfelelő megoldást találni. Ebben a programban az önkéntesség következtében a javasolt megoldások elfogadása is gyorsabban megy, egy-másfél év alatt sikerül mindenkivel megegyezni. Első lépésként felmérik a területet, megvitatják a szakmai kérdéseket, és ez alatt folyamatos munkakapcsolatban vannak a közel száz tulajdonossal. Az egyeztetések alatt kialakul a továbbgazdálkodók, az értékesítők és az érdektelenek csoportja.
Akik az erdők értékesítésében gondolkodnak, a CRPF segítségével el tudják adni a területeiket, a munkatársak segítséget nyújtanak az új tulajdonosok megtalálásában. Az érdektelen tulajdonosokat szintén a CRPF munkatársai keresik fel, és különböző csereformákat ajánlanak nekik. Ahogy kialakult az ideális minimum 4 hektár összefüggő terület, kezdődhet a közös gazdálkodás.
A minimum négy hektár meglétéhez azért ragaszkodnak a szakemberek, mert az ennél kisebb területeken a gazdálkodási-szakirányítási költségek mellett nem lehet számottevő gazdasági eredményt elérni. Általánosságban problémát jelentenek azok a területek, amelyeken nem folyik erdőgazdálkodás a tisztázatlan tulajdoni viszonyok miatt, és az erdő elöregedése, ahol nem vágnak ki annyi fát, amennyit lehetne.
A vihar után a kidőlt törzsektől megtisztították az erdőt, tuskózás, szántás és újratelepítés után lehetővé vált a biztonságosabb erdő létrehozása, jobb megközelíthetőséggel és a károk megelőzését szolgáló csatornák, figyelő tornyok építésével. Lombos növények ültetésével próbálják fenntartani a változatosságot, de 2006-ban még mindig volt olyan terület ahol a vihar által kidöntött fák még ott voltak.
A két szervezet között létrejövő együttműködési projekt részleteinek kidolgozása mellett tereplátogatásra is sor került. Az erdőterületek mellett láthattuk a híres „bordói” szőlőtermő területeket, és szerepelt a programban borászati üzem meglátogatása is.
A helyi szőlősgazdák évek óta vásárolnak Magyarországról akácból készült szőlőkarót.
A nemzetközi szakmai együttműködés következő állomása a francia szakemberek csoportjának látogatása volt 2010. június 7-e és 13-a között.
További információk: www.leaderkontakt.hu, az erdőgazdálkodás menüpontban
Rácz Judit
Munkaszervezet vezető, Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület
*
A Közös Agrár Politika jövője
Közvetlen étékesítési csoportok – a legnagyobb olasz mezőgazdasági szervezet, a Coldiretti tapasztalatai alapján
Szükséges az együttműködés a közös európai szabályozással és harmóniában a helyi, lokális termelői érdekekkel.
Döntő pillanatban vagyunk a mezőgazdasági vállalkozások szempontjából. Több problémával is sürgősen szembe kell néznünk:
* a források eddigi elosztása nem megfelelő
* a valóban támogatásra szorulókat kell dotálni, meg kell találni a módját, hogyan biztosítsuk a valódi mezőgazdasági szereplők támogatását
* adatok elavultak, helyette friss adatokra van szükség, mindig a legfrissebb eredményekkel kell kalkulálni
* eddigi szabályozás helyett egy újabbat szükséges bevezetni, a legfontosabb a termelés, a közjavak termelése és a szolgáltatások növelése
* újra kell értelmezni a VIDÉKFEJLESZTÉST is. – valószínűleg a közös agrárpolitika második pillére továbbra is a vidékfejlesztés marad. Nagy hangsúlyt kap a környezetvédelem, és egyes gazdasági és szociális kérdések.
* Azokra a mezőgazdasági szereplőkre kell koncentrálni, akik ténylegesen jelen vannak a termelési rendszerben.
Barroso elnök nagy hangsúlyt fektet a pénzügyi folyamatokra. A mezőgazdaságot és a vidékfejlesztést nem csupán szektorálisan, hanem egy egész rendszer részeként kell majd értelmezni.
Ennek határideje van:
2011. a jogi háttér, a szükséges törvények megalkotásának éve, (a magyar elnökség ideje alatt)
2012. a hosszú távú mezőgazdasági politika kialakításának „határideje”
Az Európa Parlament hozzáállása a gazdálkodókhoz mindig pozitív volt, de zöldebb és egységesebb agrárpolitikára van szükség.
(…Párizsi és varsói csoport…)
Fontos kérdés az újonnan csatlakozó uniós tagok ügye: mihamarabb azonos elbírálással kell működniük.
További fontos teendő: még komolyabb elismertséget kell kivívni a világpiacon, a mezőgazdasági termékek esetén. Ehhez komolyabb marketing munka, egységes és megbízható arculat, visszakereshetőség. Az alapanyagoktól a kész élelmiszerekig mindent szabványosan, dokumentáltan kell kezelni.
Közvetlen értékesítési csoportok – Coldiretti
Olasz felmérés eredménye: a fogyasztók 54%-a a lokális eredetű, vagyis helyi termékeket részesíti előnyben. Értékelik emellett a minőséget, a márkát és a hagyományokat. Az átlag európai szemlélete nem ennyire lokálpatrióta, de mindenütt érzékelhető egyfajta bizalom a helyi előállítású termékek irányában.
Miért ez a bizalom? A fogyasztó általában jobban bízik a közelben lévő előállítókban, ismerik a helyieket, hosszú ideje megbízhatóan szolgáltatnak. Aki nem, arról ez hamar kiderül, és helyben erősen csökkennek az esélyei. Egy globális szolgáltató a személyes kapcsolat híján nehezebben nyeri el az átlag felhasználó bizalmát, bár kétségtelenül vannak, akiket az ismert márkanév vonz.
Viszont jelentős problémák is láthatóak abban a folyamatban, mikor a termék az előállítótól eljut az asztalra. Átlagosan az élelmiszerért kifizetett 100 euróból mindössze 17 kerül vissza a termelőhöz, ami nagyon rossz arány. Aránytalanul több marad a folyamatba beékelődött számos közvetítőnél, amire megoldás lehet az értékesítési lánc lerövidítése, egyfajta közvetlen értékesítés kialakítása.
Olasz út: nagyjából húszezer vidéki értékesítési pontot kívánnak létrehozni, ahol a helyi termelők szinte közvetlenül a fogyasztókkal találkoznának, ezzel jelentősen lerövidítve a láncot.
Cél tehát: „VIDÉKBARÁT PIAC” hálózatának kialakítása – ember közelibb árusítás
Ehhez fokozni kell a termelők szövetkezetbe tömörülését, ezzel egy garantált termék kezelési rendszert is fel lehet építeni, továbbá ez megoldhatná a logisztikát, az értékesítést, hogy ne kelljen minden termelőnek egyúttal eladónak is lennie. Ez természetesen költségekkel jár, de mégsem akkorával, mint az eddigi gyakorlat…
Természetesen ez csak úgy működhet, ha a mai kor kihívásait is sikerrel veszi a rendszer: visszakövethető eredet, igényes csomagolás, környezetvédelem, minőségbiztosítás és még sok szempont szükséges a sikeres működéshez.
Egy ilyen rendszer hozzásegíthetné a mezőgazdasági vállalatokat a fejlődéshez és a stabil működéshez.
Másik sarkalatos pont a termékek hamisítása: csak az olasz állam évi 150 milliárd eurót veszít ez által. A világon minden harmadik olasznak nevezett élelmiszeripari termékből kettő nem olasz eredetű, csupán bitorolja a nevet.
Jobban oda kell figyelniük a hatóságoknak is az effajta megtévesztések és hamisítások miatt: akár egy betű eltérés vagy a nemzeti zászló, csomagoláson való feltüntetése is a megtévesztésnek számít.
Megoldás lehet egy szigorúbb ellenőrzési rendszer, elrettentőbb büntetési tételek kialakítása, pontosabb eredet megjelölés előírása, vagy akár a fent említett rövidebb disztribúciós lánc is.
A „Made in Italy” jelzéssel ellátott termékek olyan termékek összességét jelentik, amelyek Olaszországban megtermelt helyi, friss alapanyagokból készültek. Például a különböző tésztafélék alapja az Olaszországban megtermelt durum búza, vagy a paradicsomsűrítmény alapanyaga az Olaszországban megtermelt paradicsom kell legyen. Nagyon fontos az oltalom alatt álló termékek népszerűsítése, hiszen ezek a helyi termékek jelentős, 15 %-kal nagyobb turisztikai vonzerőt fejtenek ki egy-egy térségben, és egyben falusi turizmus élénkítésével jár a helyi élelmiszertermékek specialitások bemutatása.
A fogyasztói bizalom növekedése szempontjából fontos a nyomon követhetőség, az élelmiszerbiztonság, az áttekinthetőség és a termékidentitás biztosítása. Fel kell tüntetni, hogy milyen eredetű alapanyagokból készül a termék, milyen földrajzi jelleggel bír.
A helyi jelleg védelme fontos minden ország számára, ezt biztosítani és védeni kell. Az „agrárkalózkodás” nagyon sok kárt okoz a fogyasztói piacokon. Az utóbbi időkben megjelent élelmiszermásolatok több mint 50 millió euró kárt okoztak az olasz mezőgazdaságnak és élelmiszeriparnak. A fogyasztói bizalom megtartása érdekében a rövid termékláncok kialakítása és a közvetlen értékesítés kerül előtérbe.
Összefoglaló:
A világ élelmiszerkereslete növekszik, az elosztás viszont rossz, ezzel kapcsolatban újabb szabályozásra van szükség. A magyar gazdák kisebb része fogja állni a versenyt, nagyobb részüknek a termékeken a földrajzi eredet megjelölés lehet a segítségükre. Nagyon fontos a gazdák tájékoztatása, az információk eljuttatása a helyi termelőkhöz.
További információk:
http://www.fvm.gov.hu/main.php?folderID=2420&articleID=14350&ctag=articlelist&iid=1
http://www.coldiretti.it/
Rácz Judit – Igaz István
Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület
*
Egyeztető fórum az Európai Lovas Túraútvonalak Hálózat kidolgozásával kapcsolatban
2010. május 17-én, 15:00 órai kezdettel megtartottuk a „Lovas Fogadók Európai Hálózatával” kapcsolatos első megbeszélésünket.
A fórum célja az volt, hogy összehívjuk a területen élő és tevékenykedő olyan magánszemélyeket, szervezeteket, szállás és lovastanya tulajdonosokat, akik részvétele nélkül nem valósulhat meg a Hálózat. Így gyűlt össze első megbeszélésünkön 11 lelkes érdeklődő, akikkel ismertettük a spanyolok elképzeléseit, eddigi eredményeinket és a jövőbeni terveket. A kör természetesen nem zárult be, ezentúl is várunk minden bekapcsolódni vágyót, érdeklődőt minden hétfői munkanapon 15 órakor az egyeztető munkamegbeszélésekre.
A Bajo Guadalquivir (Adelquivir) tartományi Vidékfejlesztési Csoport kezében futnak össze a szálak, Ők tartják a kapcsolatot a résztvevő szervezetekkel, Franciaországgal, Portugáliával és Magyarországgal is. A technika segítségével betekinthettünk egy már megvalósult spanyol fejlesztéssel és egy spanyol lovas tanyával (6:34) is megismerkedhettünk, melyek ott már a Hálózat részei.
A Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület is spanyol dokumentumok alapján dolgozik, és spanyol minta alapján építjük ki a térségben a lovas turista-utakat, hogy egységes legyen a létrejövő Hálózat, mégis sok különbözőség is marad a térségek, a helyi sajátosságok, természeti adottságok, kultúra és nem utolsó sorban a különböző törvényi szabályozások miatt. Dr. Plutzerné Táncos Anikó, az Örkényi Furioso Lovastanya tulajdonosának javaslata, hogy a programban résztvevők törekedjenek arra, hogy magyar lovakkal várják az ide érkező turistákat, ezzel is hozzájárulva a program hazai értékeinek bemutatásához.
Összegyűjtöttük a spanyol kézikönyvben szereplő törvények magyar megfelelőit és ezt figyelembe véve kidolgoztuk és ismertettük a résztvevőkkel a helyi adottságoknak megfelelő útvonal és szálláshelyek kialakításánál figyelembe veendő szempontrendszert. A szempontok alapján, és a térségbe tartozó települések önkormányzatainak segítségével kijelöltünk területünkön egy útvonal tervet, melyhez nagyon sok építő jellegű észrevétel érkezett a résztvevőktől. A kezdeményezést pozitívan fogadta Zám Zalán is, a NEFAG erdészet jelen lévő képviselője és a lovas tanya tulajdonosok is. Minden résztvevő fél érdeke, hogy legyenek olyan kijelölt területek, útvonalak, ahol lovagolni lehet és ennek kialakításában a Vidékfejlesztési Egyesület jelentős szerepet vállalt.
Megismertettük a jelenlévőkkel a Magyar Lovas Turisztikai Szövetség által kidolgozott Patkós Minősítési Rendszer szempontjait. A Minősítési Rendszer bevezetése biztosítaná, hogy az idelátogató vendégeket egy egységesen besorolású Fogadó Rendszer várja.
A Lovas Fogadók színvonalas működtetéséhez igény mutatkozik lovas oktatók, lovas túra vezetők képzésére a térségben.
A megbeszélésen ismertetett dokumentumokat alább, a Csatolmányokból tölthetik le.
Annak érdekében, hogy a környék turisztikai vonzerejét a leghatékonyabban tudja növelni a megvalósuló projekt és az ide látogatók igényeit a legmagasabb színvonalon tudjuk kielégíteni, valamint térségünk minden előnyét hangsúlyozni tudjuk, várjuk minden kedves érdeklődő hozzászólását és véleményét a hétfőnként megtartandó fórumokon, e-mailben vagy telefonon.
Susán Ivett
Projekt manager, Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület
*
Nyílászáró-csere a műhelyben
Berényi Ferenc 1985-ben kezdte a karosszéria lakatos mesterséget Dabason. A vállalkozás szépen fejlődött, a keletkezett hasznot a vállalkozásba visszaforgatva újabb kapcsolódó szolgáltatásokat vezetett be, alkalmazottakat vett fel, majd egy másik telephelyet is létre hozott. A Liszt Ferenc utcában lévő új műhely építése a kilencvenes évek közepén indult, nyílászárói és bejárati ajtaja 1996-ban kerültek - bontott anyagból - beépítésre. Ezek még fa keretű ablakok voltak, így folyamatos festést igényeltek, de sajnos ennek ellenére idővel végzetesen elöregedtek. A garázskapu házi készítésű lemezajtó volt, közel sem tökéletes szigeteléssel. Kiváltásukra jó lehetőség nyílt az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP), melynek keretében a beruházás 60%-át vissza nem térítendő támogatás formájában lehetett megpályázni. A „Mikro vállalkozások fejlesztése” jogcímen így az 1 816 492 forintos projekt végül 1 089 895 forint támogatással valósulhatott meg.
2008 végén az érdeklődést tett követte, és benyújtották pályázatukat a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesülethez, majd következő év augusztusában megérkezett a döntés: a beruházást elkezdhetik, a 60%-os támogatás – igaz, utólag – de megvan. A munkálatok 2009 őszén rendben lezajlottak, mikor is a következő anyagok kerültek beépítésre: összesen 19 darab műanyag nyílászáró, egy modern garázskapu, valamint a belső festést is helyreállították.
A beruházást idén januárban készre jelentették, és a tapasztalatok alapján úgy tűnik, megérte a fáradtságot. A fűtésszámla jelentősen csökkent, nem süvít a szél az ablakok és a garázsajtó mentén, az alkalmazottak munkakörülményei tehát javultak, az energiaköltségek csökkentek. Az ügyfélváróban is kulturáltabb és esztétikusabb látványban van részük a kuncsaftoknak, ami fokozott bizalmat nyújt a cég irányába.
A pályázat sikeres volt, pillanatnyilag a megígért támogatást várja a mikrovállalkozás vezetője. A januárban beadott kifizetési kérelemmel kapcsolatban pillanatnyilag a hiánypótlás teljesítése folyik, és reméljük, hogy a támogatásként megítélt 1 089 895 forint is hamarosan megérkezik a vállalkozás számlájára.
Igaz István
Projekt Manager, Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület
Forrás: Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület