Milliárdokat nyertek el a régióban
Székesfehérvár - A fejlesztési tanács példát mutatott az együttműködésből. Ennek és az önkormányzatok, vállalkozások munkájának köszönhetően az elmúlt négy évben 77 milliárd forint uniós támogatás érkezett a régióba.
Pál Béla, a Közép-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács elnöke az elmúlt időszakot értékelő összefoglalójában elmondta: 2007 és 2010 között a Közép-dunántúli operatív program pályázatain Fejér megyében 151 önkormányzat, vállalkozás, gazdasági társaság, civil szervezet szerepelt sikeresen, ezek összesen 24,4 milliárd forint vissza nem térítendő uniós támogatást nyertek el. Ennek segítségével újul meg a megyében 8 városközpont, 14 belterületi út, 3 óvoda, 8 iskola és 7 orvosi rendelő; 5 kerékpárút épül, és 400 férőhellyel bővül a szállodai kapacitás. A gazdaságfejlesztési pályázatok segítségével pedig közel 1400 munkahely megtartására és 250 új munkahely létrehozására nyílt lehetőség. A KDRFT által kiírt hazai forrású pályázatokon 264 nyertest hirdettek Fejérből az elmúlt 4 évben, az általuk elnyert támogatás meghaladja a 2 milliárd forintot. Ebből 9 közösségi ház, 6 játszótér, 15 közterület, 11 iskola, 4 orvosi rendelő felújítása valósulhatott meg a megye településein.
Komárom-Esztergom megyében 2007 és 2010 között a Közép-dunántúli operatív program pályázatain 123 önkormányzat, vállalkozás, gazdasági társaság, civil szervezet szerepelt sikeresen, ezek összesen 18,01 milliárd forint összegű, vissza nem térítendő uniós támogatást nyertek el – hangzott el a sajtótájékoztatón.
*
Kapcsolatokat erősítene a francia konzul
Székesfehérvár - Két napra jött a megyébe Richard Jungto, aki hazánkat képviseli a franciaországi Mulhouse-ban.
Látogatásának konkrét oka van, még az előző évben sikerült elérnie, hogy franciaországi veteránok Magyarországra látogassanak, akkor volt magyar obsitosokkal együtt koszorúztak a Hősök terén. Egy ilyen eseményt lehet megismételni Párizsban, ennek szervezését kezdte el a konzul a Honvéd Nyugállományúak Székesfehérvári Klubjában.
Könyvvizsgálóként Richard Jungto sokat foglalkozott Közép-Európával, itt és hazájában jó kapcsolatokat szerzett a gazdasági életben, a nemzetközi együttműködés kialakításában ilyetén ő is kiveszi a maga részét.
*
Pályázati pénzből játszókert, férőhelybővítés
Székesfehérvár - Nyitott játszókert és bölcsődei hely bővítésére harmincötmillió forintot nyert a Csemete Alapítvány. A gyermekcentrumban jelenleg hetvenkét bölcsődést fogadhatnak, a bővítés után viszont tizenkettővel többet. (Bár alapítványi formában működik a gyermekcentrum, ez nem jelent külön költséget a szülőknek.) A nyitott játszókert lényege pedig az, hogy a város minden részéből várják a kisgyermekes családokat, akiket gondozónő-háziasszony fogad az intézményben.
*
Látogatóbarátabb lesz a fehérvári múzeum
Székesfehérvár - Komoly megújulás előtt áll a múzeum, hiszen uniós pályázaton nyert több mint 73 millió forintot. A pénz felhasználásáról tartottak pénteken sajtótájékoztatót.
A változás, a fejlődés elkerülhetetlen - mondta bevezetésképpen Demeter Zsófia, a Fejér Megyei Múzeumok igazgatója, aki hangsúlyozta: a múzeum mindent megtesz, hogy korszerűbbé váljon, jobban megismertesse értékeit a látogatókkal. Minden korcsoportot szeretnének a múzeumba csábítani - de talán legfontosabb az iskolások, az óvodások meghódítása.
A múzeumnek rengeteg terve van, s a megújulás érdekében folyamatosan pályázik. Erről beszélt Elekes Szentágotai Enikő projektmenedzser, a megyei múzeumok igazgatóhelyettese. Azt is elmondta: a pályázatok ma arra ösztönzik az intézményeket, hogy projektekben gondolkodjanak, s egy-egy feladat, probléma megoldásához az eddiginél tudatosabban tervezzék és szervezzék meg a munkájukat. "Ehhez meg kellett tanulniuk pályázni is" - tette hozzá. A jelek szerint ez nagyszerűen sikerült, hiszen az infrastruktúra-fejlesztéséhez 2008-ban kiírt uniós pályázatokon három megyei kiállítóhely is nyert! Ezen a pályázaton a gyermekközpontú múzeum kialakítására lehetett támogatást kapni. A dunaújvárosi Intercisa múzeum új foglalkoztató terek kialakításához nyert 41 milló 390 ezer forintot, Szekesfehérváron pedig ugyanerre a célra az Országzászló téri épület kapott 33 millió 46 ezer forintot. A fehérvári múzeum Fő utcai épülete, az egykori rendház pedig igazi oktatómúzeummá szeretne válni a 40 millió 433 ezer 965 forintos támogatás jóvoltából... Elekes Szentágotai Enikő hozzátette: a fehérvári múzeumnak 2010-ben is van két sikeres pályázata a látványos múzeum megteremtése érdekében...
Most főként arról esett szó: miként is válik majd gyerekbaráttá az Országzászló téri épület, amelyben tavaly nyílt meg az új, korszerű állandó néprajzi kiállítás, az Alfa program jóvoltából. Hári Krisztina művelődészervező elmondta: az elnyert pénzből olyan tereket alakítanak ki, ami élménydúsabbá varázsolja a múzeumpedagógiai foglalkozásokat. Létrejön egy oktatóterem, mobil bútorokkal és egy kiszolgáló helyiség, ahol lesz még kerámiaégető kemence is. A földszinten a kutatás, az informálódás virtuális pontjai alakulnak ki, a második emeleti kiállítóteret konferenciák rendezésére is használhatóvá teszik.
Arról, hogy miként lesz az egykori rendház épülete oktatómúzeum és interaktív történelemórák színhelye, Nádorfi Gyabriella, a tudományos osztály vezetője beszélt. Az első emeleten például foglalkoztatótermet alakítanak ki, ami küllemében, felszereltségében is megújul. A múzeum Töredékek Fejér megye múltjából című tárlata szakmai szempontból ma is kiváló, ám most korszerű eszközökkel vonzóbbá varázsolják óvodások, iskolások, nyugdíjasok számára egyaránt. LCD képernyő, látványvitrin, speciális éremtároló teszi majd igazi élménnyé a múzeumlátogatást. A vakok és gyengénlátók helyzetét könnyítik meg azzal, hogy az egyes termekben a műtárgyak tapintható másolatait is elhelyezik.
*
Megújult az Ezredéves iskola
Székesfehérvár - Befejeződött az Ezredéves Készségfejlesztő Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola felújítása, a gyerekek május végén már birtokba vehették a tantermeket.
A felújítási munkákra Székesfehérvár önkormányzata több mint 242 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a Segítő pályázati program keretében. Az iskolában a földszinti és emeleti részeket is felújították, az épület fenntartását energiatakarékosabbá tették, az intézmény komplex akadálymentesítését is elvégezték. A kialakított korszerű tornaterem a gyerekek terápiás foglalkoztatását segíti, az új játszóudvar a diákok eredményes szocializáciját támogatja. A kivitelezési munkák 2009 szeptemberében kezdődtek.
*
Együttműködés a Szerémséggel
Székesfehérvár - Szándéknyilatkozatot írt alá szerdán a megyeházán Balogh Ibolya, a Fejér megyei közgyűlés elnöke és Galić Božo, Vukovár-Szerém megye prefektusa a két megye együttműködéséről.
Horvátország e területe a legtöbbet szenvedte a háborús időszakban, komoly fejlesztésekre szorul, a gazdasági kapcsolatokat ebből kiindulva lehet kiépíteni. A hivatalos delegációk utazásán túl az érintkezést az emberek szintjére is levinnék, a kulturális és sportéletben aktív emberek találkozásával.
*
Fehérvári mentősök a sivatagban
Székesfehérvár - Ismét sikert arattak a mentősök: az Izraelben rendezett világversenyen negyedikek lettek.
A hét végén tért haza a fehérvári csapat: Kovács Eleonóra mentő szakorvos, Ferenczi Krisztián Tamás és Klupács Péter mindketten mentő szakápolók Izraelből, ahol a mentők kétnapos világversenyén vettek részt. A fehérváriak képviselték a magyar mentőket és igazán szép sikert arattak: tizenhét ország negyvennyolc egysége között a verseny negyedik helyét szerezték meg. Különleges, eddig nem ismert körülmények között félsivatagban kellett dolgozniuk. Az eddigi versenyek eredményeként az izraeli mentőszolgálat hívta meg őket a versenyre, ahol a vetélkedésen kívül fontos cél volt, hogy tapasztalatot cseréljenek, hiszen a világon nem egységes a mentés protokollja, vagyis ellátási sémája. A fehérvári mentőcsapat repülőgéppel utazott a verseny színhelyére, csak a tudásukat vitték magukkal. A vendéglátóktól kaptak gépkocsit, illetve a versenyfeladatok ellátásához különböző felszerelést.
*
Teljesen új koncepció az útfejlesztésben!
Székesfehérvár - A korábbi évtizedek útfejlesztése a kapacitásbővítésről szólt, így jöttek létre a forgalmat a városmaghoz vonzó, négysávos utak. A város új, elfogadott közlekedési koncepciója merőben más fejlesztést javasol.
Több száz kérdőívet küldött ki a közlekedésfejlesztés mérnökiroda a város lakóinak, amelyek alapján megpróbálták elképzelni, milyen lenne a jövő ideális közlekedése. Polányi Péter vezető tervező szerint az elmúlt évtizedek fejlesztései mindig a kapacitásbővítésről szóltak, ebből lettek a négysávosítások. Ezek a széles utak azonban nyilvánvalóan a városmaghoz vonzzák a forgalmat, holott éppen azt kell az utak kialakításával elérni, hogy csak az jöjjön a központba, akinek ott tényleg dolga van.
Az elemzés során a szakemberek többek között azt vették észre, hogy a nyugati városrész hemzseg a hálózati hibáktól. A harmincezer embernek otthont adó Palotavárosnak gyakorlatilag nincs úthálózata: a Horog-Kelemen Béla útvonalon lehet csak elhagyni a városrészt, holott az elkerülő út felé is meg kéne teremteni a kapcsolatot. Maga az elkerülő sem az, ha így marad: Meg kell építeni a Feketehegyet és a Sóstói Ipari Parkot elkerülő szakaszát, s az Új Csóri út és a szennyvíztelep, valamint az Auchan és az Emmaróza közti szakaszának rangját vissza kell minősíteni, így engedélyezhetővé válik, hogy e szakaszokon fel- és lehajtók épüljenek, így az út és a város között több kapcsolatot lehet kiépíteni. A város nyugati részén sok úgynevezett gyűjtőút hiányzik: ilyenre van szükség a Gaja patak, majd a Komáromi vasút mentén, a Bakony utcáig. Ehhez kapcsolódhatna egy Feketehegyről kiinduló összekötő, feltáró út. Polányi Péter véleménye szerint, ha ezt az utat járjuk, akkor nem érdemes a jelenlegi, rosszul működő Új Csóri úti és az Auchan körforgalmat külön szintűvé átépíteni, mert ha kijavítjuk az említett hibákat, minden rendbe jön.
Ami Fehérvár déli részét illeti, itt hiányzik a déli útgyűrű, mely a már említett Gaja-menti úttal a Seregélyesi útig alkotna - egy, a város belső közlekedési hálózata számára kiváló feltáró -, tehermentesítő alternatívát. A tervezőmérnök szerint az M7-es autópálya nem oldja meg a déli városrész gondjait, itt szükség lenne a 63-as, a Börgöndi út és a 62-es út alacsonyabb rangú összekötésére és feltárására is. A város keleti részének leginkább hiányzó útja egy olyan feltáró út, amely a 62-es és a 7-es főutat kötné össze.
A koncepció kiemelten foglalkozik a buszközlekedés teljes átalakításának szükségességével is. A tanulmány szerint egy több belső gyűrűből és az azokhoz sugárirányban kapcsolódó, ingázó járatokból álló rendszert kéne kialakítani. Ennek lényege, hogy a város belső részében egy nagyobb és egy kisebb körjárati útvonalon járnának a buszok, öt-tíz perces sűrűséggel. Ehhez csatlakoznának a sugárirányban közlekedő buszok, amelyekre az átszállópontokon ülhetnénk át. Polányi Péter szerint azért lenne szükség ilyen átalakításra, mert a mobiltelefonok és más infokommunikációs eszközök megjelenésével ma már szinte teljesen hiányzik az életünkből a tervszerűség, a buszokat sem tudjuk, nem is akarjuk menetrend szerint használni. Persze, egy ilyen járatrendszertől sem lehet nyereséget várni, de a cél nem is lehet ez. A buszok kihasználtságát növelné, ha az autóbusztarifa, a parkolási- és a kerékpár-kölcsönzési díj kiegészítené egymást, azaz a buszjegy áráért parkolni, kerékpárt kölcsönözni is lehetne. Fontos, hogy a buszjegy ne egy menetre, hanem egy bizonyos időtartamra szóljon, korlátlan átszállási lehetőséggel. A koncepció tartalmazza a kerékpárutak növelésének szükségességét is: kétirányú kerékpárút létesítésére nehéz helyet találni, ám ha a kerékpárutat kettéválasztjuk és kétoldali keskeny kerékpárút elhelyezésében gondolkodunk, szinte mindegyik utunk alkalmas lehet erre.
Az elfogadott közlekedésfejlesztési koncepció jövőképének lényege az emberarcú közlekedés megvalósítása, azaz, hogy megtaláljuk és erősítsük a környezetet, a város útjait kevésbé igénybevevő, egészségesebb közlekedési módokat és az ezek közötti átjárhatóságot.
*
Teleki emléke előtt is tisztelegtek
Székesfehérvár - Szombaton délelőtt a Sárkeresztúri út 4-ben Takács Nándor nyugalmazott megyéspüspök szentelte fel azt a cserkészházat, amely Teleki Pál egykori magyar miniszterelnök és főcserkész nevét viseli.
A ház falán emléktábla jelzi ezt, készítője, Sasvári János cserkész segédtiszt rántotta le róla a leplet. A Magyar Cserkészszövetség Székesfehérvári IV. kerületének rendezvényén új kiscserkészeket és cserkészeket is avattak, a fogadalomtétel után pedig szeretetvendégség és köteten beszélgetés kezdődött a vendégek között. A házat 2001-ben vehette birtokba örökáron a kerület, a felújítás fejében. Azóta kb. négymillió forintot költött a szervezet, bevezettették a közműveket. Mint Fehér György, a ház gondnoka az eseményen elmondta: a Teleki Pál Cserkészház az ország többi kerületi ingatlanjához hasonlítva még jó állapotban van, s a helyi cserkészéletet szolgálja továbbra is.
Forrás: Székesfehérvári HVI, fmh.hu