Falumegújítási konferencia Kazáron
A 2007-es Magyarországi Falumegújítási Díj nyertes települése, Kazár volt a házigazdája az idei falumegújítási konferenciának és díjátadó ünnepségnek.
A díjat kétévente hirdeti meg a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési, valamit a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium közösen. A pályázatot meghirdetők célja az, hogy felkutassák és díjazzák a legjobb magyarországi falumegújítási tevékenységeket, bemutatásukkal pedig javítsák a falumegújítást végző községek, nagyközségek eredményeit. A díjat - mely anyagi elismeréssel nem jár - azok a települések kaphatják meg, amelyek felkarolják a helyi kezdeményezéseket és fejlesztési elképzeléseket.
A kétnapos rendezvényre mintegy százan érkeztek, többségében magyarországi falvak képviselői. A vendégek az első nap a házigazda településsel és az elmúlt 16 évben végrehajtott fejlesztésekkel ismerkedtek meg. Megnézték - többek között - a vasalómúzeumot, valamint a több száz darabból álló maci- és babakiállítást. Ellátogattak a Kézművesházba, a Bányászházba és a Gyűjtemények házába, és kisétáltak a község határában lévő riolittufához is. Az első napot beszélgetés és táncház zárta.
Másnap, április 22-én, csütörtökön a község közelmúltban felújított iskolájában került sor a konferenciára és a díjátadó ünnepségre. A programot Sándor Gergő mesemondó, a Kazár Táncegyüttes és a Kabar Zenekar műsora nyitotta meg. A műsor után Molnár Katalin, a házigazda falu polgármestere köszöntötte a résztvevőket. Elmondta, hogy két évvel ezelőtt a kazáriak is a közönség soraiban ültek és izgatottan várták az eredményhirdetést.
- A díjat 10 évnyi munka elismeréseként kaptuk meg. Büszkék vagyunk arra, hogy az elmúlt évtizedben értékeink megőrzése mellett meg tudtuk újítani településünket, közös munkával és együttgondolkodással olyan falut sikerült kialakítanunk, ahol a lakók otthon érzik magukat. Eredményeinket, értékeinket és hagyományainkat örömmel mutatjuk meg a hozzánk érkezőknek, rendezvényeink segítségével sikerült kitárnunk településünk kapuit - mondta a polgármester asszony.
A konferencián részt vett Theres Friewald-Hofbauer, az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség ügyvezető igazgatója, aki ünnepi beszédében elmondta: Európának szüksége van a falvakra, a vidékre, az itt élők munkájára, hiszen sokszínűségét csak így tudja megtartani és így képes fennmaradni ebben a globalizált világban.
- Az ünnepség résztvevői megtalálták a módját annak, hogy falvaik életét fejlesszék és irányítsák, maradjanak továbbra is ezen az úton - mondta.
Ezt követően dr. Szaló Péter, a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium területfejlesztésért és építésügyért felelős szakállamtitkára tartott előadást
„A falu helyzete és perspektívái” címmel. A szakállamtitkár kijelentette: napjainkra fontossá vált, hogy a falvak visszaszerezzék régi értéküket. Az elmúlt időszak eseményei - az elhúzódó gazdasági válság, az izlandi vulkánkitörés - mind azt bizonyítják, hogy a globális világ sérülékeny, túl sok forrást használ fel, többet, mint amennyi újratermelhető.
- Európának az alternatív források miatt is szüksége van a falvakra. Az uniós gondolkodásban is érzékelhető már a paradigmaváltás, különösen a fejlesztési elképzelések területén, de az irányt még nem látni. Az azonban biztos, hogy a helyi adottságokra építve kell elképzelnünk a jövőt - mondta a szakállamtitkár.
Ezt követően dr. Haász Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezető-helyettese az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program eredményeiről számolt be. Beszámolójából kiderült, hogy a 2007 és 2013 közötti időszakban az unió 262 milliárd forinttal járul hozzá a fejlesztésekhez, a beérkező támogatási kérelmek pedig az ország egész területét lefedik.
A főosztályvezető-helyettes előadása után dr. Ónodi Gábor, a Magyar Urbanisztikai Társaság Falutagozatának vezetője az Európai Vidékfejlesztési és Falumegújítási Munkaközösség iránymutatását mutatta be a rendezvény résztvevőinek.
Az előadások után került sor az eredményhirdetésre. Elsőként Patca, Iszkaszentgyörgy, Gelse, Gyöngyössolymos, Bicsérd, Csemő, Hernád, Kunsziget és Újszilvás falufejlesztési eredményeit ismerték el. A 2009-es Magyarországi Falumegújítási Díjat a Baranya megyei Alsómocsolád kapta, köszönhetően az elmúlt években megvalósított infrastrukturális és intézményi fejlesztéseinek, munkahelyteremtő és idegenforgalmi célú beruházásainak. Az Európai Falumegújítási Díj 2010. versenyen a nyertes település képviseli majd hazánkat.
A díjátadás után Madaras Attila, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium falumegújítási bizottságának elnöke gratulált a díjazottaknak, majd értékelte a Magyarországi Falumegújítási Díj 2009. versenyét.
A kétnapos rendezvény zárásaként a résztvevő települések kulturális műsora következett. A meghívottak azonban nem csak térségük dallamait és táncait hozták el Palócföldre. A tornacsarnokban felállított sátrakban ugyanis különleges kiállítást rendeztek vidékük jellegzetes termékeiből. A kiállítók között ott volt a 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület is. A szervezet munkatársai az akciócsoport területén lévő települések látnivalóit bemutató kiadványokkal, valamint különleges kézműves termékekkel várták a látogatókat.
*
Nemzetközi Falumegújítási Konferencia Kazáron
Négy országból érkeztek vendégek a kazári általános iskolában megrendezett Nemzetközi Falumegújítási Konferenciára, melyre május 28-án, az EACEA - "Europe for Citizens" Programme", azaz az Európa a Polgárokért program keretében került sor. A program célja az, hogy az európai értékek, a kulturális sokszínűség népszerűsítésével közelebb hozza a polgárokhoz Európát, elősegítse az országok közötti együttműködést.
A szervező, a kazári önkormányzat a rendezvényre a község testvértelepülései mellett azokat a falvakat hívta meg, amelyek hazájukban elnyerték a falumegújítási díjat.
Elsőként Kőrispatak (Románia) mutatkozhatott be. A település történetéről, hagyományairól Szőcs László polgármester tájékoztatta a résztvevőket. Előadásából kiderült, hogy Kőrispatak a szalmának köszönheti sikerét. A településen közel 150 éves múltra tekint vissza a szalmakalap-készítés, és kevés olyan család él a faluban, amely ne ismerné a szalmafonás technikáját. Az ebben rejlő lehetőségeket ismerték fel és éltek is vele: Szalmakalap Múzeumot nyitottak és elindították a Szalmakalap Fesztivált, amelyre az évek során több ezer turista látogatott el.
A második bemutatkozó település Gömörfalva (Szlovákia) volt. A település alpolgármestere, Vastag Erzsébet elsősorban sikeres projektjeikről beszélt. A konferenciára meghívott települések között volt Liptovska Teplička (Szlovákia) is. A települést először egy kisfilm segítségével, majd polgármester vetítéssel egybekötött előadásából ismerhették meg a résztvevők. A csehországi Liptál polgármestere, Vaculik Miroslav elsősorban a település értékeiről beszélt. Bemutatta hagyományos ételeiket és legismertebb gasztronómiai terméküket, a szilvóriumot.
Az ebédszünet után, a konferencia második részében először a lengyelországi Kuniow település történetét, értékeit, hagyományait, valamint a falufejlesztés terén elért eredményeit ismerhették meg a résztvevők. Az előadásból kiderült, hogy a LEADER program keretében elsősorban a vidéki turizmus fellendítéséért dolgoznak. Legfontosabb céljuk a hagyományos termékek népszerűsítése.
A konferencián természetesen a házigazda település is bemutatkozott. Molnár Katalin, polgármester a település „A múlt értékeivel a jövőért” című fejlesztési progamját mutatta be.
- Büszkék vagyunk eddig eredményeinkre, hiszen az elmúlt évtizedben értékeink megőrzése mellett meg tudtuk újítani településünket, élhető, szerethető falut sikerült kialakítanunk. Mi hisszük és valljuk, hogy Kazár jövője a múltjában gyökerezik, éppen ezért az 1996-ban kidolgozott, hosszú távú fejlesztési programunk egyik legfontosabb eleme a hagyományőrzés. Az elmúlt években összegyűjtöttük értékeinket, kiállítóhelyeket hoztunk létre, megmentettük, átalakítottuk és új funkcióval láttuk el a faluban lévő jellegzetes palóc házakat. Emellett kiemelt figyelmet fordítottunk és fordítunk mai is az oktatás-nevelésre, hiszen egy falu jövőjét nagymértékben meghatározza az, hogy a gyermekek hogyan kötődnek településükhöz. Iskolánkban éppen ezért közelező tantárgyként bevezettük a népzenét, a néptáncot és a kézműves mesterségeket.
A Magyarországi Falumegújítási Díjat ennek a munkának az elismeréseként kaptuk meg - mondta a polgármester, aki elmondta azt is, hogy a fejlődéshez természetesen együttműködésre, közös gondolkodásra van szükség, és a konferencia ehhez teremt kiváló alapot.
A program zárásaként, a házigazda község polgármestere egy-egy ajándékcsomaggal köszönte meg a részvételt a vendégtelepüléseknek - azért, hogy a tapasztalatok és az élmények mellett kézzelfogható emléket is vigyenek magukkal Palócföldről.
A vendégek a nap hátralévő részében megnézték a település nevezetességeit és látnivalóit. Ellátogattak - többek között - a Tájházba, a Bányászházba, valamint a település határában lévő, Közép-Európában is egyedülálló vulkáni képződményhez. Az egész napos programot táncház zárta.
Forrás: 36 Jó Palóc Közhasznú Egyesület