Új funkciót kap a Tretter-ház Vasváron
Egy pályázati sikernek köszönhetően még az idén megújul, átalakul a Tretter-ház. A hegyháti kisváros önkormányzata 48 millió forintos támogatást nyert el a történelmi helyszínen álló épület rendbetételére.
V. Németh Zsolt, a hegyháti kisváros polgármestere elmondta: az önkormányzat rendkívül fontos feladatának tartja azt, hogy megőrizze a Tretter-házat, amely azon túl, hogy Vasvár város egyik emblematikus épülete, egyben történelmi jelentőségű műemlék is. Az 1664. augusztus 1-jén aratott szentgotthárdi győzelmet követően,1664. augusztus 10-én ezen a helyszínen köttetett az 1663-64-es, török elleni háborút lezáró híres vasvári béke. A Habsburg udvar e békekötéssel - győztes pozíciója ellenére - tulajdonképpen elismerte a törökök addigi hódításait. Az épület egykor a vasvári káptalan uradalmi központjához tartozott, majd az uradalmat a huszadik században felparcellázták, s az épületet ekkor vásárolta meg Tretter Győző jegyző. A ház a család birtokában maradt egészen az 1980-as évekig. Innen ered az épület mai elnevezése is. A rendszerváltást követően aztán szakrendelő volt, majd pártszervezetek irodái működtek a Tretter-házban, amely napjainkban üresen, funkció nélkül várja a megújulást.
A kisváros polgármestere hangsúlyozta: a Nyugat-dunántúli Operatív Program Kisléptékű, pontszerű kisvárosi fejlesztések című pályázatán elnyert támogatás és a város által biztosított több mint hétmillió forintnyi önerő lehetővé teszi a beruházás megvalósítását. A projekt összköltsége ötvenöt és fél millió forint, melyből kívül-belül teljesen megújul, és kistérségi fejlesztő központtá alakul a műemlék épület.
V. Németh Zsolt hozzátette: a tervek szerint ebben az épületben lelnek majd otthonra a térségfejlesztési szervezetek, helyszínéül szolgálhat a civil szervezetek találkozóinak, valamint a város és a hegyháti kistérség kulturális és szakmai rendezvényeinek. Az épületben egy nagyobb konferenciatermet is kialakítanak, amely a szakmai rendezvények kitűnő helyszínévé válhat.
*
Szőlő támrendszer építése a Hegypásztor Pincéknél
A Hegyháti Borbarát Kör lelkes tagjai modern, fém támrendszert telepítettek a Hegypásztor Kör 2 éves telepítésű szőlőbirtokán. Április 17-én szorgos kezek oszlopokat vertek le és kötöttek ki, drótot húztak és feszítettek. A résztvevők megismerkedhettek a legújabbkori kordonrendszer felépítésével és telepítésével, miközben jó hangulatú közös munkával egy modern szőlőültetvényt hoztak létre. A támrendszer beszerzését a Norvég Civil Támogatási Alap támogatta a „25 év 25 nap” programsorozat részeként.
*
Infokommunikációs fogadószintet is kialakítottak a vasvári iskolában
A vasvári kisváros Kardos László Általános Iskolája mintegy 267 millió forintból kívül-belül teljesen megújul. A beruházás részeként egy infokommunikációs fogadószintet is kialakítottak az intézményben.
A hegyháti kisváros általános iskolája az elmúlt években sokat tett azért, hogy a gyerekek az informatika terén is minél átfogóbb ismeretekhez jussanak. A pedagógiai munkát a számítástechnikai labor mellett digitális tábla is segíti.
Ezzel az eszközzel izgalmasabbá, tartalmasabbá válnak a tanórák, a diákok motiválása is könnyebb – vélik a pedagógusok. Ezen eszközök mellett szintén a Nyugat-dunántúli Operatív Program keretében elnyert összegnek és az önkormányzat támogatásának köszönhetően mára az intézmény minden termében elérhető az internetcsatlakozás is.
A beruházás részeként az iskola aulájában elkészült egy infokommunikációs fogadószint, amely informatika szaktanteremmel, nyelvi laborral segíti az itt zajló pedagógiai munkát. Az ősszel kialakított számítógépes terem előnye, hogy két összenyitható helyiségből áll, így befogadóképességének köszönhetően nagyobb rendezvények lebonyolításának is teret adhat.
A felújítást, a termek kialakítását követően pedig eszközöket tervez beszerezni az intézmény, melyekre a pénzt a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program pályázatainak útján próbálják előteremteni. Az egyik támogatási kérelmük tanulói laptopok beszerzését célozza meg, egy másik, előkészítés alatt lévő támogatási kérelmük pozitív elbírálása pedig tantermi csomagok, asztali PC-k, digitális tábla és laptopok beszerzését is biztosítaná. Szintén e pályázat keretéből az intézmény tagiskolája feleltető szetthez juthat.
A Nyugat-dunántúli Operatív Programon elért pályázati sikerhez szakmai program is társul, amely az intézményben zajló pedagógiai munka fejlesztését célozza meg. A megújulás több tantárgy oktatását is érinti: ötödik, hatodik évfolyamon például tömbösítve tanulják a magyart a diákok. Ez a módszer nagyobb teret enged az ismeretanyagban való elmélyüléshez.
A rajzot és az éneket egy osztályban Művészetek műveltségterület néven tantárgyi bontás nélkül oktatják. Kompetencia alapú programcsomagokat (matematika, szövegértés, angol) használnak 1., 2. és 4. évfolyamon. Bár tanórai keretben csak az ötödik évfolyamon jelenik meg a számítástechnika tantárgy oktatása, ennek ellenére az iskola alsó tagozatos kisdiákjainak sem ismeretlen terep a számítástechnika világa.
„Egy a matematika tantárgy oktatásához kifejlesztett programot már évek óta alkalmazunk a tantárgy könnyebb elsajátításához” – mondja Pál Katalin, a program szerzője, az iskola rendszergazdai feladatokat is ellátó informatika- tanára.
„Mivel ezt a programot a legkisebbek is szívesen használják, így a számítógépek világával, működési mechanizmusával már alsós korukban megismerkednek a tanulók. A program nemcsak az új informatikatermek számítógépein, hanem az osztályokban található gépeken is fellelhető, így szünetben is gyakorolhatnak a diákok. Az alsós tantermeket a szülők jóvoltából tudtuk számítógépekkel felszerelni: a családok a régi, kiselejtezett eszközöket ajánlották fel” – tette hozzá az alsós munkaközösség vezetője, Módli Istvánné.
*
Kezdődik a Göcsej Filmszemle Zalaegerszegen
Több mint 80 pályázat érkezett a pénteken kezdődő kétnapos zalaegerszegi Göcsej Filmszemlére, melyet immár hatodik alkalommal rendez meg a Zalaegerszegi Televízió. A huszonöt órát meghaladó filmanyag gyűlt össze, az ország szinte minden térségéből és a határon túlról is érkeztek filmek: Szerbiából három, Erdélyből pedig két alkotással indulnak a filmszemlén - közölte Lovass Tibor, a Zalaegerszegi Televízió ügyvezetője az MTI-vel. A harminchárom dokumentumfilm döntő többsége a mai társadalmi viszonyokat tükrözi vissza. A Szabadlábon Zalában című történetet például két fiatal fővárosi filmes szemével mutatja be a megyét. A fiatalok stoppal érkeznek a zalai apró falvakba és alkalmi munkákból próbálnak megélni.
*
Biomassza távfűtésre állnak át Vasváron
A tervek szerint a következő fűtési szezontól biomassza alapú távfűtőmű üzemel majd Vasváron. A mintegy 115 millió forintos projekthez pályázati támogatást nyert el az önkormányzat.
A városban két távhőellátási körzet működik, ezek egyike, a Béke utcai egység áll át a beruházást követően a biomassza (faapríték) alapú távfűtésre. A földgázból történő hőtermelés költségeihez képest ez a módszer körülbelül tíz százalékos megtakarítást jelent, melyet a Régióhő Kft. valamennyi fogyasztó számára átenged, másrészt az orosz-ukrán gázviták okozta káosz közepette is biztonságos szolgáltatást is nyújthat a biofűtőmű.
A földgáz árának drasztikus változásai, valamint az ellátással kapcsolatos bizonytalanságok miatt döntött a hegyháti kisváros képviselő testülete tavaly márciusban a távhőszolgáltatás rendszerének átgondolása, stabil és gazdaságos alapokra helyezése mellett.
V. Németh Zsolt polgármester elmondta: ezt követően nyújtotta be a város támogatási kérelmét a Környezet és Energia Operatív Programra, melynek keretében közel 68 millió 800 ezer forint támogatást nyert el a beruházás megvalósítására. Ez az összeg a város által biztosított önerővel és egy kedvező hitelkonstrukcióval kombinálva lehetővé teszi a beruházás megvalósulását.
A polgármester hangsúlyozta: a projekt amellett, hogy hosszútávon jelentős megtakarítást hoz, más szempontból is fontos. A vezető közgazdászok ugyanis a válságból való kilábalás lehetőségét a zöldtechnológiában látják, e beruházás megvalósításával pedig az új iparág Vasváron is megjelenhet.
*
Dáma diákolimpia döntő Zalaegerszegen
Az országos regionális döntők után április 17-én a zalaegerszegi Landorhegyi-Pais Sportiskola volt a helyszíne az országos Dáma Diákolimpia döntőjének. Hat korcsoportban (köztük 19 zalaegerszegi játékos a Liszt-, az Eötvös- és a Landorhegyi-iskolákból) nemek szerint megosztva 12 kupa került kiosztásra, a svájci rendszerű küzdelmek után. A kezdeti táblakészítéstől, a szabályokat ismertető könyv kiadásától gyorsan vezetett az út az országos versenyek rendezéséig, már három ilyen bajnoksággal büszkélkedhet a város.
*
Fejlesztések a Zala jobb partján
A munkaterület átadásával kezdetét vette a Zala jobb parti városrész csapadékvíz-elvezető hálózat rekonstrukciójának, fejlesztésének I. üteme, amely a 70-es években épült Vizslaárok 6,5 kilométeres szakaszának közel egyharmadát érinti. A vízrendezés célja a településre hullott csapadékvíz és a káros talajvíz elvezetése, valamint a településen átfolyó vízfolyások és állóvizek rendezése.
Ezért az érintett területeken levő csapadékvíz-elvezető rendszer megújítása, korszerűsítése, illetve további kiépítése indokolt. A 260 milliós beruházás jelentős - 85 százalékos - uniós támogatással valósul meg, a kivitelezési munkákat október végéig kívánja befejezni a kivitelező Hydrocomp Kft.
A mostani fejlesztést elsősorban a stadion mögötti árok állapota, valamint a nyomvonalon korábban lefektetett csatornák áteresztő képessége indokolta. A projekt - megszüntetve a Vizslaárok egyes régi szakaszait - a Dózsa pályától indul, a csapadékvíz a jövőben új, rövidebb nyomvonalon - a töltés és a vasútvonal keresztezésével -, egy zsilipes áteresztőn keresztül jut a Zalába.
A beruházás során összesen 1554 méter zárt csatorna és 271 méter nyílt árok kerül kialakításra, amit műtárgyak - egy híd és egy árvízvédelmi zsilip -, valamint két nagyteljesítményű mobil szivattyú is kiegészít.
"A város büszke arra, hogy az elmúlt 8-10 évben végrehajtotta azokat a nem látványos, ám a mindennapi működéshez annál szükségesebb mélyépítési és infrastrukturális beruházásokat" - hangsúlyozta Gyimesi Endre polgármester. "A mostani projektet nem csak az teszi szükségessé, hogy az ez irányú beruházások nem követték a város bővülését, a vízgyűjtő terület domboldalain egyre gyorsabban ér le a csapadék az idő közben megnövekedett szilárd burkolatok miatt."
"Zalaegerszeg arra is büszke lehet rá, hogy milyen jól használja ki az európai uniós támogatásokat" - tette hozzá Horváth Jácint, a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója. A megyeszékhely az elmúlt években egymaga közel kétmilliárd forint támogatáshoz jutott, ami régiós viszonylatban is jelentős teljesítmény.
Jelentős támogatású a mostani projekt is, hiszen a pályázaton elszámolható 245 millió forintos bekerülési összeg 85 százaléka - közel 208 millió forint - támogatás formájában lehívható. Az önkormányzati önrész némiképp emelkedett az idő közben jelentkezett többletköltségek miatt, így a fennmaradó részt – 52 millió forintot – állja a város.
"A projekt során Zalaegerszeg csapadékvíz hálózatának új alapokra helyezése történik, amely környezetvédelmi szempontból is minőségi fejlesztésnek tekinthető” – jelentette ki a munkaterület jelképes átvétele után Dormán László, a kivitelező Hydrocomp Kft. ügyvezető igazgatója.
A II. ütemre vonatkozóan az engedélyes tervek valamint a vízjogi létesítési engedélyek már rendelkezésre állnak, a szintén pályázati forrásokat igénylő fejlesztés a páterdombi városrész csapadékvíz elvezetését oldaná meg.
Forrás: zalaegerszeg.hu
*
Felújították és kibővítették az orvosi rendelőt
Felújított és kibővített orvosi rendelőben fogadják a betegeket Csonkahegyháton. Uniós támogatással, 28,2 millió forintos ráfordítással ugyanis korszerűsítették az épületet.
Csaknem fél évszázada épült a csonkahegyháti orvosi rendelő, mely a helyieken kívül Dobronhegy, Milejszeg, Németfalu és Pálfiszeg betegeit is ellátja. Az öt település fenntartásában működő létesítmény nagyon rossz állapotú volt, ráadásul szűk, hiszen a védőnői szolgálat is ott kapott helyet, s mindössze 90 négyzetméter állt rendelkezésre a két feladat lebonyolítására.
A fenntartók 2008-ban nyújtottak be pályázatot a komplexum korszerűsítésére, s a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanácstól 90 százalékos, csaknem 20,1 millió forintos támogatást nyertek. Az önkormányzatok a 10 százalékos önrészen kívül ötmillió forintot biztosítottak a fejlesztéshez. Erre azért volt szükség, mert a pályázat nem terjed ki a védőnői szolgálat épületrészének felújítására - közölte Salamon Mária, Csonkahegyhát polgármestere.
„Teljes külső és belső felújítás történt, a tetőszerkezetet is át kellett építeni” – részletezte a polgármester a kivitelező, a gellénházi Útalap Építőipari Kft. teendőit. „Az épület alapterülete megduplázódott, az orvosi rendelőhöz egy elkülönítő és egy öltöző épült, s valamennyi helyiség szebb és nagyobb lett, így a váróterem is. A beruházás keretében megoldódott a rendelő akadálymentesítése”.
A pályázat minimális, 300 ezer forint értékű eszközfejlesztést tett lehetővé. Ebből elsősorban bútorokat vásároltak, hiszen az orvosi ellátáshoz szükséges eszközök rendelkezésre állnak, a rendelő jól felszerelt. A védőnői helyiségek berendezése azonban továbbra is cserére szorul, mert ezt nem sikerült megoldani a program keretében.
A felújítás szeptember végén kezdődött és az eredeti, március 19-i határidőhöz képest néhány hetes késéssel fejeződött be. A rendelés csak másfél hónapig szünetelt az átalakítás alatt álló épületben, addig a faluházban fogadták a betegeket. Az új rendelő avatását pénteken tartották, Vigh László országgyűlési képviselő mondott beszédet.
A csonkahegyháti körzeti orvosi rendelőben 1250 beteget látnak el. A pácienseket vállalkozó háziorvos fogadja, aki mden hétköznap dolgozik Csonkahegyháton, s a szomszédos településekre is kijár. A sürgősségi alapellátást a zalaegerszegi kistérségi társulás központi ügyelete biztosítja.
*
Vesszőből, agyagból, viaszból
Zalaegerszeg - Négy hagyományőrző rendezvényre kapott pályázati támogatást a közelmúltban a Zalaegerszeg és Térsége Többcélú Kistérségi Társulás. Az Oktatási és Kulturális Minisztérium pályázatán elnyert egymillió forintból, valamint az önrészként biztosított 112 ezer forintból a göcseji, zalai és vasi tájegységek kézműves mesterségeinek megismertetését célzó programokat szerveznek. Az első, a Zala menti kézműves és néptánc fesztivál augusztus 18-án lesz Zalalövőn, majd október 10-én Becsvölgye ad otthont a göcseji szüreti fesztiválnak. Az érdeklődők ki is próbálhatják a népi mesterségeket, mint a kosárfonás, az agyagozás és a gyertyaöntés.
Forrás: Göcsej-Hegyhát LEADER Egyesület, Zalaegerszegi HVI, zalaihirlap.hu