Leader Expo, Zorica, oklevél
Ercsi - 2010. március 7-én a II. Európai Leader Expo-n az ercsi Zorica tánccsoport képviselte a Közép-Dunántúli Régiót. Ercsi Város Önkormányzata elismerő oklevélben részesült.
Az expó az FVM és a Magyar LEADER Szövetség közös rendezésében valósult meg, társrendező az Európai LEADER Szövetség (ELARD). A színvonalas rendezvény, a Hungexpo „C" pavilonjában volt megtekinthető, ahová több mint 40.000 érdeklődő látogatott el az ország miden részéről.
II. Magyar LEADER Expo célja az volt, hogy a LEADER Akciócsoportok, az új szerveződésű Helyi Vidékfejlesztési Közösségek, a magyar vidéki turisztikai kínálatuk bemutatásán túl elhozzák a fővárosba nagyszerű helyi termékeiket, gasztronómiai ajánlataikat, kézműves remekeiket és kulturális hagyományaikat. A magyar régiók szerint szerveződő kiállításon a gazdák, őstermelők, családi és társas agrárvállalkozások, vidéki vállalkozók, települések, civil szervezetek és vidékfejlesztő közösségek vettek részt.
A LEADER Expo szlogenje: „Falu a Városban”, aminek az is az üzenete, hogy a vidék, a tanya, a falu, a kisváros nagy érték az ország számára. A HUNGEXPO területén egyidejűleg hat rendezvényt lehetett megtekinteni: a II. Európai LEADER Expo, a Budapest Boat Show nemzetközi hajókiállítás, a Karaván Szalon lakókocsi és lakóautó bemutató, a Golf Expo, a Karát Ékszer Sziget és a III. PORT.hu Bringaexpo.
Az Expón külön színpadon kulturális bemutatókat (tánccsoportok, együttesek, szólisták, zenekarok) tekinthettek meg az érdeklődők. Ellátogathattak az ország különböző részéről érkező helyi termelők által felállított gasztro-udvarba, ahol házi készítésű élelmiszereket és italokat vásárolhattak, kóstolhattak.
A Közép-Dunántúli Régiót 2010. március 7-én az ercsi Zorica tánccsoport képviselte másodmagával II. EURÓPAI LEADER EXPO-n. Sajnos a vasárnap délutáni bombariadó meggátolta, hogy idén a látogatók a Zorica tánccsoport második fellépésében gyönyörködjenek.Valamint ezúton szeretném értesíteni Önöket, hogy a Napfény Óvoda használaton kívüli épületének felújítását a Magyar Nemzeti Vidéki Hálózat (MNVH) mintaértékű projektnek nevezte ki, ezért Ercsi Város Önkormányzata a II. EURÓPAI LEADER EXPO-n elismerő oklevélben részesült.
Szabó Yvonne
Ercsi HVI irodavezető
*
Kétnapos konferencia a népművészetről
Két napon át Alcsútdoboz sportcsarnoka lesz Fejér megye kulturális központja – írtuk legutóbbi számunkban, amikor beharangoztuk a Felcsút-Alcsútdoboz-Tabajd-Etyek-Vértesacsa Polgárai Együttműködéséért Egyesület által rendezett Térségi Hagyományőrző Napokat. Nos, nem tévedtünk, valóban két napig erre a településre figyelt az egész megye.
"Ne legyenek illúzióink, gyermekeink már ‘89 előtt is szívesebben fütyörésztek Stinget vagy Michael Jacksont, mint pentaton dallamokat Kodály gyűjtéséből, és szívesebben nézték a Csillagok Háborúját, mint Tarr Béla filmjeit. Ugyanígy az irodalomban, a divatban, a művészetekben és a mindennapi életben is évről-évre kisebb hely jutott a hagyományos, nemzeti kifejezésmódoknak. A nyitottság egy bizonyos mértékig törvényszerű, sőt szükséges is, ha egy ország nagyobb közösségbe kíván integrálódni. Viszont, identitásunk megőrzése szempontjából fontos, hogy a fősodor, a divat ne távolodjon el végletesen a népi karaktertől, mert ez óhatatlanul a hagyományok kiüresedéséhez, a továbbvivők kihalásához vezet. Ebben lehet óriási szerepe ennek a konferenciának" – mondta nyitóbeszédében Balogh Ibolya, a Fejér Megyei Közgyűlés elnöke.
A házigazda Tóth Erika, Alcsútdoboz alpolgármestere, az egyesület elnöke kijelentette, tenni szeretnének azért, hogy a ránk hagyott tudás tovább öröklődjön. Mint mondta, az ember kultúra nélkül nem létezhet, hisz ettől vagyunk többek a pusztán biológiai lényektől. A konferencia moderátora, a martonvásári művészeti iskola nyugalmazott igazgatója, Salamon Ferencné szerint, a néphagyomány alappillére a népművészeti oktatásnak. Éppen ezért fontos, hogy az alapfokú művészetoktatási intézményekben tanulók továbbvigyék a néphagyományokat. Ezért a résztvevők állásfoglalást fogalmaztak meg a konferencia végén, s azt eljuttatják a döntéshozóknak.
"Véleményem szerint a döntéshozók nem azért nem tettek semmit az elmúlt időszakban, mert nem tudtak a művészetoktatás problémáiról, vagy, mert nem tudták, mit kezdjenek vele. Sokkal inkább az volt a gond, hogy a kormány rossz gazdaságpolitikája miatt a kultúrától vették el először a forrásokat. Ezen a gyakorlaton sürgősen változtatnunk kell. Nagyon örülök, hogy képviselőtársam, Tessely Zoltán, akivel az újonnan felálló országgyűlésben is együtt dolgozhatok majd, jelen volt a konferencián. Néptáncos és pedagógusi múltja mindenki előtt ismert, így jó esély van arra, hogy tudását az Országházban többek között a művészetoktatás érdekében is kamatoztatja majd" – emelte ki L. Simon László, a Fejér Megyei Közgyűlés oktatási és kulturális bizottságának elnöke, író, megválasztott országgyűlési képviselő.
Amiről a szakemberek hosszasan beszéltek az másnap megelevenedett a színpadon. Az élő népművészet, a népzene és a néptánc töltötte ki a napot. A rendezvényt táncház zárta.
Forrás: Helyi Téma
*
Táncház Tabajdon
Tabajd - A régi falusi bálokhoz hasonló hangulat uralkodott a májusi estén. A fiatalok táncoltak, az anyák, nagymamák gyönyörködtek bennük, a nyitott ablakon át ki kiáradt a gyimesi és moldvai muzsika. Ez utóbbi ezúttal itt újnak számított, a maga archaikus hangzásával együtt.
A tabajdi művelődési ház új vezetője, az agrármérnök Kovács István a váli táncház nyomán vette az ötletet, amikor meghívta a fővárosi illetőségű Szigony együttest muzsikálni. Az erdélyi zenét magasfokon játszó muzsikusok valódi báli hangulatot tudnak teremteni a színtiszta népzenével, ez többször bebizonyosodott. Kovács István azt képzelte, a nyugodt, csöndes faluban lesznek, akik szívesen táncolnak, s nemcsak a mai zenére mozdíthatók meg. Meghívta a váli Borvirág amatőr néptáncegyüttest „előtáncosnak”, két tabajdi kislányt, Sinka Beát és Tokodi Katát pedig mesemondásra kérte föl. A sok kinyomtatott meghívón kívül személyesen is megszólította a helybélieket, hogy tudják-e, mire készül május 8-án este, s nyomatékosan invitálta őket: ugyan, jöjjenek már el! Különösen a néninek nevezett idős asszonyok vették személyre szabottnak a meghívást, s úgy vélték, ha „a Pityu” mondja, hát mennek! Megtelt a felszalagozott művelődési ház.
Végülis egyik korosztály sem bánta meg a részvételt, kitűnő hangulatban ropták kicsik és nagyok az erdélyi zenére a táncot. Az ügyes profik megmutatták a fő lépéseket, s hol kisebb, hol nagyobb körben összekapaszkodva járták. A Szigony együttes igényes, jó zenét játszik, s noha messze esik a Vál-völgyétől Gyimes és Moldva, nem csengtek idegenül az ősi székely dallamok.
*
Teknősbékaleső túrán
Tordas - Szelaví... ilyen az élet legyinthetnének a mégoly lelkes környezetvédők is, ha folyton falba ütköznek, ha egy vízforrás megmentésére nincs pénz. Mégsem teszik...
A Szent László-víz nem valami széles folyam, ámbár hatvanhét kilométeren át folyik, mire a Váli-vízzel egyesülvén Adonynál a Dunába folyik.
A Komárom-Esztergom Megyei Héregnél ered, aztán Fejérbe vezet az útja, az Alcsúthoz tartozó Göböljáráspuszta, Etyek, Gyúró, Tordas, Martonvásár, Ráckeresztúr is a magáénak tudja az Ercsi-Sinatelepnél a Váli-vízhez kapcsolódó vízfolyást. Sajnos, túl is szabályozták, így ősi élővilága nagy része elpusztult, a ma divatos szóval biodiverzitásnak (biológiai sokféleség) nevezett tulajdonsága áldozatul esett az ember beavatkozásának.
Több mint fél évtizede alakult meg a folyó revitalizálására egy civil szervezet, a Szent László-víz Alapítvány Tordason, amely nem kevesebbet tűzött ki célul, mint a hajdani folyópart visszavadítását.
Az ötletgazda Vida Antal halbiológus, ökológus szinte hegyeket mozgatott meg társaival, de mostanra szembe kellett nézniük a vállalkozás nagyságával. Végeredményben százmilliók lettek volna elkölthetők, önmagában kevés a mégoly elkötelezett környezetvédők igyekezete is, mondja Szendrői Júlia, a Sze-La-Ví Alapítvány ügyvezetője, környezetvédelmi szakmérnök.
(A Sze-La-Ví kifejezés szellemes rövidítés, fonetikusan ugye a francia c'est la vie-t formázza, ami azt jelenti: ilyen az élet... Kissé lemondón. Van benne valami.) Nincs pénz, sőt, a Szent László-víz melletti önkormányzatok sem pályáztak a Völgyvidék Leader Egyesülethez, ahol pedig volt uniós pénz e célra. Csakhogy minden pályázat utófinanszírozású, s nem telik megelőlegezésére az önkormányzatoknak.
Az évek alatt számos szép civil kezdeményezés történt a vízfolyás mentén: teknősbékaleső túra, békamentés, szemétszedés, többször csak gyönyörködés, de a gazdasági válság az ilyesfajta lelkesedést is apasztja.
Egy azonban biztos, bármiféle környezeti mentőakció alfája és ómegája a lakossági elkötelezettség. Innen lehet elindulni.
*
Oroszlánkörmüket mutogatták - A Vajda-napokon tehetséges gyerekek lepték meg a felnőtteket
Vál - A több napig tartó Vajda-napok szinte küldetésszerűen adnak teret a tehetséges gyerekeknek: versmondóknak, rajzolóknak, festőknek. Ez a része nagyszerűen sikerült az évről évre megújulóan ismétlődő programnak, mert a szabadtéri programokat teljesen szétáztatta az eső a hétvégén.
A Közösségi Házban szerény kis sportkiállítást rendeztek, amelyben megemlékeztek Vál híres híres szülöttéről, a nemrégiben elhunyt Varga Zoltán futballistáról. A világhírre szert tett, mindig különös személyiségű Varga 13 éves koráig élt a faluban, néhány fotója, személyes tárgya látható a helybéli sportolók megidézése mellett róla.
A versmondóversenyen a környékbeli iskolákból is érkeztek nevezők, igen színvonalas vetélkedésen mutatták meg oroszlánkörmeiket a gyerekek. Színvonalas, rangos produkciók hangzottak el, Kovácsné Darabos Erzsébet váli tanárnő szervezőként is büszke volt arra, hogy számolnak a Vajda-napokkal a pedagógus kollégák. Gyermekrajzok bizonyították a Kokas Ignác emlékére meghirdetett rajzversenyen a művészeti oktatás létjogosultságát, az értékelést a közismert művésztanár, Kárpáti József tartotta. A varázslatos pedagógus több generáció legtehetségesebbjeit indította el a művészpályán, a felsőbb képzőművészeti iskolákban mindenütt jelen vannak, akik egykor az ő keze alatt tanulták a rajzolás, festés ábécéjét. A martonvásári Dudás Ádám kiemelkedett koránál érettebb személyiséget tükröző munkáival, a váli Kovács Szilárd pedig már "felsőbb osztályba" lépett, ősszel képzőművészeti gimnáziumban folytatja tanulmányait.
A szombati napon viszont hiába állították fel a hagyományos Vajda-napokhoz képest is több sátort, kiállítóhelyet, valóra vált a szabadtéri rendezvényszervezők rémálma: eső, hideg és szél kergette szét a jónak ígérkező programokat. Az erdő széli Vajda János szülőháza melletti tisztáson csak a legelszántabbak dideregtek egy darabig, többen behúzódtak a zárt konténerbe, de a hangulat sajnos, elillant. A gyöngyfűzéssel is foglalkozó fiatal tanárnő, Simó Ágnes biológusként a madarakért aggódott, mondván: nekik nagyobb kárt okoz az időjárás az embereknél. A kikelt fiókák elpusztulnak, ha a szülők nem tudnak elég rovart gyűjteni nekik a vizes időben. Ez a májusi hétvége alaposan beborult csakugyan. De ahogy hallható, nemcsak Válban nyíltak meg az ég csatornái.
*
Éjjel-nappal csobog az artézi víz a kútból
Tabajd - Bár szakemberek nem javasolták fogyasztásra, a helyiek mégis isszák. A tabajdi artézit látogatni ma is hagyomány, ahogy az elmúlt több mint fél században.
Tabajd közepén, szemben a községházával éjjel-nappal folyik az artézi víz, legalább félszáz éve. Magosi Lajos visszaemlékezése szerint 1948-50 között fúrhatták, akkoriban az Egészséges ivóvizet a falunak! jelmondattal Felcsúttól Kajászóig minden faluban megjelentek a fúrószerkezetekkel.
A legtöbb háznál volt ásott kút, hiszen a községben jellemzően sok állatot tartottak, ám egy idő után úgy gondolták, azok vize nem egészséges. Varga Dénesné Etelka is arra emlékszik, hogy inni, főzni az artézire mentek el, vödrökkel, kannákkal, demizsonokkal. Jókat beszélgettek ilyenkor, mert találkozóhelynek is számított a kút, akárcsak valamikor a forrás, a falu kútja. Csak ez az új követelményeknek is megfelelt, állítják többen. Ami azt illeti, elég vasas, ez megmutatkozik az edényeken is, fűzi hozzá Somogyi Dezső alpolgármester, tősgyökeres tabajdi lakos.
Egy bevizsgáltatás alkalmával a szakértők az állítólag magas foszfáttartalma miatt nem javasolták ivásra, de azóta is sokan fogyasztják. 2001-ben millenniumi díszkúttá alakították, a szép külső vonzóvá teszi az éjjel-nappal folyó kutat a turisták, kirándulók, alkalmi betérők előtt. És a szőlőmunkák idején itt töltik meg a hektós edényeket, permetezni. Akárhogy is, a falu közepén messze hangzóan csobogó víz valami jót, valami régit idéz az életet adó vízről. Még ha otthon csak egy mozdulatba kerül is a csap kinyitása.
*
Nemzeti Vágta: két Fejér megyei település a versenyen
Tavaly Pákozd és Pázmánd lovasai képviselték a megyét az eseményen, amely egyrészt hagyományőrző program, másrészt értékek megismertetése, felfedezése egy ország nyilvánossága előtt. A június 3-6 közötti látványos fesztiválon együtt ünenepelnek a falvak, a városok, köztük két megyei település is. Az Agárdi Pálinkafőzde Agárd-Gárdonyt benevezte a Nemzeti Vágta futamára. A legjobb lovast és a legszebb paripát keresték. Dobrovitz Balázs lovagolja majd a település képviseletében a Tisana névre hallgató lovat. Pákozd is ott lesz a vágtán és Zárug Gyula Prominens nevű lován képviseli a hétvégi nemes versengésben.
Forrás: VölgyVidék Vidékfejlesztési Kh. Egyesület