Késői aratás lesz?
A térségben idén eddig 400 mm eső esett, ami megközelíti az egész éves mennyiséget. Az már biztos, hogy júniusban nem lesz aratás. Az átnedvesedett gabonaféléket a betegségek is jobban támadják, a növényvédelmet azonban a felázott földön nem lehet elvégezni. Egyebek között e témákról esett szó a térségi kalászos fajtabemutatón.
A kalászos fajtabemutatót is elverte az eső. A térségbeli gazdáknak csak fotókon tudták megmutatni, hogyan teljesítettek a különböző fajták a mostani időjárási körülmények között.
„Ami itt igazából elvárás, - ellentétben a mostani esõs, csapadékos idõvel, mondjuk ha a tavalyi vagy az az elõtti éveket nézzük - hogy lehetõleg aszálytûrõek legyenek. És viszonylag a gombabetegségekkel szemben is rezisztensek, illetve egy elfogadható jó vagy közepes termést hozzanak” – mondta Fónyad Csaba a DPMG Rt. vetőmag ágazatvezetője.
A szokásosnál gyakoribb növényvédelmi munkát így sem lehet megspórolni, de jó minőségű vetőmaggal sokkal nagyobb az esély, hogy tűrhető termés lesz. Az Rt. kalászos vetőmagjai azt is jól tűrték, ha a tábla huzamosabb ideig víz alá került. Tavaly a jó minőségű gabonát is alacsony áron vásárolták. Kérdés az idei, várhatóan gyengébb termésért mennyit kínálnak majd. A sok eső miatt a betegségek is jobban támadják a gabonát, és az átnedvesedett kalász is hamarabb elfekszik. A gombafertőzés már megjelent a térségben.
„Sajnos nem, hiába van meg a szántóföldi növényvédelmi eszközparkunk, repülőgépet kell igény bevenni és azzal folytatni a védekezést. De nyilván ehhez nagy táblák kellenek, kis táblán nehezen fordul meg” – jelezte Szilágyi Dezső, a DPMG Rt. vezérigazgatója.
A betegségek a minőséget is tönkreteszik, márpedig nem mindegy milyen kategóriában tudják a termést értékesíteni. A többi kultúrnövénynél is gondokat okozott a csapadékos időjárás, sok helyen el sem tudták vetni a kukoricát – hangzott el a fajtabemutatón.
*
Pályázati sikerek
Sikeresen vette az Önkormányzat a Ceglédi Kistérség Fővárosának Településfejlesztése címen beadott pályázatának első fordulóját.
Mint azt Földi László, Cegléd város polgármestere elmondta, a 191 millió forintos önerő mellé, 618millió forintot nyerhetünk. Mivel a pályázat két fordulós, hat hónapon belül belül el kell készíteni a kiviteli terveket, rendezni kell az érintett ingatlanok tulajdonviszonyát és létre kell hozni egy városfejlesztő céget is a pályázat feltételeinek megfelelően.
*
Megújul a Ceglédi Strandfürdő 83 millió forintos uniós támogatásból
Az egy egyre romló állapotú, 1933-ban épült, de a nagy nyilvánosság elől jelenleg elzárt városi strandfürdő korszerűsítését 2010-ben megkezdte a város. Európai Uniós forrásból 83 millió forintos támogatással újítják fel a fürdőt. A fejlesztés után a mai elvárásoknak megfelelő gyógy- és strandfürdő ismét nyitva áll mindenki előtt. A medencék megújulnak, szűrő és visszaforgató berendezéssel látják el őket.
*
Ceglédi induló a Nemzeti Vágtán
Ceglédi fiú nyerte a nemzeti vágta kocséri előfutamát. Kövesdi István 14 induló közül, egyértelmű fölénnyel győzött. A siker azt jelenti, hogy most először ceglédi résztvevője is lesz a nemzeti vágtának, emellett kiváló lehetőséget kap a város idegenforgalmi szempontból is, hiszen külön standon mutatkozhat be a remények szerint többtízezres kilátogató előtt.
A Nemzeti Vágtát 2008-ban rendezték meg először, a magyar városok és falvak ünnepeként. A hagyományőrző kulturális rendezvény középpontjában egy történelmi hangulatú lóverseny áll, amelyen magyar települések által benevezett lovasok versenghetnek egymással. A fővárosi vágta előtt idén az ország 12 pontján rendeztek előfutamokat, az egyiket Kocséron. A falu többhónapos előkészítés után színvonalas rendezvényen fogadta a verseny közönségét. 14 ló és lovasa állt rajthoz, az elődöntők után végül négy lovas, köztük egy ceglédi küzdött a győzelemért. A kocséri előfutam tehát ceglédi sikerrel zárult. A város által nevezett Kövesdi István több mint 15 éve lovagol. Győzelmét különleges élménynek tartja.
A kocséri verseny nem csak Istvánnak volt különleges élmény, hanem testvérének Zsoltnak is, aki Kőröstetétlen színeiben indult és a döntő futamon a második helyet szerezte meg. A dobogó harmadik fokára Ecsedi András, dorozsmai versenyző álhatott, a döntő egyetlen női versenyzője, a Kocsér által indított Papp Alexandra pedig a negyedik helyen zárt. A község polgármestere büszkén nyilatkozott a kocsériak összefogásáról és természetesen versenyzőjükről is. „Nagyon örülök, mert a kocséri induló negyedik helyezett lett, ami nagyon szép eredmény, most tapasztalatot szerzett, jövőre biztos győztes".
A kocséri vágtára Geszti Péter is ellátogatott. A versenyigazgató úgy fogalmazott: "a magyaroknak igenis van mire büszkének lenniük, de amíg mi nem becsüljük magunkat kellőképpen, addig mások sem fognak” – fogalmazott Bodnár András polgármester.
A fiatal ceglédi versenyző, Kövesdi István komolyan készül a hétvégi futamra. Mint fogalmazott: bizonyítani akar önmagának, a városnak, azt szeretné ha minél többen büszkék lehetnének rá és Ceglédre.
Kövesdi István győzelmével Cegléd is nyert, méghozzá lehetőséget a bemutatkozásra. Az Andrássy úton felállított Korzó pavilonjaiban a város is helyet kap, megoszthatja idegenforgalmi kínálatát a közönséggel.
A Nemzeti Vágta vidéki előfutamait az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) is támogatta.
*
Nyertes pályázat megújuló energiaforrásra
Megújuló energiaforrásra nyert Cegléd városa 23 millió forintot. A támogatásból a szociális otthonra kerülhetnek napkollektorok. A beruházással évente több mint nyolcezer köbméter földgázt tud spórolni az intézmény. A pályázat a teljes fűtéskorszerűsítést is tartalmazza, így a nyílászárókat és a több mint harminc éves konvektorokat is le tudják majd cserélni.
*
Új bölcsőde épül Abonyban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásával
Abony város sikeres pályázatának köszönhetően a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) támogatásával, 231 764 443 forintból épül meg az új intézmény. A „Kreatív Kópévár – Új bölcsőde létesítése Abonyban” című, KMOP-4.5.2-09 jelű pályázatot a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség támogatásra méltónak ítélte. A pályázat keretében a Pingvines Óvoda melletti területen (Bethlen Gábor u.) új 40 férőhelyes bölcsőde kerül megépítésre.
*
XII. Kunsági Borverseny
A 2009-es évjárat ismét kiváló volt, a vörös, és a fehér fajták számára egyaránt. Ezt erősítette meg a XII. Kunsági Borvidéki Borverseny, amelyen 170 mintát neveztek be. Köztük volt a Cannes-ban aranyérmet szerzett Kékfrankos Rosé is.
A borverseny megnyitóján egy perces néma tisztelgéssel emlékeztek Dr. Bakonyi Károly emléke előtt, aki a napokban hunyt el. A borász számos szőlőfajta nemesítésében vett részt, nevéhez fűződik például a Cserszegi Fűszeres is. Jó hírként jelentették be, hogy a soltvadkerti Font Pincészet 2009-es Kékfrankos Rosé bora aranyérmet kapott az áprilisban, a franciaországi Cannes-ban rendezett versenyen. Ugyanitt a Gál Pincészet is szépen szerepelt. A megnyitó keretében avatták fel a versenynek helyt adó ceglédi kereskedelmi iskola névadójának, a XIX. századi gyümölcsnemesítő, Unghváry Lászlónak emléket állító táblát. Az õ nevét viseli a helyi borrend is.
Cegléd térségében 100 hold gyümölcsöst és 160 hold szőlőt telepített a korábban birkalegelőnek használt homokra. Később 50 ezer hektóliteres pincét is épített. Unghváry László munkássága a mai helyzetben is példaértékű. A Kunsági Borvidék genetikai alapjai, különleges magyar fajtái ismét kiutat jelenthetnek. „Itt akkora géncentrum van a régi magyar fajtákból, amelyek adják a kitörési pontot. Itt van például a Kövidinka, az Ezerjó, az Arany Sárfehér, a Kadarka de a Kékfrankos is. Ezekből a legnagyobb felületen itt vannak ültetvények” – mondta Oreskó Imre, a Kunsági Borvidék elnöke.
A legnagyobb magyar borvidék, mennyiségben és immár minőségben is megüti azt a szintet, ami az uniós piaci jelenléthez szükséges. A jövedelmezőség azonban várat magára. Pedig az ágazat megfelelő körülmények között jelentős munkaerőt köthetne le. „A mezőgazdaságban, a kertészeti kultúrában ennek az egymillió munkaerőnek itt a helye, a lehetősége. Ehhez viszont a foglalkoztatástól kezdve, az adminisztrációs terhek, azok az elviselhetetlen terhek, amik sújtják a mezőgazdaságot és a kertészeti ágazatot is, ezt jelentősen mérsékelni kell” – tette hozzá Oreskó Imre.
A versenyre 170 mintát neveztek be, köztük több Cegléd környékén termelt bort is. De az összesen 60 fő részvételével működő bíráló bizottságokban is számos ceglédi vett részt. Ez és a verseny helyszínének kiválasztása is azt mutatja egyre javul a térség elismertsége. „Az elmúlt esztendők munkája alapján a helyi borászok egy olyan rangot vívtak ki a helyi szőlőtermesztésnek, borászatnak, ami figyelemfelkeltő” – vélekedett Arany Béla, a Cegléd és Környéke Hegyközség elnöke.
A borverseny elnöke, Módos Péter úgy látja a szakértelem után most már a pincék technológiája is kellő fejlettségre jutott. A kisebb borászatok között is éles verseny alakult ki. „Azt várom, hogy újabb és újabb fiatal, vagy kevésbé fiatal termelők jelentkeznek, akik nagyon szép borokat produkálnak. Ettől kezdve pedig felfigyel a szakma ezekre a termelőkre, akik előtt – ha sorozatosan produkálják ezeket a szép eredményeket – nyitva áll majd az út. Ezeken a borversenyeken tűntek fel azok ugyanis, akik nemzetközi hírnevet szereztek a borvidéknek és hazánknak is” – érvelt Módos Péter borakadémikus. A borverseny eredményeit június 2-án hirdették ki, ezen a napon adták át az érmeket és okleveleket.
*
Kinyitott az irsai strand
Megnyitotta kapuit az albertirsai strand. A Budai út Invest Kft., vagyis a termálhotelt működtető cég nyerte el a létesítmény üzemeltetését két évre. A szabadtéri, idényjelleggel működő gyógyvizes strandot a május elsejei nyitásra felújították. Nem csak a helyi, de a környékbeli vendégekre, elsősorban idősekre számítanak. De külön részt alakítanak ki a fiataloknak is. A belépőjegyek árait pedig emelik, sőt a nyugdíjasoknak még olcsóbb is lesz a strandolás.
„A több évtizede épült fürdő egykor népszerű volt, sokan jártak ide Ceglédről, a fővárosból és a Dunántúlról is. Most a két éves időszakra a legszükségesebb felújításokat végezték el, hogy a jogszabályi előírásoknak és a vendégek igényeinek megfeleljenek. A vízforgató ugyan már korábban elkészült, de a gépészet is elhasználódott. Arra is költeni kellett. Megújultak a mosdók, öltözők, medencék és a külső környezetet is. Az öreg beteg fák helyére újakat, szám szerint 42 csemetét ültettek. Azt szeretnék, ha nem csak az idősebbek, de a környékbeli fiatalok is szívesen töltenék szabadidejüket az irsai strandon” – mondta el a fejlesztésekről sé tervekről szólva Hajdu Géza, az albertirsai strand üzemeltetője.
A belépőjegyek árait úgy alakították ki, hogy a szerényebb anyagi körülmények között élők is igénybe vehessék a gyógyvizéről méltán híres fürdőt. Az üzemeltető további nagyobb arányú fejlesztésekbe csak akkor fog, ha hosszabb távra sikerül elnyerni az üzemeltetés jogát.
Forrás: Ceglédi HVI, Cegléd TV